Köszönöm szépen, a házisütésű anyukámmal egyetemben.:))))
Sikerült a levest elkészíteni, így kicsi fiammal együtt a lökhajtásos MIG szisztéma szerinti szúnyog írtást rendeztünk az estvéli agybapihenést követően.
Kinevezlek házi jósommá, ugyanis annélkül, h h.s. anyukámmal egyeztettem volna, péntek estére elkészítette a saját recept szerinti tepertős pogácsát. Igaz, h a végeredmény lehetett volna jobb is. Idézet by kisfiam: "Mama, egy kicsit kevesebb lisztet kellett volna tenned bele."
Viszont vasárnap párolt káposzta, köményes sült hússal.
Nos. Bekészítettem magam mellé a kávét, cigit, feleséget. Pogácsa jő. Rejtett helyről zene.
Egy ilyen bableves-bacchanáliához való pogácsához kb. fél kiló lisztet kell összespórolnia az éhező családi gazdának. Jól jön még hozzá tepertő, némi cukor, só, sok őröltbors, kevéske vajacska és ha előző nap le nem vágtuk az arra pöffeszkedő megyei pártúrhatnám kedvéért az utolsó két éhes tyúkocskánkat, akkor a hajnali szedésből 2 darab tojás. Ja, a sütőt is ki kell majd vajazni valamivel.
És persze akinek van házisütésű mamája, az jó gyermekként elébb próbálja meg kérés útján megszerezni tőle a háborús veszély esetére eldugott töpörtyűkontingens egy részét - kb. 30 dekát. Ha így nem megy, hát nem megy - el kell lopni tőle.
Elsőbben is futtassuk fel az élesztőt a tejben (ami egyébként rút tejpazarlásnak számít jobb polgári körökben. Szuttyongattam is az asszonyt, találjon ki valamit ehelyett, de formálisan ki lettem kacagva.)
Na, most van néhány percünk, ezalatt némi sóval, borssal össze lehet darálni a töpörtyűt. Alaposan.
Tegyük egy méretesebb edénybe a lisztet, és amikor az élesztő felfutott, képezzünk a liszthalom tetejében vulkáni krátert, csapjunk hozzá egy picinyke sót. Most jön az, hogy az élesztőbe beleütjük a két tojást. (ha az a büdös kölyök összecserélte a hűtőben a tüntetésre szánt tojást a frissel, akkor verjük meg a disznófülűt és ezt a tejzabáló-projektet kezdjük előlről.) Ha nem cserélte össze, akkor a fertelmes masszát összedolgozzuk.
Ha ezzel megvagyunk, akkor nézzük egy pillanatig szeretettel a mívesen kidolgozott Etnánkat. Merthogy a kráterre főképp unaloműzésből volt szükségünk, a pogácsa gyártása során gyakorlati szempontok nem indokolják megformálását.
Merthogy most jön az, hogy a lisztecskéhez folyamatos gyömöszkölés közepette kis adagocskákban hozzáadagoljuk az élesztős tojáslét. (Itten a gyömöszkölés nem azt jelenti, hogy a családból bárki is el akarna minket lökdösni a munka mellől, és mi nem akarnánk engedni, hanem azt, hogy gyúrni kezdjük a tésztát.)
Namost jön a fárasztója. Addig köll gyúrni a masszát, amíg
a./ sima, hólyagos nem lesz
b./ össze nem áll annyira, hogy már ne tapadjon az edény falához.
Aki úgy gondolja, hogy ez hamarabb ment neki tíz percnél, az vagy Roxfortban tanult, vagy nem tudja, mit jelent a "sima" kifejezés.
Ééééééééés!!!! Mostan az edényt piroskockás konyharuhával letakarva letesszük a kemecesutra. Ha a gyerek valami véletlen folytán otthon tartózkodik, akkor eddigre már megkeverte a kártyát, kirángatta a nagymamát a tévé elől és várakozva néz ránk, hogy kezdjük-e már a kanasztapartit. Merthogy van vagy fél-háromnegyed óránk, hogy a kártyaasztalnál is bebizonyítsuk vitathatatlan szellemi fölényünket.
Ha a tészta már kellőképp megdagadt - legalább duplájára -, vegyük ki a sutból, szedjük le róla a konyharuhát. (itt jegyzem meg, hogy amennyiben nem hintettük be kevéske liszttel a tészta tetejét a kártyaparti előtt, akkor ezt a műveletet ne a porbatiport önérzetű kártyapartnerek szeme előtt csináljuk, mert oda a nimbusz.) Célszerű ilyenkor a nagymamát visszaküldeni a tévé elé, a gyermeket meg kiugrasztani a spájzba a nyújtódeszkáért. Amit is jól belisztezünk, majd reáborítjuk a tésztát. Bár ezt az iménti konyharuhafiaskó után már felesleges mondani, a sodrófát is belisztezzük és vagy ujjnyi vastagra kinyújtjuk a tésztát.
Mikor már szépen elterült a tészta, a töpörtyűmasszát egyenletesen elkenjük rajta.
Most már csak 729 rétegre kell hajtogatni, megsütni, oszt lehet enni.
Célszerű persze ezt is fontolva csinálni. Tehát. Először is a tészta tőlünk távolabbi harmadát ráhajtjuk a felénk esőre, majd az előttünk lévőt erre hajtjuk. Utána ezt a trükköt megismételjük jobb-bal irányban is. Aki fideszbarát, az természetesen bal-jobb irányba kell végezze a mozdulatot, hogy neki a jobb kerüljön felülre. Ezzel sikeresen elkészítettük az első kilenc réteget.
Most lehet pihenni. Úgy 20 percecskét tölthetünk szeretett rokonaink társaságában, vagy itt a gép előtt. Eközben a deszkán a konyharuha alatt történik, ami történik, ne firtassuk a természet legbensőbb titkait. A húsz perc leteltével ezt a hajtogatási bulit megismételjük, aztán újabb 20 perc múlva még egyszer. Ezután már csak olyan 3-4 centi vastagra nyújtjuk, beirdaljuk a tetejét rácsosra és az ötcentis szaggatóval kiszaggatjuk.
Következik a tepsi kivajazása, és a pogácsák belehelyezése. Olyan három centi helyet hagyjunk közöttük. Most durrantsuk be a sütőt, kenjük meg a pogácsák tetejét tojássárgájával, és vagy 5 perc múlva tegyük be a sütőbe. További öt perc múlva csitítsunk a lángon és süssük készre.
Amikor kivesszük a sütőből, rémisztő képet vágva nézzünk körül és egy húsvillával böködjünk gyorsan a tepsi körül, mert mindenki ki akarja lopkodni belőle a pogácsát még a tálalás előtt.
Javítás következik, mert a recept felolvasása után igen komoly feddést kaptam. A kolbászt ugyanis azelőtt kell beletenni, mielőtt a rántást kezdeném készíteni.
Nagy öröm ez kérem, hogy itt a traumatológián is van internet.
Előző este beáztattatik egy szépen fejlett, másfél kilós füstölt csülök. Olyanfajta, amit füstön füstöltek, nem gyorspácos füstön, mégpedig nem is szlovákiában, mert a tótok másképp füstölik.
Ugyanekkor kerül vízbe a fél kiló termetes száraz(tarka)bab is. (van az a szimentáli tehén mintázatú lila-fehér nagyszemű bab, az is jó.)
Délután, mikor a munkából a megfáradt főzőszemély hazatér, egy fazékba elhelyezi a csülköt. Abban az esetben, ha a víz tetején döglött kukacok úsznak, akkor a kutyaház mellé, jobb oldalra teszi és zsíros kenyeret vacsorál lilahagymával. Ha nincsenek kukacok, akkor mintát kóstol abból az undorító léből, amiben ázott, hogy mennyire sós. Mellé helyez egy szép fej vereshagymát, vagy hat-nyolc gerezd fokhagymát és egynémely babérleveleket (ha friss babérleveled van, akkor kétharmadannyit, mintha szárítottad lenne). Szóratik még rá némi bors is. Úgy gondolomformán. Eztán felöntöd hidegvízzel és főzöd.
Mostan van ideje a fáradt dolgozónak meginni egy liter tejet és fröcsögve gyűlölködő hozzászólásokat írni a polfórumba.
Mikor aztán a csülök majdnem puhára főtt, ki kell menteni a léből. Lehetőleg még akkor, amikor a vella emelésekor egyben jön ki a csontjával.
Na ekkor belezuttyintod a lébe a babot és a jól végzett mozdulat örömével lekezeled a kézfejeden esett égési sérüléseket.
Miközben a bab fő, a szorgos munkásember összavagdossa a csülköt, és ha a kilónyi vecsési savanyúkáposztát túl savanyúnak találja, akkor kimossa. A káposztát sem árt kicsit összevagdalni, mert borzasztó hülyén néz ki, amkor enni akarja az ember és a szája széléről a hasáig lógnak a káposztaszálak.
Mostan jön néhány ellenkező pártpreferenciájú személy rapid vérigsértése, és a bab már félpuhára is főtt. Ekkor a csülök és káposztavagdalmányt nagyon óvatosan a lábosba, a csülökcsontot a kutyába helyezed. Fontos! Nem összekeverni, hogy mit hova rakunk!
Mivel a savanyakáposzta lassítja a bab fővését, a bab puhaságát teszteljük folyamatosan. Amikor már kellőképp puha, elkészültünk. Kóstolunk. Ha nem elég sós, akkor Knorr Aroma vagy Knorr Delikát nevűek valamelyikével utánízesítünk. (Knorr Aroma jelenleg Magyarországon nem kapható, de a nejem ma nagyon csúnyán odamondogatott emiatt a tűrhetetlen helyzet miatt a welsi Knorr gyár igazgatójának, reméljük javulni fog a helyzet.)
Mostan a képzett szakember pirospaprikás rántást készít, anélkül, hogy odaégetné a paprikát. (Persze, ha valaki szereti az Unicumot és épp nincs otthon, az oda is égetheti. Ez esetben a levest Zwack Bableves néven tiszteljük a továbbiakban.)
Most már csak 30 centi füstöltkolbászt kell 30 egyenlő hosszúságú karikára szabdalni, és a berántott leveskébe belefőzni. Oszt kész is.
Namost eztet, mint minden csülkös bablevest, friss, még gőzölgő tepertős pogácsával kell enni. De erről majd egy másik alkalommal
Én kitérek a hitemből ezek miatt a bablevesek miatt - merthogy tarkababból az egyedül idevzítőnek én a csülkös/zöldséges bablevesben hiszek, a nejem meg legalább 18 félét ismer és gyárt.
(Itt kell megjegyeznem, hogy idén nyáron kellett rájönnöm, hogy a zöldbab-fejtőbab-takabab vonulat nem a növény egyedfejlődésének következménye, hanem mindegyik más-más növény. Nagyon el voltam keseredve.)
Sorry van, de ma j0ttem csak haza videkrol, es megyek tovabb, igy sajnos a felajanlasom egy picit kitolodik. A munka aldozata vagyok, es meg a sajat gepemhez sem ulhetek le.
A munka monnyon le!
Töltsunk be egy palackkal a jó öreg ó-Janx-szeszböl - hangzik a recept. Adjunk hozza egy rész vizet a Santagrinus-V tengereiböl. Ó, az a santagrineánus tengervíz - teszi hozza a GALAXIS Útikalauz. Ó, azok a santagrineánus halak!!!
Olvaszzunk fel a keverékben három kocka Arcturus Megagint - alaposan meg kell jegelni, különben elvész a benzin!
Buborékoltassunk át négy liter falliánus mocsárgázt a keveréken, mindazon boldog stopposok emlékere, akik belepusztultak a gyönyörökbe Fallia Mocsaraiban.
Gördítsünk egy mérce Qualactin Hiper Menta Extraktumot egy ezüstkanál hátára, hadd hozza magával a sötét Qualactin Zónák nehéz illatát, áthatóan, édesen, misztikusan.
Ejtsuk bele az angoliai naptigris egy fogát. Figyeljük, mint oldódik fel, és mint juttatja el az Algol Napok tüzét az ital szíve mélyéig.
Loccsantsunk rá Zamphuort.
Adjunk hozza egy olajbogyót.
Igyuk meg ... nagyon-nagyon óvatosan ...