>Már másodszor támad az az érzésem, hogy neked
>meg vannak a magad elképzeléseid, és ezekhez
>keresel másoktól igazolást.
Meg tudnad fogalmazni mit gondolsz az elkepzelesemnek amihez epp masoktol keresem az igazolast? komolyan kerdem.
>mert a másik más véleményen van, akkor inkább
>ne szóljon hozzá vagy ne olvassa a topicot
Ezt sosem irtam hogy mas velemeny nem erdekel meg ez santit itt ugyanis nekem nincs kialakult velemenyem hisz a topicot is azert inditottam hogy tudjak velemenyt kialakitani.
Tehat ez most nem kuzdelem hanem utkereses.
Azert irtam le mibol van elegem hatha jobban segit rahangolodni a topik temajara nem azert hogy azokrol az emberekrol velemenyt alkossak.
Te meg nem erezted magadat olyan hujen mint en nemregtobbszor: omlenek rad a technikai informaciok.melyik jobb gep? melyik jobb objektiv? hany ezredmilimeter a felbontas? hany szazalek a kep melyik reszen az aberracio? hogy tomoritsek meg milyen algoritmussal meg melyik jobb film es ccd? Kozbe omlenek rad a tokeletesebbnel tokeletesebb kepi informaciok a reklambol, tv, magazinok. Es a nagy viharban elgondolkodsz mitol jo egy kep? miert fenykepezel? eszreveszed hogy meg a legjobb kepeidrol is hianyzik valami...
meg1x: en nem allitok valamit hanem keresek valamit es remenyeim szerint itt tudok beszelgetni olyanokkal akik szinten.
Mit ertesz ez alatt?
>azért fényképezek (és csinálok sok mást, mint
>közösségben létező), hogy láthassák mások, mit
>tartok helyesnek, és ez egyezik e azzal amit ők
>annak tartanak.
QQ
Már másodszor támad az az érzésem, hogy neked meg vannak a magad elképzeléseid, és ezekhez keresel másoktól igazolást. Ha ez nem sikerül, mert a másik más véleményen van, akkor inkább ne szóljon hozzá vagy ne olvassa a topicot. Vagy csak nem tartod mélyértelmű elgondolkodtató hozzászólásnak.
Mikor először támadt az említett érzésem, akkor épp azt fejtettem ki neked, hogy mindenkinek magának kell eldöntenie mi a helyes és jó neki, és másoknak. És most ismét itt tartok: én pl. azért fényképezek (és csinálok sok mást, mint közösségben létező), hogy láthassák mások, mit tartok helyesnek, és ez egyezik e azzal amit ők annak tartanak.
Miután azt már tudjuk miből van eleged, most elmondhatnád, valójában te mit gondolsz a FÉNYKÉPről, mi neked a katarzis.
Nem mondok újat, de szerintem a fényképezést az emberek nem csak művészetként kezelik. Legtöbbjüknek dokumentáció, emlék. Olyan ez, mint egy jó - esetleg rosszabb - vacsora. Általában főznek otthon az emberek, azonban egy mesterszakács a haját tépné attól, amit mi - hétköznapi balekok - a konyhában levágunk. Elméletileg meg lehetne tanítani egy országot úgy főzni, hogy az már művészet legyen, ne pedig kalóriahalmaz. Mégsem tesszük ezt - biztos rájöttek, hogy csődbe mennének az éttermek, amúgy meg a fotósok. :) Holott talán épp annyian fognak fakanalat a kezükbe, mint fényképezőt - a japánok fényképezési szokásait figyelembe véve számomra kiszámíthatatlan az arány. :)
Én nem háborodtam még fel mások hozzáállásán. Ha valaki pl. 300D-vel akar kezdeni, hát rajta. Nem hinném, hogy ezen múlik, ki milyen képeket készít. Azt sem szerettem igazán, amikor egy időben az a szöveg ment, hogy a lámák minek vesznek maguknak több százezerért PC-t, amikor még bekapcsolni sem tudják. Ugyan kérem, mindenki arra költi el a pénzét, amire csak akarja.
Saját magamról például tudom, hogy nagyon messze állok még a jó képek készítésétől. Természetes is, hiszen rendszeresen nagyon kevés időt tölttem ezzel. Csak ezért egy tanfolyamra azonban mégsem mennék el. Szeretem, ha aktívan kell felfedeznem e világot. Mások képeit nézegetem, utánajárok könyvekben, netán előre megfontolt szándékkal bekukkantok ebbe-abba a topicba - még a Tiédbe is. :)
A fénykép-dömpinget azonban én is kezdem megutálni. Mennyi jut így egy képre? Fél perc? Talán még annyi sem. Ennél jóval többet érdemelne egy fotó. Mármint egy igazán jó fotó. A sok rosszabb között pedig mintha elvesznének a jobbak is.
Susan Sontag: A fényképezésről
Roland Barthes: Világoskamra
Daniel Chandler: Semiotics: The Basics
William M. Ivins Jr.: A nyomtatott kép és a vizuális kommunikáció
ezek nem csak fotográfiával foglalkozó írások, de akit érdekel annak tudom ajánlani
Kosz!
Jol fogalmaztal: azoknak akik meg akarnak tanulni fenykepezni.
Egy kicsit atirva
Akik meg akarnak tanulni fenykepezni de mar tudjak hasznalni a fenykepezogepet:o)
Mint irtam ez szatira, ott van a cim alatt.
Szerintem - ami sugarzik is az irasbol- tele volt neki is a .... azzal amivel nekem is:o)
Mit tudsz meg webes albumok tarsasagatol ha fejlodni akarsz? kepkivagas, szin meg ilyenek. Ezt en is latom, tehat keresem a plusszt:o)
meg komolyan is
es nincs bajom a webes albumokkal. en meg sosem kuldtem be es termeszetesen nagyon jo az alapokra.
Az iras lenyege szerintem -azon tul hogy a muveszet lenyeget nagyon jol megfogalmazza - egy kicsit eszhez teriti azokat akik elvesztek a fenykepezogepukbe(also szint) mar persze azt aki eszhez akar terni:o)
Nekem kimondottan tetszett a rockwelli szatíra, mert ugyebár az. Saját környezetemben is van 1-3-5-7-es kategória. Igaz a hetesnek múlt héten csengettem ki a villanyszámláját :-))))
A topic szerintem egy jó kezdeményezés. Szeretek fényképezni, saját örömömre kattingatok (mosolyogva olvastam, hogy géprem szerint Amatőr vagyok). A márciusi sajtófotó kiállításon láttam egy fotót, és még a mai napig is valami hihetetlen érzés fog el, ha magam elé képzelem. Azóta tudom, hogy meg akarok tanulni fényképezni. Hogy az ötleteimet, sajátságos látásmódomat át tudjam adni egy negatívra.
hát semmi sem fekete-fehér, tisztelet a kivételnek :))
szerintem van benne igazság, sőt úgy ahogy van az egész igaz. csakhát ez kellemetlen lehet... haha, már látom ahogy az f65-dynax-eos300 kitépi a haját és sutba dobva a hájendet zorkijjal kezd bohóckodni, vagy éppen összeszedi a bátorságot és ír egy öntudatos hozzászólást az indexbe:)))))
totoo :
Pont erre vagyok kivancsi mitol van katarzis elmeny? Tudom hogy ettol jo?
Ez a muveszet megnyilvanulasa? ami atmegy a exp gombon meg az objektiven es ebbol lesz a kep ami katarzis elmenyt okoz?
Nem formulat keresek amit majd alkamazok es akkor en is olyan fotokat fogok csinalni csak igenyem van ilyenekrol beszelni:o)
Biztos kimaradtaka fotomuveszeti tanylmanyaim, azok utan mindent ertenek es tudnek:o)
Jo pelda az Amator Photographer angliaban megjeleno ujsag amiben vannak portfoliok. Leirjak a korukat meg hogy miota fenykepeznek.
Tele van amator vagy "kattingtato" szintu kepekkel akik elmondjak hogy 20 eve fotoznak es 30 evesek meg 40.
Ritkan latok olyat is amitol szo szerint elall a lelegzetem 60 eves es 3 eve volt kezebe fenykepezogep eloszor.
Ugylatszik korral is jar.
mér az a jó? filmben is az a jó? arra azt mondják hogy szemét. az hogy valaki mit mond az nem az igazság hanem az ő véleménye... még akkor is, ha egy kávéházi beszélgetésen hangzik el egy nagyfiú szájából
nem reh volt egy kavehazi beszelgetes tobb meghivott fotossal. ott hangzott el ez, hogy a jo foto az, amitol katarzis elmenye van a nezonek. szerintem ebben minden benne van. lehetne persze oldalakt irni arrol, hogy egy jo foto mitol jo, de gyanitom nem kerulnenk kozelebb az igazsaghoz.
Ez az amit el szeretnek kerulni!!!
Ez olyan melyertelmu elgondolkodtato topik lenne amiben komolyan beszelgetunk a Fenykeprol.
Ha nincs idod elolvasni szorol szora rockwelt es az en topicinditomat akkor inkabb ne szoljatok hozza.
Nem egy ember kepeit kell megvitatni vagy a besorolast.Nem tartozika temahoz rockwel kepeinek minosege.
Szerintem ez a legjobban megfogalmazott ilyen jelegu iras amit eddig olvastam es azoknak mond valamit akik valaha is elgondolkodtak azon hogy miert keszitenek Fenykepeket.
Művész: A legfelső, 7. szint (megegyezik a Keresztény mitológia szerinti „Mennyország”-gal)
Ez a legmagasabb szint.
A művész kézzel fogható formában rögzíti az általa észlelt képet. Megragadja a hely szellemét − legyen az valódi vagy képzeletbeli − a fényképben, és a néző reagál erre.
A művész tökéletes mestere eszközeinek. A művészeti alkotás megteremtésekor a művész elszakad a hétköznapi léttől, lelke felemelkedik, hogy találkozhasson azzal, amit meg akar ragadni. A művész tanulhatja és gyakorolhatja eszközeinek használatát amíg nem alkot, de amikor alkot, a fényképezőgépe elméjének, gondolatainak kiterjesztésévé válik. Semmilyen tudatos megfontolást nem fordít a technikai részletekre akkor, amikor virtuózként képeket alkot.
Zenei hasonlattal élve, egy zenész rogyásig gyakorolhatja a skáláit, de amikor jazzt játszik, még csak nem is gondol az ujjaira. Elvész a pillanat szenvedélyében.
Akárcsak a professzionális szörfözőknek, akiknek tucatnyi deszkája van, vagy a profi gitárosoknak, akiknek 23 hangszere van, a művésznek is lehet egy halom kamerája, mind különböző célra.
Hasonlóképpen, más művészeknek lehet, hogy csak egy kamerája van, vagy egy sem. Nem számít.
A művész gyakran furán öltözködik, és hajlamos későig fennmaradni.
Soha, senki nem látja az alkotásaikat, mivel szinte semmilyen képességük nincs arra, hogy ismertté tegyék magukat. Csak azoknak van, akik leereszkednek a szajha szintjére, mely sajnálatos és paradox módon azt jelenti, hogy az igazi művész alkotásait soha nem láthatod, hacsak nem ismersz egyet személyesen. A jó művész általában túlságosan gátlásos ahhoz, hogy másoknak megmutassa munkáit, hacsak nem intim viszonyba kerülsz vele, mivel a művészetük a lelkük maga.
A művész bármiféle kamerát használhat, beleértve a lyukkamerát, az eldobható kamerákat, vagy 8×10-es gépeket. Akármilyen gépet használhat, hogy megteremtse, amit akar.
Szajha: 6. szint A szajha olyan művész, aki eladja lelkét azzal, hogy pénzt vagy drogot fogad el művészetéért cserébe.
Lealacsonyítva magát erre a szintre, a víziója valószínűleg kompromisszumokkal teli.
Miért? Mert az ember függőségbe kerül attól, hogy eladja a lelkét azért, hogy megvehesse ételét, hogy megtömhesse magát, így nem szarakodik a célkitűzésekkel, ami egyúttal azt jelenti, hogy nem próbálgat új stílusokat sem.
Ha a szajha munkája több év próbálkozás után elég a számlák kifizetésére, valószínűtlen, hogy bármelyik szajha új stílust után kutatna, amíg szüksége van dohányra.
A kiállító művészek (akiket galériák vagy más képviselők − vagyis stricik − kiállítanak) elveszthetik a megjelenés lehetőségét, ha megváltoztatják stílusukat.
Éppen ezért egy ember eladásra szánt művészete aláigha válik jobbá vagy mássá.
A stílus ami eladható, az pontosan az, amit a szajha stricijei (képviselői) látni akarnak. Lásd Barnbaum könyvét a művészetről. Elképzelhetetlenül nehéz egy sikeres szajhának megváltoztatnia a stílusát, ha egyszer őt már elfogadták.
Amatőr: 5. szint Azok, akik teljes jövedelmüknek kevesebb mint felét keresik fényképezéssel, amatőrök. Ennek semmi köze fényképészetük minőségéhez.
Az ilyen ember imád fényképezni. A tisztalelkű, jó amatőrök átemelkedhetnek a többi szinten, hogy közvetlenül művészek legyenek.
Akik hétvégenként esküvőket stb. fényképeznek, mintegy mellékesként rendes munkájuk mellett, még mindig amatőrök; csak éppen pénzt kérnek a képeikért.
Azok az amatőrök, akik azt hiszik, hogy egy jobb fényképezőgép javít a képeiken annak a kockázatnak vannak kitéve, hogy a legalacsonyabb szintre, a „ketyere-számonanizátor” szintjére süllyednek. A fényképezőgép-gyártók túl sok amatőrt félrevezetnek, hogy azok azt higgyék: a jó képekhez jó kamerák kellenek. Ez a gondolat méreg a művészet teremtésének.
Az amatőr, aki elvész a remek képek készítésében, egyenes úton van a megvilágosodás felé.
Amatőrnek lenni jó dolog; erről a szintről valaki meglehetősen könnyen felemelkedhet a művész szintjére.
Az amatőrők szinte mindig Canon tükörreflexes gépeket használnak.
Kattintgató: 4. szint Ez az én anyukám és a legtöbb ember. Ezek az emberek emlékeket akarnak − nem fényképeket vagy fényképezőgépeket.
Azok a kattintgatók, akik grafikusművészek, vagy legalábbis vizuálisan művelt emberek, gyakran fantasztikus képeket csinálnak, melyek mindenkire hatást gyakorolnak. Ezek a kattintgatók művészek, és még csak észre sem veszik. Ők átlalában jobban öltözködnek, mint azok, akik azt gondolják magukról, hogy valóban művészek.
Higgyük el: a fényképész az, aki egy képet létrehoz, nem a fényképezőgép.
A kattintgatók kompakt vagy eldobható fényképezőgépeket használnak, amik ugyanolyan kiváló eredményeket ad, mint a mindenki más által használt Leicák, Nikonok, Canonok és Contaxok.
Hivatásos: 3. szint Hivatásos fényképész az, aki teljes megélhetését (100%) fényképezésből teremti elő.
A hivatásosak nem hoznak létre művészetet; ők kereskedelmi célra készítenek képeket. Általában van valami jártasságuk az eszközeikben, és tűrhető képeket tudnak kihozni belőlük, de a képesség, hogy a képzeletet megragadják, vagy megvan, vagy nincs meg bennük.
Persze a hivatásosok is csinálhatnak nagyszerű képeket, saját idejükben.
A hivatásosok nagyon kevés időt fordítanak a gépeire, kivéve, ha javíttatni kell azokat. Idejük legnagyobb részét arra fordítják, hogy munkát keressenek, és azon fanyalognak, hogy a többi fényképész mennyire lenyomta az árakat a városban.
A hivatásos többet költ filmre és labormunkákra egy hónap alatt, mint eszközökre egy évben.
Hivatásos természetfotós nincs. Azok vagy dolgoznak, vagy a feleségük tartja el őket.
A hivatásososok Nikon tükörreflexes, Mamiya középformátumú és Calumet 4×5”-os gépekkel fényképeznek. Nem engedhetnek maguknak olyan jó cuccokat mint a legtöbb komoly amatőr.
Ha nem vásárolsz kereskedelmi fotókat, vagy nem ismersz egyet a barátaid között, nem is hallasz hivatásos fényképészről. Azok, akik fényképezőgép-reklámokban hirdetik, hogy ezt vagy azt a típust használják, csak fizetett álszószólók.
A hivatásosoknak nincs weboldaluk, és nem tesznek közzé technikai hírleveleket. Azok általában az amatőrök.
Gazdag amatőr: 2. szint Ezek azok az amatőrök, akiknek túl sok a pénze, rengeteg gépet és tartozékot vásárolnak, ami megbéklyózza a kifejezési szabadságukat. Általában férfiak, és sokuk öreg vagy nyugdíjas.
A gazdag amatőr Leicával, Contax-szal, Alpával, Hasselbladdal vagy Linhof 4×5-össel fényképez. Ezek remek kamerák, de az eredmény tekintetében azonosak a Zenittel, Pentaxszal, Bronicával vagy Tachiharával.
A szegényeb gazdag amatőr Nikon, vagy akár Canon tükörreflexes gépet használ.
Mostanában ezek az idióták sajtómunkához tervezett digitális tükörreflexes gépeket vesznek, mint például a Canon EOS-1D vagy a Nikon D1X, melyek technikailag gyengébb eredményekkel szolgálnak, mint a kattintgatók gépei. Az igazán hülyék várták a 7000 dolláros Contax N Digital-t, mely kevésbé használható, mint a Nikon vagy Canon digitális tükörreflexesek, és még mindig gyengébb képeket ad, mint egy olcsó filmes tükörreflexes gép.
A rossz gazdag amatőrök azt hiszik, hogy szegény emberek életlen fekete-fehér képei jelentik a művészetet.
Néhány gazdag amatőr könnyen a legalsó spirituális szintre hullik vissza azért, mert túl sokat törődnek a gépükkel, mások viszont egyenesen eljutnak a nagyszerű művészeti teremtésig, mert nem aggódnak a gépük miatt, minthogy meg vanna róla győződve, hogy az övék a legjobb. Különös módon, kevés gazdag amatőr teremt átlagos munkát. Ez vagy igaz vagy nem.
Ketyere-számononanizátor: Legalsó, 1. szint (megegyezik a keresztény hit szerinti „Pokol”-lal)
Ezek az emberek (mind férfiak) egyáltalán nem érdeklődnek a művészet vagy fényképezés iránt, mivel nincs lelkük. Lélek hiányában nem képesek kifejezni képzeletüket vagy érzéseiket, s ez az, amiért a képeik − ha ráveszik magukat, hogy egyáltalán csináljanak − semmit nem érnek.
Legtöbbjük technikai területről érkezik, mérnökök, számítástechnikusok, tudósok. Ezek az emberek oly sokat aggódnak a amiatt, hogy számszerűsítsenek mindent, hogy tökéletesen megfeledkeznek arról a tényről, hogy a gépeknek és tesztábráknak semmi közük a végső kép lelkéhez. Mivel túl sokat aggódnak a kamera teljesítményének mérése miatt, átneveztük őket „számonanizátor”-oknak. Szerencsétlen módon sokuk kutat a Kenrockwell.com-on fényképezőgépek teljesítményadatai után.
Sokuk szintén játszadozik audioberendezésekkel, számítógépekkel vagy autókkal. Csakúgy mint kameráikat, a játékszereiket is saját kedvükért élvezik, de − ha egyáltalán − akkor is csak ritkán használják azokat eredeti céljukra.
A fiatalabbak videojátékokkal szórakoznak, vagy chat-eléssel és web-szörfözéssel kötik le magukat. Az öregebbek „fényképezőgép”-klubokba járnak. (Sokkal inkább fénykép-, semmint fényképezőgép-, illetve más olyan klubokhoz kellene csatlakozniuk, melyek a művészetet próbálják számokkal értékelni, mivel a művészet teljes egészében szubjektív, és nem értékelhető numerikusan.) Hasonlóképpen, ezek az emberek soha nem készítenek semmi említésre méltót ezekkel az egyéb berendezésekkel sem, de bizonyosan örömmel tölti el őket, hogy beszélnek róla másoknak.
Az egyetlen eszköz, amit ezek az emberek elhanyagolnak, az egyetlen olyan ami valóban segítségükre lehetne: a fény.
Csakis maga a gép érdekli őket. Lyukat beszélnek a hasadba, ha hagyod nekik, de amint arra kéred őket, hogy mutassák meg a portfóliójukat, a hencegésük rögtön elillan, vagy azt hiszik, a fényképezőgépeiket vagy a részvényeiket kell megmutatniuk.
Akinek egy tűrhető portfóliója van, nem „számonaizátor”. Valaki, akinek több kamerája van, mint tűrhető képe lehet, hogy az. Akiknek technikai cikkekben bővelkedő weboldalaik vannak, kevés érdekes fényképpel, valószínűleg azok.
Semmilyen körülmények között ne kezdj ezekkel az emberekkel, ne beszélj velük, és ne olvasd a weblapjaikat. Az ártatlanok számára ezek úgy tűnhetnek, mintha tengernyi tudás lenne bennük, pedig csak beteges, élettelen lelkük akar lerántani saját személyes poklukba, és mindörökre besározni lelkedet a fényképezőgéped lencséjének élessége miatti aggódással. Ha emiatt aggódni kezdesz, soha nem fogsz mást fényképezni, mint téglafalakat és teszt-ábrákat.
Ezeket az embereket könnyű azonosítani. Ha a ezt elolvastad, valószínűleg láttad már a weblapjaikat is. Mindig rengeteg információjuk van a gépekről, de igazán kevés igazi fotókról. Mindig óvakodj az olyan weboldalakon található információktól, amelyek nincsenek tele olyan fényképekkel, amiket megcsodálsz.
A weboldalamról levettem a legtöbb, fényképezőgépről készült képet, mert sokkal több időt töltöttek a látogatóim ezekkel, mint a művészetemmel. A sávszélességet, amiért fizetek, felemésztették ezek az idióták, miközben az objektívjeimet nézegették, ahelyett, hogy megnézték volna a képeimet a galériámban, ami ennek az oldalnak az fő célja volt. Ez az, amiért az összes hülye oldal, mint ez is, sárga színű, így túlságosan bántja a szemet ahhoz, hogy túl sok időt töltsenek el a látogatók „szögekkel és csavarokkal”.
Sokan, akik e-mailt küldenek nekem erről a weblapról, sajnálatos módon ehhez a felvilágosulatlan alsó csoporthoz tartoznak. Sokuk cserkészi az internetet, és órákat töltenek azzal, hogy csatlakoznak olyan technikai website-okhoz és chat-roomokhoz, mint a pl. „Photo.net”, „www.dpreview.com”, „photocritique.net” és a német „Forum für Nikon-Fotografen und Sammler”, ahelyett, hogy fényképeznének.
A topik inditasara ez sarkalt:
http://www.kenrockwell.com/tech/7h.htm
meg az hogy egy ideje tobbszor jut eszembe a fenykep mint az ami elkesziti:o)
Tulajdonkenpenn szeretnek itt ertelmes emberekkel beszelgetni arrol miert fenykepeznek ,mit szeretnenek elerni vele, mitol tartanak egy fotot jonak,kivalonak.
Egyszer ugy fogalmaztam meg szamomra az a jo foto amitol katarzis elmenyem van. De mitol van? Es nektek?
Egy kicsit elegem van napjaink kepi sztereotipiaibol a sok fotosoldalbol amire bekuldik a fotokat aztan megtudjuk hogy jo(5os) rossz(2es) stb.
elegem van abbol hogy ha valaki vesz egy fenykepezot az egybol fotos (tisztelet a kivetelnek) ha valakinek van papirja meg ceruzaja az sem grafikus. Mostanaban kezd elegem lenni a digitalis nemzedekbol A legrosszab aki 300Dvel kezdi aztan felteszi a kerdest hogy kell olyan kepet gyartani amin az ember eles de a keze elmosodott.
Rossz szo az elegem van talan csak kezdek megtelni ezeket olvasva mert mindenutt azt latom hogy fontosabb a gep mint a kep vagy az ember.
Itt rakerestem de jopar topikot atnezve nem talaltam olyat ahol a FENYKEPROL beszelnek.
Persze, fontos a technika es azt is ki kell targyalni, de ....szoval olvasd el amit az elejen ajanlottam.
Olyan emberekkel szeretnek beszelgetni akik mar elgondolkodtak a a fenti kerdeseken es keresik onmagukat a fotozasban.
Szivesen latnek itt tapasztalt, erett fotosokat mindenfele temaban.Direkt nem profikat irtam:o)
Az egy mas vilag de a velemenyukre kivancsi vagyok.
Biztos nem sikerult igy elsore leirni mi az ami foglalkoztat de akinek van fule a hallasra az ugyis hallja:o)
Es kimeljenek meg megjegyzesektol akik az ajanlott irodalomban vallasi temat fedeznek fel, mar volt ra pelda:o(
