Adott helyzetben - márhogy létezik az a bizonyos, a Magyar Köztársaság nevében aláírt cetli - nem értek egyet polités kartáccsal, de ezt a hozzászólást azért kiigazítanám.
Ha a kormány dönthet részvételről, akkor igazán lényegtelen kérdés, hogy akármilyen parlamenti többség vagy méltóság áldását adja-e a hadiállapot kihirdetéséről (de jure), ui. peches esetben annak beálltáról (de facto) már senkinek nem kell dönteni.
Van egy olyan rossz érzésem, hogy a NATO katonai doktrínája megbukott.
Mint a második világháború előtt.
Választási csalás 1938- ban, hogy a németeket támogassuk. Majd a parlamentben kiabáló képviselők, hogy a szomszéd országok már rég részt vesznek a rendcsinálásban, csak mi maradunk ki a világháborúból? Micsoda üzleti veszteség lesz, ha nem küldünk katonákat keletre?
Most meg már ott tartunk, hogy alig van külpolitika a hírekben. Pedig az pártsemleges. A külpolitika olyan, ami általában sem a bal, sem a jobb oldali személyeket nem irritálja. De a külpolitikai hírek jelenleg a katonai doktrína hibáját mutatják, így úgy tesznek, mintha azok nem is lennének.
Aki nem ismeri saját történelmét, az arra ítéltetett, hogy újból, és újból elkövese ugyanazokat a hibákat, melyeket már többször elkövetett.
"1. elvileg elofordulhat, hogy Otodik Cikkely felkerest kapunk, tehat tamadas er egy NATO tagot vagy legalabbis ezt igy ertekelte a NATO megfelelo szerve. akkor bizony nekunk csapatokat kell kuldeni (adott esetben) ez nemzetkozi szerzodesbol fakado kotelezettseg."
Eddig OK.
"2. a jelenlegi helyzetben a kisebbseg meg tudja akadalyozni a nemzetkozi kotelezettsegek teljesiteset, ami aggalyos. ebbol maris kovetkezik, hogy modositani illik az alkotmanyunk."
Mit vállalt Magyarország a NATO szerződésben?
Hány napot v. órát a teljesítésre?
Ha nem vállalt konkrét időt, akkor mi a probléma?
A nagyobb luk az az, hogy a módosítás után is akár egyetlen ember, pl. a kormányfő, meg tudja akadályozni a nemzetközi szerződés teljesítését. Így ez az érvelésed üres.
Talán úgy lehetne megoldani, hogy a NATO kérést egyből a hadosztályparancsnokoknak küldenék és ők rögtön indulnának, mindenféle "aggályosság" és döntési tökölődés nélkül, a főparancsnoknak csak egy gyors távirat menne, részletek levélben stop. Ne mondd azt, hogy ennek ilyen-olyan törvény akadálya van, mert a te gyógymódod szerint a "nemzetközi kötelezettség"-re hivatkozva egyszerűen csak ki kéne szórni valamennyi problémás törvényt vagy alkotmányrészletet.
Maradok tisztelettel, továbbra is seggnyalóknak tartva emiatt a parlamenti pártokat, mind.
"csak es kizarolag a 19 (6)-ot kell modositani. a hadiallapot, rendkivuli allapot es szuksegallapot kihirdetese tovabbra is ketharmados marad. megpedig igazi kokemeny ketharmados, nemcsak a jelenlevok ketharmadat igenylo dontes mint 19"
Végtére ezek eddig sem voltak igazán 2/3-osak.
Mind a rendkivüli mind a szükségállapot mind a fegyveres erők alkalmazását tekintve a döntést a köztársasági elnök önmagában is meghozhatja, a kormányfő, a ház elnök az AB elnökének beleegyzezésével, ha az Országgyülés akadályoztatva van.
Mondjuk éjjel 3-kor már mér is ne lenne.
csak es kizarolag a 19 (6)-ot kell modositani. a hadiallapot, rendkivuli allapot es szuksegallapot kihirdetese tovabbra is ketharmados marad. megpedig igazi kokemeny ketharmados, nemcsak a jelenlevok ketharmadat igenylo dontes mint 19 (3) (j).
1. elvileg elofordulhat, hogy Otodik Cikkely felkerest kapunk, tehat tamadas er egy NATO tagot vagy legalabbis ezt igy ertekelte a NATO megfelelo szerve. akkor bizony nekunk csapatokat kell kuldeni (adott esetben) ez nemzetkozi szerzodesbol fakado kotelezettseg.
2. a jelenlegi helyzetben a kisebbseg meg tudja akadalyozni a nemzetkozi kotelezettsegek teljesiteset, ami aggalyos.
ebbol maris kovetkezik, hogy modositani illik az alkotmanyunk.
3. az, hogy ez a modositas a minimalisan elfogadhato, abbol kovetkezik, hogy minden ennel szukebb ertelmezes mar hivatkozna a NATO szerzodes reszeire, raadasul valamifele extra dontest igenyelne a vegrehajtasa. ez nem mukodik.
tehat ez a modositas helyeselheto.
lecci, talalj valamilyen hibat a gondolatmenetemben, ha elveted, ne azt mondd, hogy ez ugy hulyeseg ahogy van. es seggnyalok mindannyian meg ilyesmi.
ha elfogadod az erveim, akkor a jelenlegi szabalyozas megvaltoztatasat is el kell fogadnod. bizony ugy tunik, mi vallaltuk, hogy megvaltoztatjuk az Alkotmanyt, es ez az egesz csak azt jelenti, hogy teljesitjuk a vallalasunk.
P.S nem kotelezo a modositas ertelmeben csapatokat kuldenunk Del Bamagoba, ha erre esetleg NATO felkerest kapunk.
Nincs olyan háború, amelyikbe sietni kellene.
Seggnyalók mind, Fidesz, MSZP meg a többi.
MTI:
---------------------
Még az idén dönthet a parlament a NATO-kötelezettségekkel összefüggő alkotmánymódosításról
Budapest, 2003. november 7. (MTI) - Még az idén megszavazhatja az Országgyűlés a NATO-kötelezettségekkel összefüggő alkotmánymódosításról szóló javaslatot - közölte a honvédelmi miniszter az alkotmánymódosításról tartott négypárti egyeztetés után. Juhász Ferenc elmondta, a javaslat a NATO-együttműködésben zajló katonai akciók esetében - a parlament kétharmados többsége helyett - a kormányzat hatáskörébe utalná a döntési jogosítványt, az ENSZ-, illetve az európai uniós felkérések esetében azonban nem. Simicskó István fideszes képviselő közölte: pártja már az előző kormányzati ciklusban többször kezdeményezte az alkotmánymódosítást, az MSZP azonban - akkor ellenzéki szerepben - ezt nem támogatta.
A miniszter elmondta: hétfőn már a normaszövegről egyeztethetnek a frakciók.
"Közel járunk a megoldáshoz, bízom benne, hogy az elkövetkezendő hetekben sikerül véglegesen megállapodnunk" - mondta Simicskó István fideszes képviselő.
Emlékeztetett: pártja az előző kormányzati ciklusban többször kezdeményezte az alkotmány módosítását, azonban az MSZP akkor - ellenzéki szerepben - ezt nem támogatta.
Arra a kérdésre, hogy ENSZ- és az európai uniós felkérés esetében is támogatnák-e az alkotmánymódosítást, Simicskó István közölte: ezt azért nem tartják aktuálisnak, mert az ENSZ nem katonai védelmi szövetség, az Európai Uniónak pedig még nincs önálló hadereje.
Simicskó István hangsúlyozta: "örömmel érzékeljük, hogy a kormány fontosnak érzi az alkotmány módosítását, amely a NATO- kötelezettségek gördülékeny teljesítését jelenti".
Juhász Ferenc arról is szólt, hogy a házszabály módosításáról szóló, az uniós csatlakozásból adódó feladatokat érintő négypárti tanácskozáson felvetik azt a javaslatot, hogy az egyéb, kétharmados döntést igénylő katonai kérdésekben a parlament soron kívül dönthessen.
Arra a kérdésre, hogy az iraki magyar szerepvállalásról is dönthet-e majd a kormány saját hatáskörben az alkotmánymódosítás után, Juhász Ferenc közölte: "ha közös NATO-döntésről van szó egy iraki, vagy bármilyen katonai műveletben, akkor teljesen természetesen igen".
Hozzátette: a jelenlegi felhatalmazások alapján ez nem tartozna kormányzati hatáskörbe, hiszen nincs közös NATO-álláspont, tehát az iraki ügy a jövőben is parlamenti hatáskörben marad.
Kiemelte, hogy a NATO a közeljövőben átveszi az afganisztáni szerepvállalás ügyét, így "akkor már a kormányzat hatáskörévé válik az abban való részvétel eldöntésének joga."
Mécs Imre szabad demokrata képviselő hangsúlyozta: a pártok között egyetértés volt abban, hogy a kérdést sürgősen rendezni kell, hiszen "lassan köznevetség tárgyává válunk a szakmai körökben".
Mint mondta, jó lenne, ha az alkotmány összes katonai jellegű pontja "világos, áttekinthető rendben" rögzíthető lenne. Szavai szerint "ennek azonban még nem jött el az ideje, de úgy tűnik van erre is készség".
Herényi Károly (MDF) az eddigi tárgyalásokhoz képest áttörésnek nevezte a pénteki egyeztetést, amelyen "mindenki belátta, hogy az alkotmánymódosítás e vonatkozásban rendkívül indokolt".
Hozzátette: az MDF is csak a NATO-akciók esetében tartja indokoltnak az alkotmánymódosítást.
