"en sem tudtam, h mi az. tulajdonkeppen most sem igazan tudom. mivel sistergett, mindig azt gondoltam, h valamilyen savba meritik, valami sontolesre gyanuztam, amivel a teljesitmenyt szabalyozza."
Sós víz volt. A legegyszerűbb nagy teljesítményű tolópotenciométer.
Ifjú koromban vezettem a pékeknek kisteherautót (kasztnis Barkast). Egy téli reggelen a békásmegyeri kenyérgyárba kellett kimenni. Ott a katasztrófa fogadott: éjszaka kimaradt az áram. A kemencékből kézzel hajtották ki a sülő kenyereket, hogy szét ne égjenek. De a fő problémát a dagasztógépek leállása okozta. Azokból azonnal ki kellett szedni kézzel a tésztát, mert ha beleköt, akkor sehogy sem jön ki. Szóval nem voltak vidámak.
Az egyik kifligyártó gép a leállása során készített egy majdnem méteres kiflit. Azt megsütötték a gyáriak, láttam is.
Csúszógyűrűs motor (tekercselt forgórésszel, 3fázisú indukcios )A csuszógyűtűket köti össze a vizellenállás . Amit szódabikarbónával tesznek vezetővé--azaz lugos .
A lemezek felülete ives háromszög alakú . A végállásnál rövidre zárják a csuszógyűrűket.
Igy lehet kisebb inditó árammal , lassú felfutással --nagyobb slippel,közel egyenlő/jelentős inditó nyomatékkal nagy tehetelenségű gépeket meginditani.
Persze ez jelentős veszteséggel működik--de a XIX sz végén még nem volt más megoldás erre.
A Pékségek dagasztó gépei, Fluid kompresszorai, kőbányai osztályzó berendezések, drótkötél pályák , ipari hűtőkompresszorok......stb
még ma is igy működnek .
A frekvencia váltó 15kW feletti méretben összevethető--v. nagyobb árban van --mint a motorok.
A villanymozdonyoknál meg az 500kW.......2500kW-s méret játszott , sokszor 2...5 perc gyorsitási idővel. Igy 30---150liter vizet is gőzőlögtetett...
A feleségemnek írom, aki már 1973 óta nyűvi velem a házastársi sorsot. Ennek már 53 éve, tehát a feleségem mindent tudhat rólam. Nem születtem sem hercegi, sem grófi familiába, simán egy tanyasi környezetbe. Ezt kellett túlélnem, amit aztán sikerült.
en sem tudtam, h mi az. tulajdonkeppen most sem igazan tudom. mivel sistergett, mindig azt gondoltam, h valamilyen savba meritik, valami sontolesre gyanuztam, amivel a teljesitmenyt szabalyozza.
De tudom. Még gyerekkoromban láttam, hogy a vásáros a körhintát úgy indította el, hogy egy fémlemez lamellacsoportot szép egyenletes lassúsággal belemerített egy tartályba. Azóta sem láttam ilyent. Csak tanultam róla középiskolában, de nem mutattak róla semmit.
Tovább pontosítva: Kandó tervezett a Romeo E471-es kétrendszerű (3×3300 V 16 2/3 Hz és 1×11 kV 50 Hz) mozdonyához fázisváltót (illetve a villamos főgépeket), de a prototipus elkészülte után a projektet lefújták a 3000 V= rendszer bevezetése melletti döntést követően.
A "Nászút féláron" c. film viareggiói részlete, jól látható a kétfázisú felsővezeték, valamint egy E432-es Breda-mozdony Bianchi-féle rudazathajtása induláskor. (Ez utóbbi teljesen olasz tervezésű és gyártású mozdony volt)
Kandó az osztrákoknak tervezett - jobb meggyőződése ellenére egy 16 3/3 Hz-s fázisváltós mozdonyt a '20-as évek vége felé. Nagyon nem akarta, de a sógorok erősködtek, hogy kell nekik. Kandó mondta, hogy nem lesz jó, a menettulajdonságai katasztrofálisak lesznek. Ennek ellenére a gép megépült és valóban nem lett jó. Az alacsony frekvencia miatt bár kétpólusú volt a fázisváltó primer, a fordulatszám ~1000-re adódott. Mivel a táplálási szünetekben a forgórész mozgási energiája biztosítja a háromfázisú oldal energiaellátását, igen hosszú és nagy súlyú fázisváltó forgórész kellett, ami a menettulajdonságokat is tönkretette meg állandó forrása volt a csapágy-meghibásodásoknak.
A gépről van néhány mondat Sitkei Gyula: "Az elektrotechnika magyar alkotásai" című könyvében...
Pontosítsunk egy kicsit. Kandó az olaszoknak többfajta mozdonyt tervezett, de ezek mind háromfázisúak voltak, nem fázisváltósak. (Abból az első a V51, a fázisváltóban meg épp az a vitamin, hogy úgy tudnak többfázisú vontatómotorokat alkalmazni, hogy nem kell többfázisú felsővezeték.). A Valtellina eredetileg 3000 V 15 Hz vonalfeszültségű háromfázisú rendszernek indult, majd (tán '14-től) átálltak a 3300 V 16 2/3 Hz feszültségre, ebből lett az északolaszországi szabványos háromfázisú rendszer.
Kandó 42 Hz-es (egyébként háromfázisú) mozdonya a wöllersdorfi iparvasút számára készült, még a Valtellina előtt, 1902-ben.
Kiszkenneltem az oldalakat, ahol a 42,5 Hz eredetéről írnak. Azonban nem szerkesztettem rajta semmit, tehát olyan részei is vannak a lapoknak, amik nem tartoznak a témához. Viszont olyan témáról is írnak a könyvben, amiről nem beszéltünk. Ez a 105V és 110V eredetéről szól.
Bár nem csak gyárakban használták. Hanem a lakótelepen is ,ill Zalaegerszeg-Nagykanizsa környékén is álltalános volt. Az olajosok 110V 60Hz-t A lakások , települések 170V 42Hz-t ,kb 1969 ig? Onnan átálitották 220V 50Hz re .
Régi motorokat én is láttam , ezek után simán üzemelni.
A megadott paraméterek (170 V, 42 Hz) egyedi ipari transzformátoros, motorgenerátoros vagy speciális hegesztési feszültségértékeket jelölnek. Ez a frekvencia és feszültség a múlt századi magyar nehéziparban és vasúti villamosításban volt jelen, vagy modern csőhegesztő gépek határértékeire utal. [1, 2]A keresett értékek az alábbi kategóriákba sorolhatók:
Kohászati és ipari berendezések: Az Ózdi Kohászati Üzemek és a környező hengerművek működése során speciális gépeket és hajtásokat használtak. Az ilyen egyedi transzformátorok és motorgenerátorok alkalmazása elterjedt volt a nehéziparban.Hegesztőautomaták határértékei: Polietilén (PE) csövek hegesztésénél használt gépek (pl. HST 300 Smart) védelmi elektronikája automatikusan megszakítja a folyamatot, ha a hálózati feszültség (170 V) alá esik, és a frekvenciatűrésük alsó sávja is (42 Hz).Korabeli vasúti villamosítás: A magyar villamosenergia-ipar korai szakaszában a vasúttársaságok és városi villamosok hálózataiban (42 Hz)-es frekvenciát is használtak. [1, 2]
Az egykori Ózdi Kohászati Üzemekben (ÓKÜ) és a hozzá tartozó Finomhengerműben, valamint az újabb Rúd-Drót Hengerműben (RDH) a villamos hálózat és az egyedi feszültségértékek (mint a (170 V) és a (42 Hz)) komoly ipartörténeti jelentőséggel bírnak.A nehézipari létesítmények villamosításának korszakában az ózdi gyáróriás belső energetikai rendszere a következőképpen épült fel:
1. Speciális frekvenciák (42 Hz) szerepe a korai nehéziparban
Történelmi háttér: Magyarországon a 20. század első felében, az egységes (50 Hz)-es országos hálózat kiépülése előtt a Rimamurány-Salgótarjáni Vasmű Rt. (RMST) saját erőművekkel és belső hálózattal rendelkezett.A 42 Hz-es szabvány: Európa-szerte és hazánkban is a korai ipari hálózatok, generátorok és transzformátorok gyakran működtek (42 Hz)-es (vagy (25 Hz)-es) frekvencián. Ez a frekvencia ideális volt a lassú járású, hatalmas teljesítményű dugattyús gőzgépek által hajtott generátoroknak és a kohászati motoroknak.Hengerművi hajtások: A hengersorokat mozgató hatalmas főhajtómotorok fordulatszámát és nyomatékát ilyen egyedi frekvenciájú, robusztus váltakozó áramú motorokkal vagy motorgenerátoros gépcsoportokkal (pl. Ilgner-rendszerű hajtásokkal) szabályozták.
2. Egyedi feszültségszintek (170 V) az üzemben
Gyári törpe- és segédüzemi hálózatok: A hengerművekben a fokozott balesetveszély, a nedvesség és a fémpor miatt a segédberendezések (pl. görgősorok hajtásai, emelőmágnesek, daruk vezérlése, ívhegesztők) táplálására egyedi feszültségszinteket, transzformátorokat használtak.Feszültségesés durva terheléskor: Amikor a több tonnás acéltömbök (brammák) beléptek a hengersorok közé, a hajtómotorok hirtelen hatalmas áramot vettek fel. Ez a gyári belső hálózaton drasztikus feszültségesést okozott (a névleges értékekről akár (170 V) környékére), amit a transzformátoroknak és a védelmi reléknek tolerálniuk kellett.
A 42 Hz eredetéről elég korrekt információim vannak egyik könyvből. (Megnéztem, nincs copyright alatt a könyv, tehát másolhatok ki belőle.) Csak megvárom a válaszod, elfogadod-e tőlem.
