Pardon. Elfelejtkeztem róla, hogy nem vagy minden részletinformáció birtokában - így tkp igazad is van, amikor a nagyobb empátiát kéred számon. Az első azonos tartalmú - ez a harmadik - jegyzet idején még nagyon megértő voltam. Nem publikusan, hanem a cikk mellett megadott emilcímen tettem meg - a mostaninál sokkal tapintatosabb - észrevételeimet. A válasznak, és az azóta még kétszer megismételt témavarációknak köszönhetően mind a megértésem mind az udvariasságom elenyészett.
írtam én ilyet?
az hogy téged mi érdekel,az persze csak max téged érdekel, csakhogy ez itt najmányi cikke, az indexen.
jól van megint túlspirázza a dolgot, megsértődött.
én csak arra hívtam el a figyelmedet, hogy kicsit többről vam szó az ő esetében, mint arról, hogy elvették a játékát.
mert ha 78ban elveszik a komcsik és megkapja az útlevelét, hogy kivül tágasabb, akkor kimegy, de hogy 13 évvel az ún. rendszerváltás után még nem látja a jóságot itthon, az talán nem csak neki lehet fontos.
pl. nekem mikro szinten van hasonló élményem, mondjuk az éjszaki szórakozó helyek bezáratása terén, de persze tényleg ez ki a faszt érdekel.
UI: remélem erre már a fentiek fényében NEM kell reagálnom, (pl. s ipon midne volt csak nem könnyűzene, de ez off)
nem egy hú de jó cikk, de több empátia ill. tájékozottság belefért volna.
peace.
Szerintem abszolút igazad van. Amit a tvről írt, az teljesen megállja a helyét, de ezt általánosítani a teljes kulturális életre botorság. Szerintem is süt a sértettség a cikkből.
Múltbeli érdemek alapján ítéljem meg talán a mostani cikkeinek igazságát? Továbbra is állítom, hogy a cikkek pusztán az ő rossz hangulatáról szólnak. Az meg nem érdekel.
U.i.: Ő volt talán az egyetlen könnyűzenész, akit a 70-es-nyolcvanas években nem szeretett a hatalom? A többiek miért nem sírnak kórusban?
Budapesti Tavaszi illetve Őszi Fesztivál; Sziget; Művészetek Völgye; A Nemzeti Színházban bemutatkozó vidéki színházak legjobb előadásai; Győri Balett; Miskolci Operafesztivál; Musica Regia Székesfehérváron; Beethoween-koncetsorozat Martonvásáron; Libiomfi; Kertész Imre új könyve; Jókai Anna nemzetközi díja; etc., etc., etc...
Antisystem,
te azt emeled ki az amúgy éppen csak említésre méltó írásból:
"itt a magyar (pártfüggetlen) politikai elit korrekt definiciója"
Ebben tán még van is valami.
A kultúra helyzetét azonban nem ebből kell levezetni. Ott a felelősség, ahol a műveletlen, "globalizált", alig huszonéves "menedzserek" ízlésterrorja abban a köntösben jelenhet meg, hogy az illető gazdaságilag sikeres produkciót hoz létre. Az igénytelen fércművek nagy televíziós divatja, a nézettségi index hajkurászása jóvátehetetlen károkat okoz, ha nincs kellő ellenpontja (akár keresztfinanszírozással is, tehát az olcsó eszközökkel elért bevételekből kísérletet tenni komolyabb alkotások divatjára).
A külföldi tulajdonos nálunk másképp viselkedik, mint otthon. Itt csakis a profit érdekli, otthon gesztusokat tesz a nemzeti kultúrának.
A nyugati üzleti szemlélet betörése agyoncsapja az írott sajtó legjobb hagyományait is. Hány lapban szoktatok olvasni pl. tárcát, amelyet évtizedeken át a magyar irodalom klasszikusai írtak? A svájci (német, francia stb.) laptulajdonos azt mondja: ilyesmire nincs szükség egy újságban - HISZEN NÁLUK SINCS...
Az ifjú titán menedzserek az ő hamis szóvivőik.
Najményi monomániás. Egyszer nem tudott megcsinálni valami fesztivált - azóta (sit venia verbo) a szar is ízetlen neki, azóta Magyarországon nincs kultúra. Aki fel tud sorolni - és ki nem tud - az előző évből három rangos kulturális eseményt, az azt is tudja, hogy a cikk mennyire nem a magyar kulturáról, hanem csak szerzője rossz közérzetéről vall.
Gyengus.
Annak idején mindenki röhögött a cikkekben megjelenő "vörös farok" ügyében, - úgy látszik a tradiciókat nem lehet máról-holnapra felszámolni, csak a szín változik.
Ez a derék gyerek igen ütősre akarta kreálni a művet, ezért aztán mindent mindennel összemosott és a végén nem mondott semmit, kivéve tán azt, hogy a haverjait kivágták a művházból, mert nem hozták a tervet.
Pedig a probléma valóságos és elemzésre érdemes.
Tipikus példája ez a cikk annak, hogy egy darab kőből lehet Dávid szobrot is faragni, meg száz doboz VIM-et is készíteni.
A fiúnak ez utóbbihoz van érzéke...
A komcsizás mértéke meg igen gyanússá teszi a komát, - általában azok ilyen vehemensek, akiknek felmenői/családtagjai között az átlagot meghaladó számban fordulnak elő párttitkárok/munkásőrök/hazafias népfront elnökök...
:O))))
Ez csak egy fél cikk. Vagy még annyi sem. Feldob egy gondolatot, kapargatja a közismert felszínt, öklendezik, majd pontot tesz. Pedig az érdemi rész ezek után következhetne.
"A hányinger általános magyar feeling lett, és ezért megvannak a könnyen nevesíthető felelősök."
Nos, innen kellett volna folytatni.
Ez csak egy fél cikk. Vagy még annyi sem. Feldob egy gondolatot, kapargatja a felszínt, öklendezik, majd pontot tesz. Pedig az érdemi rész ezek után következhetne.
"A hányinger általános magyar feeling lett, és ezért megvannak a könnyen nevesíthető felelősök."
Nos, innen kellett volna folytatni.
"Ma már a neandervölgyinél magasabb szellemi szinten álló ember hiába keres számára meglepetést rejtő műsort a közszolgálati vagy kereskedelmi televízióban és rádióállomásokon. A XXI. század érvényes, hiteles magyar kultúrájának nincs valós fóruma. Nemcsak a médiából szorult ki, az élő prezentáció lehetőségei is megszüntek, vagy olyan kontextusokat kényszerülnek a látók és hallók vállalni, amelyek eleve kompromitálnak minden üzenetet..."
Számomra ezek az üzenet kulcsfontosságú gondolatai.
A szerző indulatával egyetértek, a kritikájában vannak jogos elemek.
De ott az öngól is: a legnagyobb hévvel a kezdettől ízlésrontásra szakosodott tömegkultúrát támadja, miközben onnan várná az autentikus 21. századi kultúra sugárzását - fölényesen átlépve könyvön, színházon, hangversenytermen, ahol az igényelt színvonal ma is megtalálható, s ha nem uralkodik is, okvetlenül jelen van.
Ez a rendszerváltozással gazdasági hatalomra került, egykori rendőrspiclikből, alapszervi KISZ-titkárokból, személyzetisekből, fegyveres sofőrökből és más, közpénzből felturbózott rokonságból és krakélerekből álló, népnemzeti biedermeyerrel és neobarokkal megerősített, arcnélküli izének néhány év alatt sikerült. - itt a magyar (pártfüggetlen) politikai elit korrekt definiciója.