Erdekes a topicindito velemenye.
Szerintem is parhuzamossagnak kellene lennie a GDP es a minimalber kozott. Ami mondjuk meg is van csak eppen olyan amilyen.
A kulonbseget a vallalkozok teszik zsebre profit formajaban, valamint az allam, adok formajaban.
A hazavitt cc 45 E ft-bol meg vagy 10-15 E ft-ot leadoz a szerencsetlen polgar es marad ami marad.
Ami persze bokronc szerint meg igy is tobb a soknal.
Én meg azt nem értem, ha az mszp szerint a fidesz minimálbér emelése miatt viszik más országba a termelést, akko most ők mér emelték mégfeljebb a minimálbééééért???
"Ahány százalékkal emelkedik a minimálbér, annyi százalékkal csökken a minimálbéren foglalkoztatottak száma."
No ez pont fordítva igaz.
Inkább nő.
Méghozzá azért, mert az emelés előtt a minimálbért éppen meghaladó fizetésűek a minimálbéremeléssel pont minimálbéressé válnak, hacsak az ő bérüket nem emelik szinkronban a minimálbérrel. Ami persze csak elvi lehetőség, mivel a bérek egyébként nincsenek a minimálbér értékéhez kötve.
Eccerű példa. Ketten vagyunk. Te minimálbéres (50000), én meg 53000.
Felemelik a minimálbért 53-ra. Ez a te fizetésedet érinti, az enyémet nem. Eztán ketten leszünk minimálbéresek.
tévedtem, nem nőtt a tb járulék, de megigérték h 4 évig nem csökkentik..:(((((((((((((
"A következő négy évben nem változik a munkaadók 29 százalékos társadalombiztosítási járuléka.
2002.08.28 10:22"
Na, igy (nem) növelik a versenyképességet :(((
OV tovább csökkentette volna..:)) A ciklus végére 19%ra
Viktort vissza!!!
érdekes, ez OV kormánya idején nem igy volt..
A a minimálbér 19e Ftról 50 eFtra történő emelésekor..nem nőtt a munkanélküliség..sőt fokozatosan csökkent..
Igaz, OV kormánya csökkentttette a járulékos terheket: a tb járulék 39%ról 29%ra csökkent 1998 és 2002 között...Most ismét nőni kezdett, ha jól tudom, most már 31%..:(((
Januártól 53 ezer forint a minimálbér
Az uniós államokban lényegesen magasabb
2004. január 2. 10:47
MTI
2004. január elsejétől 50 ezer forintról 53 ezer forintra nőtt a minimálbér. A munkavállalók elsőként a januárra járó fizetésükben kapják meg a magasabb összeget. Az uniós tagországokban a minimálbérek lényegesen magasabbak, mint nálunk.
A minimálbér 2004. január 1-jétől 50 ezer forintról 53 ezerre nő a kormány - az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) egyetértésével hozott - a Magyar Közlöny 2003/141. számában megjelent rendelete szerint. Ez heti bérnél 12 200 forintot, napi bérnél 2440 forintot, órabérnél 305 forintot jelent. A magasabb minimálbért elsőként a januárra járó munkabérnél kell kifizetni.
A minimálbér összege 2002-ben és 2003-ban is 50 ezer forint volt. A 2003-ra vonatkozó 50 ezer forintos változatlan mértéket azért fogadták el a szakszervezetek, mert az adójóváírás révén nettó értékben többet jelentett a munkavállalóknak. Az 50 ezer forintos minimálbér 2002-ben bruttó összegben 600 ezer forintot, a személyi jövedelemadó kifizetése után nettóban 477 ezer forintot jelentett. Az ugyancsak 50 ezer forintos és bruttóban 600 ezer forintos legkisebb bér nettóban az adójóváírás révén 525 ezer forintot ért 2003-ban.
A minimálbér 2001-ben nőtt jelentős mértékben, akkor a 25 500 forintos legkisebb bért 40 ezer forintra emelték kormánydöntéssel, mert az országos érdekegyeztető fórumon a munkavállalói és munkaadói képviseletek nem tudtak megegyezni az emelés mértékéről. Ez az 57 százalékos emelési arány jelentős eltérés volt a korábbi évek gyakorlatától, amikor általában csak néhány ezer forinttal nőtt évente a kötelezően kifizetendő legkisebb kereset.
A Szakszervezeti Stratégiai Tanulmányok kiadványban közölt táblázatból kiderül, hogy a jelenlegi európai uniós tagországokban a minimálbérek lényegesen magasabbak, mint a csatlakozó államokban. Így például Portugáliában, Görögországban és Spanyolországban is kétszer annyit kell fizetni minimálbérként a dolgozóknak, mint Magyarországon. Ezekben az országokban a táblázat szerint 2002 januárjában például 406, 473, illetve 516 euró volt a legkisebb bér. A magyarországi 50 ezer forintos minimálbér 210 eurónak felelt meg. Lényegesen magasabb volt a minimálbér a többi tagországban. Így például Hollandiában 1207 euró, Belgiumban 1163, Franciaországban 1126, Nagy-Britanniában 1124, Írországban 1009 euró volt. Több más országban - mint például Németországban, Ausztriában - nincs országosan kötelező legkisebb bér, a minimálbérek mértékét az ágazati tarifaszerződések szabályozzák.
"Ez az egész bérköltség hisztéria óriasi mellébeszélés - legalábbis a versenyszférában, itt ugyanis nem volt irreális béremelkedés."
Is-is.
Abban igazad van, hogy a versenyszférában viccesek az elmult évek béremelési %-ai a közalkalmazottak/köztisztviselők haonló %-aihoz viszonyítva. Ráadásul a közxxx-k béremelését azok termelik meg, akiknek nem igazán nőtt az elmúlt 1-2 évben a bére az inflációnál jobban. Én egy nagy magyar multinál melózok és évek óta 6-8% körüli emeléseket kapunk, úgy, hogy milliárdokkal nyereséges a cég, akkor, amikor a milliárdokkal veszteséges MÁV alkalmazottak 1x%-os emeléseket kapnak. Pedig az áremelkedés nekünk is annyi, mint másnak...
Ellenben a minimálbéremelés mindaddig komoly gond lesz, amíg a hozzá kötődő költségek (adók, járulékok) olyan magasak, amilyenek. Nem a bér a probléma, hanem ami rárakódkik. Azt kell csökkenteni, s máris tud a munkáltató többet fizetni az alkalmazottnak, ugyanannyi költségből.
Igaz, erről az oldalról nem vizsgáltam a dolgot pedig kézenfekvő lett volna. És még tudatában is voltam ezeknek az adatoknak nagyjából. Viszont akkor a kérdésemet kiterjeszteném az egész közép-kelet európai régióra ami a lenti felsorolásban szerepel. Különösen a felsorolson belül a Magyarországhoz hasonló fejlettségű balti államokra illetve visegrádi négyekre. Ha ekkora elmaradás a nyugat európai életszinvonaltól ha ilyen torz a javak eloszlása a termelkékenységhez képest miért kell megróni, támadni az ennek lekűzdésére tett bármilyen lépést? Mégis mi itt az elv? Cél-e egyáltalán az bármilyen jólét megteremtése vagy eldöntött tény, hogy a lakosság többségének életszinvonalát az ország gazdaságának növekedésétől függetlenül itt most örökre be kell fagyasztani?
Ne haragudj, de ez a tétel nagy butaság.
A reális foglalkoztatáshoz szinte semmi köze nincs a minimálbérnek - a statisztikai foglalkoztatáshoz esetleg van.
A vállalkozó ugyanis ott spórol ahol tud, tehát egy esetleges minimálbér emelkedés hatására megnő a feketemunka-alkalmazási ösztönzőfaktor. Kevesebb munkást jelent be, stb, stb. Esetleg racionalizál - amitől viszont jelentősen nő a termelékenysége, ami fedezetet jelent a magasabb bérekre.....
Ez az egész bérköltség hisztéria óriasi mellébeszélés - legalábbis a versenyszférában, itt ugyanis nem volt irreális béremelkedés.
Minimálbér keleten, euróban*
Bulgária 56
Csehország 199
Észtország 138
Lettország 116
Litvánia 125
Lengyelország 201
Magyarország 212
Románia 73
Szlovákia 118
Szlovénia 451
Törökország 189
*megközelítő értékek; az Eurostat 2003-ban készült felmérése óta néhány esetben jelentősen megváltoztak a devizaárfolyamok
A következő sorok nem jajszavak, csak szürke tények.
Nagybátyám, aki évtizedek óta lexikonszerkesztő, három éve hivatalosan a mindenkori minimálbért kapja fizetségként, amelyhez főnöke, mikor éppen pénzhez jut, hozzácsap 30 000 Ft-ot. Előfordult, hogy harminc napig nettó 43 500 Ft-ból kellett megélnie. Egyébként a munkája olyan, mint a pénzügyi-gazdasági elemzőké. A vicc még az, hogy amit tesz (kultúra- és ismeretterjesztés)non-profit tevékenység, s ha az NKÖM közalkalmazottjaként tenné, különböző kedvezmény (utazási, könyvtár- és múzeum-belépőjegy)járna neki. De, pechjére, magánkiadó alkalmazottja, s így csak a szája járhat(na), ha nem lenne végtelenül gyáva...
Nem mondtam, hogy irányítja. De a GDP értékéből ki lehet számolni az arányokat. Tudni lehet, nagyjából hogy az ország mennyit termel és ezt összehasonlítva a jövedlmekkel látszik hogy oszlik el a lakosság között. És ha veszem azt, hogy az egy főre jutó GDP-nek a minimálbér az egyhatoda, és tudtommal rengetegen dolgoznak minimálbérért illetve ahhoz közeli fizetésekért, felmerül bennen, hogy hová a frászkarikába vándorol az amit az ország megtermel? Visszaforgatják infrastruktúrális ipari és mezőgazdasági fejlesztésekbe talán? Hol? Hiszen inkább az ellenkezőjét látom, nincs ipar döglődik a mezőgazdaság és rohad az infrastruktúra.
Van itt egy fontos szempont, amit még itt mintha nem olvastam volna.
Ahány százalékkal emelkedik a minimálbér, annyi százalékkal csökken a minimálbéren foglalkoztatottak száma.
Nem az a feladat, hogy emeljük, hanem hogy csökkentsük a minimálbér összegét, ha azt szeretnénk, hogy minél többen éljenek meg munkabérből, és minél kevesebb adóbevételt kelljen különböző segélyekre fordítani.
Természetesen az is igaz, hogy a vállalkozások - a maguk szempontjából nagyon is helyesen - csökkenteni szeretik a bér- és egyéb költségeket, és maximalizálni a profitot. Ezért logikus, ha egyéb feltételek - infrastruktúra, adókörnyezet, politikai stabilitás stb. - adottak, akkor oda költöznek, ahol kisebb bért kell fizetniük.
Ez olyan, mint az 1 X 1, Bokrosnak, mint mindig, most is igaza van.
A munkamorál problémák ilyen fizetések melett érthetőek. Egyébként meg az elmúlt 50 évet azért ketté lehetne választani az 1990-es választóvonal mentén. Magyarország már 13 éve építit a kapitalizmust. Én nem látom, hogy a tömegek életszinvonal javuló tendenciát mutatna, inkább még további elszegényedést. Pedig ahoz képest ahogy 89-ben állt az ország ez nem kis teljesítmény. Ráadásul úgy nézem az EU csatlakozás egyelőre csak a kötelezettségeket rójja ki teljes skálájukban Magyarországra a kedvezmények, előnyöket (szabad munkaerővándorlás) visszatartja. Tehát itt még további romlás lehetséges. Mégis meddig lehet a magyar lakosságot terhelni? Mikor indulhat meg végre egy emelkedő tendencia?
A kormány adópolitikájával kapcsolatban sajnos hinnem kell neked. Én sem találok rá egyéb logikus magyarázatot. Csak naivan kérdezem, hogy ha ilyen jól tettenérhető, hogy a politika és hatalom egyéni érdektől és nem igazi gazdasági megfontolásoktól vezérelve alakítja az adópolitikát, Bokros úr a nagy tudásával miért nem erről mesél inkább?
Te h*/+-? vagy, ha ezt gondolod. Vagy elvakult szemellenzős, ami végül is ugyanaz.
Bokros egy kőkemény liberális gazdasági vonalat 'nyom'. Ha 95-ben nem lépik meg a megszorító intézkedéseket, akkor nem lett volna miből szárnyalnia az Orbán kormánynak.
Ami a 95-ös megszorításoknak köszőnhető, az elsősorban a belföldi fogyasztás szerkezetének a megváltoztatása volt: 91-től folyamatosan nőtt a fogyasztás, ami a külföldi áruk fogyasztását jelentette. Azaz nőtt a behozatal, miközben a kivitel nem változott. Ergo: nőtt az eladósodás.
95-ben jelentősen visszesett a fogyasztás. Ez volt a cél. Ezt követően újra elkezdett nőni a fogyasztás, de a magasabb vámterhek miatt a hazai áru olcsóbb lett, és a fogyasztás belső fogyasztás lett. Így a hazai cégeknek volt esélyük megerősödni, és nem külföldre ment a megkeresett jövedelem. Mire visszaállt a 95 előtti helyzet, már a fogyasztás szerkezete teljesen megváltozott.
Tehát Bokros védte a hazai termelést, mégha ez olyan hihetetlen is.
A kiváltó ok nem a határ, hanem az elmúlt 50 év, illetve az abból következő munkamorál és képzettség + egyéb szociális okok.
A megoldás - és e felé tartunk - az, hogy nem képzetlen és olcsó tömeget kínálunk, hanem infrastruktúrát képzett dolgozókkal. Ez alacsonyabb foglalkoztatottság, magasabb fizetésekkel. Ez valahol tettenérhető az elmúlt 2 éve (és az elkövetkező 3-5 év) gyárbezárásainál, iletve az ezzel együtt történő új üzemek indításánál. (Ha valaki nem politikai szemellenzővel nézi a dolgokat...)
Kormány és adó: félnek megváltoztatni, nem hisznek abban, hogy az alacsonyabb adó több adóbevételt jelenthet. Pedig van rá több pozitív példa. De leginkább a hatalmukat féltik, ugyanis a magas adó az az újraelosztás magasabb szintjét is jelenti, és az újraelosztást pedig a hatalmon lévők 'szabályozzák'.
Tehát kiváltó ok az, hogy Magyarország egy szegényebb térség határán van. Viszont Ausztria meg Németország is a náluk szegényebb Magyarország és Lengyelországgal illetve az egész ex szovjet blokkal határosak ott mégsem verik le a béreket a töredékükre mondván, hogy a szomszédság miatt kell mert ha nem akkor oda vándorol a tőke. Tehát értem az elvet de mégsem értem.
Az adóval kapcsolatos vetület már sokkal logikusabb. Azt viszont nem értem, hogy ha ezt mi itt a fórumon 5 perc alatt kiokoskodtuk akkor a magyar állam miért nem ismeri fel? Miért nem tudja megváltoztatni az adópolitikát ha az ilyen iszonyatosan kártékonyan érinti az égész ország életszinvonalát?
A válasz egyszerű:
Bokros egy segg, fingja sincs a valós helyzetről, a közgazdasághoz nem ért, maximum grafikonokat tud rajzolgatni, de mivel az életben nem dolgozott a versenyszférában emiatt gyakorlatlansága is folyamatosan tévútra viszi.
Pedig egyszerű... A magyar munkaerő nem az izraeli vagy a ny.európai munkaerővel 'versenyez' a befektetőkért, hanem a tőlünk keletre levőkkel. Márpedig amennyivel rosszabb a mi minimálbérünk az általad felsoroltaknál, annyival jobb (magasabb) a tőlünk keletre lévőknél (pl. Románia, de akár a távolkelet is).
A másik fontos dolog, hogy nálunk sok adó jellegű befizetni való a minimálbérhez van kötve. Így a kisvállalkozások költségeit növeli a minmálbér emelése, ami nem tesz jót azok jövedelmezőségének.
Én a svájcit ismerem ami 3000 CHF azaz ~ félmilla kb. tizszerese a magyarnak. Hozzáteszem: elektronikai cuccokat gyakran hozok kintől, mert az ára gyakran fele a magyarnak...
Most olvastam, hogy Bokros úr kifogásolja az ötvenezer forintos minimálbér ötvenháromezer forintra való felemelését. Ezt én némileg furcsálom mivel nekem úgy tűnik, hogy még duplájából is csak épphogy meg lehetne élni mondjuk Budapesten.
Van egy World Factbook nevű oldal. Csináltam egy összehasonlítást az ott talált adatok alapján.
Magyarország. GDP-je (2002-es becslés) : 134.7 milliárd dollár
Egy főre jutó éves jövedelem : 13300 dollár
Minimálbér egy évre kiszámolva: 2868 dollár
Most összehasonlításnak vettem először Izraelt mert az izraeli minimálbért pontosan ismerem.
Izrael GDP-je (2002-es becslés): 122 mrd dollár
Egy főre jutó éves jövedelem : 19000 dollár
Minimálbér egy évre kiszámolva : 8556 dollár
Tehát az izraeli egy főre jutó jövedelem ami 19000 USD 1.4-szer nagyobb mint a magyarországi 13300 USD. Ehez képest a minimálbér ami 8556
3-szor akkora mint a magyarországi ami csak 2868.
Mielőtt ebből is Izrael topic lesz itt megnéztem az EU több országát is. A szegényebb országok között Spanyolország és Görögország egy főre jutó jövedelme az izraelihez hasonló vagyis kb. másfélszerese a magyarnak ehez képest a minimálbérek szintén legalább háromszor nagyobbak mint Magyarországon.
Németország egy főre jutó GDP-je a duplája a magyarnak de a minimálbér meg vagy hatszorosa.
Na most nem vagyok közgadszász. Bizonyára nagyon triviális az egész összehasonlítgatás. Lehetne mondani például, hogy az árak is mások. Csak saját tapasztalatból mondom, hogy mondjuk Budapesten a megélhetés nem igazán olcsóbb mint mondjuk Eilaton. Amit az EU árakról tudok a szerint Magyarország igen csak közel áll az EU árszinvonalhoz főleg ami az elemi megélhetéshez szükséges termékek árát illeti.
Van itt sok nálam műveltebb meg közgazdaságban jártasabb ember. Megköszönném ha elmagyarázná valaki nekem, hogy a Bokros mégis hogy gondolta ezt a túl magas minimálbér dolgot. Várom a hozzászólásokat!
