Azt, hogy rosszindulatu es elfogult vagy, meg elnezzuk. De hogy buta is, azt mar nehezebben.
Kepzelj el 40 giga forraskodot. Sikerult? Na akkor kepzeld el ujra. Ugye, hogy nem megy? A 200 mega is hulyeseg (persze nem mindegy, hogy a kod melyik reszlete az a 200), de a 40 is az. Szakertok szerint kb. 4 giga lehet, felfele kerekitve.
Mindig orommel latom, amikor valaki habzo szajjal szidja a pingvint. Mar csak azert is vicces, mert az ilyen illetok tobbsege pusztan szent lelkesedesbol hisztizik, hogy xar a linux meg az opensource, de vagy nem is latott meg olyat, vagy egyszer raborult egy 8 CD-s debian install kit (ami egyebkent 4 floppyrol mar telepitheto + a netinstall) es azota pszichologushoz jar.
A kommunizmust meg hagyjuk, mert itt a forumon a legtobb komcsizo buta mint a sotet ejszaka es teged is konnyen kozejuk foglak sorolni, ha igy folytatod.
En pl. rohadtul nem erzem jol magam attol, ha egyetlen ember/egyetlen ceg mondja meg, mi legyen az informatikai 'trend', amikor egy mamut ceg donthet arrol, hogy szarik a szabvanyokra es megsem megy tonkre. Tudod, kedves feherzaj, PONTOSAN ezt hivjak diktaturanak. Ha neked ez jo, hat lelked rajta. De masokat ne nezz teljesen hulyenek. B-))
db: "A nyilt forraskod meg egy security-through-obscurity felfogasu ceg kiszivarogtatott kodja kozott meg szerintem te is latod a kulonbseget."
A Sardonix (adofizetok penzebol finanszirozott) Linux scurity project bukasa ota eleg nehez fenntartani a legendat, hogy a nyilt forraskodot szakerto szemek sokasaga olvasna. Ugyhogy errol a parasztvakitasrol is le lehetne vegre szakadni.
"azt lehetett tudni az elejen, hogy kezdetben dragabb lesz a Linuxos megoldas"
Aranyos, hogy milyen elnezo vagy. Forditott esetben menne a szokasos habzoszaju linux nyalveres.
"igy kiadott penz nem egy amerikai ceg zsebeibe, hanem joreszt a nemet gazdasagba kerul"
Igen ez mar anno a komonizmusban is jol bevalt. Nem adtunk penzt xar nyugati licencekert meg hasonlokert a mocccskos kapitalistaknak. Inkabb gyartottuk szart es csodalkoztunk miert megy lefele a gazdasag a csovon. Autarkia rulez, az adofizetok penzet meg lehet szorni.
Tudod, kicsit sarga, kicsit savanyu...
Nem lep meg. Micu eseteben valami nagyon nem stimmel. Nekem Pentium 3-as geppel is megy, Windows alatt. Csak nem tartom eleg jonak, inkabb MPEG2-ben digizek.
Lehet, hogy a DVD-felvevo a zajszures miatt jobb, na de hogy ennyivel?
"Lehet lenyugodni eftarsak. A terjedo file 230 MB osszenyomva, cirka 600 kipakolva. A ~40 GB-ra becsult teljes forraskodnak legfeljebb kis toredeke lehet."
Azert csendben megjegyeznem, hogy a 2.4.24-es Linux kernel osszecsomizva nincs 30 mega, szoval abban a 230 megaban elegge sokmind elfer.
A nyilt forraskod meg egy security-through-obscurity felfogasu ceg kiszivarogtatott kodja kozott meg szerintem te is latod a kulonbseget.
Munchen: azt lehetett tudni az elejen, hogy kezdetben dragabb lesz a Linuxos megoldas - a hosszutavu megtakaritasokrol szolt inkabb a dolog, na meg persze arrol is, hogy az igy kiadott penz nem egy amerikai ceg zsebeibe, hanem joreszt a nemet gazdasagba kerul. Azt meg senki sem gondolta, hogy a migracio zokkenok nelkul fog menni - meg olyat se mond senki, hogy megoldhatatlan problemakba utkoztek volna.
Inkabb mondj vmit a MyDoom TCO-ra gyakorolt hatasarol ;)
Lehet lenyugodni eftarsak. A terjedo file 230 MB osszenyomva, cirka 600 kipakolva. A ~40 GB-ra becsult teljes forraskodnak legfeljebb kis toredeke lehet.
De kulonben is a nyilt forraskod allitolag biztonsagosabb. Vagy most akkor megse? :)
Mas. Munchen sziv a linuxxal mint a boci: http://wired.com/news/linux/0,1411,62236,00.html
"Financial and technical problems..."
"increasingly gloomy picture of what had originally been widely described as a shining success story for Linux"
"instead of paying $23.7 million for the Microsoft solution, Munich's city council opted to spend roughly $35.7 million to switch to open source"
Mecsoda hatalmas mekktakaritas kerem szepen. Hiaba no, a kejes almok az egy dolog, a valosag meg valami mas.
Nalam celeron1.7 ugy 70%-os cpuhasznalat mellett csinal realtime single-pass xvidet mplayerrel (ill mencoderrel) (Linux alatt nyilvan)
A DVD felvevo meg a bt8x8 kozotti kulonbseg valoszinuleg a zajszuresbol adodik (btw lehet probalkozni a mencoder szuroivel is), bar magan az mpegen is lehet modositani, vannak mindenfele matrixok, amiknek a modositasaival allitolag egesz jo dolgokat lehet elerni, lsd pl www.kvcd.net-et.
" 2Mhz + 512 MB RAM mellett nem tud szaggatásmentesen "
Ez egyszeruen rohej. Egyebkent - sajat tapasztalatom alapjan - semmikeppen nem javaslom, hogy kozvetlenul digizz DIVX-be. Az MPEG4 (az MPEG altalaban), frame-ek kozotti tomoritesre epul, amit menet kozben - real time - keptelenseg optimalizalni.
Ha van szabad HDD helyed, biztos, hogy korokkel jobb eredmenyt ersz el MPEG2 vagy MJPEG digitalizalassal, es utana DIVX konverzioval, nem beszelve arrol, hogy kisebb is lesz a file, mint ha eleve DIVX-be digizted volna. Persze a legjobb az lenne, ha tomoritetlenul venned fel, aztan gyartanal Divx-et, de ketlem, hogy a disked azt birna.
Egyebkent a bt(x) es a Conexant chipekre epulo kartyak (nem tudom, miert) nem tulzottan jo minosegben digitalizalnak. Vagy tan a hozzajuk adott software szar? Meg ha 10Mb/sec-re allitott MPEG2-n digitalizalok jo minosegu jelet, sem eri el a kepminoseg (meg se kozeliti) a musoros DVD-t. Pedig ilyen atvitel mellett eselyem sincs, hogy egy film elferjen 4.7 GB-on.
Viszont tavaly ev vegen vettem asztali DVD-felvevot (ha vp olvtars ezt latja, mar megint le leszek burzsujozva). A 4 ora/DVD tomoritessel (ami kb. 3Mb/sec) is nagyjabol ugyanolyan minosegu felvetelt kapok, mint a tv-s kartyammal 8-10 Mbit/sec mellett. A fene se erti, hogy miert, azt hittem volna, hogy MPEG2 az MPEG2.
Arról beszélek hogy NEM 878 van benne hanem CX. Eredetileg a gyártó 878-cal gyártotta, aztán menet közben áttért a CX-re. Driver: a saját telepítõ CD-jén fellelt drivert használom. A TV, rádió megy, csak a felvétel sz*r úgy ahogy van...
Most pont hasonló ügyben szívtam egy jó nagyot. Tégebben bt848-as kártyám volt, ezt nem igazán szerettem mert mono volt és nem volt rajta rádió. Viszont linux alatt is mûxött, a régi 800 Mhz körül hajtott AMD-s gépemen realtime vett fel divixet linux alatt. Na, gondoltam most veszek egy jó TV kártyát bt878-as chipsettel, sztereó, rádióval meg minden földi jóval. Körbenéztem milyenek vannak, és kinéztem magamnak egy szimpatikusat. Megnéztem a hw adatbázisban, a linux is támogatja. Megveszem, beteszem a gépbe és mit látok: windows alatt ugyam mûxik, de linux alatt nem. Kiderült, suttyomban a gyártó megváltoztatta a chipsetet és most már Conexant van benne, ezt a linux még nem támogatja (bár már elkezdték csinálni). Aztán jött a másik hideg zuhany: a kis jószág win2k professional alatt 2Mhz + 512 MB RAM mellett nem tud szaggatásmentesen DivX-be felvenni, még alacsony bitrátával sem!. Sõt, kipróbáltam más tömörítéseket és nem igazán sikerült sehogy rávennem arra hogy normális minõségben felvegyen, max. egy olyan megoldást sikerült összehoznom hogy ha minden prioritást a TV proginak adok és egy közepesen sz*r kódolást választok akkor csak úgy minden fél percben szaggat.
Kivalaszthatod, melyik tudja azt a "szazalekot", ami neked a legfontosabb, es amit meg ki is tudsz fizetni.
Ha nincs valasztek, kenytelen vagy azt venni, ami vagy nem eri el a szukseges szintet, vagy eleri, de tul draga.
Speciel ez videoeditalo software-ek eseten szerintem nem problema. Hazi hasznalatra 6-8 ezerert kapsz DV-kartyat alapszintu (hazi hasznalatra megfelelo) sw-rel. Ha meg profi-fel profi rendszerre vagysz, akkor is talalsz olyat, ami joval tobb penzert, de kifizetodoen megveheto. Legalabbis Wines rendszereknel ez a helyzet, es ezert jo a nagy valasztek.
Ezt mondom én, hogy mindegy, mekkora a választék, valamiért olyan nincs, ami minden (szükségeset) tud - akkor meg nem tök mindegy, hogy ötből választok ki egyet, ami valamit nem tud, vagy fogok egyet, és az nem tud valamit? (Úgyis kettő kell, ettől kezdve mindegy hogy kettőn felül mennyi van.)
Sőt, ha úgy veszem az sem mindegy, hogy MENNYIÉRT nem tud valamit.
Ehhez a videoeditáló részletkérdéshez:
Most átnéztem 5 videoszerkesztő szoftvert, Windows alatt, azt hiszem, elég mélyen. Választék az van, bár nem olcsó. De nincs köztük egy sem, amire azt mondom, hogy ejha, ez igen! Mindegyikben van valami hiány, amit nem tud, de a többi tudja.
Linux alatt csak egyet ismerek, azzal ugyanaz a helyzet, mint bármelyik Windows-ossal: van egy dolog, amit nem tud, de nagyon kellene.
Igazából nincs különbség, bármelyiket használom, egy másik is kell mellé, amivel meg tudom csinálni a hiányzó funkciót.
Szoval, ez pontosan ugy mukodik, ahogy gondoltam. Kepzeld el, tag vagyok egy-ket fejlesztoi forumon, es ez ott is igy van. Latszolag beleszolhatsz, valojaban nagyon ritkan. Ja, pedig ott Windowsos software-t fejlesztenek!
Ami a harci kedvet illeti: egyszer komoly fejmosast kaptam, mert kepes voltam a Jezus, Maria! erzelmi toltetu kifejezes angol megfelelojet teljesen artatlan kontextusban a mondandomba beleszoni. Rogton jottek tobben is, hogy az O nevet hiaba szamra ne vegyem.
Tudsz adni egy cimet, ahova megirhatom, mi legyen benne egy video editaloban? Lenne nehany tippem, meg van egy-ket profi vago ismerosom, oket is megkerdeznem.
Ha tenyleg bele fogjak kodolni, bizonyithatjak a Linux felsobbrenduseget, es jonehany hivet is szerezhetnenek az ugynek. De mi lesz, ha nem?
2003-11-14, (Financial Times) -- A Microsoft f? vetélytársai a digitális média piacon úgy értékelték csütörtökön, hogy ha az Európai Unió nem cselekszik határozottan, az a következ? évekre meghatározza a sajtó szabadságát, az elektronikus televíziózás jöv?jét. A Microsoft azzal, hogy kifejleszti a Windows Media szolgáltatást és ezt a Windows csomag részévé teszi, rátenyerel arra a piaci szegmensre, ahol hatalmas fejlesztések folynak, s ahol a kisebb cégek el?tt is óriási lehet?ségek nyílnak - érveltek a Sun Microsystems és a RealNetworks jogászai. Az Európai Unió trösztellenes bizottsága három napon át vizsgálta azt, hogy a Microsoft nem sérti-e meg a szabad gazdasági verseny szabályait.
Az ezzel kapcsolatos software-valasztek nagysagat illetoen azert mar nem olyan jo a helyzet Linuxon.
A vita azonban ugy szolt, hogy a dv-kamera draga dolog, nem szempont, mint ahogy a digit fenykepezes sem realis igeny egy szamitogep-felhasznalo szempontjabol. Legalabbis VP olvtars (mintha o lett volna) ezt allitotta koromszakadtaig.
Ezert utaltam erre a cikkre, mely szerint eppen a video- es fenykepeditalas az, ami, ugy tunik, fellenditi a szamitogep-eladasokat.
Ps:
Ha nyílt kódban gondolkoznék akkor még leginkább a wxPython-t próbálnám meg, az multiplatform, adatbáziskezelése is van (a pythonból) és valami RAD-szerûség is van hozzá (Boa Constructor). De az a helyzet hogy egy fejlesztõcéget ugyan sok úton-módon csõdbe lehet vinni de szvsz egy szép nagy nyílt kódú ügyviteli szoftver kifejlesztésénél semmi nem biztosabb erre a célra :-). Persze ha van más forrás (Pl. te vagy Bill Gates vagy ha megnyered a lottó ötöst a jövõ héten) akkor nincs ilyen gond. Ha megnyerném akkor én csak nyílt kódú progikat csinálnék egész életemben (igaz az sem ügyvitel lenne). Kár hogy nem lottózom ;-)