Fú, elég durva dolgokat olvasni ott. Sajnálom, amit veletek (is) történt.
Ezek után ne kérje nekem ki egy orvos sem, amiket írok! Ilyenek igenis, szinte mindenhol előfordulnak. Akinek nem inge...
Vannak szerencsére kivételek, de azért had ne kelljen ennek az állapotnak örülni.
Amiket én írtam az sem pletyka. Mondhattam volna azt, hogy saját tapasztalat...honnan tudod meg, hogy nem az?
Én csak őszinte voltam. De azért, mert nem az összes saját tapasztalat, attól még igaz. Olyan embertől tudom őket, akinek annyira hiszek, mint esetleg te anyukádnak, feleségednek, legjobb barátodnak, vagy bárkinek, akiben maradéktalanul megbízol és akinek nincs oka hazudni.
Gondolkoztam, hogy írjak-e, vagy sem...
Nos, fölvetem a témát. Akit érdekel saját tapasztalat, és nem X.Y. által elmesélt pletyka, az nézze meg a Szülői Munkaközösség Kórházi horror topikját.
http://forum.index.hu/forum.cgi?a=t&t=9100294&uq=281
Visszatérve a gyógyszerkísérletekre...
Magyarországon egy új gyógyszer bevezetését a legtöbb esetben klinikai vizsgálatoknak kell megelőznie, függetlenül attól, hogy más országban használják-e. Ezt nálunk többek között (ha jól emlékszem) az 1998. évi XXV. törvény (az emberi felhasználásra kerülô gyógyszerekről) illetve a 12/2001. (IV. 12.) EüM rendelet szabályozza. Attól még, hogy egy gyógyszer pl. az USA-ban engedélyezett, lehet, hogy nálunk nem lesz az. De tudok olyan gyógyszerről is, amit az USAban betiltottak, de pl. Európában (nálunk is) használatban van.
A gyógyszerkísérleteket nemzetközileg a Good Clinical Practice irányelvei szabályozzák.
Őszintén örülök, hogyha olyan ember vagy, mint ami az írásodból kiderül.
Bár abszolút nem tartozol elszámolással, de a dokik, akikről én tudok fizu mellett durván havi 200-400ezer Ft-ot paráznak, magánrendelőznek össze.
Akik egy köszönöm nélkül lépnek le, valszeg tényleg azért teszik, mert nem tudnak mit adni és úgy érzik az orvos elvárná tőlük.
Ilyen lelkiismeretességgel és kevés fizetéssel, tényleg jobban jársz, ha kimész Bécsbe, bár akkor megint egy normális orvossal kevesebb idehaza...
A kérdésed jogos, már ami a parát illeti. Nos a tények, hangsúlyozottan minden (!) panaszkodás nélkül.
Gyereksebész vagyok, pontosabban annak is egy igen speciális területén dolgozom. 12 éve diplomáztam, 1 éve szakvizsgáztam. Én vagyok az ötödik a rangsorban (ami szép lenne, csakhogy összesen 6 sebész dolgozik nálunk). Ebben az évben kb operáltam kb 65 beteget.
Mivel kénytelen vagyok (egyéb okok miatt), nagyjából feljegyzem, hogy mennyi a paraszolvenciám. Nos, ebben az évben eddig 120.000 Ft-t kaptam összesen. Ja, meg kb 8 liter házi pálinkát, és 5 ajándékkosarat. Az átlag így úgy 2000 Ft/beteg lenne, nyilván ez nem így van, hisz nagyon sokan vannak, akik még elköszönni is lefelejtenek, amikor hazaviszik a gyereküket. Jóindulatú vagyok, feltételezem, azért tesznek így, mert szégyenlik, hogy nem tudnak semmit adni. Pedig egy köszönöm, egy hálás pillantás hihetetlen energiákat tud felszabadítani bennünk. Ilyenkor azt éezzük, hogy igen, ezért érdemes dolgozni, lemindani sok mindenről.
Nyilván vannak akik sokkal jobban keresnek. Sajna azok nagyon kevesen vannak. És a gyerekgyógyászatban méginkább így van. Hisz a szülők fiatalok, most kezdik az életet, miből tudnának adni?
Magmondom őszintén, én magam 2 hónapja egy fillért nem kaptam. Tudjátok, milyen jó érzés tud ez lenni? Nem kell pironkodnom, meg eljátszanom, hogy "ne butáskodjon már kedves anyuka, apuka, nem kell..."+, amikor igen is kell, mert a gyerekeimnek új zoknit kell vennem, meg megisznak naponta 3 liter tejet és az sem 1 forint.
Sajnos igaz7, amit írnak: akinek pénze van, külföldre megy, ott kezelteti magát, aki itthon marad, az meg nem tud adni, mert nincs miből. Aki tud adni, az meg megy a médiában felkapott "sztárokhoz", akik lehetnek kiváló orvosok, de mellettük ott lenne még több ezer, tán még kiválóbb.
Ez a helyzet ma MO-n.
Igenis fontolgatom, hogy elmegyek Bécsbe dolgozni. Az ottani bér feléért, ami az itteninek az ötszöröse. Nem kell megalázkodnom, mégis jobban fogok élni. Ha a kormány (mindegy milyen oldali, OV, vagy MP) nem veszi észre, akkor itt komoly baj lesz.
"A fizud nevetségesen kevés. :(
Bár parában a többszöröse is összejön, ugye? ;)) "
Szerinted mennyi ember él az országban ekkora nevetségesen kevés fizetésből? Szerintem nagyon sok. Gondolkozz el rajta, hogy te mit tudnál kezdeni ennyi pénzzel. Aztán képzeld magad egy 26-28 éves kezdő orvos helyébe, aki családalapítás előtt áll. Te mit tennél?
Elég lehangoló végigolvasni ezt a topicot. A szokásos topichangulat érzelmektől fűtve, meg persze maga a téma sem olyan felemelő. Csak néhány gondolatot írnék le, egyik fél oldalára sem kívánok állni a vitában, mert nem látom értelmét így ezen vitázni.
-Nézzétek meg az egyetemi ponthatárokat, hogy hova züllesztik le ezt a szakmát. Nem szabadna.
-Sem anyagi, sem társadalmi megbecsülés nem övezi az orvosokat. Kérdés: Hogy lehet így nap mint nap dolgozni, élni.
-Vannak iszonyatos pénzeket szakító orvosok, és vannak olyan szakterületek, ahol nagy a paraszolvencia. Vannak olyan területek, ahol szinte nincs, nem lehetséges a hálapénz. Ebből az következik, hogy az orvostársadalmon belül is nagy lehet a feszültség.
-Tfh. valaki nagyon lelkiismeretesen választ pályát, és orvosnak megy. Mennyi idő kell ahhoz, hogy kiábránduljon belőle? Nézzétek meg a közkórházak állapotát, egy kezdő orvos fizetését, az egészségügyben uralkodó káoszt, a rengeteg ügyeletet, pocskondiázást, belső ellentéteket. Ugyanekkora erővel bármilyen egyetemet elvégezhet. Vagy ami még kézenfekvőbb elmegy egy gyógyszergyárhoz orvoslátogatónak. Mobil, szolgálati kocsi, az orvosi fizetés többszöröse illeti meg. Mindezért nem kell ügyelnie, a hétvégéi is szabadok. Valóban minek is gyógyítson, mennyivel nehezebb is az.
-Egy orvos gyógyít. Hasznos tagja a társadalomnak (persze idealista szemléletet veszek), mindezt közalkalmazotti bérért teszi. Persze senkinek nem kell bálnamercivel járnia, de azért, hogy valaki orvos legyen, sokat kellett tanulnia, ha még lelkiismerete is van, meg kellene becsülni. A hálapénz elfogadása kényszer, lelkiismereti csúszda.
-Az államnak a legkényelmesebb a hálapénz. A betegeknek kellemetlen, az orvosnak ha már elég vastag a bőr a képén (ami idővel kialakul), már nem olyan zavaró, de szerintem általában egy "normális" orvosnak is kényelmetlen. Mindenki szépen befizeti a tb-jét, aztán meg fizet az orvosnak is, mintha nem fizetett volna járulékot. Az állam meg biztosítja a közalkalmazotti bért, ami a bányászbéka segge alatt van.
-Egy idióta tv-nél akár közszolgálatinál is, egy tehetségtelen bemondónő, fecsegőgép jobban fizetett, mint egy orvos. Kicsit furcsa. Nem csoda, hogy az emberek frusztráltak nem?
-Érdemes elmenni egy vidéki kórházba, és ott körülnézni. Komolyan mondom, hogy némelyik úgy néz ki, mint egy lerobbant oroszlaktanya. Te aki olvasod ezt a topicot, vajon milyen munkahelyen dolgozol? Milyen a környezeted, és az hogyan hat a közérzetedre? Na nézz körül egy kórházban!
-Nem hiszem, hogy túlzok, ha azt mondom, hogy igaza lehet tothn-nek, aki előttem szólt hozzá valamikor, hogy lassacskán nem lesz aki gyógyítson. Lehet, hogy 10 éven belül ez megtörténhet.
-Van némi információm arról a kórházról, ami itt ezen a településen van, ahol lakom. Kevés az orvos, ápolószemélyzet, akik vannak túlterheltek, az állapotok balkániak.
-Voltam kórházban, még egyetemista koromban. Mivel akkor nem voltam megeresztve nagyon lével, van némi tapasztalatom, hogy bizony voltak ott olyan páciensek, akik hamarabb kerültek "sorra". Persze tudom, hogy a vastag borítékok miatt.
-Ugyanakkor vannak jó tapasztalataim is, igenis vannak, lelkiismeretes, becsületes orvosok, ápolók. Vajon nem ők leszenk, akik legelőször kiégnek az egészből? Nem is beszélve arról, hogy hülyének nézik őket.
-Ha jól tudom, akkor október 10-én orvostüntetés volt Pesten. Részben az egészségügy állapotainak rendezéséért. Szüntesse meg a paraszolvenciát az, akinek hatásköre ez. Ne hunyjanak szemet felette. Szerintetek történni fog valami? Megmondom: nem. Ez egy darázsfészek. A haza első emberei között nincs egy karakán, jellemes ember, töketlenek mind. Persze politika=mocsok, és erről nem is írok többet.
-Még egy dolog eszembe jutott. Kissé tartok attól, hogy az unió arra jó lesz, hogy sok ember, pl. orvosok munkát vállaljanak kint. Ez kis hazánknak megint egy jó befektetés. Itthon kiképzik, forintmilliókat költenek rá, aztán hadd menjen, gyógyítson ott, ahol a képzése nem került semmibe. Okos dolog. Amerika ugyanezt csinálja, úgy hívják, hogy agyelszívás. Tök röhej az egész, de mit lehet tenni?
Kérésed jogos és tiszteletben tartom. Nem fogom azt mondani, hogy 'orvosok' , helyette a 'vannak olyan orvosok' kifejezést használom, ha az Neked is megfelel.
A fizud nevetségesen kevés. :(
Bár parában a többszöröse is összejön, ugye? ;))
DoktorÚrVazze írta:
"Csakhogy például vegyünk téged: szerinted melyik a nagyobb baj: te 10 másodpercre elmélázol és lesz egy 300.000 Ft-os kár ami újabb alkatrészekkel orvosolható, én elmélázok 10 másodpercre és te, a beteg, tusi74 megbénulsz, vagy megvakulsz, vagy ne adj' Isten, meghalsz. És nincs másik alkatrész, vagy új test, amit kárpótlásként odaadhatok az édesanyádnak, a feleségednek, vagy a gyerekeidnek...
Nem jó ám nap mint nap ezzel a tudattal dolgozni menni... "
Ebben teljesen igazad van, ez támadhatatlan.
Többi dokinak:
Erről tudom nem Ti tehettek, de miért kell külföldön évek óta használt gyógyszert Mo.-n
újra vizsgálni.
Mivel az allergiában sajnos érintett vagyok, mondtam az orvosnak, hogy kb. 2 éve a neten írnak olyan új antihisztaminról, ami még annyira sem álmosít, mint amit eddig használtam. Ugye, hogy el ne mélázzak :)).
Mondja, hogy ismeri a vegyületet, most vetik be itthon kettős vakpróbának. Hogy mi van????
Ezt a gyógyszert az USA-ban, EU-ban 2 éve forgalmazzák, más-más fantázianéven. Gondolom a gyógyszergyár elvégezte a kettős vakpróbát, hisz nem kerülhetett volna forgalomba. Ezt én egyszerűen pazarlásnak tartom. De ismétlem, erről nem tehettek, de kikívánkozott belőlem tothn hozzászólása után.
A béremelés előtt 75.000.- volt a bruttóm, azóta (én szerencsés vagyok: 145.000. Ügyeletekkel együtt haza is tudom bvinni, de ehhez 6-7 ügyelet kell, meg néhány (számszerint 10 darab)telefonügyelet, amikor behívható kell legyek.
Ja és egy jópofa dolog: amíg nem voltam szakorvos, addig a fizum pontosan 15.000-rel volt kevesebb.
TEHÁT: mostantól büntetőjogi felelősségem van a beteggel szemben, azaz akár börtönbe is kerülhetek, ha valamit elszúrok, és ezért a felelősségért kapok mindösszesen 15 ezer Ft-ot. Szép, nem?
tusi74:
Igazad van, nem kis kár. Csakhogy például vegyünk téged: szerinted melyik a nagyobb baj: te 10 másodpercre elmélázol és lesz egy 300.000 Ft-os kár ami újabb alkatrészekkel orvosolható, én elmélázok 10 másodpercre és te, a beteg, tusi74 megbénulsz, vagy megvakulsz, vagy ne adj' Isten, meghalsz. És nincs másik alkatrész, vagy új test, amit kárpótlásként odaadhatok az édesanyádnak, a feleségednek, vagy a gyerekeidnek...
Nem jó ám nap mint nap ezzel a tudattal dolgozni menni...
Mindenkinek:
Le lehet írni a megesett rossz élményeket. Ilyen mindenkivel előfordul, engem is alázott már meg "kolléga", pedig tudta, hogy orvos vagyok. Csak azt kérem, ne fogalmazzunk úgy: AZ ORVOSOK! Mert ez nem igaz. Nem igaz, hogy minden rendőr hülye, minden buszvezető paraszt stb, még ha mindannyiunknak volt már kellemetlen élménye velük. Nyilván a beteg ember együttérzést vár el az orvostól, nem bunkóságot és ha mégis ezt kap, sokkal - sokkal rosszabbul esik neki, de az nem jelenti azt, hogy MINDEN orvos ilyen.
Szóvcal tényleg, és öszintén: TISZTELETTEL kérek mindenkit, ne általánosságban beszéljünk a bajokról. Attól csak annak a szája keseredik meg, aki tisztességesen próbál dolgozni és esetleg emiatt inkább el sem olvassa a topicot, vagy csak dühödt vagdalkozásba megy át a vita.
Remélem sejted, hogy nem az ilyen esetekre gondolok. Én arról beszélek, amikor magatehetetlen - valóban beteg - embereket ütnek, vernek meg az idegbeteg ápolók, mert mondjuk ötödjére szarja magát össze a páciens...szóval azért , mert sok meló van vele. Személyesen voltam X volt munkahelyén, ahol úgy szólt a betegre a többi ápoló, hogy: "Takarodjon már befelé!!!" És ezek napi szinten fordulnak ott elő, sőt még rosszabbak is.
Mondom: ez nem azt jelenti, hogy mindenhol így van - még szép, hogy nem - de ilyen is van, sajnos.
Amikor a konkrét esetet írtam a gyógyszercéges gyógyszerekről, ahhoz nincs mit hozzátenni. Azt nem lehet semmivel sem kimagyarázni, mert ismerem a dolog hátterét. A beteg jól elvolt a saját gyógyszerével, de az új cucc, amit kapott kicsinálta, mégis huzamosabb ideig kapta, holott előtte teljesen kezelhető volt...
Azon a pszichiátrián, amiről beszélek, előfordul, hogy a pszichiáter fejhallgatón Beethoven-t hallgat, míg a beteg a meghallgatáson a problémáit mondja.
Megértelek, és nem akarom, hogy tisztességes embereket az itteni eseteket alapján ítéljenek meg. Az viszont igaz, hogy ehhez hasonló visszáélések(itt nem a legdurvábbakra gondolok) szinte minden kórházban előfordulnak.
Általában nem "véletlenül" rúgják fejbe az ápolót vagy az orvost.
Én psychiatrián is dolgozom(ügyelek), lassan már 8 éve és még soha nem ütöttem meg senkit. Sőt olyat is csak egyszer láttam hogy egy ápoló megütött valakit. Nem írom hogy betget, mert az egy részeg csákó volt jó 100 kilóval. Be volt állva rendesen és hőbörgött ahogya torkán kifért. HA rendesen szóltak hozzá hogy nyugodjon le vagy feküdjön le békésen reggelig csak mégjobban. SŐt nekiment az ápolónak és bezúzott az arcára egy szépet. Az ápoló volt vagy 60 kiló és ő is eleresztett egy taslát a rend kedvéért. Őszintén megmondom, jelen esetben meg sem fordult a fejemben hogy sajnálni kéne "szegény szerencsétlen" részeget.De ennek ellenére ki merem jelenteni hogy a beteg embert nem ütik verik a psychiatria osztályon ahol én dolgozom.
A gyógyszerkísérletekről is egész más a véleményem mint az előttem szólóké, de nem tudom érdekel-e ez bárkit is. Úgy látom inkáb a negativ szenzáció a lényeg, nem pedig hogy a másik oldalt is megismerjék. Amit ti gyógyszerkísérletnek gondoltok, az egy már számtalan külföldi országban bevezetett és kipróbált modern gyógyszernek magyarországi bevezetése lehet inkább. Ezeket is szigorú szabályok korlátozzák. Azt viszont tudomásul kell venni hogy minden gyógyszernek lehet mellékhatása, illetve az orvos legnagyobb jóakarása és jóindulata mellett is előfordul hogy a beteg állapota rosszabbodik.Ez nem csak a psychiatriai gyógyszerekre igaz.
Ezeket a modernebb gyógyszerket azért próbáljuk alkalmazni, mert kevesebb mellékhatással bírnak mint a régebbiek, és jobb életminőséget biztosítanak a betegnek. Tehát nem az orvos anyagi haszonszerzése érdekében történik (kell hogy történjen ) ez a folyamat, hanem a páciensek érdekében. Az más kérdés hogy ezeket a gyógyszer kipróbálásokat (nem kísérleteket) a gyógyszercégek honorálhatják is anyagilag, vagy másképpen (pl. kongresszus.
Mint lejjebb olvastam egy ilyen esetnél visszájára sült el a dolog, és a beteg rosszabbodott, de az orvos ahogy a szavaidból kiderült korrigálta a tévedését és a beteg jobban lett. Ilyenkor meg kell vizsgálni hogy a szabályok betartásával és kellő odafigyeléssel történt-e a gyógyszerkipróbálás, és csak utána kimondani az ítéletet rá.
Sok olyan dolog van az orvosi munkában ami egy laikusnak félelmetes, és érthetetlen.
Na igen. Sajna itthon mindenben szarul állunk. Se elegséges fizetés, se felszerelés, se eszközök, se színvonal...
"Engem viszont párszor már fejberúgtak betegvizsgálat közben."
Betegvizsgálat közben ez sajna előfordul véletlenül, de fordítva direkt nem történhet meg.
Itt emberekkel kell tudni bánni és - ez most nem rád vonatkozik - aki ezt nem képes emberségesen, lekiismeretesen, türelemmel elvégezni, az takarodjon kapálni! Ilyen baromi egyszerű. Én sem bírnám, de nem is megyek el ápolónak.
Nagyon komoly pszichológiai tesztekhez, vizsgálatokhoz kötnék MINDEN olyan szakmát, munkát, ahol konkrétan emberekkel dolgoznak, foglalkoznak(egészségügy, börtön, rendőrség...)
A párom most volt egy hete kórházban. Iszonyú rosszak a vénái ezért sokszor szúrták. Csupa vér volt mindkét keze, ahogy a főnővéré is, aki gumikesztyű nélkül szúrta. A párom kórházi ágyneműje véres lett kicsit. Még ezen a napon hazamentünk kimenővel a hétvégére, és két nap múlva jöttünk vissza(addig az ágy fenn volt tartva). Az ágyneműt ugyanúgy találtuk: véresen. Ez nálunk is előfordul: nincs elég gumikesztyű (heti adag 50-100 pár), nincs elég tiszta ágynemű. Mint ahogy pizsama, hálóing sincs. Egyes gyógyszerekért külön kell könyörögni a gazdasági vezetésnek. Egy dolog van: több száz milliós adósság. A gyógyszercégek, eszközbeszállítók meg addig nem szállítanak, amíg a kórház nem fizet.
Vannak mentősök, akik megruházzák azt a magatehetetlen csövest, drogost, akikhez mondjuk éjszaka riasztják őket. Nem tudom... Engem viszont párszor már fejberúgtak betegvizsgálat közben.
Ha akkor születtél, mint az e-mailedben van, akkor leírhatom. Igazából a Te korosztályoddal semmi probléma mincs, ők a gyógyítók.
De mint írtam, van velük dolgom a szakmám miatt, és a jellembeli különbségeket le tudom szűrni, és mivel néha ott dolgozom (mint info-s), látok, amit látok.
Pl. lehet, hogy Ti megszakadtok, egymásnak estek, de hidd el, a fejesek nagyon is jókat halásznak a zavarosban.
Én akár hányszor melóztam egy-egy orvos "fejes"nek, általában mindig volt 1-2 kerti partit való telefonmegbeszélés, beugrik 2-3 havonta egy pl. ciprusi kongresszus, és el -el hangzik egy-egy sopánkodás, hogy pont akkor "behívós", amikor a nem tudom milyen fogadáson is ott lehetne, stb..
Viszont egy 10000 Ft-os szoftveren agonizál, hogy nagyon drága, és nem tudnám-e "megszerezni csak úgy".
Ellenpólus, összebarátkoztam ugyanott egy rezidenssel, aki a szószoros értelmében semmit, de semmit nem csinálhat, zárójelentés írogatáson kívül. Miért? Ha elvégezte az egyetemet, hogy fog gyakorlatot szerezni? Én mikor lediplomáztam először fokozatosan bevezettek a munkába, de az tuti nem fordulhatott elő, hogy semmit nem csinálhatok.
Ezt csak a kedélyek borzolása végett:
Vannak mentősök, akik megruházzák azt a magatehetetlen csövest, drogost, akikhez mondjuk éjszaka riasztják őket. A legocsmányabb, valóban törvényellenes dolgok a pszichiátriai (zárt)osztályokon történnek.
Utoljára mondom el, a durva félreértések elkerülése végett: tisztelem azokat az orvosokat,nővéreket, ápolókat akik lelkiismeretesen, tisztességgel és keményen végzik a munkájukat. Akire hivatkozok X abszolút ilyen. Közösítették már ki, ugatták már le a túlzott lelkiismerete és amiatt, mert mindent észrevett, semmi mocskosságot nem hagyott szó nélkül.
Nem írtunk baromságokat(ha igen kérlek közöld, hogy hol), a kanül dolog meg már túl lett spilázva. Attól még az összes történet, amit itt leírtam, sajnos igaz. Tudom itt ez nem sokat számít, de a becsületszavamat adom.
Egyébként általában nem kell túl nagy dolgokra gondolni orvosi, nővéri hanyagság alatt.
A párom most volt egy hete kórházban. Iszonyú rosszak a vénái ezért sokszor szúrták. Csupa vér volt mindkét keze, ahogy a főnővéré is, aki gumikesztyű nélkül szúrta. A párom kórházi ágyneműje véres lett kicsit. Még ezen a napon hazamentünk kimenővel a hétvégére, és két nap múlva jöttünk vissza(addig az ágy fenn volt tartva). Az ágyneműt ugyanúgy találtuk: véresen.
Félve mertem csak szólni a nővérnek, aki pár perc múlva hozta a huzatot, amit persze mi húztuk fel. Az orvosok (még a rendesek is)ugyanígy elkövetik a maguk kis hanyagságaikat.
Kedveseim nem játszom az okosat. Az vagyok :-) De amit ti leírtatok az hemzseg a butaságtól, úgyhogy joggal feltételeztem hogy direkt hangulatkeltésből csináltátok. DE már látom semmi rosszindulat nem volt a szavaitokban.
Azt azonban tudnotok kell, hogy a kórházakban ma egyáltalán nincs olyan jó hangulat mint nálatok. Itt egymás fején taposnak az emberek, sokszor a pénz miatt, sokszor mert nyakig ér a "szar". Anyira nagy a tulterhelés és a sok probléma miatti feszültség, hogy gyakran az orvosok is egymásnak ugranak. ÉS az is igaz hogy sokszor ennek a betegeink is megisszák a levét.
Ez az egész rendszer annyira esztelen, illogikus hogy gyakorlatilag már mindenkienk az idegeire ment. Lehet fikázni minket, de azoknak az orvosoknak és ápolóknak a nevében ki kell és ki is fogok állni mindig akik lekiismeretesen próbálják ellátni a feladatukat.
Bár ott tartanánk, amit leírsz. Amennyi hálapénzt én már életemben kifizettem, pedig még csak 29 éves vagyok, és cserébe maximum annyit kaptam, hogy nem kellett a kórházban kivárnom az alsó határnapot, hanem 3 nappal hamarabb hazamehettem, annál ez sokkal jobb lenne. Én már alig várom azt a napot, ahol korrekten megbeszéljük az orvossal az igényeimet, elővesz egy tarifatáblázatot, kiszámolja az árát, kifizetem, ad SZÁMLÁT, mejd én azt a biztosítómmal elrendezhetem.
Talán a Telki ilyen jelenleg, csak ott pedig az baj, hogy középszintű orvosok gyógyítanak ott, mielőtt hazugsággal vádolnál, maga a Telki főigazgatója mondta pár hónapja az ATV-n, mert az igazán nagymenőknek nem éri meg náluk dolgozni, jobban járnak a mindannyiunk által ismert módszerrel. Másrészt kevés nekik az állandó orvosuk, és mondjuk a műtét után komplikáció lép fel, vagy beindul a szülés, és az orvos, mondjuk az Istvánban műt, nem fogja a szikét eldobni és rohanni, hanem előbb befejezi a műtétet. Átevickél a belvároson, és így minimum egy óra eltelik.
Egyszerű képmutató vagy és mellé beszélsz. Pontosan tudod, hogy ilyen esetek, és még különb dolgok is előfordulnak. Aki vha dolgozott egészségügyben, az mind tapasztalt olyan visszásságokat, amikről nem szoktak, "nem illik" beszélni. Úgyhogy ne játszd az okosat!
Az ujjnyi vastag kanül önhibámon kívüli túlzás volt. Az, hogy a beteg nem kapott érzéstelenítőt, igaz. Nem volt sem sokkos, sem eszméletlen,bár már nem volt teljesen a maga ura, mégis a behelyezés alatt végig erős fájdalmai voltak, amire a rezidens, a nővérek figyelmeztetése ellenére sem adott fájdalomcsillapítót.
Nem kell, hogy értsek a témához, hogy lássam, bárki lássa a visszásságokat! Nem kell tudnom főzni ahhoz, hogy észrevegyem, a kaja oda lett égetve! Ezek valós, megtörtént események. Örülj neki, hogy nem találkoztál hasonlóval. Én igen.
Azt sem mondtam sehol, hogy ez szenzáció, csak azt, hogy ez IS a valóság.
Ha nem akarsz szembesülni vele, akkor dugd vissza a fejedet a homokba, ahol eddig is volt!
Miért baromság? Igenis kérjen bocsánatot. Ha már a következményeit nem vállalja fel. Attól még nem nézem kevesebbe.
Viszont nálatok egyvalami nincs meg. Vállalni a következményeit a hibáitoknak. És ennek köze sincs a hangulatkeltéshez.
De ha pl. nem az én hibámból, hanem mert kifogok egy selejtes tápot a boltban, és összerakok egy gépet mondjuk Neked, és a táp beadja a kulcsot (ld. Vargánya, Acorp, és egyéb noname made in China termékek)és magával rántja a többi alkatrészt, akkor hiába volt a táp a hibás, nekem a kárt meg kell téríteni. Elektromos hibára nem vonatkozik a gari. Ez több 100000 Ft-ra is rúghat.
Mit szólnál, ha letagadnám úgy ahogy van, és elúszna mondjuk 300000 Ft-od? Nekem egyetlen kollégám sem akadna, aki segíteni elvinni a balhét, ugyanúgy én sem a másét. Csak az nem hibázik, aki nem dolgozik. De ha nem is nyilvánosan, legalább valami belső értekezleten el kellen marasztalni, ami egy professzor esetében tuti nem történik meg.
Egyébként is micsoda hülyeség az, hogy kijavítja a nővér a beteget, ha eltéveszti az orvos rangját? Máshol, sőt a magánklinikákon Mo.-n is Doktor Úr, Doktornő a megszólítás. Mindenki egyenrangú. Nálunk a cégnél, olyan közvetlen a hangulat, hogy meg nem mondod, hogy ki a főnök, és a beosztott. És 2 egyetemi diplomával nem derogál behasalni az asztal alá gépet szerelni, ha úgy adódik, majd öt perc múlva adatbázist fejleszteni. Itt mindenki mindent csinál, nincs "professzor" köztünk.
