Áldott, mert egymásra találhatnak majdnem elfeledett régi barátok és ismerősök, újra nevet adva elhalványult kapcsolatuknak. Átkozott, mert egymásra találnak a régi ellenségek is és névtelenül és bűntelenül gyilkolhatják egymást, felújítva vélt, vagy valós régi sérelmeiket. Hogy ez aztán jó, vagy rossz? Az idő, a jó öreg bíró majd eldönti.
De alapjában ugyanazok vagyunk, mint akik mindig is voltunk, mert minden bennünk volt /van , de a helyzetek előhozzák a bennünk rejlő tudatalatti énünket.
lehet ezt boncolgatni, de mi sem ismerjük igazán magunkat, csak ha "helyzet van" akkor meglepődünk saját magunkon is, kik is vagyunk.
ugyanúgy másokon is meglepődünk, kik is lettek, de rájövünk, mindig is ugyanazok voltak, amik lettek, csak nem figyeltük meg eléggé.
Tibbe : talán már akkor sem voltunk ugyanazok, amikor ugyanazok voltunk. Ha jobban belegondolok, már régen is többször voltunk mások, mint amik valójában vagyunk.
Pedig akkor -hisz' ezt Te is jól tudod a többi régi bajtárssal együtt- tényleg azt gondoltuk, tudjuk egymásról és magunkról, kik vagyunk valójában.
