Váratlan mértékben, 7,6 százalékra gyorsult az egy évre visszatekintő infláció májusban, ami harminchavi csúcsot jelent. A nyugdíjasoknak még ennél is nagyobb terhet jelentettek az ár-emelések. A piaci elemzők 7,1-7,2 százalékos drágulást vártak, ám az üzemanyag- és az élelmiszerárak váratlanabb áremelkedése meglökte az inflációt. A magas árindex gyengítette a forint árfolyamát, és későbbre tolta az esetleges jegybanki kamatcsökkentés időpontját.
Egy év alatt négy százalékponttal emelkedett az infláció: tavaly májusban több évtizedes mélypontra, 3,6 százalékra lassult a drágulás üteme, a múlt hónapban viszont 7,6 százalékra nőtt – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal tegnapi közléséből. A májusi infláció pontosan egy százalékkal magasabb az áprilisi adatnál. Utoljára 2001 októberében volt 7,6 százalékos a fogyasztói árindex. Az elemzők és a piac ugyan májusra várta az infláció tetőzését – ám "csak" 7,1-7,2 százalékon.
A májusi inflációnak – a benzinárak mellett – az élelmiszerek "vitték be a mélyütést", ugyanis egy hónap alatt 1,7 százalékkal emelkedtek az árak. A szezonális hazai és déligyümölcsök egy hónap alatt 33, a cukor, az egyéb zöldség- és gyümölcsfélék 11 százalékkal drágultak, a járműüzemanyagok árai pedig 3,7 százalékkal emelkedtek. Árcsökkenést rögzítettek viszont a statisztikusok a tejnél, a tejtermékeknél, az étolaj és a liszt esetében.
A kedvezőtlen adatra átmenetileg gyengült a forint árfolyama: napközben egy euró 254 forintot ért, este azonban már ismét csak 253 forinton jegyezték. Mint ismert, hétfőn a jegybank – a piaci várakozások ellenére – nem csökkentette a 11,5 százalékos alapkamatát. A Magyar Nemzeti Bankot (MNB) nem lepte meg a májusi inflációs adat – mondta Missura Gábor szóvivő –, mivel korábban is hét és nyolc százalék közötti pénzromlást várt az elmúlt hónapra.
Az inflációs adat ismeretében egy ideig nem is várható kamatcsökkentés – mondták londoni elemzők az MTI-nek. Olivier Desbarres, a Crédit Suisse First Boston londoni részlegének alelnöke egyértelmű tényként említi, hogy az EU-csatlakozás árfelhajtó hatása érvényesült a májusi fogyasztói árakban. Az elemző aggasztónak tartja, hogy az év eleji adóváltozások hatása még mindig érződik az árakban. Emiatt úgy véli, hogy nem is májusban, hanem júliusban, még nagyobb valószínűséggel augusztusban tetőzik 8,3 százalékon az infláció. Utána fokozatos csökkenés kezdődik a tizenkét hónapra visszatekintő adatokban, de az év végén is még 6,7 százalékos lesz az árindex.
A statisztikai hivatal számításai szerint az év eleji adóemelések az infláció több mint egyharmadáért felelősek. A változatlan adótartalommal számított inflációs index azt mutatja, hogy adóemelések nélkül májusban csak 5,7 százalék lett volna a drágulás. A nyugdíjas fogyasztói kosárra vetített infláció az elmúlt 12 hónapban 8,1 százalék volt.
A Kopint-Datorg is felfelé módosítja decemberi inflációs prognózisát, ha az élelmiszerek árnövekedési üteme júniusban is meghaladja a várt mértéket. A kutatóintézet ebben az esetben a korábban előrejelzett 5,8 százalékról várhatóan 6,2 százalékra módosítja az év utolsó hónapjára vonatkozó adatot – jelezte Bartha Attila, a cég főmunkatársa. A kutató felhívta a figyelmet arra is, hogy az Európai Unióban is megugrott az infláció, ami a javuló gazdasági környezet okozta többletkereslettel és az üzemanyagárak emelkedésével is összefüggésbe hozható.
Papp Zsolt
Ha már itt van ez a topic és ahogy látom vannak szakemberek is, akkor valaki elmagyarázhatná nekem az infláció kiszámításának pontos módját. de ne úgy hgy van valami fogyasztói kosár..., hanem, hogy pontosan mit hogyan vesznek figyelembe ebben a kosárban. Mert ahogy most elnéztem a 2004-es évet a kiadsaim legnagyobb részét kitevő tételek mind 10%-nál többel drágultak tehát nekem sewhogyan sem jön össze ez a 8%.
willie
Bocs, tök igazad van, el kellett mennem, és pongyolán fejeztem be.
No, akkor nekifutok még egyszer a 2. pontnak.
2. A görbe 10%-os inflációig tartalmaz adatkat. No, mármost a tapasztalat alapján, akár a Boros-csomagot, akár a jelen helyzetet (Draskovics-csomag előtt és után) nézzün, nem volt tapasztalható munkanélküliségi arány javulás. Csak az exporton és a kiadásokon keresztül volt mérhető a javulás, de az sem olyan mértékben történt (mármint a javulás), mint ahogyan azt az elvonások indokolták volna.
Most a jelen helyzetben sem tapasztalható javulás a munkanélküliségi adatokat tekintve.
Igaz, hogy az elektronikus gazdasáról van szó, de itt (http://www.matud.iif.hu/04feb/005.html) olvasható egy vélemény arról, hogy a Philips görbe nem érvényesül a mai gazdaságban.
Kioktatásra mindig vevő vagyok, hiszen a görbe nevét valóban eltévesztettem, de a tartalmát eltaláltam. Nem tenném szóvá, de olyan kukacos és pedellus jellegű vagy: fuss neki mégeccer a 2-es pontnak.
Két megjegyzés a görbéhez (amit ezek szerint nem ismertél):
1. A vizsgált időszak a XX. század elejéig tartott (pontosabban 57-ig, de háború, azutáni fellendülés, stb miatt az torzít a mai helyzethez képest).
2. Láthatod, hogy 10%-os inflációig megy a görbe. A magyar 25-30%-os infláció (1995-96) azért már extrém. A mostani picit magasabb infláció pedig nem csökkentette az inflációt.
"kormánykörökben azért bírálták a statisztikai hivatalt, mert a 2004-es költségvetési törvényjavaslatban meghatározott 5,5-6 százalékos inflációnál a KSH elnöke nyilvánosan lényegesen magasabb, 6,7–7,5 százalékos várható pénzromlásról beszélt."
Végül is hány százalékos inflációval lett elfogadva a ballib által a 2004-es költségvetés (amiből régóta egy szám se igaz, persze)?
"Miért is rúgták ki Mellárt, mit is prognosztizált?"
Itt van, megtaláltam:
Jóslás helyett statisztikát várnak
Mellár Tamás kormány általi menesztése felizzította a „függetlenségi vitát”
NSZ • 2003. november 22. • Szerző: Lencsés Károly, Csuhaj Ildikó
A KSH-elnök menesztése kapcsán a Fidesz hajtóvadászatról beszél. Az MSZP szerint az Orbán-kormány is leváltotta azokat, akik nem tettek a Fidesz kedvére.
„Sunyi és civilizálatlan” eljárásnak nevezte Áder János, a Fidesz frakcióvezetője a KSH elnökének leváltását. Mellár Tamást szerdán, szakmai okokra hivatkozva november 24-i hatállyal mentették fel. A Fidesz frakcióvezetője tegnapi tájékoztatóján emlékeztetett: Gál J. Zoltán kormányszóvivő azzal magyarázta a leváltást, hogy az uniós csatlakozással komoly szakmai kihívás elé néz a statisztikai hivatal, konkrétan az Eurostat-rendszerre történő átállást említette meg. – Mellár 2002 márciusa óta az ENSZ statisztikai bizottságának elnöke, az elmúlt évben pedig az Eurostat őt kérte fel az európai statisztikai rendszer továbbfejlesztésére – mondta. „Ezek után mégis, mi lehetett az oka Mellár Tamás menesztésének?” – tette fel a kérdést Áder János. Felidézte, hogy Mellár a Magyar Nemzetnek úgy nyilatkozott: amikor a KSH megjelentette a második negyedév GDP-számait, egyesek arról érdeklődtek, hogy „mitől is lett ilyen rossz ez a szám”. Áder János szerint a kormány emberei érdeklődtek. Valójában azért váltják le az elnököt, mert olyan vezetőre van szükség, aki a kormányzati szempontokat megértve nagyvonalúbb, vagyis szolgalelkű lesz – mondta a Fidesz frakcióvezetője.
Erre a szóvivő úgy reagált: Áder János ismét csak konspirációs elméleteket gyárt. Gál J. Zoltán megismételte: a hivatal elnökének leváltásáról szakmai döntés született. A szóvivő azt mondta: az új elnökkel szemben az elvárás az, hogy érvényesítse a szakmaiságot, felkészítse a hivatalt az európai uniós csatlakozás által diktált kihívásokra, és biztosítsa, hogy a jövőben a KSH ne jóslásokat, hanem egzakt számokat adjon közre.
A KSH elnökének leváltását a független intézmények – a PSZÁF, a Legfőbb Ügyész, az MNB, a bíróságok – elleni kormánytámadások közé sorolja a Fidesz és az MDF. Ezzel régóta zajló vita folytatódik. Az ellenzék rendre ezzel a váddal illeti a kormányt, a másik oldalról viszont felhívják rá a figyelmet, hogy független és csak részben független intézmények szerepelnek a felsorolásokban. – A bíróság mint önálló hatalmi ág teljesen független, más szervek azonban alapvetően eltérő megítélés alá esnek – mondta néhány napja Bárándy Péter az Országgyűlésben. Az igazságügy-miniszter szerint az ellenzék alapvetően téved, amikor a függetlenségről általában beszél, mert a legfőbb ügyész csak a végrehajtó hatalomtól független, de nem a parlamenttől, a PSZÁF esetében pedig egyértelmű a kormányzat felelőssége.
A statisztikai törvény szerint a KSH sem „független”: elnökét a miniszterelnök nevezi ki, és ő dönt a felmentéséről is. A KSH elnöke közszolgálati jogviszonyban áll, vezetői megbízásának visszavonását indokolni sem kell. Ezzel szemben Mellár Tamás úgy nyilatkozott lapunknak, hogy a törvény azért rendeli hatévenként megválasztani a KSH vezetőjét, hogy a hivatal független legyen a politikától. Jogorvoslattal él idő előtti felmentése miatt, hogy ne válhasson gyakorlattá, a politikai zsákmányszerzés a szakmaiság rovására.
Több jel utal arra, hogy a KSH-elnöktől elsősorban nem az Eurostat-követelmények miatt vonták meg a bizalmat. A Külügyminisztérium honlapján október eleje óta olvasható A magyar gazdaságstatisztika integrálódása az európai statisztikai rendszerhez című dokumentum. Ebben például az szerepel: a 2002-es országjelentés megállapította, hogy a KSH-ban folyó adatgyűjtés összességében megfelel az EU normáinak. Információink szerint az Áder által említett GDP-prognózison túlmenően kormánykörökben azért bírálták a statisztikai hivatalt, mert a 2004-es költségvetési törvényjavaslatban meghatározott 5,5-6 százalékos inflációnál a KSH elnöke nyilvánosan lényegesen magasabb, 6,7–7,5 százalékos várható pénzromlásról beszélt. ( Sic!) Márpedig a hivatalnak a prognózisalkotás nem feladata, és kérdéses, megvannak-e hozzá a szakmai alapjai.( Sic)
---
Hörögtek ezerrel és kirúgták Mellárt mikor 6,7-7,5-ről beszélt...
Hazudtak akkor is, hazudnak most is...
Rendicsek vagy, de már megnéztem, és úgy látom, abban igazam van, hogy az alacsony infláció nem segíti elő a munkanélküliség csökkenését.
Most már csak azt mondja meg valaki, hogy azt a görbét hogy hívják, amelyik az adóbevételeket modellezi, és amelyik szerint ugyanaz a bevétel két különböző adósávval is elérhető.
Hát most spec. nem éppen jó számokat írtál, mert ezeknél nem igazán lényegi az eltérés. Akkor, mikor még magasabb volt az infláció ez dúrvább volt. Sajnos.
De nem ez a baj, mert azért különbség van monjuk egy 4%-osra kommunikált és 5%-ra sikeredett, illetve egy 6%-osra várt és 8%-osra sikeredett között.
Mert a növekvő infláció bizonyos mértékig stimulálhatja a gazdaságot, míg minden embert hátrányosan érint amikor fogyaszt. A gazdagabbak viszont ezt kompenzálni tudják befektetéseikkel.
