Hengherloknak és követőinek egy olyan vezetőre lenne szükségük, aki annyi mindent tud a Baumag-ügyről, mint Kibuktatás, de nem kívánnak találós kérdésekre válaszolni. Kibuktatás tehát a széleskörű ismereteit végre váltsa kézpénzre, és magas színtű tudásával ne csak kérkedjen hónapok óta.
Örülök az aktivitásodnak! És hol a többi? Az üzletrész amit megvásároltál, milyen értékpapír, egyáltalán kamatozó értékpapír? Milyen nyereség érhető el utána? Ne késlekedj a válasszal!
EGYÁLTALÁN NEM VOLTAK.NEKÜNK EGY RÁTERMETT,ÉLETERŐS,OKOS VEZETŐ KELLENE-AKI A SAJÁT BAUMAG VESZTESÉGE MIATT IS- HAJLANDÓ LENNE SEGÍTENI ENNEK A MEGÖREGEDETT CSAPATNAK.
Hol vannak a károsultak, hát mindenki lapít! A felszámolónak, halvány lövése sincs, hogy mi történt a Baumag cégbejegyzése előtt! Még ha tudna is róla, síri csöndben maradna, mert nem érdeke neki, hogy kibukjon! Már nem a felszámolásra kell bazíroznunk!
Így igaz, elsősorban a Pest-megyei bíróság a felelős a Baumagos ügyfelek megkárosításáért! Egy brutális kormányzati, bírói korrupciónak volt köszönhető a Baumag cégbejegyzése, amiről az egész parlament tudott, és tud még a mai napig is! Az Állami Bankfelügyelet felelőssége ezután már csak elenyésző volt! A Baumag üzletrészénél teljesen felesleges beszélni a kamatpolitikáról, mert az csak "kamatozó értékpapírra" vonatkoztatható! Az üzletrész nem kamatozó értékpapír, mégis kamatot fizettek utána, ami törvényellenes volt, és amivel Lantosné, Dr. Gál Ilona cégbíró is teljesen tisztában volt, mégsem tett semmit a jogsértések megszüntetésese érdekében! A velejéig korrupt cégbíró így számtalan jogsértést követett el, végig cserbenhagyta a Baumag ügyfeleit!OBÁRÓL meg végképp nem beszélhettek, mert OBA tag, csakis pénzintézet lehet, szövetkezeti formában pedig hitel ill. takarékszövetkezet!
Beírásaiddal kő keményen igazolod azt a tényt, hogy a volt PSZÁF (ma MNB) és a Cégbíróság felelőssége megkérdőjelezhetetlen. Feltételezem, hogy a BAUMAG működtetőinek tanácsadói között a Pénzügyminisztérium és a PSZÁF (bankok) vezető köztisztviselői is megtalálhatóak voltak (vagy még ma is élvezik korrupció útján juttatott ellopott pénzeinket). Ők tudták, hogy a tájékozatlan, a szocializmus banki biztonsághoz szokott idős emberekből álló befektetők nincsenek tisztában avval, mi is az a szövetkezeti üzletrész, miben különbözik az egy banki betéttől, legtöbben azt sem tudták mi az a betét- (befektetés-) biztosítás, fogalmuk sem volt arról, hogy két évvel a BAUMAG megalapítása előtt már létrejött az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) ami védi a megtakarításokat, ezért kamatpolitikával csapdába tudtak ejteni bennünket, előre tudták, hogy törvényes úton (felszámolással) nem fogjuk tudni visszaszerezni befizetett pénzeinket...
Az üzletrész nem kamatozó-értékpapír, futamidőhöz nem köthető, egy "tulajdonviszonyt megtestesítő" értékpapír! Akkor milyen két esetben realizálhattál nyereséget utána! Nem igaz, hogy nem tudod!
Remélem, hogy most már mindenki számára érthető volt, egyébként, csak díjazni lehet az aktivitásodat, igaz mások is tehetnék! Azt tudod, hogy az üzletrész(ek), persze csakis a létező(ek) után, a "szövetkezeti törvény" szerint milyen nyereséget realizálhattál volna??? Kíváncsi vagyok a válaszodra!
Így van, szövetkezeti üzletrészt, csak sajnos fiktívet! Hogy mindenki értse, a baumagnak a teljes működése alatt (8 év) nem volt olyan üzletrésze amit eladhatott volna! Szerinted, miért volt eleve jogsértő a baumag cégbejegyzése? Miért volt valamennyi szövetkezeti üzletrészre kötött adásvételi szerződése érvénytelen, semmis???? Én meg azt súgnám meg, hogy gyorsan felejtsd el az államkötvénnyel való összehasonlítgatásokat, a futamidőket, a kamatokat, árfolyamokat, ugyanis szövetkezeti üzletrészre "NEM LEHET" "REPO"szerződést kötni, mert az a szövetkezeti törvény, az értékpapírtörvény (Épt.) rendelkezéseibe ütközik! De gyorsan felejtsd el az üzletrész bármilyen kockázatát is, ugyanis az csak "jogilag létező" befektetési terméknek lehet, "fikciónak" NEM!
"Önöknek mit értékesítettek, fiktív szövetkezeti jegyeket, vagy mást?" Szövetkezeti üzletrész néven definiált terméket, amely nem pénzpiaci termék volt, mert a kibocsátón kívül egyetlen pénzügyi (hitel-) intézetnél sem lehetett eladni, vissza vásároltatni. Ha fiktív volt, a Pénzügyi Felügyelet miért támogatta avval, hogy szemet hunyt felette, tízezer kisember kisemmizését jóváhagyva? Egyébként megsúgom, ma a Magyar Állampapír Plusz (MÁP) ugyanazon az elven működik, hosszabb futamidőkkel, kisebb kamatokkal, mint anno a BAUMAG üzletrészek kereskedelmét működtették. Csak míg a BAUMAG-nál, a fizetésképtelenség bejelentésekor kiderült, az üzletrész forgalom kockázata be nem sorolható módon minden más pénzpiaci terméknél magasabb volt, addig a mai MÁP közepes kockázati besorolással bír. Utóbbinál csupán azt kell mérlegelni, hogy az öt évre előre prognosztizált infláció okozta értékcsökkenést a fix kamat jóváírások kompenzálják-e?... vagy még a jóváírt kamatokkal együtt is jobban értéktelenedik a forint... Ma a pénzpiac "agyon reklámozott" hitelkamatokból, számlavezetéshez kapcsolódó díjakból él, betéti kamatokat nem fizet (illetve 0,01%-ot mínusz kamatadót), ezért aki párnacihában tart készpénzt, az nem sokat veszít, csupán az infláció mértékét veszíti, de ha nem vállal magas kockázatot, tudomásul kell vennie, hogy folyamatosan értéktelenedik a pénze, még az euró, dollár, svájci frank árfolyamához képest is...
Jogállamiságról majd akkor beszélhetünk, ha visszakaptuk a pénzünket késedelmi kamatokkal együtt. Amíg egy felszámolást a "törvény" szerinti két év helyett, még 17-18 év után sem tudnak lezárni, ott értelmetlen a jog fogalmát feszegetni. Csak emlékeztetőül: október 09 a fizetésképtelenség bejelentésének 18.; azaz tizennyolcadik évfordulója!, 2004.04.06 óta folyik bírói ítélet alapján a felszámolás, és még a "Hubble" csillagászati távcsővel sem látjuk a végét...
A tavaly kipattant brókerbotrányokig a Baumag-ügy volt a legnagyobb pénzügyi csalás Magyarországon. Az 1995-ben alapított Baumag a szövetkezetekre vonatkozó szabályozás kiskapuit kihasználva gyűjtött pénzt – részben fiktív szövetkezeti jegyeket értékesítve – a befektetőktől, akiknek a banki kamatoknál magasabb hozamot ígért. A pénzekből eszközölt befektetések, például az említett szálloda, a szentesi téglagyár vagy a volt budaörsi Tüzép-telep azonban a Balázs László Baumag-elnökhöz köthető vállalkozásokhoz kerültek.
A Baumaghoz hasonló befektetési szövetkezetek a 2000-es évek elején sorra csődbe mentek, így járt 2003-ban maga a Baumag is. Mint később kiderül: akkor már évek óta az új belépők befizetéseiből tudták csak kifizetni az ígért hozamokat. Az akkori hírek szerint a szövetkezet végül mintegy 20 ezer befektetőjének közel 40 milliárd forinttal maradt adósa, a felszámolás során azonban “csak” fele ennyien jelentkeztek be 20 milliárd forint körüli! Önöknek mit értékesítettek, fiktív szövetkezeti jegyeket, vagy mást?
Én bátran ajánlanám Szabados Andrást, Sényi Miklóst, és természetesen Lipcsik urat! Ők képesek lennének erre! Bátrak, okosak, ja, meg hozzáértőek! Hol vannak most?