Kedves tagok!
Én is leírnám a történetem.
Családom körében is jelen volt a szerencsejátékozás, de nem problémás szinten.
Szüleim rendszeres lottózók, de soha nem nyernek vele, max pár ezer forint nyereség néha.
16 évesen aztán egyszer rákérdeztem, hisz spórolós/sóher típus voltam, hogy mi a fenének játszanak ha úgyse nyernek sose?
Ekkor jött a meglepetés: a 6os lottón egyszer volt egy 5találatosuk.
Azta, hát hogy történt?
Te mondtad a számokat.
Én?
Igen, mikor kicsi voltál mondtuk neked hogy írj fel pár számot, és 5találatos szelvényt hoztál össze.
Nem nyertek óriási pénzt, de az akkori kissebb adósságok, és egy két apróság vásárlására elég volt.
Ezután elgondolkodtam ugyan a szerencsejátékon, de úgy voltam vele h kiskorú vagyok, nem nekem való.
Nemsokkal ezután viszont a magymamám a krzembe nyomott egy 5000forint nyereményű kaparóst. Tessék, a tiéd. Váltsd be vagy cseréld be.
Innen jött az, hogy középiskolásként minden zsebpénzem kaparósra költöttem.2 év alatt vagy 1500 darab kaparóst vettem, holott a a legnagyobb nyereményem 3000 forint volt. Szánalmas.
Ezenkívül lottóztam is, 100körös statisztikát vezettem, meg voltam győződve hogy én bizony nyerni fogok.
18évesen aztán 2 barátmmal bementünk rulettezni.
Minimumtét 2000 forint volt, 5000et csináltam belőle.
Katt. Többet nyertem mint bármikor kaparóssal vagy lottóval.
Rendszeres lett a rulett, utolsó éves középiskolásként a heti zsebpénzem 70% hétfőn el lett játszva, és már csak uzsipénz maradt.
Iskola befejeztével munkába álltam, lekötött az, néhanapján játszottam, de inkább a kaparósozásra szoktam vissza.
Másfél éve azonban egy haverommal bementünk kaszinózni.
5000 forintból 15perc alatt 50ezret csináltam.
Örültem neki nagyon.
Visszagondolva, bárcsak ne nyertem volna aznap.
Folytatás következik.
