A politikát és a hülyeséget félretéve,van valakinek infója arról,hogyan áll jelenleg a kutatás Makónál? Azt hallottam,hogy a kormány engedélyezte a Falconnak a kitermelést.
Persze lehetne.allamositani lehetne a MOL-t,de mibol? Ki kene fizetni ugye a reszvenyeseket. Letre lehetne hozni allami vallalatot ,de azt is mibol? Az olajipar piszok draga mulatsag es nagyon tokeigenyes, az adofizetok meg piszok boldogok lennenek ,hogy az allam erre kolti a penzuket a koltsegvetesbol. Nem beszelve ,hogy egy ilyen allamositas, a befektetoket szepen elriasztana MO-rol,mert nem tudhatjak, az o kis tulajdonukra is mikor teszi ra az allam a kezet.
A sorrendnel nem tudom mire gondolsz. Magat a gazelegyet ami feljon kb 10 perc analizalni,hogy milyen komponensek vannak benne szazalekosan,ezt az algyoi gazuzem egyik laborjaban egyszeruen gazkromatograffal megnezi egy technikus, napi rutin ,hiszen ma is ezt csinaljak, gazra, gazolinra stb. Vagyis mennyi benne e metan, etan propan ,.butan ...stb,. kenhidrogen, vizgoz, esetleg szendioxid. A metan es etan kivetelevel a tobbit ki kell belole vonni,mert a magasabb szenatomszamuak cseppfolyosodnak nyomas alatt ,a kenhidrogent szinten, a vizet is, erre van pl az algyoi gazuzem akik ma is ezt csinaljak. Aztan a maradek megy a halozatba szagositas utan amire etilmerkaptant hasznalnak ma.Ha jol emlekszem.
Mindezek előtt ma még az a kérdés, hogy egyáltalán kitermelhető-e ez a földgáz – hangsúlyozta Szabados. Hatezer méteres mélységben már nem porózus a kőzet, hatalmas a nyomás és a hőség, és ma még az sem egyértelmű, milyen minőségű a gáz. Az elsődleges kérdés az, milyen technikával lehetséges, illetve egyáltalán érdemes-e a felszínre hozni a gázt – magyarázta az elnökhelyettes.
Ha az lenne a vegeredmeny, hogy nem eri meg felhozni, es a magyar allam nyomott volna bele tizenmilliardot, akkor meg az lenne a tamadasi felulet, hogy kidobott az ablakon annyi penzt, amibol x forinttal lehetne tovabb tamogatni a lakossagi gazt...
Ahogy ismerem a komonistákat, simán eladják szarért-húgyért az egész kitermelési jogot az oroszoknak (pár milliárd pár komcsinak zsebre) ahonnan majd dupla áron vásároljuk vissza a magyar földgázt.
A makói árokban legalább 60 milliárd köbméternyi földgáz létére derült fény. Bár országszerte 40 másik helyszínen folyik kutatás, ekkora találatra nem számíthatunk, mert nincsen hasonló árokrendszer, ahol ekkora mennyiség összegyűlhetne – mondta lapunk kérdésére Szabados Gábor, a Magyar Bányászati Hivatal elnökhelyettese. A 60 milliárd köbméter hatalmas mennyiség – tette hozzá –, hiszen az egész ország éves fogyasztása 14 milliárd, és ennél jóval több, akár ennek a többszöröse is lehet a föld gyomrában. Az, hogy mikorra kerülhet a magyar gáz a vezetékekbe, és menyibe kerül majd, ma még kérdés. Jó esetben is néhány évet vesz igénybe, ugyanis a jogi procedúra, az engedélyek beszerzése, és nem utolsósorban a hatalmas beruházás megvalósítása mind hosz-szadalmas feladat. Mindezek előtt ma még az a kérdés, hogy egyáltalán kitermelhető-e ez a földgáz – hangsúlyozta Szabados. Hatezer méteres mélységben már nem porózus a kőzet, hatalmas a nyomás és a hőség, és ma még az sem egyértelmű, milyen minőségű a gáz. Az elsődleges kérdés az, milyen technikával lehetséges, illetve egyáltalán érdemes-e a felszínre hozni a gázt – magyarázta az elnökhelyettes. A szakemberek most azt vizsgálják, hogy a makói árokban alkalmazható-e az az amerikai technológia, amely hasonló körülmények között jól működik a tengerentúlon. Ha igen, elindulhat a kitermeléshez szükséges beruházások előkészítése és megvalósítása, amely több 10 vagy akár 100 milliárd forintot is igényel. Biztosítani kell ugyanis a kitermelés technológiáját, az ehhez szükséges infrastruktúrát, a tisztító- és tárolókapacitás, illetve a vezetékrendszer kiépítését. Az, hogy melyik cég termelheti ki a földgázt, ezután dől majd el. A kutatás csupán a készletek helyének és mennyiségének meghatározására vonatkozik, de a kitermeléshez szükséges engedélyt az a cég kapja, amelyik megszerezte a bányatelek jogát, ebben viszont kétségtelenül elsőbbséget élvez a kutatási koncesszióval rendelkező társaság – hangsúlyozta Szabados Gábor. Így pillanatnyilag a kutatást végző kanadai Falcon Oil and Gas Corporation cégnek van legnagyobb esélye arra, hogy megszerezze a kitermeléshez szükséges jogosultságot. Persze nem kizárt – folytatta –, hogy a Mol is bekapcsolódhat a munkákba, mivel számára már rendelkezésre áll a technológiai háttér.
Mi a toredekar? Ha elkezd kitermelni, bekettyen a banyajaradek. Addig amig fold alatt van, a magyar allam tulajdona, ha meg felhozza akkor fizet az allamnak. Tisztara mint gyozo batyo a kavicsert...
Legkorábban a jövő esztendő elején kezdődik el a földgáz kitermelése Óföldeáknál. A feltárást végző cég folyamatosan dolgozik a Makó-medence más pontjain is. Valószínűsítik, hogy az egész térség alatt egyetlen, úgynevezett cellában található a szénhidrogénkincs.
– Az óföldeáki, általunk Makó 6-osnak nevezett kútnál jelenleg a termeléshez szükséges adatokat elemzik a szakemberek, ami több hónapot is igénybe vehet – mondta az ügyvezető. – Sikerült felmérnünk a mélyben rejtőző földgázkincs nagyságát, ám erről egyelőre nem nyilatkozhatunk. Most készülünk fel a kitermelési technológia alkalmazására, ami Magyarországon új: ha a hazai cégek rendelkezésére állt volna korábban, már ők is megkezdték volna a fúrásokat. A földgáz itt, az úgynevezett Makó-medencében nagy, közel négyezer méteres mélységben található, amit a hagyományos kitermelési metódussal nem lehet a felszínre hozni.
Az amcsik altal talalt gaz majd 3x melyebben van mint a mol gazkutak, a maguk 1500-2000 meterevel...
Soha. A mol felmerte a szentesi mezot anno, megallapitotta, hogy cirka 6 km melyen van foldgaz, visszadugozta a tesztlukat es annyi.
A cég tervei szerint még idén szeretnék megkezdeni a kitermelést, hiszen rendkívüli költséget jelent a Csongrád megyei feltárás. Az óföldeáki fúrás kapcsán megtudtuk: a torony bérlése naponta 22 ezer dollárba (csaknem ötmillió forintba) került, ehhez járultak a gyakran ezt az összeget is meghaladó üzemanyag- és egyéb költségek. Csak ez a feltárás közel tizenötmillió dollárba (3,3 milliárd forintba) kerül – és emellett hasonló költséggel folyik a munka Pusztaszeren, Szikáncson és Magyarcsanádon is. A TXM Ltd. befektetése így együtt biztos, hogy meghaladja a tízmilliárd forintot, mire minden munkálat elkészül.
Mint ismeretes, a tengerentúli cégcsoport vezetősége közel egy évvel ezelőtt döntött arról, hogy az úgynevezett Makó-medencében földgázfeltárásba kezd. A Mol egyébként évtizedekkel ezelőtt már felmérte a térséget, mint lehetséges szénhidrogén-lelőhelyet, ám hamar kiderült: a remélt földgáz közel hatezer méteres mélységben van. Az óföldeáki fúrás 5700 méternél állt meg. Ez olyan nagy mélység – tudtuk meg Holoda Attilától, a Mol Rt. termelési igazgatójától –, hogy csak speciális technológiával lehet fúrni. Ehhez eszközökre legközelebb Horvátországban lelt a TXM, innen bérelték a speciális tornyokat. A fúrás az év első napjaiban kezdődött, februárra átlépték a 2,5 ezer, áprilisban pedig a 4,5 ezer méteres mélységet. A biztató földtani jeleket június utolsó napjaiban észlelték a szakemberek, így július első hetében meg is kezdték a torony leszerelését.
Tuggyuk, polgari kezbe kiprivizett allamigazdasag az istennek tecco tevekenyseg...