1985-ben Kőszegen nyaraltam. Az állomástól továbbhaladva több száz méter hosszban megvolt a határ felé vezető pálya. Rajta fák és bokrok nőttek, csak a kapubejáróknál csillant meg a vágány.
mk4047:A határkapcsolatot mikor szedték fel pontosan?
Sopron-Kőszegi HÉV
A vonalon az első személyszállító vonat 1908. nov. 9-én indult Sopronból. A pálya Sopron-GySEV állomásról indult ki, Harka-Kópháza állomásig párhuzamosan haladt a DV szombathelyi vonalával, majd Felsőpulya (Oberpullendorf) és Felsőlászló (Oberloisdorf) érintésével Kőszegnél csatlakozott a Kőszeg-Szombathelyi Vasúthoz. A megnyitástól kezdve az üzenet a MÁV vette át. A trianoni békediktátum és az azt követő velencei szerződés és népszavazás után az új határ három részre darabolta a vonalat, 45,2 km-t osztrák fennhatóság alá helyezve. A három érintett vasút (GySEV, BBÖ, MÁV) ill. Ausztria és Magyarország politikai vezetésének képviselői 1922. jan. 19-én döntöttek a vasút további sorsáról: a vasútvonal tulajdonjoga a Sopron-Kőszegi HÉV Rt.-é maradt, de az üzemeltetés a BBÖ feladata lett, amit az azon melegében közös megegyezéssel a GySEV-re bízott. A pályafenntartás viszont maradt a BBÖ feladata. 1929-ben a Népszövetség is tárgyalta a vonal ügyét. A meghozott döntés értelmében az osztrák állam megváltotta a vonalat a részvénytársasától, így vonal tulajdonjoga Ausztriára szállt, beleértve a magyar állam területén lévő szakaszokat is! Ez azt jelenti, hogy formálisan Kőszeg kiz. - Kőszeg oh. bez. ill. Harka oh. bez - Harka kiz. szakaszoknak ma is Ausztria (ill. az ÖBB) a tulajdonosa (akárcsak a kőszegi állomás északi oldalán lévő egykori laktanyának). A BBÖ 1931-ben felmondja a GySEV-vel kötött üzemeltetési szerződést, és a vonalat saját kezelésébe veszi. Az Anschluß után a DR a vonalat átépíti, nehézsínes felépítménnyel. A II. vh. után a forgalom 1947. szept. 1-ével indult újra, a forgalmat rövid ideig a GySEV, majd 1948 nyarától ismét a BBÖ vitte. Az eleinte zavartalan forgalmi kapcsolat a politikai helyzet változásával elhidegült. 1960. szept. 1-jétől az ÖBB a vonatai már csak Rattersdorf-Leibingig közlekedtek, az osztrákok a pályában bekövetkezett csuszamlásra hivatkozva szüntették be az átmenetet, a pályát ezután Felsőlászlóig felbontották.
A vonal első, Sárvár és Bük közötti részét 1913. szeptember 27-én adták át a forgalomnak, míg a teljes vonal megnyitóját november 8-án tartották. A vonal Bük után Répcevis, Locsmánd (Lutzmannsburg) érintésével Felsőlászlónál csatlakozott a Sopron-Kőszegi HÉV vonalába. Trianon után az Ausztria és Magyarország között létrejött egyezség értelmében a forgalom 1922 elején indult meg, a vonatokat Bük és Locsmánd között a MÁV, onnantól pedig a GySEV vitte. Később az osztrák szakaszon a BBÖ vette át az üzemet. 1930. máj. 15-től a forgalmat Locsmánd és Felsőlászló között a BBÖ beszüntette, majd a pályát több helyen megbontatta. 1937. júl. 5-től a MÁV és a BBÖ között létrejött csatlakozási szerződés értelmében az átmenet újra megnyílt, azzal a feltétellel, hogy a pályafenntartást Locsmánd bejáratáig az osztrák oldalon is a MÁV végzi. A DR 1944-ben az akkori birodalmi határtól a 86+45 szelvényig (Lutzmannsburg és Frankenau között volt) a pályát felbontotta (a forgalom valószínűleg már ez előtt megszűnt). A front átvonulása során a magyar oldalon a Bük melletti Répce-hidat, és a községben lévő felüljáróhidat felrobbantották, emiatt a forgalom csak 1945. aug. 15-ével indult újra Sárvár és Répcevis között, hogy aztán 1974. május 26-tól közútra tereljék. Az osztrák oldalon a még fel nem szedett, de használaton kívüli Oberloisdorf és Frankenau között szakaszon 1946. augusztus 12-ével újra felvették a forgalmat. A répakampány idején jelentős forgalmat bonyolító vonalat aztán 1955-ben utolérte a "hatósági gazdaságossági elemzés" (lám, mégse magyar találmány...), a forgalmat beszüntették, és egy éven belül a teljes felépítmény elbontották.
Forrás: Lovas Gyula: A nyugat-magyarországi kérdés vasúti vonatkozásai II. - Vasúthistória Évkönyv, 2002
Nyomoztam egy kicsit: Az 1959-es MÁV térképen jelölve van Kőszegnél és Répcevisnél is a határig a vasút. Viszont az 1958-as ÖBB térképen csak a Kőszeg felé van jelölve. 1961-es MÁV térképen a kőszegi rajta van, Répcevisnél már nem megy a határig. 1978-as kereskedelmi térképen tovább megy Kőszegnél, de a szintén 1978-as pályás térképen Kőszegnél a vége.
Felsőpaty, az állomásépület már nincs meg, gondolom a "szabvány gesztenyefáknál" állt valaha, háttérben a raktár alapja látható. Viszont az állomás két végén az őrházak megvannak.
Az osztrák részen komolyan veszik a megszüntetés utáni rehabilitációt, nyomát se leltük a vasútnak. Kivétel Felsőlászló, ahova a Sopronkeresztúr felől még van vasút, igaz csak teherforgalomra, meg részben hajtányozásra :-) Itt az állomásépület nincs meg, helyette valami gabonasilónak tünő dolog épült. De a tipikus mellékvonali 3 vágányos elrendezés még megvan. Az ütközőbak irányában ment tovább a vonal Kőszeg felé, a patak túloldalán már semmit nem találni...
Hol jártam?
