Keresés

Részletes keresés

Gyula20 Creative Commons License 2020.11.30 0 0 29339

Korábban egy , emlékeim szerint 1 kW-os csőbúvárt használtam .

Ezt még a hőszivattyú telepítésénél ajánlották.

Jó volt , nagy teljesítményű .

 

Pár éve elromlott , aztán nem volt itthon más  csak egy tartalék orosz gyártmányú , talán 750 W.-os

centrifugál szivattyú . Korábban azt gondoltam , hogy majd lecserélem csőbúvárra , de mivel

már pár éve ez megy inkább ebből a fajtából szereztem be még egyet tartaléknak.

Olyan 15 ezer körüli áron.

Van egy nagy kertem , kb. egy hold , azt is locsolni kell ,az is ilyen szivattyúval megy.

Ha valami gond van könnyen tudom cserélni.

 

A hőszivattyú úgy működik , hogy amikor indítási vezérlést kap , akkor indítja be elsőre

a vízszivattyút , nyilván addig nem megy a szivattyú. Majd két helyen vizsgálja , hogy

van e minden vízkörben víz -ez a védelem .

Két áramláskapcsoló érzékeli a megfelelő vízmennyiséget , ha ez nincs meg nem engedi tovább bekapcsolni

a hőszivattyút .

 

Előzmény: Üveges Imre (29338)
Üveges Imre Creative Commons License 2020.11.29 0 0 29338

Azt szabad tudni, hogy milyen szivattyút használsz? Azt jól gondolom, 24-ben megy?

Előzmény: Gyula20 (29333)
mmormota Creative Commons License 2020.11.28 0 0 29337

Valószínűleg elsősorban a cső hossza számít, több kisebb mélységű furat is jó - persze ha van hely, mert közel egymáshoz nem sokat ér. Nálunk is azt tervezték, hogy ha elakadnának kemény kőzetben, akkor több lyukat fúrnak. 

A hőátadás ezzel a zárt megoldással nyilván nem olyan jó, mint közvetlenül a kút vizét használni, de előnye, hogy nem kell szűrő. Nagyon gyorsan elkészül a fúrás. Ugyanúgy iszapolással működik, mint egy olajkúté, csak ez egy kicsi, könnyen hordozható gép. 

A talajvíz nálunk elég mélyen van. A szomszédban szinte egyidejűleg éppen kutat fúrt egy másik társaság öntözéshez. Az első géppel, amit hoztak, nem tudtak eljutni jó vízhozamú mélységbe, másodszorra valami jobb gépet hoztak. Több mint 30 méterre mentek le.

Előzmény: Üveges Imre (29332)
halaloszto Creative Commons License 2020.11.28 0 0 29336

Nincs az, kell bele ennyi tartalék.

Előzmény: 1 valaki (29335)
1 valaki Creative Commons License 2020.11.28 -1 0 29335

Kicsit túl van méretezve, a számolásod jó.

Előzmény: halaloszto (29334)
halaloszto Creative Commons License 2020.11.28 0 1 29334

tudom hogy nem ez a topik célja, csak nem bír az agyal leállni, hogy hol rontom el.

 

5m3 per óra az 1.4 liter per sec

 

4200J/Kg/C fajhő, 4C deltaT és 1.4Kg víz az 23.5KJ

 

tehát ez bő 23kW. fejben valamit nagyon elkavartam, elnézést amiért feltartottam a közönséget.

Előzmény: Gyula20 (29333)
Gyula20 Creative Commons License 2020.11.28 0 0 29333

Semmi matek , az most nem fontos , ennyi a szivattyú "vízhordása" 10m-en.

Előzmény: halaloszto (29331)
Üveges Imre Creative Commons License 2020.11.28 0 0 29332

Nálam 20métertől gránit várható, szóval a nagy mélységű fúrás felejtős sajnos. Egy ásott kút rendelkezésére áll, fogok csinálni egy próba szivattyúzást. Nekem az 5m3 inkább tűnik soknak, mondjuk én "csak" 160m2 szeretnék kifűteni. Továbbra is keresem azt aki talajkollektorral fűt. Vagy egy kutat furatok, vagy bekollektorozom a telek egyrészét, ezek árban valahol pariban lennének szerintem. Nyílván mindegyiknek van előnye hátránya stb.

Előzmény: mmormota (29329)
halaloszto Creative Commons License 2020.11.28 0 0 29331

Gyula,

 

Ez a matek hogyan jön ki?

Az 5m3/h nagyon kevésnek tűnik.

Előzmény: Gyula20 (29327)
Gyula20 Creative Commons License 2020.11.27 0 0 29330

A szívó kút a sohasem használt autó szerelő aknában van , így mindenhez könnyen hozzáférek .

A szerelő akna két méter mély , csak olyan hat métert fúrtak még le.  A fúrt kútba 200mm-es

PVC cső került.

A nyelő kút egy ásott kút , hasonló mélységű , szerintem azonos rétegben van.

A két kút közötti távolság 18-20 méter.

Gyakorlatilag nálam nem lehet kiszivattyúzni , egyszerű eszközökkel a vizet.

Volt egy HONDA WA 30-as  1200-as szivattyúm , ami 1200 litert nyomot ki percenként , na azzal sikerült

az egyik ásott kútból olyan fél métert szintet leszivattyúzni , tisztítottam a kutat, de pár perc elteltével a vízszint visszaállt.

Szerintem lassan a két kút között  elindul egy lassú áramlás, korábban sokan ijesztgettek azzal , hogy majd az a hideg víz kerül vissza

ami kikerült a hőszivattyúból. Akkor ezen kicsit elgondolkodtam , ma mát tudom, hogy ez csak riogatás , ha az a víz is kerülne vissza

már felvenné a környezete hőjét.

Mostanában előtérbe kerültek más rendszerű  hőszivattyúk, de szerintem a a víz-víz hőszivattyú a legstabilabb , hiszen más rendszerek

nehezen tudnak biztosítani 12-13 fokos bemenő vizet.

Természetesen ennek szigorú feltétele a megfelelő mennyiségű víz.

Ha ez nincs meg nyilván nem érdemes ezzel foglalkozni.

 

Előzmény: Üveges Imre (29328)
mmormota Creative Commons License 2020.11.27 0 0 29329

Nekünk olyan épül, ahol zárt rendszerben van a víz. Lefúrtak a talajba 100m mélyen dupla csöveket (függőlegesek). Egyik csövön lemegy, másikon visszajön a víz. Úgy számolták, hogy a kb. 230m2 alapterületű, földszintes, csak részben beépített padlásterű lakásnak 2 db ilyen lefúrt csőpár kell. A ház nagyon erősen hőszigetelt, arasznyi vastag hab van a lyukacsos blokktégla falakon.

Ugyanaz a rendszer fűt és hűt.

Az ilyen rendszernek akkor jó a hatásfoka, ha nagyon nagyok a radiátorok. Minél alacsonyabb hőmérsékletű fűtő víz elég a kívánt hőmérséklethez, annál jobb a hatásfok. Nem nagyon forró vízhez persze nagy radiátor kell. Padlóba, plafonba, falakba építik. Nálunk a falakba nem tettek. 

Még nincs kész, nincs tapasztalat.

Viszont megnéztünk olyan házat, ahol ez működik, a család elégedett vele.

Előzmény: Üveges Imre (29326)
Üveges Imre Creative Commons License 2020.11.27 0 0 29328

Klasz amit írtál. Akkor ez gondolom ásott kút? A kavicsréteg mint durvaszűrő müködik. Az a rettenetes m3/óra azt bírja a kút? (Bár ezek szerint igen) Milyen messze vannak egymástól?

A leválasztás hőcserélővel mindenképpen megtörténik, ha kútpár lesz a hőforrás.

Előzmény: Gyula20 (29327)
Gyula20 Creative Commons License 2020.11.27 0 0 29327

Csak a vizes hőszivattyúról tudok valamiféle véleményt mondani.

Olyan 15 éve működik egy 15 kW-os  rendszerem .

A leghidegebb télben is csak ez megy , nem kell átállni gázra.

Nagyon nagy lakást fűtök be , 3 szintes , a földszint  alapterülete

12x14 m.

Ami alapján talán el lehet indulni az a  vízfelhasználás.

Nálam közelítőleg 5 m3 /h víz átáramoltatás van .

Korábban 7-8 m3-es szivattyúm volt , de elromlott , az új csak

kb.5 m3-es.

A bemenő víz hőmérséklete 12-13 fok , tavaszra megy le

12 fokra.

A kimenő , nyelő kútba 8-9 fokos víz megy .

Természetesen a 8 m3-es szivattyúnál nem igen volt alacsonyabb a kimenő víz hőmérséklete 10 foknál.

 

Még egy lényeges dolog ,erről itt nem szoktak beszélni , de szerintem

a vizesnél a leglényegesebb , hogy mindkét kút homok vagy sóderrétegben

legyen és a visszatáplálás is ugyanabba a rétegbe történjen.

Nálam sóderréteg van 7 m-től - a kutak 9 méteresek.

Sokan hitetlenkednek abban is , hogy a szívókutam a lakás alatt van , ez okozhat vizes vagy

hőmérséklet gondot , ez nem igaz , hiszen nálam  a vízszint állandó.

A rendszert egyedül építettem ki , csak a hőszivattyút vásároltam készen.

Még egy lényeges dolog , a kútvíz egy nagyon nagy hőcserélőn keresztül adja át a hőt a hőszivattyúnak, mert a hőszivattyú

külső köre nálam kb. -20 -as fagyállóval van töltve.  

A hőszivattyúba szemiféle külső szennyeződés nem kerülhet. A hőcserélő előtt  van egy szintén nagyobb teljesítményű homokszűrő ,

ezt egy két évente tisztítom , egyre kevésbé kell úgy látszik . Évente talán egy deciliter igen finom homok kerül bele.

Ez ad némi plusz védelmet .

Valami ilyesmikből indulnék ki , egyáltalán adottak ezek a feltételek.

 

 

 

Előzmény: Üveges Imre (29326)
Üveges Imre Creative Commons License 2020.11.27 0 0 29326

Sziasztok,

Talajkollektoros hőszipkán gondolkodom. Az érdekelne, hogy mi lehet az optimális csőfektetési távolság? 320M2 áll a project rendelkezésére, a hőigény 8Kw -15C-ben. Van egy ásott kutam is, de ennek használatáról eddig mindenki lebeszélt, arra figyelmes lettem viszont, hogy a "másik rendszer" amit adott esetben ő favorizált esetleg árult az mindig a legszuperebb motyó. Talán itt lesz(nek) független vélemények erről.

Szóval opció 1: kollektor. Itt a csőtávolság érdekelne. De pláne ha lenne egy működő példa az volna csudi jó. Opció 2: kútvizes, a második kút kijöhet a kollektor árából, még nem zártam ki a kutas megoldást. Gondolom egy próba szivattyúzás mindenképpen kellene, mennyi ideig teszteljem a kapacitást? Egyáltalán vesződjek vele? Levegőst offolnám amíg nincsenek ezek a dolgok lefutva...

durkonorbi Creative Commons License 2020.10.17 0 0 29325

Köszönöm szépen, igazából nagy módosításokat nem szeretnék csinálni ezen a kis rendszeren, csak az elve érdekelt volna nagyon, hogy mennyire van lehetőség a fordulatszám szabályozással belenyúlni a rendszerbe... de ha ez már eleve a kapilláris adagolást borítja akkor nem piszkálom marad így... Ez akkor jo lesz máshova... ;)

Előzmény: 1 valaki (29324)
1 valaki Creative Commons License 2020.10.17 -1 0 29324

A fordulatszámát nem változtatnám önállóan, mert a hűtőkörrel együtt ez is tervezett.

A kapilláris cső miatt nem tudsz rajta semmit sem változtatni, mert ha visszaveszed a mennyiséget, amit szállít a kompresszor, merborítod a hűtőkört. Akár kiütheted vele a kompresszort, mert folyadék ütést kap, és kuka.

Vegyél egy ilyet:

https://www.aliexpress.com/item/32807974492.html?spm=a2g0o.productlist.0.0.4d0041dfB1cqyy&algo_pvid=bfa1afc9-3c97-43d4-b8da-e2692aa69e2e&algo_expid=bfa1afc9-3c97-43d4-b8da-e2692aa69e2e-36&btsid=0ab6f82215853864645125338e7408&ws_ab_test=searchweb0_0,searchweb201602_,searchweb201603_

Ezzel be lehet lőni az adagolást, ha kidobod a kapilláris csövet.

Persze be kell állítani, és ehhez már szabályozhatod a kompresszort. Javaslom, tegyél be nézőüveget a hűtőkörbe, hogy lásd, mit is csinál a hűtőkör, kompresszor elé, után, kondenzátor után, EEV után.

https://www.ceklima.hu/folyadeknezo-sight-glass-forrasztos-58-16-mm-13944

Előzmény: durkonorbi (29323)
durkonorbi Creative Commons License 2020.10.16 0 0 29323

Sziasztok, erre valakinek valami ötlete esetleg: egy körülbelül 1 kW os scroll kompresszorral szerelt kapilláris csöves hűtőkörnél lehet e szabályozni a kompresszor teljesítményét tisztán a fordulatszám csökkentésével? 

Arra gondolok, hogy ha csökkentem a fordulatot, akkor feltételezem  csökken a szállított gázmennyiség... Ha ez pl. a felére esik, akkor vélhetően a hűtési teljesitmeny is kb. a felére csökken, ugye?

Törölt nick Creative Commons License 2020.08.12 0 0 29322

Éppen ezért nem is erőltetem a dolgot.

Túl sok üzemmód között kellene tudni váltani, aminek az automatizálása nyűgös. (Vagy nagyon költséges hobbi.)

Egyébként reggel írtam egy szösszenetet a rendszerek integrálásáról.

Előzmény: halaloszto (29321)
halaloszto Creative Commons License 2020.08.12 0 1 29321

mitöbb, a melegvízkészítéshez kell a 45-50 fok, míg a klimatizáláshoz elég (és takarékosabb) ha kintre 35-40 fokon le tudja adni a hőt.

 

és kell tudjon váltani oda-vissza, és mégis kellene legyen melegvíz akkor is ha nem kellett hűteni a lakást, tehát a tartály tetejét kellene fűtse valahogy másképp is. jó sok probléma amit meg kell oldani, miközben gázzal egy 5 fős családnak 6 hónapra 16ezer forint a melegvízkészítés. ha a hőszipka ennek e fele áramból megcsinálja, és annak a fele még nem is költség mert hűteni úgyis kellett, akkor évi 12ezer forintot spóroltunk...

 

Vajk

Előzmény: Törölt nick (29320)
Törölt nick Creative Commons License 2020.08.12 0 0 29320

Vannak lehetőségek, de komplikáltak.

Például egy másik hőcserélőt kellene barkácsolni, ami egy tartályban melegíti a vizet. Aztán gázzal újratölteni.

Igen ám, de ha órákon keresztül nem használsz melegvizet, akkor a légkondi hatásfoka leromlik. Akkor kellene (automatikusan) kinyitni egy másik szelepet, hogy a felesleges hőt máshova adja le. Az nyilván értelmetlen, hogy a tartályban lévő meleg vizet kiengedem.

Előzmény: halaloszto (29319)
halaloszto Creative Commons License 2020.08.12 0 2 29319

kompakt megoldások között láttam sokévtizedes hűtőszekrényt, ami egyben konyhai vízmelegítő is volt. de már rég nem gyártják.

 

ami most kapható, az a hőszivattyús villanybojler. hűti a helyiséget. ugye télen tiszta értelmetlenség, ha meg csak nyáron használod, pláne nagyon kevés a haszna.

 

 

Előzmény: Törölt nick (29318)
Törölt nick Creative Commons License 2020.08.12 0 0 29318

Lényegében nekem is ezt mondták a szakik.

Előzmény: halaloszto (29317)
halaloszto Creative Commons License 2020.08.12 0 1 29317

vannak ilyen rendszerek, csak nagyon bonyolultak, és félő hogy hosszútávon nem éri meg.

 

Vajk

Előzmény: ..pözsó.. (29316)
..pözsó.. Creative Commons License 2020.08.12 0 0 29316

És ezt, hogy sikerült megvalósítanod?

Előzmény: Törölt nick (29314)
sylvanus67 Creative Commons License 2020.08.11 0 1 29315

Nekem is

Előzmény: Törölt nick (29314)
Törölt nick Creative Commons License 2020.08.11 0 0 29314

Nekem az a mániám, hogy a légkondi ne az udvart "fűtse", hanem mosogatáshoz és fürdéshez vizet melegítsen. Vagy legalább előmelegítsen.

durkonorbi Creative Commons License 2020.08.05 0 0 29313

Sziasztok, lenne egy talán egyszerűnek tűnő kérdésem: egy körülbelül 1 kW os scroll kompresszorral szerelt kapilláris csöves hűtőkörnél lehet e szabályozni csak a kompresszor teljesítményét frekvenciaváltóval(a cél körülbelül ötven százalékos leszabályozás lenne)?! Vagy nem lehet megkerülni valamilyen egyéb adagoló beépítését?

Gyula20 Creative Commons License 2020.07.13 0 0 29312

Nem igazán válasz a kérdésedre, inkább vázolom az én rendszeremet.

Fűtés : Fúr kútból , hatalmas hőcserélőn keresztül nyomatom a vizet és engedem egy ásott kútba.

A jelenlegi szivattyú egy 800 W-os , kb 4 m3/h vízhozammal.

A hőszivattyú külső vízkörében fagyálló van.

Nem igazán értem a 3 m3-es tartályt , szerintem az nagyon kevés - úgy hűtésre mind fűtésre.

Hűtés : A hőszivattyú nem működik , egy másik ásott kútból nyomatom a vizet egy kisebb hőcserélőbe, ami

le van párhuzamosítva a fűtési rendszerrel , ebben van egy plusz keringető szivattyú.

Az ásott kútból egy , emlékeim szerint 4-500 W-os szivattyú nyomja a vizet a hőcserélőbe.

A hűtés hőcserélőből kimenő víz megy a hőszivattyú szívó kútjába,

Nagyrészt Fan-Coilok vannak felszerelve , de van egy pár radiátor is.

A kútvíz egész évben közel állandó 12-13 fok között van.

 

Előzmény: PeterParker_92 (29311)
PeterParker_92 Creative Commons License 2020.07.13 -1 0 29311

Sziasztok!

 

Egy olyan kérdésem lenne, hogy a következőkben felvázolt "rendszert" mennyire tartanátok élet képesnek ?

 

Egy 130 négyzetméteres házról lenne szó, ahol a nappali egyben van az étkezővel és szinte egy a légtere a konyhával (fal kivágásnak köszönhetően). Itt padlófűtés található.

A 4 hálószobában találhatóak a radiátorok. Ezeket a radiátorokat lecserélném 4 csöves parapetes Fan-coilokra, plusz a konyha-étkező-nappalis részbe be tennék egy vagy kettőt a mennyezet főlé vagy splites kivitelben fan-coil-t.

A "hideg vizes csöveket" a padozaton/padlásfödémen vezetném el mert amúgy is fog kapni még 20cm kőzetgyapotot, presze pluszba a csövet is leszigetelve. A "meleg vizeseket" meghagynám az eredeti rendszerből, hogy ne kelljen teljesen szét vésni a falakat és keresgélni, hogy merre mennek azok.

Kint a kertben található egy fúrt kút.

 

A fúrt kúttal feltöltenék egy 3 köbméteres esővíz tároló ciszternát/tárolót kút vízzel. A tárolóban rázcsővel vagy bármi mással tekernék egy csőkígyó hőcserélőt. Persze a rendszert egy a fűtésből való szivattyúval keringtetném plusz a többi gépészeti elem is benne lenne a rendszerben. ( Ezt azért tervezném így, mert magam meg tudnám csinálni és a víz-víz hőszivattyúhoz is való nyelető kutat elhagynám)

 

Igazából a hőszivattyút váltanám ki a fúrt vizes esővíz tárolóval.

Hiányoznak még a számítások az egész mögül, de ha a fúrt kútból ha 12 fok vagy azalatti víz jönne és ezért is gondoltam a 3 köbméteres tárolóra (ami kellő mélységbe leásva, hogy ne fagyjon el a télen), akkor pl a jelen napokban is tapasztalható nyári napoknál, amikor a ház levegője feltud kúszni 28-29 re is akár ( 4-ből 3 szoba déli fekvésü), le tudnám e vele hűteni komfortosra a szobákat,pl 25 fokra?

 

 

Mit gondoltok róla?

 

Köszi előre is a válaszokat!

Peti1224 Creative Commons License 2020.07.04 0 0 29310

Üdvözlet mindenkinek.

 

Egy-két technika kérdésem lenne.

Van egy hőszivattyúm, aminek a vezérlését szeretném megoldani. Tehát egy teljesen összerakott gépről van szó, aminek csak az elektronikáját kellene összeraknom. Nem vagyok kezdő az elektronikában, így szerintem ezt megoldom, de egy két adatban nem vagyok biztos. Ehhez kellene nekem némi infó.

 

A hőszivattyúmban egy Panasonic 5KD240XCA21 kompresszor van, ami egy brushless DC motor. Sajnos semmilyen adatlapot nem találok hozzá, úgy mint a EEV szelephez sem, amin csak annyi infó van, hogy: Fujikoki DC 12V, CF-2R 7R09.

 

A kompresszorral kapcsolatban leginkább az érdekelne, hogy mi a motor helyes fázissorendje, vagyis melyik irányba szabad mennie, mert ha jól tudom visszafelé nem szabad üzemeltetni. Már tervezés alatt van az inverter hozzá, az eredeti inverter is megvan, de nem használható, csak maximum az alkatrészei, mert olyan vezérlő van rajta, amit szintén nem lehet még kapni sem sehol. Éljen a gyártói titkolózás! :(

 

Az EVV-ven kapcsolatban pedig leginkább 2 dologra lennék kíváncsi, az egyik, hogy vajon hány lépéses lehet, és a másik, ami talán még fontosabb is, el tudom teljesen zárni? Vagyis tönkre tudom ezzel tenni a hőszivattyút?

 

Minden használható segítséget előre is köszönök.

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!