Valószínűleg elsősorban a cső hossza számít, több kisebb mélységű furat is jó - persze ha van hely, mert közel egymáshoz nem sokat ér. Nálunk is azt tervezték, hogy ha elakadnának kemény kőzetben, akkor több lyukat fúrnak.
A hőátadás ezzel a zárt megoldással nyilván nem olyan jó, mint közvetlenül a kút vizét használni, de előnye, hogy nem kell szűrő. Nagyon gyorsan elkészül a fúrás. Ugyanúgy iszapolással működik, mint egy olajkúté, csak ez egy kicsi, könnyen hordozható gép.
A talajvíz nálunk elég mélyen van. A szomszédban szinte egyidejűleg éppen kutat fúrt egy másik társaság öntözéshez. Az első géppel, amit hoztak, nem tudtak eljutni jó vízhozamú mélységbe, másodszorra valami jobb gépet hoztak. Több mint 30 méterre mentek le.
Nálam 20métertől gránit várható, szóval a nagy mélységű fúrás felejtős sajnos. Egy ásott kút rendelkezésére áll, fogok csinálni egy próba szivattyúzást. Nekem az 5m3 inkább tűnik soknak, mondjuk én "csak" 160m2 szeretnék kifűteni. Továbbra is keresem azt aki talajkollektorral fűt. Vagy egy kutat furatok, vagy bekollektorozom a telek egyrészét, ezek árban valahol pariban lennének szerintem. Nyílván mindegyiknek van előnye hátránya stb.
Nekünk olyan épül, ahol zárt rendszerben van a víz. Lefúrtak a talajba 100m mélyen dupla csöveket (függőlegesek). Egyik csövön lemegy, másikon visszajön a víz. Úgy számolták, hogy a kb. 230m2 alapterületű, földszintes, csak részben beépített padlásterű lakásnak 2 db ilyen lefúrt csőpár kell. A ház nagyon erősen hőszigetelt, arasznyi vastag hab van a lyukacsos blokktégla falakon.
Ugyanaz a rendszer fűt és hűt.
Az ilyen rendszernek akkor jó a hatásfoka, ha nagyon nagyok a radiátorok. Minél alacsonyabb hőmérsékletű fűtő víz elég a kívánt hőmérséklethez, annál jobb a hatásfok. Nem nagyon forró vízhez persze nagy radiátor kell. Padlóba, plafonba, falakba építik. Nálunk a falakba nem tettek.
Még nincs kész, nincs tapasztalat.
Viszont megnéztünk olyan házat, ahol ez működik, a család elégedett vele.
Klasz amit írtál. Akkor ez gondolom ásott kút? A kavicsréteg mint durvaszűrő müködik. Az a rettenetes m3/óra azt bírja a kút? (Bár ezek szerint igen) Milyen messze vannak egymástól?
A leválasztás hőcserélővel mindenképpen megtörténik, ha kútpár lesz a hőforrás.
Talajkollektoros hőszipkán gondolkodom. Az érdekelne, hogy mi lehet az optimális csőfektetési távolság? 320M2 áll a project rendelkezésére, a hőigény 8Kw -15C-ben. Van egy ásott kutam is, de ennek használatáról eddig mindenki lebeszélt, arra figyelmes lettem viszont, hogy a "másik rendszer" amit adott esetben ő favorizált esetleg árult az mindig a legszuperebb motyó. Talán itt lesz(nek) független vélemények erről.
Szóval opció 1: kollektor. Itt a csőtávolság érdekelne. De pláne ha lenne egy működő példa az volna csudi jó. Opció 2: kútvizes, a második kút kijöhet a kollektor árából, még nem zártam ki a kutas megoldást. Gondolom egy próba szivattyúzás mindenképpen kellene, mennyi ideig teszteljem a kapacitást? Egyáltalán vesződjek vele? Levegőst offolnám amíg nincsenek ezek a dolgok lefutva...
Köszönöm szépen, igazából nagy módosításokat nem szeretnék csinálni ezen a kis rendszeren, csak az elve érdekelt volna nagyon, hogy mennyire van lehetőség a fordulatszám szabályozással belenyúlni a rendszerbe... de ha ez már eleve a kapilláris adagolást borítja akkor nem piszkálom marad így... Ez akkor jo lesz máshova... ;)
A fordulatszámát nem változtatnám önállóan, mert a hűtőkörrel együtt ez is tervezett.
A kapilláris cső miatt nem tudsz rajta semmit sem változtatni, mert ha visszaveszed a mennyiséget, amit szállít a kompresszor, merborítod a hűtőkört. Akár kiütheted vele a kompresszort, mert folyadék ütést kap, és kuka.
Ezzel be lehet lőni az adagolást, ha kidobod a kapilláris csövet.
Persze be kell állítani, és ehhez már szabályozhatod a kompresszort. Javaslom, tegyél be nézőüveget a hűtőkörbe, hogy lásd, mit is csinál a hűtőkör, kompresszor elé, után, kondenzátor után, EEV után.
Sziasztok, erre valakinek valami ötlete esetleg: egy körülbelül 1 kW os scroll kompresszorral szerelt kapilláris csöves hűtőkörnél lehet e szabályozni a kompresszor teljesítményét tisztán a fordulatszám csökkentésével?
Arra gondolok, hogy ha csökkentem a fordulatot, akkor feltételezem csökken a szállított gázmennyiség... Ha ez pl. a felére esik, akkor vélhetően a hűtési teljesitmeny is kb. a felére csökken, ugye?
mitöbb, a melegvízkészítéshez kell a 45-50 fok, míg a klimatizáláshoz elég (és takarékosabb) ha kintre 35-40 fokon le tudja adni a hőt.
és kell tudjon váltani oda-vissza, és mégis kellene legyen melegvíz akkor is ha nem kellett hűteni a lakást, tehát a tartály tetejét kellene fűtse valahogy másképp is. jó sok probléma amit meg kell oldani, miközben gázzal egy 5 fős családnak 6 hónapra 16ezer forint a melegvízkészítés. ha a hőszipka ennek e fele áramból megcsinálja, és annak a fele még nem is költség mert hűteni úgyis kellett, akkor évi 12ezer forintot spóroltunk...
Például egy másik hőcserélőt kellene barkácsolni, ami egy tartályban melegíti a vizet. Aztán gázzal újratölteni.
Igen ám, de ha órákon keresztül nem használsz melegvizet, akkor a légkondi hatásfoka leromlik. Akkor kellene (automatikusan) kinyitni egy másik szelepet, hogy a felesleges hőt máshova adja le. Az nyilván értelmetlen, hogy a tartályban lévő meleg vizet kiengedem.
kompakt megoldások között láttam sokévtizedes hűtőszekrényt, ami egyben konyhai vízmelegítő is volt. de már rég nem gyártják.
ami most kapható, az a hőszivattyús villanybojler. hűti a helyiséget. ugye télen tiszta értelmetlenség, ha meg csak nyáron használod, pláne nagyon kevés a haszna.
Sziasztok, lenne egy talán egyszerűnek tűnő kérdésem: egy körülbelül 1 kW os scroll kompresszorral szerelt kapilláris csöves hűtőkörnél lehet e szabályozni csak a kompresszor teljesítményét frekvenciaváltóval(a cél körülbelül ötven százalékos leszabályozás lenne)?! Vagy nem lehet megkerülni valamilyen egyéb adagoló beépítését?
Egy olyan kérdésem lenne, hogy a következőkben felvázolt "rendszert" mennyire tartanátok élet képesnek ?
Egy 130 négyzetméteres házról lenne szó, ahol a nappali egyben van az étkezővel és szinte egy a légtere a konyhával (fal kivágásnak köszönhetően). Itt padlófűtés található.
A 4 hálószobában találhatóak a radiátorok. Ezeket a radiátorokat lecserélném 4 csöves parapetes Fan-coilokra, plusz a konyha-étkező-nappalis részbe be tennék egy vagy kettőt a mennyezet főlé vagy splites kivitelben fan-coil-t.
A "hideg vizes csöveket" a padozaton/padlásfödémen vezetném el mert amúgy is fog kapni még 20cm kőzetgyapotot, presze pluszba a csövet is leszigetelve. A "meleg vizeseket" meghagynám az eredeti rendszerből, hogy ne kelljen teljesen szét vésni a falakat és keresgélni, hogy merre mennek azok.
Kint a kertben található egy fúrt kút.
A fúrt kúttal feltöltenék egy 3 köbméteres esővíz tároló ciszternát/tárolót kút vízzel. A tárolóban rázcsővel vagy bármi mással tekernék egy csőkígyó hőcserélőt. Persze a rendszert egy a fűtésből való szivattyúval keringtetném plusz a többi gépészeti elem is benne lenne a rendszerben. ( Ezt azért tervezném így, mert magam meg tudnám csinálni és a víz-víz hőszivattyúhoz is való nyelető kutat elhagynám)
Igazából a hőszivattyút váltanám ki a fúrt vizes esővíz tárolóval.
Hiányoznak még a számítások az egész mögül, de ha a fúrt kútból ha 12 fok vagy azalatti víz jönne és ezért is gondoltam a 3 köbméteres tárolóra (ami kellő mélységbe leásva, hogy ne fagyjon el a télen), akkor pl a jelen napokban is tapasztalható nyári napoknál, amikor a ház levegője feltud kúszni 28-29 re is akár ( 4-ből 3 szoba déli fekvésü), le tudnám e vele hűteni komfortosra a szobákat,pl 25 fokra?
Van egy hőszivattyúm, aminek a vezérlését szeretném megoldani. Tehát egy teljesen összerakott gépről van szó, aminek csak az elektronikáját kellene összeraknom. Nem vagyok kezdő az elektronikában, így szerintem ezt megoldom, de egy két adatban nem vagyok biztos. Ehhez kellene nekem némi infó.
A hőszivattyúmban egy Panasonic 5KD240XCA21 kompresszor van, ami egy brushless DC motor. Sajnos semmilyen adatlapot nem találok hozzá, úgy mint a EEV szelephez sem, amin csak annyi infó van, hogy: Fujikoki DC 12V, CF-2R 7R09.
A kompresszorral kapcsolatban leginkább az érdekelne, hogy mi a motor helyes fázissorendje, vagyis melyik irányba szabad mennie, mert ha jól tudom visszafelé nem szabad üzemeltetni. Már tervezés alatt van az inverter hozzá, az eredeti inverter is megvan, de nem használható, csak maximum az alkatrészei, mert olyan vezérlő van rajta, amit szintén nem lehet még kapni sem sehol. Éljen a gyártói titkolózás! :(
Az EVV-ven kapcsolatban pedig leginkább 2 dologra lennék kíváncsi, az egyik, hogy vajon hány lépéses lehet, és a másik, ami talán még fontosabb is, el tudom teljesen zárni? Vagyis tönkre tudom ezzel tenni a hőszivattyút?
