Varga: ..a miniszterelnöknek az lenne a dolga, hogy õszintén elmondják az embereknek, ha nincs elég pénz erre, és hogy korábban mást ígértek, illetve azt is, hogy az elmúlt másfél év gazdaságpolitikája vagy gazdaságirányítási hibái miatt megszorításokra kényszerülnek. Azt gondolom, hogy ez lenne a tisztességes és egyenes beszéd.
2003-10-16 23:15:20
Nagyarányú létszámleépítés lesz a közszférában, aminek következtében többezer ember kerül utcára, nekik egyelõre nincs lehetõségük arra, hogy a magánszférában elhelyezkedjenek. A versenyszféra ugyanis nem képes ennyi munkaerõt fölszívni – jelentette ki Varga Mihály volt pénzügyminiszter.
A Fidesz országgyûlési képviselõje az euró bevezetésérõl is beszélt a Közszolgálati Televízió Nap-kelte címû reggeli mûsorában. Véleménye szerint kevesen vannak Magyarországon, akik nem úgy gondolják, hogy minél elõbb be kell vezetni ezt a pénzt Magyarországon, hiszen ez stabilizálja a gazdaságunkat, azonban a feltételek nem kedvezõek hozzá. Varga úgy fogalmazott, hogy "most a kormány által deklarált idõpont 2008, azonban ha ez egy-két évvel késõbb történik, akkor kaphatna a magyar gazdaság lehetõséget arra, hogy saját forrásainkat beruházás, vállalkozásösztönzés és munkahelyteremtés céljára fordítsuk."
Gazdaságpolitikai javaslatukat a képviselõ egy egyszerû hasonlattal érzékelteti: "A biciklit tekerni kell ahhoz, hogy haladjon. Hogyha a biciklit nem tekerik, akkor a bicikli általában el szokott dõlni, és akkor az embernek meg kell állni." Hozzátette, a gazdasággal is ugyanez történik. "Hogyha a nemzeti gazdaságok nem törekednek arra, hogy vállalkozásösztönzésekkel, a beruházások támogatásával munkahelyteremtésre fordítsanak pénzt, akkor a világgazdaság változásainak vagyunk kitéve. Egy nemzeti gazdaságpolitika nem figyelhet mindig csak arra, hogy mi történik az országhatárokon túl" – mondta a képviselõ.
"Nem értünk egyet a kormánnyal abban, hogy már egy évvel korábban felfüggesztették a vállalkozásfejlesztési és az útépítési programokat. Ennek a pénznek optimálisabb felhasználása valósulhatna meg, ha az Európa-terv keretén belül vállalkozásfejlesztésre is kerülne pénz. Valóban nagyon fontos, hogy az útépítések folyjanak, de ezt olyan vállalkozóknak kell elvégezniük, akik lépést tudnak tartani a külföldrõl érkezett szakemberekkel. Vagyis a versenyfeltételeket is javítani kell a magyar vállalkozások szempontjából," – mondta Varga Mihály.
Az országgyûlési képviselõ szerint ezt úgy lehetne megvalósítani, ha másképp osztják el a lehetséges forrásokat. Hozzátette, "a költségvetés még mindig hiánnyal, deficittel mûködik, de a legjobb kiindulópont megnézni, hogy az állami feladatokra szánt pénz elegendõ-e, és ha nem, akkor sajnos a hiány mértéke nagyobb lesz. Ennél fontosabb az a kérdés, hogy az állami feladatok elláthatók-e biztonsággal. Lesz-e elég pénze a nyugdíjasnak, hogy az egészségügyben ellátást kapjon, lesz-e pénz arra, hogy a oktatásban a pedagógusok krétával, eszközzel rendelkezzenek: ezek a fontos kérdések."
Varga Mihály szerint a kormány gazdaságpolitikusainak vagy a miniszterelnöknek az lenne a dolga, hogy õszintén elmondják az embereknek, ha nincs elég pénz erre, és hogy korábban mást ígértek, illetve azt is, hogy az elmúlt másfél év gazdaságpolitikája vagy gazdaságirányítási hibái miatt megszorításokra kényszerülnek. Azt gondolom, hogy ez lenne a tisztességes és egyenes beszéd - tette hozzá.
Újságírói kérdésre elmondta, hogy szerinte nem helytelen a hiány mértékét csökkenteni és ezt egyre kisebb mértékûre összeszorítani, viszont ha az állami feladatok nem elláthatók ebbõl a keretbõl, akkor a hiány mértéke nem tartható. "Az önkormányzatok kezdik felélni a tartalékaikat, egy év alatt megduplázódott a hitelállományuk. Kettõszáz milliárd forintnyi vagyont adtak el az elmúlt évben, hogy fedezni tudják a kötelezõ fenntartású intézményeket, és mûködtetni tudják ezeket. Az elmúlt egy év a tartalékok felélését jelentette, és ez így nem tartható tovább" – mondta végezetül a volt pénzügyminiszter.
Ha a költségvetési törvényjavaslaton nem sikerül módosító indítványokkal változtatni, 2004. szomorú, sõt sok tekintetben tragikus éve lesz az oktatásnak - mondta Pokorni Zoltán.
2003-10-11 01:26:05
Ha a költségvetési törvényjavaslaton nem sikerül módosító indítványokkal változtatni, 2004. szomorú, sõt sok tekintetben tragikus éve lesz az oktatásnak - mondta Pokorni Zoltán, a Fidesz alelnöke, volt oktatási miniszter pénteki sajtótájékoztatóján.
A Fidesz módosító javaslataival a Miniszterelnöki Hivataltól és a honvédségtõl vonna el forrásokat az oktatás javára.
Pokorni Zoltán elmondta, hogy 2004-ben a felsõoktatási intézmények támogatása 2,2 milliárd forinttal csökken, ami az idei évi 3,5 milliárd forintos elvonással együtt az össztámogatás közel 4 százalékos csökkenését jelenti.
Közölte: jövõre nem nõ az egyetemi oktatók bére, ugyanakkor három-négyezer ember állása kerül veszélybe. Kitért arra is, hogy a lakhatási támogatás néhányszáz forintos emelkedésén kívül nem nõ a hallgatói normatíva támogatása.
Pokorni Zoltán felhívta a figyelmet, hogy jövõre a felsõoktatási informatikai fejlesztésre 96 százalékkal, a felsõoktatási programok finanszírozására pedig 44 százalékkal kevesebb jut. A politikus közölte: a Nemzeti Kollégiumi Közalapítvány támogatása 2002 és 2004 között tulajdonképpen megszûnik. Mint mondta, a Medgyessy-kormány másfél év alatt egyetlen kollégiumi férõhelyet sem épített.
A politikus emlékeztetett arra, hogy Medgyessy Péter kormányfõ korábban azt ígérte, ingyenessé teszik az állandó lakóhely és iskola közötti utazást. Ehhez képest - mint mondta - Budapesten jövõre 93 százalékkal drágulnak a diákbérletek. Pokorni Zoltán szerint a felsõoktatási szakkönyvek beszerzésére is kevesebb jut.
A közoktatási intézmények támogatása kapcsán elhangzott, hogy tavaly 70-100 milliárd forint hiányzott az önkormányzatok költségvetésébõl, és jövõre a normatív támogatás összege nem nõ, ami a gyereklétszám csökkenése miatt egymilliárd forintos kiesést jelent. Pokorni Zoltán hangsúlyozta, hogy jövõre megszûnik az úgynevezett "bérhiki" - a béremelésbõl adódóan önhibájukon kívül nehéz helyzetbe került önkormányzatok hiányának pótlására hivatott - alap, ami több mint 500 önkormányzat számára összesen hétmilliárd forint kiesést jelent.
A politikus kiemelte, hogy a költségvetési törvényjavaslat szerint jövõre nem változik a pedagógus-illetménytábla, azaz nem nõ a tanárok alapilletménye.
Két pozitív változás lesz: az adható minõségi bérpótlék 500 forinttal, az osztályfõnöki pótlék pedig 855 forinttal emelkedhet - mondta Pokorni Zoltán.
"Az intézkedések együttes bérnövelõ hatása, ha valaki mindkét pótlékban részesül, mindössze 0,3 százalék" - szögezte le.
A közoktatásról szólva Pokorni Zoltán hangsúlyozta, hogy a feladatfinanszírozás 52 százalékkal, az értékelési és minõségfejlesztési programok támogatása 71 százalékkal, a pedagógus szakvizsga és továbbképzés 55 százalékkal, az Íris Sulinet program támogatása 43 százalékkal, a közoktatási tankönyvkiadás támogatása pedig 58 észázalékkal csökken.
A kutatás-fejlesztés kapcsán azt mondta, hogy 2002 és 2004 között a nemzeti kutatás-fejlesztési program támogatása 69 százalékkal, a felsõoktatási kutatási programok támogatása 78 százalékkal, az NIIF program támogatása pedig 23 százalékkal csökken.
Pokorni Zoltán kitért arra, hogy a határon túli magyar oktatásra 25 százalékkal, az etnikai kisebbségi feladatok támogatására pedig 63 százalékkal kevesebb jut.
Fidesz: azért mondták lassan, hogy gyorsan elfelejtsék
MNO
Az elmúlt másfél év bebizonyította, hogy a Medgyessy-kormány és a miniszterelnök szava semmire sem garancia, a kormány folyamatosan megszegi ígéreteit. Mindannyian emlékszünk: lassan mondták, hogy mindenki megértse nem lesz gázáremelés. Azért mondták lassan, hogy gyorsan elfelejtsék - jelentette ki Balla György, országygűlési képviselő, a Fidesz Magyar polgári Szövetség gazdasági kabinetjének tagja szerdai budapesti sajtótájékoztatóján.
A politikus felhívta a figyelmet arra, hogy már 2002 júniusában emelkedett a földgáz ára Magyarországon. A Bokros-csomag idején sem volt olyan éve az országnak, hogy januárban jelentős, az inflációt sokszorosan meghaladó villanyáram-emelés, májusban gázáremelés, augusztusban újra villanyáram-emelés, majd október 15-től a kormány döntése értelmében ismét jelentős 16,5 százalékos gázáremelés ne történjék.
A kormány megerősítette, hogy október 15-től a közintézmények, az önkormányzati intézmények: iskolák, bölcsődék, kórházak számára 40 százalékot meghaladó gázáremelés lesz. Ennek egészéves kiadása több mint 11 milliárd forint. A kormány döntött arról is, hogy jövőre a villanyáram áfája 25 százalékos lesz. Ez az önkormányzatoknál, közvilágítás nélkül is 18 milliárd többletkiadást jelent - mutatott rá Balla György.
- Miből fogják az önkormányzatok ezt kifizetni, amikor szocialista és szabad demokrata polgármesterek is elmondják, hogy a leépülés költségvetése az eddiginél is lehetetlenebb helyzetbe hozza az önkormányzatokat? - kérdezte a politikus.
Az önkormányzatoknak így kevesebb pénz jut az iskolák üzemeltetésére, felújítására, játszótereket építésére - mondta a Balla György, majd hozzátette: Ezek után nem cinikus Medgyessy Péternek a gyermekek évéről beszélni?
Hasonlóan rossz a helyzet a vállalkozási szférában is, a hazai kis- és középvállalkozások számára a 40 százalékos gázáremelés 33 milliárd forintot többletterhet jelent.
A Fidesz választ vár a miniszterelnöktől arra, hogy Medgyessy Péter milyen támogatásokat kíván biztosítani a kis- és középvállalkozásoknak, amelyek a 40 százalékos gázáremelés többletterheit kompenzálják, hogy ne kényszerüljenek a vállalkozók arra, hogy a többletkiadást áthárítsák a fogyasztókra.
Sem a villany, sem a gyógyszer sem pedig a gázárakat nem tudja a kormány visszatartani
Medgyessy Péter ma lényegében elismerte: sem a villany, sem a gyógyszer sem pedig a gázárakat nem tudja a kormány visszatartani.
A Medgyessy-kormány a mostani nyugdíjemelések kapcsán ismét bebizonyította: amit félszívvel ad, azt két kézzel veszi vissza.
2003-10-07 23:42:28
A kormány szégyene
Ez nem a társadalom, hanem a szocialista kormány szégyene - szögezi le a Fidesz szociális kabinetje keddi közleményében azzal kapcsolatban, hogy Medgyessy Péter ma lényegében elismerte: sem a villany, sem a gyógyszer sem pedig a gázárakat nem tudja a kormány visszatartani.
A Medgyessy-kormány a mostani nyugdíjemelések kapcsán ismét bebizonyította: amit félszívvel ad, azt két kézzel veszi vissza. Miközben folyósítja az 53. heti nyugdíjat, megvonja az idõskorúaktól a polgári-kormány által garantált többletemelést.
A szocialista kormány 2003-ban bevezette az úgynevezett 13. havi nyugdíjat. A Fidesz eredeti javaslatához képest ezt egy év késéssel tette, és négy évre elhúzva, részletekben kívánja folyósítani. Idén decemberben ennek megfelelõen tervezik kifizetni az úgynevezett 53. heti nyugdíjat, amellyel várhatóan átlagosan 12 ezer forint többlet kerül a nyugdíjasokhoz. Ezzel párhuzamosan azonban a szocialisták nagyvonalúan megfeledkeztek az Orbán-kormány által bevezetett, a törvény szerinti kötelezõ nyugdíjemelésen felüli 3 százalékos többletemelésrõl. A polgári kormány által 2001-ben és 2002-ben egyaránt kifizetett nyugdíjemelés elmulasztásával a Medgyessy-kormány az idén 18 ezer forintot vesz el minden egyes nyugdíjastól. Összességében tehát megállapítható, hogy a Medgyessy-kormány idén 6 ezer forintot vesz ki minden nyugdíjas zsebébõl.
Medgyessy Péter az Egyetértésben a nemzettel címû programjában jóléti rendszerválást ígért. A mai nyilatkozatával a miniszterelnök pedig elismerte, hogy sem a villanyár-emelkedést, sem pedig a vágtató gyógyszerár-emelkedést nem tudja a kormány visszafogni, valamint hiába mondták lassan, a nyugdíjasok legfeljebb a gázszámlákon kérhetik számon a felelõtlen ígéreteket.
Ez pedig nem a társadalom, hanem a szocialista kormány szégyene.
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Szociális Kabinet
Kétszázezer családtól vesz el pénzt a kormány ígérete ellenére, amikor megváltoztatja az otthonteremtési hitelek felvételének és törlesztésének feltételeit. Gondban vannak az önkormányzatok a központi finanszírozásával, a központi feladatok ellátása esetében. Jövõre ingyenes helyett 90-100 százalékkal drágábban utazhatnak a diákok...
2003-10-06 23:30:42
Kétszázezer családtól vesz el pénzt a kormány ígérete ellenére, amikor megváltoztatja az otthonteremtési hitelek felvételének és törlesztésének feltételeit. Gondban vannak az önkormányzatok a központi finanszírozásával, a központi feladatok ellátása esetében. Jövõre ingyenes helyett 90-100 százalékkal drágábban utazhatnak a diákok - mit mondanak minderre a kormánytagok interpellációkra, azonnali kérdésekre?
Mádi László interpellációjában rámutatott, hogy kétszázezer család lakhatása kerülhet veszélybe a lakáshitelekhez kapcsolódó adókedvezmények csökkentése, megvonása miatt. A szocialisták választási ígéreteivel szemben az otthonteremtés esélyei folyamatosan csökkennek. Az emberek az ígéretek betartására számítottak, nem pedig arra, hogy húszezer forinttal többe fog kerülni a havi törlesztõrészlet. A Fidesz elcsodálkozott azon, hogy a szocialisták azt állítják, a korábbi rendszer a gazdagoknak kedvez. Objektív számítások szerint azokat az embereket is gazdagnak tartja a kormány, akik bruttó kétszer 95 ezer forintot visznek haza havonta. Ugyanis az õ zsebükbõl is havi 20 ezer forintot vesz ki a kormány a tervezett törvénymódosításokkal. A tervezet mindenképpen szöges ellentétben áll a választási ígéretekkel, s az elõzõ kormány hosszú távú kötelezettségvállalásait - ígéretükkel szemben - egyáltalán nem tartják be. Válaszában, melyet a kormánypártok elfogadta, Veres János, a Pénzügyminisztérium politikai államtitkára elismerte, matematikailag lehetséges, hogy a kispénzûek is rosszabbul járnak 2004-ben, s azt is, hogy az elõzõ kormány hosszú távú kötelezettségvállalásait nem tartják be.
"Több pénzt az embereknek, több pénzt az önkormányzatoknak nem fizetünk"
Szalay Ferenc fideszes országgyûlési képviselõ az önkormányzatok nehéz helyzetét kérte számon a belügyi tárcán, és kifogásolta, hogy a jövõ évi költségvetés a jelenleginél is problematikusabb helyzetet idézhet elõ a helyhatóságoknál, holott Medgyessy Péter és Lamperth Mónika is mást vállalt. Hogyan magyarázzák meg
Lamperth Mónika belügyminiszter az elhangzottakkal szemben azt állította, hogy 2004 az önkormányzatok építkezésének éve lesz. Szalay Ferenc a válasszal nem volt elégedett, a parlamenti kormányzati többség viszont elfogadta.
Megadja-e a kormány a béremelések fedezetét?
Kovács Zoltán azonnali kérdésében rámutatott: az önkormányzatok jövõ évi, 6 százalékos béremelést adó költségvetésénél 6 százalékos létszámcsökkentéssel számolt a kormány. Emlékeztetett rá, hogy a béremelések fedezetét már 2003-ban sem kapták meg az önkormányzatok. Vajon mit lehet azoknak a köztisztviselõknek, közalkalmazottaknak mondani, akiktõl azok után kényszerülnek megválni az önkormányzatok, hogy tavaly megemelték a fizetésüket? Arra várt választ, hogy megkapják-e a helyhatóságok a béremelések jövõ évi fedezetét, és a leépítéssel egy idõben csökkennek-e a feladataik.
Lamperth Mónika belügyminiszter szerint az önkormányzatoknak juttatható fejlesztési támogatások összege emelkedni fog jövõre.
Hogyan közlekedjenek az emberek?
Kósa Lajos az önkormányzati tömegközlekedés nehéz helyzetét hangsúlyozta azonnali kérdésében. Kitért arra, hogy a növekvõ energiaárak és ÁFA-terhek miatt megemelkednek a közlekedési vállalatok és az önkormányzatok kiadásai. Arra várt választ: mit kíván tenni a kormány a problémák megoldásáért.
Pál Tibor belügyi államtitkár azt mondta: a tárcánál több elképzelés is van arról, hogyan támogatható a helyi tömegközlekedés. Azt mindenesetre megemlítette, hogy arra is gondolnak, hogy több közlekedési rendõr lesz az utcákon.
Kósa Lajos kérte, a belügyminisztérium küzdjön azért, amit Medgyessy Péter ígért, s amihez azt is hozzátette, hogy szavát adja: "ingyenessé tesszük az állandó lakhely és az iskola közti utazást". A nyugdíjas- és diákbérletek tervezett 90-100 százalékos áremelését az emberek nem tudják ingyenesnek látni - jegyezte meg Debrecen polgármestere, fideszes országgyûlési képviselõ.
Akár 40%-kal emelkedhet a gázár az iskolák és kórházak számára
Az eddig leginkább kedvezményezett nagyfogyasztók így az iskolák és kórházak számára akár negyven százalékot is meghaladhatja a gázár-emelés. Ezt Hatvani György, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium energetikai helyettes államtitkára tudatta a Világgazdasággal.
2003-10-03 23:23:00
Az eddig leginkább kedvezményezett nagyfogyasztók így az iskolák és kórházak számára akár negyven százalékot is meghaladhatja a gázár-emelés. Ezt Hatvani György, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium energetikai helyettes államtitkára tudatta a Világgazdasággal.
Az október közepén érvénybe lépõ, átlagosan 16.4 százalékkal magasabb ipari gázár nem egyforma mértékben terheli majd az egyes nagyfogyasztókat. Az óránként 500 köbméternél több gázt használó gyárak csak 2,4 százalékkal fizetnek majd többet. Esetükben ugyanis 2001 novemberében már történt egy drasztikus, 42 százalékos drágulás. A nagyvállalatok áremeléssel vagy gazdaságosabb berendezések beszerzésével könnyen ellensúlyozhatják a gázdrágulást. Ugyanez azonban komoly gondot okoz a kisebb vállalkozások számára. Õket felkészületlenül érte a drágulás és nem áll módjukban gyors válaszlépéseket tenni. Az önkormányzati és költségvetési intézmények átállási támogatást kérhetnek. Ennek fedezete éppen az áremelés miatt növekvõ bányajáradék, amit a MOL fizet az államkasszába mintegy hárommilliárd forint értékben
Plusz 50 milliárd forint az önkormányzatoknak, ezen belül legalább 12 milliárd forint erejéig tömegközlekedési normatíva bevezetése.
E két feltétel teljesülése esetén fogadja el az SZDSZ az általa egyébként vállalhatónak tartott jövő évi költségvetés tervezetét. Ezt Horn Gábor ügyvivő, koordinációs államtitkár és Demszky Gábor főpolgármester jelentették be sajtótájékoztatójukon. A politikusok emlékeztettek, sehol az unióban nem önfenntartó a tömegközlekedés, 40 és 60 százalék közötti állami támogatást kap minden országban, és ez a jövő évtől nálunk sem megengedhető.
Horn Gábor elmondta, egyelőre a gazdasági és közlekedési tárca által korábban előterjesztett javaslat alapján 12 milliárd forint a minimálisan szükséges állami támogatás, de szeretnék, ha ez a következő három évben még a duplájára is emelkedne. A koordinációs államtitkár a Krónika kérdésére elmondta, noha az SZDSZ és az MSZP-frakció közötti egyeztetések még csak ez után kezdődnek, esélyt lát a javaslat elfogadására, ehhez persze közösen kell megkeresni a forrásokat.
A plusz 50 milliárd forintos támogatás, beleértve a 12 milliárdos tömegközlekedési normatívát, elengedhetetlen Horn Gábor szerint ahhoz, hogy az önkormányzatok el tudják látni feladataikat jövőre, de ezt az SZDSZ akár különféle térségi vagy éppen szociális feladatok ellátáshoz rendelt normatív támogatások formájában is el tudja képzelni.
Demszky Gábor elmondta még, szükségesnek lát megszüntetni két, szerinte diszkriminatív szabályozást. Az egyik még 2000-ben született döntés szerint, az illetékbevételek felét, mintegy 15 milliárd forintot Budapesttől a megyékhez rendel a kormány évente, a másik pedig az egy főre jutó adó mértéke alapján von el, ugyancsak 15-20 milliárd forintos összeget, a fővárostól a vidék javára.
Minden száz forintból jövőre két forinttal kevesebbet kell az államnak befizetni - állítja a Pénzügyminisztérium. 2004-ben a bruttó kereset nyolc százalékkal növekszik, míg az infláció 5,8 százalék körül alakul.
ez kulonosen vicces, hiszen a PM sajat bevallasa szerint novekszik a jovedelemkoncentracio.
Egész oldalas hirdetésben szólítja fel olvasóit több országos napilap arra, hogy hívják fel országgyűlési képviselőjüket a lapkiadás tervezett áfaemelése miatt. A kormány lépése lapszámonként körülbelül három forinttal növelné meg a lapkiadás költségeit.
Egy héten át tartó akció keretében teljes oldalas hirdetés jelenik meg a napilapokban csütörtöktől arról, hogy a lapkiadás általános forgalmi adójának áfa 12-ről 15 százalékra emelése kedvezőtlenül hat az újságárakra, s ez elsősorban a kispénzű rétegek számára lesz hátrányos - erről határozott a Magyar Lapkiadók Egyesülete kétnapos balatonfüredi konferenciájának szerdai záró napján. Szabó György, az MLE elnöke az MTI-nek elmondta: a hirdetésben felszólítják az olvasókat arra, hogy a lapkiadást sújtó adóemelés elleni tiltakozásul hívják fel a parlamenti képviselőjüket. A tervezett áfaemelés lapszámonként átlagban körülbelül három forinttal hozna több pénzt az államnak.
A hirdetés csütörtökön, a Szabó György által elmondottakkal ellentétben, nem minden lapban jelent meg. Ennek szövege: "Emeli a kormány a lapok áfáját! Tiltakozzon! Uniós átlag: 4,3 százalék. Magyar terv: 15 százalék. Hívja fel országgyűlési képviselőjét! Tiltakozzon kedvenc lapjai megdrágítása ellen!"
Az Indexnek a parlament számán elmondták, hogy reggel óta "rengetegen telefonáltak". Találomra egy MSZP-s országgyűlési képviselőt kerestünk, akinél a telefon hosszan kicsöngött, majd egy gépi hang jelentkezett: "Az illető a kért melléken nem tudja fogadni a hívást, kérem hagyjon üzenetet a sípszó után."
Szabó György elmondta továbbá, hogy készítenek egy kiadványt is, amelyben közlik az áfa-emeléssel kapcsolatos információkat és az MLE ezzel kapcsolatos állásfoglalásait, s azt eljuttatják valamennyi országgyűlési képviselőnek. "Szeretnénk elérni, hogy a parlament ne szavazza meg a lapkiadást terhelő 15 százalékos áfát, hanem az a kedvezményes 5 százalékos kulcsba kerüljön" - tette hozzá az MLE elnöke.
A lapkiadók korábban elmondták: az Európai Unióban a lapkiadás átlagos áfája 5 százalék alatt van, a kulturális járulék pedig szinte ismeretlen, és vannak olyan uniós országok, ahol támogatják a lapkiadást, pontosabban a terjesztést. A magyar lap- és médiapiac évi 200 milliárd forintos árbevételt könyvelhet el, amelyből 115 milliárddal a sajtó részesül. Utóbbiból 70 milliárdot tesz ki a lapok árbevétele. A lapkiadók a 12 százalékos áfa révén évi 8 milliárd forintot fizetnek be az államnak, sőt még 600 millió forint kulturális járulék is terheli őket.
A 2004-es büdzsé alapszámai: az államháztartás hiánya 783 milliárd forint lesz, ez a GDP 3,8 százaléka - jelentette be László Csaba pénzügyminiszter. A bevétel 9082 milliárd, a kiadás pedig 9865 milliárd forintot tesz majd ki.
Az államháztartás bevételei 2004-ben 14 százalékkal, a kiadásai pedig 12 százalékkal emelkednek.
A központi költségvetés hiánya a GDP 2,4 százaléka, az egészségbiztosítási alapé 1,3 százalék, az elkülönített állami alapoké 0,1 százalék lesz, a nyugdíjbiztosítási alapot nullszaldósra, míg az önkormányzatok éves egyenlegét 0,1 százalékosra tervezik, az ÁPV Rt. pedig 0,2 százalékos többletet hoz majd.
A központi költségvetés pénzforgalmi szemléletben 608 milliárd forint hiánnyal zárhatja a 2004-es évet. Eredmény szemléletben a deficit 495 milliárd forintra rúghat - derül ki a jövő évi költségvetési tervezetből.
A tervek szerint jövőre az öt operatív programra 157 milliárd forint jut, amiből 38 milliárd forintot a kormány, a többit pedig az EU adná. A legnagyobb összeg a humán erőforrás fejlesztésre, és a gazdasági versenyképesség javítására jut majd.
A reálbér-növekedés 201-2003-ban várhatóan eléri a 34-35 százalékot, ez az ütem azonban tovább nem tartható - áll a költségvetési törvényjavaslatban.
A termelékenység dinamikáját jóval meghaladó növekedés miatt jövőre már csak visszafogottabb lehet a bővülés. (A korábbi dinamikus növekedéshez hozzájárult a költségvetési szférában foglalkoztatottak bérének jelentős emelése, a minimálbér megduplázódása, a személyi jövedelemadó terhelés csökkentése, valamint az infláció mérséklődése.)
A kormány szerint 2002-2006 között összesen a termelékenység várhatóan 18 százalékkal növekszik, míg a reálbérek a versenyszférában már 2002-2003 folyamán is összesen kb. 20 százalékkal emelkednek, a következő időszakban az egészséges arányok helyreállításához átmenetileg az eddiginél jóval alacsonyabb bérnövekedés szükséges.
Ennek megfelelően 2004-2005. években a nemzetgazdasági reálbér csak visszafogottan, 2006-tól már a termelékenységgel összhangban növekedhet. A költségvetési szférában a bérnövekedést nagyobb részben az ésszerű létszámgazdálkodás alapozza meg. A kormány szándéka, hogy a szociális partnerekkel a középtávú bér-, ár-, adó- és foglalkoztatási politikáról átfogó gazdaságpolitikai megállapodást kössön.
Ami a családi pótlékot illeti, a juttatás egygyermekes család esetében januártól 4900 forint lesz, két gyermeknél 5900, három vagy több gyermek után pedig 7500 forint jár.
Egyedülálló nevelő a gyermekek után 5700, 6900 illetve 8000 forintot kap. Ez az összeg tartósan beteg illetve fogyatékos gyereknél 13300 forint lesz, nevelőszülőknél vagy intézményben nevelt egészséges gyereknél pedig 6900 forint.
A költségvetési törvényjavaslat szerint a kormány az euró bevezetését 2008. január 1-jére irányozza elő.
Ez elengedhetetlenné teszi az államháztartási hiány csökkentését, a bérek termelékenységgel összhangban levő alakulását, a dezinfláció folytatását és ennek nyomán az inflációs kritérium teljesítését. Ehhez a kormány javítani akarja a versenyképességet, ami további társasági nyereségadó-csökkentést jelent.
A monetáris politika lépéseit 2004-ben és az azt követő években is az infláció fenntartható csökkentése, az árstabilitás elérése, és ennek részeként a megcélzott eurózóna-csatlakozás időpontjához közeledve a szükséges maastrichti inflációs kritérium fokozatos teljesítése fogja vezérelni.
Az árfolyam-politikának arra kell törekednie, hogy a reálárfolyam hosszabb távon egyensúlyi szintje alakuljon ki, ami lehetővé teszi a versenyképesség és a dezinflációs célok egyidejű megvalósulását. Magyarország eurózóna-tagsága érdekében a kormány a jegybankkal egyetértésben kinyilvánította azon szándékát, hogy az EU-belépést követően az euróövezethez való csatlakozás előfeltételét jelentő ERM-II árfolyamrendszerbe történő lehető leggyorsabb belépésben érdekelt.
A bérszínvonal-korrekciók, a forintfelértékelődés és a kedvezőtlen külpiaci konjunktúra rontották a magyar gazdaság korábban kedvező versenyképességét, tehát a gazdaságpolitika központi kérdése a versenyképesség javítása. Ennek eléréséhez a következő két évben a teljesítménnyel összhangban álló bérkiáramlás szükséges.
Az export- és beruházásvezérelt fenntartható növekedési pályára való visszatérés érdekében történő versenyképesség-javítást szolgálja az államháztartás relatív súlyának mérséklése, a befektetésösztönző és tőkevonzó képességet elősegítő kormányzati tevékenység is. Ennek elérésében fontos szerepe lehet a vállalkozói beruházások ösztönzésének, az infrastrukturális (közlekedési, informatikai) beruházások növekedésének, a regionális különbségek mérséklésének, a differenciált foglalkoztatáspolitikának (részmunkaidős foglalkoztatás, távmunka-végzés elterjesztése, képzési struktúra javítása stb.), továbbá e cél elérését segíti a privatizációs politika és az uniós támogatások hatékony felhasználhatóságát biztosító intézményfejlesztési tevékenység. A versenyképesség javuláshoz a jövő évben esedékes társasági adókulcs-csökkentés is nagymértékben hozzájárul.
Úgy látom, remek lehetőség van rákérdezni, a kifogásokat elmondani.
Most láttam, hogy az mszp.hu-n holnap Szekeres Imre 13 órától válaszol a kérdésekre.
Nosza, rajta!!!!
"Jövőre csökkennek az adófizetők terhei, hiszen az átlagjövedelem minden száz forintjából két forinttal kevesebbet kell az államnak befizetni, mint a kormányváltáskor. Ezt Veres János, a Pénzügyminisztérium politikai államtitkára mondta a parlamentben."
Aha! Én meg hazudok...
levitték az szja kulcsokat 2 %-kal, ennek ellentételezésére eltörölték a nyugdíjjárulék (2002-ben 8%, 2003-ban már 8,5%) utáni kedvezményt, azaz 2,125%-kal emelkedik az szja. Egyszerű számítás és kijön, hogy minden 100 forintból 0,125 forinttal többet kell az államnak befizetni. (Legalább, ugyanis még több tonnányi kedvezményt megszűntetnek és az adójóváírást is csökkentik!)
Még jó, hogy az emberek nagy részének fingja nincs semmiről, így könnyű nekik eladni ezt a hazugságot!
Magyar Nemzet „…a dolgot őt magát nézzük…”
2003. október 1. 7:00
Barát Mihály
Megszorító jellegű, ellentmondásoktól hemzsegő, célkitűzéseiben tarthatatlan – tömören így lehetne jellemezni a jövő évre vonatkozó költségvetési törvényjavaslatot. Érthetetlen, hogy mernek felelős politikusok adóteher-csökkentésről beszélni akkor, amikor növekednek az általános forgalmi adó kulcsai, adókedvezmények tűnnek el vagy zsugorodnak össze – lásd támogatott lakáshitelek –, tovább növekszik a gépjárműadó és az illetékek mértéke, nő a járulékteher és a jövedéki adókulcsok is.
Több mint cinizmus takarékos államról értekezni a közszférában tervezett, tízezres nagyságrendű elbocsátás előtt, hatékonyságnöveléssel magyarázva a nem kellően lojális káderek eltávolítását.
A működésképtelenség határán táncoló önkormányzatoknak is kijutott a kiigazításból: négy százalékkal több pénzzel gazdálkodhatnak jövőre, annak ellenére, hogy a költségvetés számait hat százalék körüli inflációval kalkulálva határozták meg.
A jövő évi számsorokat látva nem tűnik valószínűnek az sem, hogy az aktív keresők és a különféle szociális juttatásokban részesülők elégedetten dörzsölnék a kezüket. A közszférában végrehajtott béremelések, a szociális juttatások növelése és a nyugdíjemelés nagyjából a reálérték szinten tartására lehet elegendő, de arra is csak abban az esetben, ha megvalósul az inflációra vonatkozó hivatalos prognózis.
A mezőgazdaság és az oktatás ismét a legmostohább helyzetbe jutott: az agrárium az uniós csatlakozáskor lehetséges legalacsonyabb támogatásban részesül, az oktatási tárca pedig a tavalyinál is kevesebb pénzből gazdálkodhat.
Amellett, hogy a jövő évi büdzsé nem tekinthető túlzottan bőkezűnek, néhány apróbb ellentmondás is felfedezhető a sorai között: a kiszélesített adótábla és a társasági adó kulcsának csökkentése ellenére a múlt évinél lényegesen magasabb személyi jövedelemadó- és társaságiadó-bevétellel számol a tervezet. Ez furcsa jelenségként értékelhető akkor is, ha a béremelések némileg feltornázzák a várható szja-bevétel mértékét.
El kell ismerni, a magyar gazdaság már régen nincs abban a helyzetben, hogy két kézzel szórhatnák a felhasználható forrásokat: megismételni a tavalyi, horribilis mértékű hiányt enyhén szólva sem lenne ildomos. Ugyanakkor ez a körülmény sem hatalmazhatja fel a kormányt arra, hogy a kicsit adunk, sokat elveszünk elve alapján összeeszkábáljon egy már első ránézésre is tarthatatlan költségvetést.
Ebből a javaslatból csak az derül ki, amitől már előre tartani lehetett: addig faragták a kiadásokat és srófolták fel a tervezett bevételeket, amíg ki nem jött a mágikus erővel bíró, a bruttó hazai termékhez mért, 3,8 százalékos államháztartási hiány. Az, hogy a mérleg egyik oldala sem tartható, senkit nem érdekel: a kormány, amíg nem muszáj, ismét nem fogja bevallani, hogy gondok vannak a hivatalos célokkal, hanem jó pedagógus módjára ismételgeti az eredetileg meghatározott sarokszámokat. Ez a stratégia viszont nem folytatható a végtelenségig. Ha év végén ebben a formában lép életbe a költségvetési törvény, nemcsak a hiány lesz magasabb a vártnál, hanem jóval feszültebbé válik a közhangulat is: ennek pedig a választásokon újra meg kell fizetni az árát.
Minden száz forintból jövőre két forinttal kevesebbet kell az államnak befizetni - állítja a Pénzügyminisztérium. 2004-ben a bruttó kereset nyolc százalékkal növekszik, míg az infláció 5,8 százalék körül alakul.
Jövőre csökkennek az adófizetők terhei, hiszen az átlagjövedelem minden száz forintjából két forinttal kevesebbet kell az államnak befizetni, mint a kormányváltáskor. Ezt Veres János, a Pénzügyminisztérium politikai államtitkára mondta a parlamentben. "A jövő évi adótörvény-módosításnak a célja az adócsökkentés és a versenyképesség javítása, valamint az igazságos közteherviselés megvalósítása" - mondta expozéjában a pénzügyi államtitkár az előterjesztés általános vitájának kezdetén. Közölte: jövőre a bruttó kereset nyolc százalékkal növekszik, míg az infláció 5,8 százalék körül alakul. Hozzátette, hogy a reálkeresetek mintegy egy százalékponttal emelkednek 2004-ben. Az államtitkár elmondta: az inflációt jövőre az általános forgalmi adó (áfa) változások 1,3 százalékponttal emelik meg, míg a piaci hatások következtében 4,5 százalékos fogyasztói árnövekedés várható.
László Csaba pénzügyminiszter tegnap hivatalosan is benyújtotta a kormány jövő évi költségvetés-tervezetét Szili Katalinnak, az Országgyûlés elnökének. A kormány javaslata szerint a költségvetés hiánya 608,5 milliárd forint lehet, míg az egész államháztartás hiányát a GDP 3,8 százalékában szabták meg. A jövő évi büdzsé legnagyobb nyertese a miniszterelnökség, melynek költségvetési kiadásai 83 százalékkal nőnek, míg fő vesztese a környezetvédelmi tárca.
A jövő évi költségvetés mostohagyermekei a környezetvédelem, a földmûvelésügyi tárca, a Magyar Tudományos Akadémia, valamint az Országgyûlés, ugyanis ezek kiadásai jelentősen csökkennek 2003-hoz mérten. Azt még nem lehet tudni, hogy a környezetvédelem és az agrárium valóban vesztese lesz-e a következő esztendőnek, ugyanis ez majd csak akkor dől el, ha már tudjuk, hogy az uniós pályázatokon e területek mekkora támogatást tudnak besöpörni.
A Miniszterelnöki Hivatal évek óta tartó növekedése jövőre hipersebességgel folytatódik: a költségvetési tervek szerint a kormányzati vízfej kiadásai 366 milliárd forintra emelkednek, ami az idei évhez képest 83 százalékos növekedést takar. Ennek a hátterében részben az húzódik meg, hogy az összes uniós kiadást a jövőben a miniszterelnökség kezeli. A gazdasági tárca és az alkotmányos fejezetek többsége is jelentős többlettel került ki a költségvetési osztozkodásból. Mind az Alkotmánybíróság, a bíróságok, de még a kormánypárti kereszttûzben lévő Polt Péter legfőbb ügyész vezette vádhatóság is a nagyon nagy nyertesek között található. A Pénzügyminisztérium jelentős kiadásemelkedése mögött valójában a várható adóbevétel-növekedés húzódik meg.
Az adóbevételek pedig szépen gyarapodnak: a nagy garral bejelentett szja-csökkentés után is 9,9 százalékos bevételbővülést vár a kormány, ami az 5,8 százalékos inflációs terv fényében is szép növekedés. Az általános forgalmi adóból 15,6 százalékkal fizetünk többet majd, mint az idén, ami 1893 milliárd forintos bevételt jelent jövőre a kincstárnak. A leggyorsabban viszont az evabefizetések növekednek: az idei 28 milliárd forint után jövőre már 54,5 milliárdot várnak a Pénzügyminisztériumban.
Ugyanakkor a vámbevételek mintegy százmilliárd forinttal csökkennek, hiszen azok túlnyomó többsége jövő májustól a brüsszeli közös kasszát, és nem a magyar költségvetést illetik. Mindent egybevéve Magyarország jövő évi uniós befizetései 122 milliárd forintra rúgnak majd, a bevételek nagysága majd a pályázatok sikerén múlik. Az Országgyûlés és a kormány tervei szerint a jövő évi büdzsét legalább 30 órás vitában tárgyalnák meg a képviselők - mondta Szili Katalin azt követően, hogy a Pénzügyminisztérium vezetői átadták neki a törvényjavaslat első kinyomtatott példányát. A törvény végszavazására december 15-én, végső esetben karácsony előtt két nappal kerül sor a tervek szerint.
A kormány tegnap elfogadta és benyújtotta a parlamentnek a költségvetés tervezetét – László Csaba pénzügyminiszter a minisztériumból gyalog vitte át a dokumentumot az Országgyűlésbe, és útközben a Terv presszóban állt meg teázni vezető munkatársaival. A 2004-es büdzsében – az előzetes bejelentéseknek megfelelően – a bruttó hazai termék, a GDP 3,8 százalékát kitevő hiánnyal számolnak. A költségvetés 3,5 százalékos gazdasági növekedésre, és 5,5-6 százalékos inflációra alapozva készült – és csak elhanyagolható mértékű reálbér-emelkedéssel számol.
A tervezet szerint az állami bevételek 12,9 százalékkal emelkednek – minden mutató szerint nagyobb lesz az elvonások szintje jövőre az ideinél. A legnagyobb tételt az áfa emelése jelenti: 19 százalékkal nő a forgalmi adóból várt bevétel 2004-ben – és az inflációnál nagyobb mértékben emelkedik a személyi jövedelemadóból származó összeg is.
A kiadások többsége az infrastruktúra-építésre megy el, ám az a törvénytervezetből igencsak nehezen derül ki, pontosan mekkora lesz az erre fordított összeg – a pénzügyminiszter továbbra is 150 milliárdos többletet ígér autópálya-építésre. A legnagyobb plusszal mégis a kancellária rendelkezik: a forrásátcsoportosítások révén 83 százalékkal emelkedik a kerete. Az önkormányzatok központi támogatása több mint 7 százalékkal emelkedik, amit az érintettek keveslenek: a növekmény nagy része ugyanis csak meghatározott fejlesztésekre használható, a bérekre pedig ugyanannyi jut, mint az idén.
