"a valóság máshol más.... Máshol nem így van!" nezd, ez igy egy eleg fura kijelentes. OK, mondhatod, hogy nem ismerem a teljes magyar vegyipart, ossz. 3 evet huztam le ott a kutatas es a sajat ceg kozt, de kb 10 ceg mukodeset lattam belulrol (alaposan), haverjaim reven meg kb. ennyit. Ezek a cegek min. bizt. rendszerrel, nagyon szigoru kornyeetvedelmi szabalyokkal mukodnek, nem is tehetnek mast, egyreszt a hatosag kenyszeriti oket, masreszt (es ez sokkal erosebb kenyszer) a vevo. Ha szallitasz egy amcsi cegnek, akkor 2-3 havonta jon egy mernokuk auditalni a korny. vedelmi, munkavedelmi, etc. szabalyok betartasat (es igen, ennek soran levego, viz, talajmintat is vesz!). Ezt az auditort te nem tudod lefizetni, neki tenyleg az a celja, hogy barmi kakit feltarjon, hisz ha a dolgot a zoldek tarjak fel, akkor mar keso, a cege nagyot bukhat. Nem allitom, hogy nincs oilyan magyar vegyipari ceg, ami szennyez, de eleg fura a hozzaszolasod, hogy egyet sem nevezel meg, kened a szart mindenkire. Tehat legyszives legyel konkret: szerinted melyik uzem okoz kornyezeti veszelyt? Ha ezt nem irod le, akkor a hozzaszolasod csak vagdalkozas. Egyszeruen a magyar gyogyszergyarak pontosan ugyanazok alapjan a szabalyok alapjan mukodnek, mint a nyugatiak, es kenytelenek is betartani oket. Mondj meg egy olyan iparagat, ahol ez igy van.
"A víz eladók simán leszarják azt az anyagot amit nem szabályoz a szabvány..." mar hogyan tennek?? egy tomeges mergezes eseten ovek a felelosseg. Ha egy kicsit is kepben lennel, akkor tudnad, hogy egyetlen ceg felelossege sem er veget pusztan azzal, hogy a termek elhagyja a gyarat. MInden szolgaltato probalja minel szeleskorubben analizalni a vizet. Ha masert nem azert, hogy lepeselonyben legyen, meg mindig jobb, ha o tudja a problemat elobb.
"Míg a szabvány nem ír elő többet, ez így lesz." Ugyanmar. siman kikothet az onkormanyzat vagy az antsz a szabvanyon tuli kovetelmenyeket is. Csakhogy azt meg is kell fogalmazni! Ha tudjuk, hogy a vizbazison X anyag szennyezese varhato, akkor termeszetesen X-et es bomlastermekeit folyamatosan monitorozzak. Folyamatosan, tehat naponta 1-2-4 vizsgalat. Ennek van egy koltsege, es ez meg fog jelenni a vizdijban is. Sok olyan vizmu van, ahol pont ezert sok, szabvanyban nem rogzitett anyagot is mernek. De megint. Ertem, hogy el akarjatok adni a termeket, es persze a gaz multikrol minden rosszat el lehet hinni. De legyunk korrektek: mutass be egy peldat arra, hogy az ivoviz valamely szennyezobol veszelyes koncentraciot tartalmaz. Nem draga egy ilyen meres, vegeztesd el, es akkor tudni fogjuk, hogy mirol beszeltek. Igy csak vagdalkozol.
"A technlógiai fejlődés álltal kínált új ellenőrzésekre egy forintot sem költ egy profit orientált cég..." ennek egyszeruen pont a forditottja az igaz. Ma a muszaki fejleszteseknek mar kavesebb,mint 10%-a szarmazik az akademiai szektortol, a tobbi az iparbol jon. Minden ceg tudja, hogy a fejlesztesre forditott toke vastagon megterul. Egy gyogyszergyar sokkal alaposabban vizsgalja pl. a hatoanyag nyomszennyezoit, mint ahogy ezt a vevo/hatosag megkovetelne, egyszeruen azert, mert igy sokkal tobbet tud meg arrol, hogy milyen mellekreakciok vannak, vagy pl. arrol, hogy az egyik tomites szetment a rendszerben.
Megnyugtatóan hangzik amit írsz, de a valóság máshol más. Gondolom, szakmabeli vagy és ahol Te vagy amíg ott vagy, így mennek a dolgok. Őszintén gratulálok! Máshol nem így van! Legkevesebbet írod a legfőbb prolémáról.
"Azert, mert valamit nem szabalyoz szabvany, meg siman merheto. Szerintem a leggyakrabban mert adatokon kivul nem is volna jo, ha szabvany rogzitene a modszert, hisz igy "befagyasztjuk" a technologiai fejlodest. A szabvanyok nem tudnak a technikai szinvonal fejlodesevel egyzerre valtozni, nem is jo, ha tul surun valtoznak."
A víz eladók simán leszarják azt az anyagot amit nem szabályoz a szabvány, hiába simán mérhető szerinted. Ne reménykedjen naívul senki, hogy egy cég a kötelezőn kívül még egy szennyező anyagra is rákeres a 13 millió egyéb lehetséges anyagból. A részvényesek profitjából nem lehet feleslegesen ingyen kíváncsiskodni.
Míg a szabvány nem ír elő többet, ez így lesz. Ma minden a profitról szól! Melyik gyártót érdekli a Te egészséged az Ő kötelezettségén, felelősségén kívül egy centivel is tovább? A technlógiai fejlődés álltal kínált új ellenőrzésekre egy forintot sem költ egy profit orientált cég, ha nincs rá kötelezve.
Érdekes és elkeserítő, hogy még mennyien hisznek abban, hogy az állambácsi és a tehetős cégek majd gondoskodóan megsimogatják a nép buksiját egyenként és odafigyelnek, majd felelősen költenek arra, hogy a kis buksisnak jó legyen.
Hahó ébresztő!!!! Ez elmúlt, nem is volt soha, csak propaganda szinten!!!
nezd, a kornyezetszennyezesre nincs mentseg, barki is koveti azt el. Sajnos a mult rendszer soran, mint sokmindennel, ezzel sem torodott senki. Azonban a rszvaltas ota a vegyiparban hatalmas valtozasok tortentek. nemcsak nalunk, globalisan is megvolt a szemleletvaltas. Egyszeruen nem igaz az, hogy egy kutatolaborban a mocskot a csatornaba ontik. Egy ilyen huzassal a ceg tul sokat kockaztatna. Es nem hinnem, hogy ma kornyezeti kockazat szempontjabol a vegyipar jhelentene a legnagyobb gondot. Sot.
"De horror lenne egy kiadós talajvizsgálat is a mai gyógyszergyári ingatlanok területén és környékükön." miert "lenne"? Kotelezoen, sajat koltsegre min. evente, de soxor surubben kell talaj/talajvizvizsgalatot csinaltatni, fuggetlen, akkreditalt ceggel. Es a karmentesites teljes koltsege oket terheli. Bizony, azert is, amit mongyuk 30-40 eve, felsobb partutasitasra tettek. Az allam ezt a koltseget siman ratolja a reszvenyesekre, azok meg kifizetik. Barcsak minden kornyezeti kar olyan siman megoldodna, mint a gyogyszergyarake (ti. az uj tulajdonos minel gyorsabban lerendezi, hogy ne legyen botrany). A gond pont ott van, ahol az allam nem tudja masra haritani a dolgot, pl. mexunt uzemek, laktanyak, tsz-ek. Eppen hogy nem a gyogyszeripar.
"Naiv dolog a vegyszerkezelési szabályokban bízni!" hat miben kene bizni? a kemiai bizt-i tv. vilagos helyzetet teremt, ez a feladata. A hatosag pedig siman eloirhat felelossegbiztositast egy vegyi uzem szamara, ez biztositek az esetleges kornyezeti kar felszamolasara. Tudsz jobbat?
"Ezekhez képest az ivóvíz szabvány 80 féle anyagra ír elő vizsgálatot... A többi a fogyasztó kockázata." Azert, mert valamit nem szabalyoz szabvany, meg siman merheto. Szerintem a leggyakrabban mert adatokon kivul nem is volna jo, ha szabvany rogzitene a modszert, hisz igy "befagyasztjuk" a technologiai fejlodest. A szabvanyok nem tudnak a technikai szinvonal fejlodesevel egyzerre valtozni, nem is jo, ha tul surun valtoznak.
"csak kb. 4000 olyan vegyulet van, amit nagyobb tetelben gyartanak"
Tehát ezeknek van esélye, hogy gondatlanságból kikerüljenek a környezetbe! Kikerülnek!!! Naiv dolog a vegyszerkezelési szabályokban bízni! Ahol anyagi érdekek és emberi mulasztások fennforgása van, ott bármi előfordul még ma is.
1970 és 90 között elég sűrűn volt szerencsém látni mit visznek a szemétbányákba. Akkor még szó szerint mindent lehetett. Ezekről a bányákról nagyrészt ma már nyilvántartás sincs. Több történetem van az előírtnál sokszoros mezőgazdasági vegyszerhasználatról. Gyógyszer kísérleti laborban a felesleges kutyulék csatornába öntéséről. Persze a mesélők nem fognak tanúskodni sehol. De horror lenne egy kiadós talajvizsgálat is a mai gyógyszergyári ingatlanok területén és környékükön. Nem beszélve más vegyszerekkel dolgozó üzemekről. Sok helyen ma már irodaházak, lakóházak vannak ezek helyén. Ezeket csak a saját életem mozgásterének ismeretéből mondom. És én szerintem életemben eddig csak a környezetszennyezés jéghegyén csak a hópihét láttam valószínűleg.
Ezekhez képest az ivóvíz szabvány 80 féle anyagra ír elő vizsgálatot...
A többi a fogyasztó kockázata.
A botrányos maga a SZABVÁNY, ami nálunk még szigorúbb is volt mint az unióban, de aztán csatlakoztunk....
nezd, ez a 13millio igy elegge ertelmetlen. Ez a szam a (2003-ig) eloallitott uj vegyuletek szama. Azaz 1 laborban, egyszer megcsinaltak, (10-100mg-ot), beraktak a hutobe ott van. OK, ez potencialis kockazat, de mekkora? Ijeszto szam a 13 millio, de egyetlen csepp verunk vagy pisink legalabb ennyi komponenest tartalmaz, csak senki sem fogja megelemezni, mert minek. A cikk is irja, hogy csak kb. 4000 olyan vegyulet van, amit nagyobb tetelben gyartanak, es a kemiai biztonsag erdekeben ezeknek a veszelyeit kell felterkepezni, ez lenyegeben meg is van, a netrol is ingyen hozzaferhetoek a biztonsagi adatlapok (MSDS).
A kemiai bizt.tv pedig kotelezi a vegyszerek felhasznaloit, hogy reszletesen kozoljek, mit mikor, mennyit, stb. hasznalnak. (meg keszitsenek mindenfele elemzeseket, sok hujeseg (is) van benne, de ez mellekszal...) Igy egy esetleges szennyezes eseten a vizsgalolabor celzottan tud keresni, nem talalomra indul.
"ráadásul ebből is úgy tudom, van vagy 3 db az egész országban." Ilyen vizsgalatokra GC-MS, HPLC-MS keszulekek alkalmasak, ezekbol mara jopar szaz mukodik orszagosan, persze nem kizarolag kornyezeti analizisekre hasznaljak oket. Egy egyszerubb keszulek 20-25 millio HUF korul van, ahol indokolt, ott meg tudjak venni.
A viztisztitas kapcsan erzesem szerint hatalmas hangulatkeltes folyik orszagosan. Infokat az ugyben szinte csak a keszulekforgalmazo cegek nyujtanak, ami meg ha korrekt is, mindenesetre egyoldalu tajekoztatast jelent. Ma mar az analitikai kemiai moccerek ott tartanak, hogy egy nagyvaros drogfogyasztasat a kozponti szennyviztelepen vett minta alapjan hatarozzak meg. Megtehetik, hisz nem ritka, hogy egyes anyagokra a kimutatasi hatar nehany 1000 molekula (!).
Ez azzal jar, hogy mar nem azt mongyuk, hogy x hormont a viz nem tartalmaz, hanem megmongyuk, hogy mennyit, bar az elkepesztoen csekely mennyiseg. Ezt konnyu felreerteni, kulonosen akkor, ha egy olyan ceg talalja az adatot, aki rad akar sozni egy gepet, ami annyiba kerul, mint egy auto.
Köszönöm a módosításokat. Örülök, hogy nem hordtam össze túl nagy hülyeséget.
Viszont a helyzet még rosszabb, mint gondoltam a 13 millió lehetséges környezetbe szórható anyag miatt. 20-50%-os valószínűség= szép, ráadásul ebből is úgy tudom, van vagy 3 db az egész országban. Ezért áll az égnek a hajam mikor valaki azt mondja, "megnézettem a kútvizem és aszonták jó"
"Van még spektrum analizátor (lehet a nevét nem találtam el)" kromatograf "minek a lényege, hogy akár több millió anyag jelenlétét" nehany szaz "és arányát " ezt igazabol sajnos nem "de nem mondja meg mi az." legalabb 20-50%os valoszinuseggel meg is mongya
"Az anyagok meghatározására egyenkénti, arra az anyagra meghatározott kimutatási eljárással kerülhet sor. ..." ez viszont nagyon pontos megfdogalmazasa a problemanak. Az analitikai kemia nem tud mit kezdeni azzal a kerdessel, hogy "jo-e a vizunk", csak azzal, hogy X anyagbol mennyit tartalmaz.
"Állítólag káliumot is tesz bele." "- Bayer AG (Németország) által gyártott, enyhén savas, (H+) ciklusban levő, Lewatit CNP C kationcserélő gyanta; - a Purolite GmbH (Németország) által gyártott, enyhén savas, (H+) ciklusban levő, Purolite C107 kationcserélő gyanta." ha csak ezeket a gyantakat hasznaljak, akkor nem.
Azt már megtaláltam épp a napokban, nem semmi a figura... :-)
Több dologban igaza is van, olyan benyomást kelt, mint aki amúgy nem egy hülye, hanem tanult, művelt alak, csak talán kissé skizofrén, üldözési mániás. Mint egy ismerősöm rokona, akinek tényleg beteg az agya, beteg a gondolkodása, kezelik is. Őt a falból szokták megfigyelni, lehallgatják idegenek... :-)
Az ilyen víz 15-30 µS vezetőképességű és 20 000-30 000 Ohm ellenállású, igen jó minőségű ivóvíz.
Ezt egyébként miért fogalmaztad így? A vezetés és ellenállás egymás reciprokai. Ha azt írod, hogy:
Az ilyen víz 15-30 µS vezetőképességű vagyis 20 000-30 000 Ohm ellenállású, igen jó minőségű ivóvíz.
...logikailag nekem jobban tetszene, bár a számokon lehetne pontosítani, hogy tényleg reciprok legyen (majdnem az is). Nem akadékoskodni akarok, csak a fogalmazás azt sugallja, mintha két különböző minőségi jellemzőről lenne szó, holott egymásba is átszámolható értékekről beszélünk. Igaz, valóban két fogalom, de valahol mégis egy tőről fakad, egyik sem árul el többet egy anyagról.
Más kérdés, csupán a vezetés vagy ellenállás értéke, víz esetében, műszaki ember számára első ránézésre semmit nem mond, egyszerűen értelmezhetetlen. Nem teljesen mindegy, "hány méter" vízről beszélünk... :-)
Itt tulajdonképpen fajlagos ellenállásról és fajlagos vezetésről lehet szó, aminek még külön mértékegysége is van (Ωm, S/m) csak ha jól tudom, a vizesek kicsit másképp értelmezik.
A fizikában, illetve villamos szakmában ugyanis fajlagos értékként 1 m hosszú és 1 mm2 keresztmetszetű anyagra vonatkoztatunk. Ilyen vizes témáknál viszont 1 cm oldalú kocka két szemközti lapja között értéket szokták mérni (vagy arra átszámítani) bizonyára gyakorlati okokból.
Tulajdonképpen mindegy is, a fő gond az lehetett, hogy a kancsós szűrés kissé savas vizet produkált, ez már nekem rögtön az elején, vagyis vásárlás után nem tetszett.
A káliumra más okból lettem volna kíváncsi, ugyanis hasonló érzésem volt ettől a víztől, mint amikor káliumkloridos konyhasót fogyasztottam. Az sem vált be (pedig előző években többször is teszteltem önmagamon).
A vizesköcsögnek is többször nekifutottam, de továbbra is csak azt tudom mondani, kukába való. Bár tapasztalatot nyertem vele, az is valami.
Az ásványvizek nagy része polietilén-tereftalátból (PET) készült palackokban kerülnek a fogyasztókhoz, antimon-nyomokat tartalmaznak, ez a fém pedig mérgező hatású. A PET-tel szembeni gyanút erősítette, hogy a víz antimontartalma palackozás után magasabb volt, mint palackozás előtt: 4 ppb, illetve 360 ppb. Abban a vízben, ami három hónapot állt a palackban, 630 ppb antimontartalmat mutattak ki. Fontos kihangsúlyozni, hogy a palackozott víz antimontartalma így is messze a megengedett határérték alatt marad. De elgondolkozhatunk azon, miért kell nekünk a vízszükségletünk miatt, határértékkel ugyan, de mérget fogyasztani.
A víz szennyezettségét mérő műszer még nincs feltalálva. Van helyette vezetőképesség TDS mérő. Vagy Ph mérő. Klór mérő, vastartalom mérő.
Van még spektrum analizátor (lehet a nevét nem találtam el) aminek a lényege, hogy akár több millió anyag jelenlétét és arányát kimutatja a vízből grafikon szerűen, de nem mondja meg mi az. Az anyagok meghatározására egyenkénti, arra az anyagra meghatározott kimutatási eljárással kerülhet sor. ... Lehet elképzelni, mennyi idő alatt lehet kimutatni, a tegnap kutyult, csatornába kiöntött anyagot mennyi idő alatt ismerik fel, ha ma már az OTH szerint 13 millió féle anyag kerül ki a környezetbe, amely egyenként (szerintük) ugyanolyan betegség kockázati tényező mint bármely ma ismert betegség.
Az aktív szénszűrő nem szedi ki a vízből a kalciumot. A víz keménysége a kalcium/magnézium tartalomtól függ.
Nem "érdekelt" vagyok, csak használója a cég által forgalmazott víztisztító és vízlágyító berendezéseknek.
Szeretem a megbízható minőséget, a tisztességes, valótlanságokat nem állító, korrekt cégeket akik mögött valóban hitelesen leinformálható komoly gyártó áll.
Pedig lényeges különbségek vannak. Az általam használt víztisztító, ismereteim szerint kompromisszumok nélküli berendezés.
Van e helye kompromisszumnak abban az esetben amikor valaki a családja biztonsága érdekében TISZTA vizet szeretne??
Milyen kompromisszumra hajlandó?
Miből akar engedni? A biztonságból, hogy minden körülmények között valóban úgy működjön a berendezés ahogyan azt elvárja?
Hogyan lehet elvárni ezt egy olyan berendezéstől amelynek a forgalmazója nem tud származási, gyártási helyet megjelölni? Vagy amit megjelöl kiderül,hogy valótlan? Hogyan lehet ebben az esetben biztos a vásárló,hogy az a készülék valóban azt nyújtja amit állítanak róla?
Vásárláskor egy termék közvetlen hasznán kívül más egyéb szempontokat is figyelembe kell venni, mint például a megbízhatóságot és az élettartamot. Képes lesz-e az elkövetkező években folyamatos teljesítményt nyújtani? Ez különösen olyan készülékek és más viszonylag hosszabb élettartamú árucikkek vásárlásánál fontos, mint például egy víztisztító rendszer, ami az otthonomba beszerelésre kerül. Figyelembe kell vennia készülék jótállását, és gondolni arra, hogy az csak annyira lehet jó, mint amennyire az a cég, amelyik adja.
Szintén figyelembe kell venni az alkatrészeket és a szervizt. Egy minőségi víztisztító rendszernek tartósnak kell lennie, de mint bármilyen más készüléknek, ennek is rendszeres szervizelésre van szüksége. Biztosítani tudja-e a cég folyamatosan az alkatrészellátást és a rendszeres szervizelést, még akkor is, ha esetleg váratlanul szüksége lenne rá?
A biztonság az egyik legfontosabb szempont. Jó tudni, hogy a gyártó megtett-e mindent a biztonság érdekében az általam vásárolt termék előállításánál. Valóban olyan anyagokból készül, melyből nem old ki a víz semmilyen toxikus anyagot? Szigorúan minősített, Phtalát mentes nehézfémeket nem tartalmazó orvosi, élelmiszeripari minősítésű anyagokból készül, minden olyan alkatrész, amely a vízzel érintkezésbe kerül?
Biztosan képes eltávolítani a vízből mind azt, amit ígérnek a gyártók? A teljes biztonság érdekében, a víztartályban, van az UV csírátlanító lámpa, amely gondoskodik arról, hogy a tartályban levő víz minden körülmények között csíramentes legyen? Folyamatosan monitorozza-e a bemenő és a termelt vizet, bármilyen probléma esetén leállítja-e a víztermelést, kritikus hiba esetén a tartályból leereszti-e a vizet, letiltja-e a működést?
Az általad említett készülékek esetében sajnos ezek a fontos részletek hiányoznak. Könnyű azt hinni tiszta a víz amit egy víztisztító produkál, hiszen ha az íz és szagrontó anyagokat eltávolítja akkor érzékszervileg nem nagyon van különbség. A vezetőképesség mérése nem teljesen megbízható, gondolok itt az ”desztillált víz minőségű” felirattal ellátott, kémiailag só mentesített ioncserélt vízre, aminek a vezetőképessége 20 mikrosiemens alatt van. Bizony abban sok minden más is van ami miatt az NEM ivóvíz, viszont egyszerű TDS műszerrel nem mérhető.
Mindazonáltal az Osmotic Silver gyártója megkeresésemre reagálva, részletes jegyzéket küldött a minőségtanusítványokról.
Ezek a következőek:CE Declaration of Conformity Regulatory Affairs Product Stewardship Information/Certification Data Sheet /RAPIDS/,amely tartalmazza csak az Eu-ra vonatkozókat irom ki belőle:European Inventory of Chemical Substances/EINECS/ EU Directive 2002/72 EU Directives 97/48/EC,82/711/EC,85/572/EC Ezeken kívül a Pasteur Intézet tanusítványa valamint egy részletes lista minden egyes alkatrész, anyag minősítéséről, külön külön megnevezve és a megfelelőségi tanusítványok száma is.
Amikor nagy nyilvánosság előtt (vagy legalábbis ezen a fórumon) :-) azt állítottam, hogy az aktívszenes-ioncserélős kancsóval szűrt nálam nem vált be, részben elnézhettem a dolgot: a kellemetlenséget valószínűleg nem az ioncserélő által hozzáadott nátrium okozta.
Állítólag káliumot is tesz bele. Ez igaz lehet szerintetek? Ha nem káliumot, akkor vajon mit még?
Kémiában sajnos annyira nem vagyok otthon, iskolába sem tegnap jártam. (Bár kedveltem a kémiát, de inkább csak az alapvető vagy érdekesebb részeit, részletekre nem nagyon emlészem.)
Főleg új betét behelyezésekor érezhető is egyébként egyfajta sós íz, ezt a gyártó maga is elismeri a honlapján. Hitelesnek elfogadható információt a következőket találtam:
Mi a különbség a kation ill. az anion típusú ioncserélő gyanta között?
- Ioncserélő gyanta létezik kation- ill. anioncserélő formában. A BRITA vízszűrő betétekben kationcserélő gyanta található. Ez a pozitív töltésű ionokat mint. pl. kalcium, magnézium,ólom, réz, vagy alumínium lecseréli pozitív töltésű hidrogén ionokra. Az anion cserélő gyanta a negatív töltésű ionokat (pl. nitrátok, szulfátok és foszfátok) cseréli szintén negatív töltésű klorid és hidroxid ionokra. Ezeket legfőképpen nitrát szűrőkben használják.
Közegészségügyi szempontból engedélyezem a Brita GmbH (D-65232 Taunusstein, Heinrich-Hertz-Strasse 4.) által gyártott Brita Fjord, Atlantis, Aluna Calendar, Aluna Memo, Space Saver kereskedelmi nevű, aktívszén szűrőt, kationcserélő gyantát és ezüstözött aktívszén fertőtlenítést tartalmazó szűrőbetéttel felszerelt háztartási ivóvíz-utótisztító (kancsós) kisberendezések alkalmazását az ivóvízellátás területén az alábbi feltételekkel...
...3. A berendezésekben a következő ioncserélő gyanták használhatók:
- Bayer AG (Németország) által gyártott, enyhén savas, (H+) ciklusban levő, Lewatit CNP C kationcserélő gyanta; - a Purolite GmbH (Németország) által gyártott, enyhén savas, (H+) ciklusban levő, Purolite C107 kationcserélő gyanta.
OK, köszönöm a válaszokat, H2O az csak H2O, ezt én is vágom, de azért baromira érdekes egy anyag... bár ez el is várható tőle, ha már az élet alapja, kezdete, meg ilyesmi.
Félre téve a tréfát! A klórozás felvet 1-2 problémát.
Ha klórozott vizet szeretnél RO membrán által megszűrni, érdemes eltávolítani a klórt a vízből a szűrés előtt, (aktívszén, ülepítés, esetleg forralás) mert tönkreteszi a membránodat, meg a vizedet is.
Fretőtlenítésre nem a legtisztességesebb megoldás a klórozás, mérgező anyagok keletkezhetnek a folyamat során. A klór reakcióba lép a vízben kis mennyiségben megtalálható szerves anyagokkal pl. huminsav vagy pl. a vízben lebegő algákkkal bacikákkal, egyéb szervesanyagokkal, a reakcióterméket trihalometánoknak nevezik, és borzasztó nehéz eltávolítani ezeket az anyagokat a vízből. Íz problémát is okozhat, ezen felül van közöttük röndös rákkeltő anyag is, igaz kicsi koncentrációban, példul a kloroform ilyen anyag...erre az okos emberek azt mondják, hogy sokkal nagyobb a kockázata egy mikrobiológiai fertőzésnek, ha nincs klórozva a víz, mint a kismennyiségű THM-ok hosszútávú mérgezésének a kockázata, hát a fene se tudja...mi az igazság. El kéne felejteni a klórt, helyette használható lenne az ózon akár.. vagy az ezüst ionok, igaz az ezüstnek több óra is kell, amíg kifejtheti a hatását, aztán pedig el kell távolítani a vízből. De az ózon az jobb megoldásnak tűnik a klórnál.
A vízkezelésről találtok itt egy jó kis unalmas cikket, de akit érdekel, olvassa el.
A dihidrogén-oxiddal legyetek nagyon óvatosak. Fulladásos halálesetekről hallani minden évben, főleg ott, ahol nagy mennyiségben előfordul pl. a Balatonban is, ja, és csonttörést is okozhat télen.
Torrenten láttam olyan pornófilmet, aminek a címében szerepelt az organic szó, olyan értelemben hogy természetes (amibe persze az is beletartozott, hogy borotválatlan, szőrös). :-)
Előző hozzászólásban nem sikerült kattinthatóra a link, talán most:
Azt nem értem, hogy ha klór által oxidált vizet RO szűrünk, utána az ugyanannyira oxidált, egészségre káros lehet? A forralás ilyen szempontból vajon mit csinál a vízzel, szintén oxidálja?
Amiatt gondolom, hogy különbözik, amit olvastam ezeken a webhelyeken. :) De már jó fél éve is megvan, hogy utoljára nézelődtem a témában; azóta hidegre tettem ezt a kérdést, mert úgysem jártam Budapesten. Egyébként abszolút nem vagyok járatos a kémiában/biokémiában, úgyhogy bármilyen helyesbítést szívesen fogadok. :)
(Az "organic" nálunk leginkább bióként ismert, ha ugyanarra gondolunk.)
Indiai fekete kősót szoktam amúgy használni (a szójaszósz mellett). Az erősen eltér ezektől; szinte fűszerszerűen erős, karakteres az íze és az illata. A tojásra emlékeztet. Nagyon megszerettem. :)
nem tudom, miert gondolod, hogy a himalajai so barmiben is kulonbozne az erdelyi banyak sojatol. Ha szeretned, hogy asvanyi anaygot is tartalmazzon, vegyel nem tulfinomitottat. Egyebkent a tengeri so sokkal tobb asvanyt tartalmaz, mint a banyaszott, persze megint nem az agyonfinomitott. (a szovegben a "szerves" szo forditasi ugyetlenseg lehet, valoszinuleg "organic" lehetett eredetileg, ennek nem ismerem a hivatalos magyar forditasat, de semmikeppen sem helyes a szerves kifejezes.) (mongyuk nem ertem ertem a logikatokat. a termeszetes vizbol kivonjatok a sokat, a konyhasoba meg belerakjatok.)
Én is olvastam arról, hogy ezeket az ásványi anyagokat nem tudja felhasználni a szervezet, mert nem szerves formában fordulnak elő.
Viszont nem tudom - igaz, hogy a kristálysók ezzel szemben szerves formában tartalmazzák mindezt? :) Nagyon szemezgetek az alábbi kristálysókkal. Kifejezetten tisztított vizekhez is ajánlják őket. (Nem szeretném, ha széttúrnák a Himaláját, de olyan kevés sót fogyasztok, hogy úgy érzem, megengedhetem magamnak, hogy ilyet egyek.)
