"...ennek a magyar focinak egyszeruen nincs letjogosultsaga a kepernyon, szvsz meg a Fásy mulato is nagyobb nezetsegre szamithat, ha van olyan kereskedelmi tv aki hajlando ennyi penzt kifosni ilyen sz@r 2 oras musorert az meg is erdemli..."
HÁTTÉR. Kitűzték a Borsodi kontra liga-ügy tárgyalását
Per indulhat az MTV ellen
S. TÓTH JÁNOS
NS, 2003-10-16
A hónap elején adták be a Borsodi Sörgyár Rt. jogászai a Fővárosi Bíróság Gazdasági Kollégiumánál a Magyar Labdarúgóliga (MLL) és a Magyar Hivatásos Labdarúgóliga (MHLL) tulajdonában lévő Profi Liga Kft. ellen a keresetlevelet.
Mint arról többször beszámoltunk: a Profi Liga Kft. 2000 novemberében eladta az élvonalbeli bajnokság névhasználati jogát az angol International Media and Sport Companynak (IMS), mely 2001 elején továbbértékesítette azt a sörgyárnak. A tavalyi év nyarán azonban a Jersey-szigeteken bejegyzett közvetítő cég tulajdonosa elhunyt, az IMS pedig lényegében beszüntette a tevékenységét. A Borsodi ugyan a polgári törvénykönyvben garantált jogára hivatkozva belépett volna az angol sportmarketing-vállalkozás helyére, ezt azonban a liga visszautasította, ehelyett új feltételekkel pályázatot írt ki. E tenderen – amelynek győztese a Borsodi egyik fő piaci riválisa, a Dreher Sörgyárak Rt. lett – a korábbi szponzor nem élt első ajánlattételi jogával, sőt, nem is indult, mert úgy értékelte, hogy az MLL-nek és a Profi Liga Kft.-nek nem lett volna joga egyoldalúan megszűntnek minősíteni a névszponzori megállapodást. Kell-e mondani: a túloldalon természetesen jogszerűnek tartják a válást és a váltást.
Keresetében a Borsodi elsősorban e jogvita eldöntését kérte. Emellett 200 millió forintot követel az alperesektől, ennyi a pertárgy értéke, sőt fenntartotta magának a jogot arra is, hogy további kártérítési igénnyel álljon elő a 2001-es megállapodás részben nem szerződésszerű teljesítése miatt (az eredeti állapot helyreállítását a Borsodi nem igényelte).
Nos, a bíróság kitűzte az első tárgyalást. Ahogyan az a jelenlegi ítélkezési menetrend alapján várható volt, a per a jövő év elején kezdődik, mégpedig január 13-án a Fővárosi Bíróság Gazdasági Kollégiuma budai épületében.
Felperes lehet viszont a futballoldal abban a perben, amely a Magyar Televízió Rt. (MTV Rt.) ellen indulhat. A bírósági eljárás lehetőségét Szieben László, az MHLL és az MLL ügyvezető igazgatója azt követően említette meg, hogy a Magyar Televízió Rt. Közalapítvány kuratórium elnöksége szerdai ülésén visszautasította a tv-közvetítések jogainak értékesítésével megbízott Profi Liga Kft. ajánlatát, amit Vitray Tamás, a Telesport főszerkesztője ismertetett szóban a kurátorokkal.
Az előzményekhez tartozik, hogy lapunk értesülése szerint hétfőn egyeztető megbeszélést folytatott Czeglédi László, a kuratórium MSZP által delegált elnöke, Ragáts Imre, a Magyar Televízió Rt. (MTV) elnöke és Szieben László. Ezek után a jogtulajdonos megbízottja négy javaslatot készített. Eszerint maradt volna az eredeti, évi nettó 450 millió forintos jogdíj; 285 millió forintért az összefoglalót kaphatta volna meg a tv; fordulónként egy meccsért meg az összefoglalóért az egyes csatornán a reklámidő 50 százalékát, az M2-n annak teljes idejét kérte a jogtulajdonos; és szóba került, hogy csak reklámidővel fizessen a vevő. Ám hiába volt a kínálatcsomag, a kuratórium elnöksége valamennyi variációra nemet mondott.
Lapunk érdeklődésére Kozák Márton, a kuratórium SZDSZ által delegált tagja elmondta: szerda reggel még nem tudtak arról, hogy a testület ülésén – rendkívüli napirendi pontként – terítékre kerül e téma is, hiszen a szokásokkal ellentétben az előterjesztésről előzetes írásos anyag nem készült. Igaz, Vitray Tamás a kuratóriumi elnökség felhatalmazásával tárgyalt az elmúlt napokban a jogtulajdonos képviselőivel, a testület ugyanis elismeri, a magyar futballnak fontos érdekei fűződnek ahhoz, hogy a bajnoki meccsek a közszolgálati adón legyenek láthatóak. "Nem szabad azonban a magyar labdarúgás és a jogtulajdonos érdekeit öszszekeverni” – figyelmeztetett a médiaelemzőből lett kurátor, hozzátéve, hogy az ingyenes közvetítéseknek – éppúgy, mint bármely más sportág esetében – továbbra sincs akadálya. Sőt, az MTV Rt. a közvetítés technikai költségeit is magára vállalja. Kozák Márton felvetésünkre elismerte: a belső szabályzatok elvben lehetővé tennék, hogy a tv elnöke a kuratórium megkerülésével 50 millió forintos határösszegig megállapodjon a jogtulajdonossal, ezt azonban "barátságtalan lépésnek” tekintenék…
Szieben László szerint az ingyenes közvetítésről szóló javaslat elfogadhatatlan a futball számára. A ligaigazgató elmondta: megbízták a viszkis-ügyből is ismert sikeres ügyvéd, Magyar György irodáját, készítsen előterjesztést arról, hogy biztatási kártérítés jogcímen milyen kártérítésért pereljék a tv-t (egyébként a kuratóriumi elnökség tagjai a politikai felelősség mellett személyes vagyonukkal is felelnek az MTV Rt. gazdálkodásáért). A cél az ügyvezető elképzelése szerint az lenne, hogy egy keresetlevélbe "söpörjék össze” az elmaradt jogdíjat, a tv-közvetítések kiesése miatt a névadószponzori megállapodás értékcsökkenését, pontosabban az ebből származó kárt, valamint a futballvállalkozások bizonyítható veszteségeit. Szieben László jogalapként az MTV Rt. ráutaló magatartására hivatkozott, s azt állította, a jogtulajdonosnak lényegében élő szerződése van a Szabadság térrel, hiszen az eredeti megállapodás három plusz két évre szólt. S a tv nemcsak azt jelezte, hogy élni kíván opciós jogával, de a 2003–2004-es bajnoki évad elején sorra közvetítette is a meccseket.
Ennél nyersebben fogalmazott a jogtulajdonos Football Duó Kft. ügyvezetője, Bodnár György, aki a kuratóriumi elnökség legújabb döntését "a magyar futball Rajk-perének” minősítette. Hozzátette: megdöbbentőnek tartja, hogy "…a közpénzen fizetett kurátorok a futball száműzésével elüldözik a nézőket az MTV-ről a rivális csatornákhoz”. A Football Duó ügyvezetője azonban most sincs kétségbe esve, állítja, hogy képernyőn marad a futball. A Magyar ATV-n a hét végén is lesznek közvetítések, és immár közismert, hogy a Sport1 csatornával is zajlanak a tárgyalások. Lapunk úgy tudja: a jogtulajdonos kész arra, hogy "feldarabolja a csomagot”, vagyis külön értékesítse az élő közvetítéseket és az öszszefoglalókat. Szieben László nem erősítette meg, de nem is cáfolta azt az értesülésünket, hogy a gólműsort szívesen felajánlanák a Hír Tv-nek.
Két nap. Mindössze ennyit kellett várni arra, hogy a labdarúgó-válogatott Eb-kvalifikációs kudarca megrengesse a honi futballtársadalmat. A Magyar Labdarúgóliga (MLL) elnöke, Demján Sándor ugyanis a testület hétfő délelőtti ülésén bejelentette: távozik posztjáról. A liga azonban nem maradhatott elnök nélkül, és megbízottként a Győri ETO tulajdonosa, a Quaestor elnök-vezérigazgatója, Tarsoly Csaba vezeti az MLL-t. Lemondott az ügyvezető, Szieben László is, azonban ezt a testület nem fogadta el.
A lemondott ligaelnök, a sikeres 60 éves üzletember, Demján Sándor nyilatkozni nem kívánt, döntését csupán egy rövid s roppant diplomatikus levélben indokolta: "Tisztelt Elnökség! Közgyűlés! Az MLL-ben betöltött tisztségemről a mai nappal lemondok! Sajnálom, hogy nem tudtam a magyar labdarúgást saját elvárásaimnak megfelelően segíteni. A magyar labdarúgásnak olyan ligaelnökre van szüksége, aki több időt és energiát tud fordítani programja megvalósítására. Remélem, hogy a labdarúgást szerető emberek és szakemberek segítségével a jövőben sikerül eredményt elérni.” Emlékeztetőül: Demján Sándor, akit a közvélemény a Skála áruházlánc alapítójaként ismert meg, s aki napjainkban Közép-Kelet-Európa egyik legsikeresebb vállalkozója, 2000 márciusában vette át az akkor még Hivatásos Labdarúgó-alszövetség (HLSZ) néven működő szervezet elnöki tisztét. Kulcspozícióba került, hiszen a Bozóky Imre vezette Magyar Labdarúgó-szövetség (MLSZ) – a polgári kormány által erősen támogatott – futballrehabilitációs program keretében átalakította a sportági struktúrákat is, és a profiágazat működtetését a HLSZ-re bízta.
Demján Sándor nagy ívű terveket vázolt fel, s a nyitány nem is lehetett volna látványosabb, hiszen az Orbán-kormány és az alszövetség között 2000 júliusában megkötött együttműködési megállapodásban a kabinet összesen 21 milliárd forintos állami segítséget ítélt a sportágnak. Ebből 12.7 milliárdot szántak a 38 létesítményt érintő stadionrekonstrukciós programra, 8.3 milliárd forintot pedig a futballvállalkozásoknak kidolgozott hitelprogramra különítettek el. A ligavezetés azt tervezte, hogy három év alatt 7 milliárd forinttal növekszik majd a honi futball piaci értéke, s öt éven belül 7 milliárd forint körül lesz az iparág nyeresége.
Az iparágnak, melynek irányítására Demján Sándor saját bevallása szerint "a legjobb csapatát” kölcsönözte ki. A lapunkban 2000. július 25-én megjelent interjúban arra a kérdésre, vajon mit szóltak mindehhez az üzleti partnerei, a ligaelnök egyetlen szóval válaszolt: "Ôrjöngtek…”
Amikor tavaly ősszel nyilvánvalóvá lett, hogy a Demján-stáb egyik kulcsembere, Muszbek Mihály nem kívánja meghosszabbítani 2003 februárjában lejáró szerződését, már érezni lehetett, hogy a korábbi forgatókönyveket át kell írni. A távozó ligaigazgató nem is titkolta csalódottságát, s elismerte, alábecsülte a problémákat. Kiderült ugyanis, hogy hiányzik az a tőkeerős magyar befektetői kör, amely az üzleti logika szerint működtethetné a sportágat, s az is bebizonyosodott, hogy a külföldi befektetőket nem vonzza a magyar labdarúgás. Mindez felértékelte volna az állam szerepét, a kormányváltást követően azonban az új sportkormányzat egyértelmű jelzéseket küldött a sportágnak arról, hogy ne számítson központi segítségre. Sőt, a hivatalban lévő sportminiszer, Gyurcsány Ferenc legutóbb már arról beszélt: meg kell szüntetni az állami pénzeknek a profifutballba áramlását…
S persze a sportág pozícióját a legkevésbé sem erősítették a sorozatos botrányok: a bundaügy, a Fradi-pályán kirobbant botrány, a tv-szerződés ügye – csak néhány a viharos esetek közül. Ami ennél is nagyobb baj: szakmailag egy árnyalatnyit sem tudott előrelépni a sportág.
Márpedig Demján Sándor hivatalba lépését követően egyértelműen fogalmazott, amikor lapunktól azt a kérdést kapta, mikor érzi majd úgy, hogy elérte, amit eltervezett. "Ha valamelyik klubcsapatunk a legjobb négy, na jó, a legjobb nyolc közé jut egy európai kupában, netán a válogatottnak sikerül ugyanez egy világversenyen… Abban a pillanatban befejezettnek tekintem a munkámat, amikor a Népstadion körül felbukkannak a jegyüzérek, és az újbóli kettős rangadóra az eredeti ár háromszorosáért vásárolják tőlük a belépőt…”
Nos, sehol a kettős rangadók, sehol a jegyüzérek.
És immár ligaelnök sincsen.
Sőt, nem lenne ligaigazgató sem, ha az MLL vezérkara Demján Sándor lemondásának elfogadása után rábólint Szieben László távozására is. Az ügyvezető tavaly december elsején Muszbek Mihály utódjaként állt munkába, s nyilvánvalóan úgy érezte, ha az őt felkérő Demján Sándor veszi a kalapját, neki is illik összecsomagolni. Szieben László lemondását azonban a ligaelnökség visszautasította, és a 42 éves jogászt megerősítette tisztségében. Demján Sándor utódja – ideiglenesen, a rendkívüli közgyűlés időpontjáig – Tarsoly Csaba, a ligatanács elnöke, a Győri ETO FC együttesét működtető labdarúgó-kft. tulajdonosa lett.
A ligaelnökségi ülésen téma volt még a sportszervezeteknél foglalkoztatottak alapbér jellegű kiadásainak 50 százalékos csökkentése is. A javaslat szerint a csökkentett összegű bér jellegű kifizetések esetében egyharmad rész lesz csupán az alapbér aránya, míg kétharmad rész a mozgóbér. Az elnökség javasolja a ligatanácsoknak az alapbérplafon bevezetését is – ez a rendszer az amerikai profisportokban ismert, a fizetési sapka a bértömeget szabályozza (az így megtakarított pénzt az utánpótlás fejlesztésére kellene fordítani). Szóba került a televíziós közvetítési jogok értékesítési stratégiája is. A testület megerősítette, hogy mivel a Magyar Televízió Rt. 2003 januárjában jelezte igényét a mérkőzések közvetítésére, majd több hónapi tárgyalás után a közvetítéseket meg is kezdte, a liga továbbra is szerződéses partnerének tekinti az MTV-t. A közszolgálati csatornán azonban a jövőben sem jelenhet meg olyan műsor, amelyre nincs szerződése az MTV Rt.-nek a jogtulajdonossal.
Bezzeg az elmúlt években brilíroztak a focistáink.
Annak a pár embernek, aki kijár balhézni, felesleges is milliárdokért stadionok, beléptetőrendszerek.
És azok a rohadt focisták sem rúgják a gólokat!
Igazuk is van, ezek a rohadt komcsik nem érdemlik meg, hogy világbajnokságot nyerjenek nekik a focistáink!
Urak maradjunk a temanal...szvsz ez a kozszolgalati teverol es a magyar focirol szol...(bar lehet en tevedek)es mint irtatok ez uzleti alapon kell erteni...es ennek a magyar focinak egyszeruen nincs letjogosultsaga a kepernyon, szvsz meg a Fásy mulato is nagyobb nezetsegre szamithat, ha van olyan kereskedelmi tv aki hajlando ennyi penzt kifosni ilyen sz@r 2 oras musorert az meg is erdemli...
de hogy politika is legyen benne Miskolcon az uj mszps önk. kiszallt a dvtk-bolertsd egy filler tamogatast nem nyujt a foci csapatnak) es bar foci drukker es diosgyor drukker is vagyok egy cseppet sem sajnalom, eddig ez az egy pozitiv lepesuk volt helyi szinten...
Röhej és agyrém. Egyszer aztán előállt 3 milliárddal, abban volt a tévéjogdíj is. Meg az állami tulajdonú pályák használata... Azt is elveszi? Azt a sok romhalmazt? El kellene szaladnia Münchenbe, ahol a város az Olimpiai Stadiont fenntartja és ingyen adja a Bayernnek és az 1860-nak, de előtte valszeg el kell mondani neki, hogy München nem az NDK területére esett korábban!...
Gyurcsány megpróbálta meglovagolni az általános fociellenes hangulatot ezzel a "most aztán elveszünk minden pénzt ezektől a széltoló labdacsőszöktől" dumával.
Bejelentette, hogy megszűnik az állami támogatás.
Aztán a Napkeltében megkérdezték tőle, hogy mennyi az az állami támogatás.
Válasz: nem tudja, de megszüntetik.
Hacsek és Sajó szintű válasz egy minisztertől.
Röhej.
Mindenki arra költi a magáét, amire akarja. Ha a magyar focira, akkor a magyar focira. Mert ebben az úgynevezetett magyar profi futballban állami pénz nincs. Gyurcsány miniszter nagy csacsiságokat mondott az állami pénzekről, beleszámolta pl. a tévés jogdíjakat. Pedig az nem állami támogatás, hanem a közszolgálati televízió üzleti ügye. A tévé megvásárol bizonyos produkciót (vagy mint most: nem vásárol meg), és akkor az övé, ha pedig nem, akkor a futball átköltözik az ATV-re. Ez is megmutatja, hogy NEM állami támogatás a jogdíj kifizetése.
Szerintem nagyon is ideje volt levenni ezt a labdarugasnak titulalt tragi-komikumot a kepernyorol, de javasolnam meg az osszefoglalok alatt is a kepernyo bal also sarkaba fekete körben a 70-es szamot,mert meg a 70 ev alattiak szulei legalabb eltudak mondani,mi volt a foci lenyege...
Egri Viktor minden közvetítésében bőségesen ad okot arra, hogy az ember lássa: fogalma sincs a futballról, egy jó poénért, egy, általa előre legyártott szóviccért a lelkét is eladja. Nem a Liga, hanem a hibáit már megunó Vitray vette le egy időre a képernyőről.
Ok, Te nem a közszolgálatira gondoltál, így már meg van...:-))
Itt már csak az a gond, hogy a reklámokat nem időre értekestik, hanem nézettségre, tehát így nem igazán lehet számolni, ahogy te tetted.
Nagyon kell vigyáznia ma meg holnap Fülöp Lászlónak, mit mond a futball-liga kereskedelmi „pótcsatornáján” a siófoki és a ferencvárosi mérkőzésről.
Mert figyelik.
Nem arra gondolok, hogy oly sokan lennének kíváncsiak a mai magyar (megyei) első osztályra, hanem arra: az MLL vezérkara fülel, mi hangzik el. Ezt – közvetve – Szieben Lászlótól tudom, mert a ligaigazgató a napokban interjút adott a Nap-kelte című műsorban, s felhasználta az alkalmat arra, hogy „szétszedje” az ebben az adásban nem szereplő Egri Viktort, amiért az ifjú tévériporter – szerinte – kártékonyan közvetíti a hazai labdarúgó-mérkőzéseket. (A Sziebent kérdező Gyárfás Tamás nem győzte felemelni a szavát a távollévő kolléga érdekében és a meghökkentő megnyilvánulás ellen.)
Muszáj tehát úgy beszélni, ahogyan a ligának tetszik, punktum. (Véli Szieben.) Az volna jó, ha Sitkut Kluivertnak, Tamásit Nestának, Szkukaleket Roberto Carlosnak láttatná a kommentátor, miközben nem mulasztaná el méltatni a tempót, a technikát, az összjátékot, s kitérne arra is, hogy micsoda nagyszerű nézőtéri atmoszférában játszanak a príma hangulatot csak fokozó csapatok.
Ez Egrinek nem ment, és fogadok rá: Fülöpnek sem fog menni.
Mivel egyiküknek sem ment el az esze.
Aki józan, az tudja, miféle döcögős, hallatlan képzetlenségről tanúskodó, kombinációkban szegény „meccseket” vívnak az NB I-ben néhány ezer (olykor néhány száz) néző előtt, mely szurkolótábor jelentős része nemegyszer a rettenet légkörét borítja a pályákra.
A futball-liga direktora azonban nem ezzel: a riporterrel foglalkozott. Pedig dolga csak az előbbivel lenne, de hát annak a temérdek feladatnak, amelyet a labdarúgás korábbi és jelenlegi vezetői ráhagytak, még nekilátni is összehasonlíthatatlanul nehezebb, mint bírálni a kommentátort. (Megoldani valamennyit egyszerűen lehetetlen.) Ám ezt a feltűnő kritikai igényt mégiscsak a saját berkeken belül kellene érvényesíteni, Szieben úr; akkor talán egy-két fokkal kevésbé volna szörnyűséges ez a „futball”, ráadásul az energiája nem fecsérlődne arra, amihez semmi köze…
Még szerencse, hogy a Hivatásos Labdarúgók Szervezete kevésbé érzékeny a tálalásra. (Vagy „csupán” reális.) A HLSZ ugyanis Knézy Jenő-díjat alapított, noha tudvalévő: az immár örökre hiányzó televíziós klasszis nem arról volt híres, hogy érdemtelenül magasztalta a gyöngécske produkciókat. A liga – melynek elöljárója pályafutása legszerencsétlenebb potyagóljainak egyikét hozta öszsze nyilatkozatával – nyilván Szócső-díjban gondolkodik.
Olyan lesz az, mint a kényszerítőpassz: azonnal vissza kell adni.
Valszleg úgy, hogy a kerTV-knél a reklámidő nem haladhatja meg a műsoridő 20%-át, szigorúan órákra bontva, tehát óránként 12 percet.
A közszolgálatinál ennek az 50%-a lehet reklám.
Namármost egy jó magyar profi focista 6 óra alatt fut annyit, mint német vagy angol társa, azért a meccs nálunk 6 órán keresztül tart, hogy a néző lásson annyit mint a német v. angol.
Persze csak reklámból.:-))
