Segít megérteni, hogy te vagy az "áldozat" és te vagy a "tettes" a szerepjátékban. A HKÉ során a beszámolók gyakran említik, hogy sokszor mások szemszögéből történik a tetteik átélése, hogy tanuljanak belőle és megértsék az esetleges hiányosságokat amelyek figyelmet igényelnek.
A Teremtést lehet (kell) pozitiv és negativ szemszögből értékelni, hogy pártatlan és elfogulatlan képet alkossunk önmagunkról. Gondoljunk egy folyamatos minőség ellenörző programra amelynek a tökéletesség elérése a cél és ehhez minden lehetséges változat szükséges. Az Univerzum egy "szinház" amelyben a dráma minden szindarabját eljátszuk főhősként és mellékszereplőként, legyen az komédia-tragédia-tragikomédia. Minél több variációban játszódik le a szinmű, annál jobban átéljük és azonosulunk a rendező tervével.
Szerintem nagyon érdekes felvetés, hogy az Univerzum egy önmagát értékelő szimuláció lehet, ahol a rendszernek szüksége van minden lehetséges kombinációra ahhoz, hogy teljes képet kapjon önmagáról. Ha így nézzük, akkor minden élethelyzet, döntés, alternatíva és tapasztalat csak egy újabb „adatpont” a nagy egészben – mintha mi magunk lennénk azok az érzékelők, akik által a szimuláció folyamatosan vizsgálja és fejleszti saját működését.
Ha belegondolunk, az ilyen jellegű tapasztalatok lehetnek akár a „rendszer” olyan történései, ahol a szimuláció más rétegei, információi vagy szereplői bukkannak elő. Nem bizonyítékok, de jól illenek abba a gondolatmenetbe, hogy a valóság több rétegben működik, és mi csak egy szeletét érzékeljük.
Persze sokan azt mondják, hogy az Univerzum túl komplex és túl kevéssé algoritmizálható ahhoz, hogy pusztán szimuláció legyen – de ettől még a kérdés izgalmas. Lehet, hogy épp azért létezünk, hogy a rendszer rajtunk keresztül tapasztalja meg az összes lehetséges utat és kimenetelt.
Ti mit gondoltok? Van értelme tovább boncolgatni ezt a szimulációs elméletet?
az valóban kijelenthető, hogy a halálközeli élmények egy része értelmezhető egyfajta, a jövőre vonatkozó vízióként:
"In some earlier publications (Ring, 1980; Ring, 1981) dealing with near-death experiences (NDEs), I suggested that a small number of near-death survivors claim to be aware of events that they believe will take place in the future. In some cases, these perceptions appear to take place in the context of the life review phase of the NDE. In these instances, they should perhaps be construed as possible life previews; at any rate, I have previously referred to this phenomenon as a flashforward in order to make it evident that such perceptions refer to events that have not yet occurred in a person's life. In other cases, the future events that are reported relate not so much to an 48 Anabiosis-The Journal for Near-Death Studies individual's personal future as they do to global events. In these in stances, they appear to be best understood as world previews. Because both kinds of future-oriented perceptions usually appear to the experient as a vision, in order to distinguish them I shall refer to the former as a personal flashforward (PFF) and to the latter as a prophetic vision (PV)." Precognitive and Prophetic Visions in Near-Death Experiences vol2-no1-47.pdf
egy másik, friss tanulmány szerint ezek az élmények nem csak HKÉ közben, hanem később is jelentkezhetnek:
"The present study examined the association between NDEs, trauma, and dreaming, finding those who experienced NDEs were significantly more likely to report unusual dream experiences, especially lucid dreams, precognitive dreams, and OBEs. These states share clear similarities with NDEs—that is, they typically consist of clear, vivid, and coherent narrative structures devoid of the bizarre, fragmented imagery often characterizing ordinary dreams. Instead, these types of experiences appear to involve higher-order cognitive functions that include heightened self-awareness and self-regulation not normally available during ordinary dreaming (Lin & Xiao, 2022; Marsh, 2021). Our findings continue to suggest a relationship between nonordinary states and expanded awareness more broadly—whether experienced during sleep, wakefulness, or somewhere in between. It is plausible that alterations in brain structure and functionality may not only arise from intentional, sustained activities such as long-term meditative practice. NDEs, a unique state of consciousness sometimes appearing to span only seconds in objective time, may also result in neurophysiological transformation. Future research examining baseline brain states in those who have experienced NDEs is recommended."
ez a magyarázat pedig egybevág a 4227-ben ismertetett tanulmány kijelentésével:
"We have presented a neurobiological explanation for NDEs that is based on their striking similarity to temporal lobe epilepsy. We are not saying that the NDE is a variety of TLE, but that its phenomenology arises from the abnormal functioning of similar portions of the central nervous system."
lefordítom: az új egyesítő modell megmagyarázza az olyan elemeket is, mint például a prekognícióként értelmezhető élmények.
"Az igazsághoz hozzá tartozik, hogy elismerik azt, hogy nem magyarázza meg az új egyesítő modell az olyan elemeket,
mint például a „prekogníció”, vagyis az ilyen tapasztalatokon átesőknek megmarad egyfajta tudás a jövőről. " 1. prekogníció nem létezik
2. az NDE-n átesetteknek nem nem marad meg egyfajta tudásuk a jövőről
3. a tanulmány szerzői nem ismerik el azt, hogy az új egyesítő modell nem magyarázza meg pl. a prekogníciót, ezt csak az IFL Science cikke teszi hozzá.
Near-death experiences (NDEs) are episodes of disconnected consciousness that typically occur in situations that involve an actual or potential physical threat or are perceived as such, and the experiences are characterized by a rich content with prototypical mystical features. Several explanatory theories for NDEs have been proposed, ranging from psychological or neurophysiological to evolutionary models. However, these concepts were often formulated independently, and, owing to the fragmented nature of research in this domain, integration of these ideas has been limited. Lines of empirical evidence from different areas of neuroscience, including non-human studies, studies investigating psychedelic-induced mystical experiences in humans, and research on the dying brain, are now converging to provide a comprehensive explanation for NDEs. In this Review, we discuss processes that might underlie the rich conscious experience in NDEs, mostly focusing on prototypical examples and addressing both the potential psychological mechanisms and neurophysiological changes, including cellular and electrophysiological brain network modifications and alterations in neurotransmitter release. On the basis of this discussion, we propose a model for NDEs that encompasses a cascade of concomitant psychological and neurophysiological processes within an evolutionary framework. We also consider how NDE research can inform the debate on the emergence of consciousness in near-death conditions that arise before brain death."
Dr. Bruce Greyson, M.D. (author of After, Chester Carlson Professor Emeritus of Psychiatry at the University of Virginia, and co-founder of the International Association for Near-Death Studies) shares the near-death experience (NDE) that shattered his medical skepticism and launched decades of consciousness research. A Distinguished Life Fellow of the American Psychiatric Association, Greyson explores astonishing cases of tunnel visions, otherworldly reunions, and the powerful, peer-reviewed scientific evidence for life after death.
Dr. Jim Tucker (author of Life Before Life), a leading child psychiatrist and former director at UVA’s Division of Perceptual Studies, dives into 2,000+ real cases of children who vividly remember past lives and provides real evidence and research to scientifically explain near-death experiences (NDEs). In this mind-blowing exploration, he uncovers eerie patterns in some of the most famous past life stories, explains why past life memories fade with age, reveals how trauma may link past deaths to new lives, and explores whether we can tap into our own past life memories. From the mysterious Akashic Records to extrasensory abilities and near-death experiences, this is a deep dive into reincarnation research, consciousness, and what it all means for your health, relationships, and how we should be living.
...Google forditoval...
Dr. Jim Tucker (a Life Before Life című könyv szerzője), a vezető gyermekpszichiáter és a Virginia Egyetem Perceptuális Tanulmányok Tanszékének korábbi igazgatója több mint 2000 valódi esetbe merül bele, amelyek során gyermekek élénken emlékeznek korábbi életeikre, és valódi bizonyítékokat és kutatásokat szolgáltat, hogy tudományosan magyarázza a közeli halálélményeket (NDE-ket). Ebben a lenyűgöző felfedezésben hátborzongató mintákat tár fel néhány legismertebb múltbeli élet történetében, magyarázatot ad arra, hogy miért halványulnak el a múltbeli életek emlékei az életkor előrehaladtával, felfedi, hogyan kötheti össze a trauma a múltban történt halálokat új életekkel, és megvizsgálja, hogy hozzáférhetünk-e saját múltbeli életeink emlékeihez. A titokzatos Akashic Rekordoktól a rendkívüli érzékelési képességekig és a közeli halálélményekig, ez egy mély merülés a reinkarnáció kutatásába, a tudatosságba, és hogy mindez mit jelent az egészségünkre, kapcsolatokra és arra nézve, hogyan kellene élnünk.
