A csemegekkel az a bajom, hogy enni is jobban szeretem a borszoloket. De a Pölöskei elvileg majdnem csemege, abbol viszont pálinkát fogok, azért hajlok felé, főleg hogy rezisztens mint megtudnam.
Ha csak árnyék, akkor van_Persil-el kell egyetérsek, a két említett fajta szép nagy levelű, de a kék bogyós fajtákra nekem a rigók eléggé rájárnak, védeni kell a fürtöket. Moldova késői, a Vénusz korai, ráadásul finom lekvár készíthető belőle, magnélküli. És elég jól elvannak minimális permettel (kontakt).
Ha bornak semmi értelme, akkor mégiscsak a csemegéseknél kellene kérdezősködnöd. A vénusz leveleinél nincs nagyobb, mint egy lapulevél. De pl. a moldova is nagy levelű.
Köszönöm a választ,egy apróhirdetésben kerestek metszésre 1-2 embert Ausztriába 7,5-eurós órabérért.Szállás biztosított csak kevés német tudás szükségeltetik.Ezért érdekeltek az itteni viszonyok.
(De ha alkoholista vagy akkor ezer alatt nem mégy el, és mivel a 800 az kevesebb mint az ezer, tehát nem mégy! :-))))
Ha román vagy, akkor bepróbálkozol az ezerötszázzal.
Ha roma válllalkozó vagy 1200as áron egy busznyi embert tudsz bármikor.
Ha már megmetszettél legalább 50-60hektárt, akkor tudod hogy halad és el tudod vállalni terület alapon, ha megnézted, kerültél benne. Ha tiéd a terület, tudod tavaly mennyi idő alatt lett meg és biztonságosabb hektárra fizetni, nem órára. 100-120ezer/heki, ami úgy 800ft körül jön ki az én esetemben.)
Nálam vannak plusz cafeteria elemek is, melyek a saját kézműves termékeim, helyszínen történő ! kötelező! fogyasztását jelentik.
:-))))
Gondolom azért más a helyzet Sopronban és megint más keleten.
1000 négyzetméter van beültetve, teljesen standarnak tűnő távokkal. Ezt mondjuk valóban lehet a karó alapján megtalálom, de valszeg volt még 2-3 ilyen, csak nem fényképeztem le mindet, csak minden fajta problémából egyet.
Fajtakérdésben sajnos nem igazán tudok segíteni, ahol én vagyok, ott csak a termékleírásban engedélyezett fajtákat lehet telepíteni.
Esetleg mégiscsak fordulj a csemegésekhez, ott többen is rá vannak mozdulva a rezisztenciára. Valamikor a zalagyöngyét/biancát mondták rezisztensnek, de ezek bora silány. Esetleg a pölöskei muskotály, de az nálam inkább csemege. A solarisról hallottam, hogy borszölö és rezisztens, de hogy milyen a bora, nem tudom.
Az amerikai szölökabóca invazív faj, a védekezés ellene kötelezö. Alig pár miliméteres, úgyhogy csak úgy nem fogsz vele találkozni, ill. ha találkozol vele, akkor már régen rossz.
Nem látom az összefüggést a kutya és a szölö permetezése között, ugyanis manapság olyan szert, ami melegvérüekre káros lehet, kizárólag növényorvos receptjére, növényorvos felügyeletével és személyes jelenlétekor lehet kijuttatni.
Hány tőkéd van összesen? Próbáld a karó alapján megkeresni, mert az az ághely elég jellegzetes. Néha előfordul, főleg akkor, ha korán kiütköznek a tünetek, hogy a vesszők némelyike nem érik be, ill. ilyenkor fürtök leszáradhatnak, ami szintén lehet támpont, bár nem tudni, ennél a tőkénél mikor jelentkeztek a tünetek.
Ettõl féltem a harmadiknál - nem jelöltem meg mert még nem volt az enyém. Metszésnél gondolom kitalálni nemtudom melyik, ilyenkor hipos metszõollóval metszem?
Az elsö talán késöi peronoszpóra (de egy fotó alapján, föleg a fonákja nélkül nehéz)
A második talán túl sok permetlé miatti perzselés a levél szélén, talán még magnéziumhiány is van azokon a leveleken, amelyek világosabb zöldek sötét erezettel
A harmadik egyértelmüen ESCA (csákányt neki és elégetni minél hamarabb)
Jelenleg olyan 400 tőke 40+ éves szőlő van a területen elég vegyes fajtaösszetétellel. Több mint a fele rezisztens (bianca,zalagyöngye, lakhegyi mézes), illetve a másik fele ezerjó és ezerfürtű.
Minden évben megpróbálkozom egy-egy fajtát külön is feldolgozni kicsiben,kísérletképpen. Eddig a rezisztensek egyikétől sem voltam elragadtatva, bár iható volt az eredmény. Ezerjóból sikerült már az ízlésemnek megfelelőt összehozni de a rothadásra való hajlama miatt ez nem mindig egyszerű történet (legalább is nekem).
Eddig a legjobb eredmények egyébként a klasszikus "mindent egybe" hozta.
Szeretném a saját szájízemre alakítani a területet idővel, ezért merült fel az olaszrizling is, mert borban ez áll hozzám a legközelebb. Nyitott vagyok egyébként más fajtákra is, tavaly pl. ültettem 100 tő zenitet.
A pátriának utánanézek, nem hangzik rosszul amit írtatok róla.
Minden olaszrizling klónt más célból szelektáltak kb 25-30 évvel ezelött, azaz nem a mai kor igényének megfelelöen, mert akkoriban általában az volt a cél, hogy elöbb érjen, többet teremjen, és/vagy magasabb cukorfokkal, és csak másodsorban a betegségekkel szembeni ellenállásra.
Ha mindenképp ezen a vonalon akarsz maradni, akkor inkább ajánlanám a pátriát, a bora és a megjelenése is hasonló az olaszrizlinghez, azzal a különbséggel, hogy lazább a fürtszerkezete, ezáltal nincs nála az, ami az olaszrizlingnél általános,miszerint a növekvö bogyók a fürt közepe táján összeroppannak és elkezdenek rothadni. Ráadásul a pártia héja is kissé vastagabb ezzel is növelve a rothadással szembeni ellenállóképességet, az ugyanakkor szüretelt olaszrizlinghez képest egy-két fokkal magasabb cukor, stabilabb, fél-egy ezrelékkel magasabb sav jellemzi, a bora kicsit illatosabb, zamatosabb, a mustja rendkívül tiszta, túlterhelésre hajlamos, szálvesszön termelve stabilan tud 2-2,5 kg-ot hozni6-8 termö hajtás mellett, többet nem érdemes és zsabad hagyni, mert visszaüthet (megsínyli a túlterhelést). A lisztharmatra kissé érzékeny, de normális növényvédelemmel jól megvédhetö. Valamivel korábban fakad, mint az olaszrizling.
Szerintem keresd meg a pécsi kutatót, hátha tudnak segíteni, mi a legjobb. De a fajta szerintem nem minden talajon jó savtartó, így nem biztos, hogy magában jól jársz vele. A másik része pedig, hogy otthonra, magadnak nem próbálsz meg rezisztens fajtát? Kényelmesebb, olcsóbb.
Olaszrizlinget szeretnék ültetni, házikerti méretben (1-2 száz tőke), saját fogyasztásra, hobby célból. Mivel jópár klón létezik, így felmerül a kérdés, hogy melyiket?
Sajnos akinek a környezetemben van rizlingje nemigazán tudja, hogy neki milyen van pontosan.
A terület keleti tájolású ,enyhén lejtős, talaját tekintve kötöttebb, néhol agyagos, kavicsos.
.