Vegyszermentesen: 3 hét takarás 1 hét kinyitás, 3 hét takarás 1 hét kinyitás, ismételve amíg szükséges. Lehet, hogy betart az ősszel de a gyomot is kiviszi. Papír (a kartont néhol ingyen odaadják ) fekete agrofólia, etc.
Hát, ezt nem volt jó olvasni:)) Ahogy jacsojnak is írtam, ez a terület kisebbik része. A többi részen kevésbé volt elhanyagolt. Itt kb. 1000 tőkét vágtam ki 20-30cm mélyen. Ezzel nincs is gond. Egyébként a nehezen kezelhető részre diófákat tervezek ültetni, többi részre csemege szőlőt és egyéb gyümölcsfákat.
Nem vagyok híve a vegyszerezésnek, de már rengeteget dolgoztam vele. Sajnos olyan meredek, hogy csak kézi munkával művelhető. A megvásárolt területnek csak negyed részéről van szó, kb. 800m2.
Én személy szerint nem végeztem semmilyen ilyne irányú kisérletet, úgyhogy nem tudom, milyen dózis az, ami még nem, és milyen, ami már igen. Viszont a német szakemberek úton-útfélen hangoztatják, és ha a helyi növényvédö állomás alkalmazza öket, akkor megalapozott kell legyen az általuk leírt minden mondat.
De ha belegondolsz: a szölö ezen fázisában miért is kellene +N? A hajtásnövekedés már nem igazán kívánatos, a cukorképzéshez nincs rá közvetlenül szükség, akkor meg minek?
Gondolod, hogy hektáronként 70-80 deka nitrogén lombtrágyának lenne bármilyen hatása a rothadásra? A többi tartalomnak inkább lesz kedvező hatása a borra, vesszőbeérésre mint annak a csöppnyi nitrogénnek.
Sokáig bírkóztam egy , a leírtak szerinti hasonló teruletten. Mindent elkövettem. Fűrész, csákány, kapa, fűnyíró, gyomirtó stb. Kb 10- 15éves játék volt. Volt hogy 1évig nem nyúltam hozzá, azután újra felmérgeltem magam. Brutális dózisban gyomirtó. A természet mindig visszavette tölem. A szőlő újra előtőrt, a fák gyökerei újra kihajtottak. Végül tarra kivágtam mindent, majd egy kis gumi lánctalpassal egy havarom 4napig kapirgálta a gyökereket.
A kabuki hatása kis túlzással szinte azonnal látható. A perzselés szépen működik a szőlő tekintetében, emiatt én törzstisztításkor nem is szedetem le a legalsó zöld hajtásokat, mert gyorsabb a vegyszeres módszer. De az erősebb, nagyobb gyomok nem mindegyike adja meg magát a perzselő hatásnak. Azokon szépen látható a fozát lassú sárgító, blokkoló, döglesztő hatása.
Persze ha az iskola példa, az ideális körülmények között történne minden beavatkozás, akkor lehet hogy levinne mindent a kabuki.
Szerintem vegyszerrel környezet barátan nem tudod kiírtani. Nem tudom, géppel miért nem járható a terület, és mit akarsz vele kezdeni. Nem marad más akkor, mint a tövek kiásása.
Nem tudom mi ez, de az idei évre jellemző, az biztos.
Én is kérdeztem ehhez hasonló tünetekkel kapcsolatban, de addig jutottam, hogy nem lisztharmat, és azt kell mondjam, a jeget sem valószínűsítem, mert nekem lomb alatt is jelentkezett. Olyan, mintha a sok csapadék okozná, de mindig a napos oldalon jelentkezik.
Mást nem tudok, leszedem a "sérves" bogyókat és várok.
Utólag egyértelműsítve a kérdésem, csak azt akartam tudakolni, hogy -mivel jégeső általában nem néhány négyzetméteren szokott esni- más tőkén vagy növényen van-e esetleg nyoma.
A jégeső azért tűnik első számú gyanúsítottnak, mert egyik napról a másikra, más károsító, nem tud ilyet produkálni és ha sikerülne megoldani a talányt, abból többen is profitálhatnánk. ( pl. a lisztharmatfertőzés után még napok telnek el a repedésig)
Én csak annyit tudok, hogy fürtzáródás után se talajlazítás, se +N nem javasolt, mert mindkettö elösegíti a rothadást (szürkerothadás of korsz), elöbbi azzal, hogy segíti a N-feltáródást.
Hogy a Ca-lombtrágya mit csinál, ill. miböl áll, pláne nem tudom, se vegyész nem vagyok, se növényorvos.
Kalcium nitrát is kerülendő? Mert hogy kisebb legyen a rothadás valószínűsége szerettem volna Ca lombtrágyát használni még.
Lisztharmat ellen kb 2hete kapott folicurt, akkor se, meg most se láttam tünetet (meg tavaly se) úgyhogy bátorkodtam kihagyni lisztharmat elleni szert.
van_Persil által leírtakhoz nincs mit hozzátenni, de meg kell kérdeznem, hogy csak a Palatinán látszik a baj? Egyedül álló tőkéről van szó?
Nekem, a repedésektől eltekintve, a Jupiter néz ki hasonlóan, de az fürtperonoszpóra.
Egyszer valaki felvetette, hogy a fajtajellegeket az általunk tapasztaltak alapján is össze kellene gyűjteni.
Kulicz írja valahol, hogy a Jupiter fogékony a lisztharmatra, hát a peronoszpórára is. Az idén terem(ne) másodszor, de két fürttől eltekintve az összes többi tönkre fog menni szinte teljesen.
Ha fakó lenne, mi okozta a repedéseket? A fakó ott tud fellépni, ahol valamilyen mecsanikai sérülés volt, majd a kifolyt leve fertőzheti a többi bogyót.
Itt is az van, ami egy másik fórumozónál is volt: olyan, mintha jégverés érte volna. Ha csak a bogyókat nézem, simán rámondanám a jégverést, mert ahol a bogyót éri, ott vagy bebarnul idővel, vagy pedig fel is reped.
A peronoszpóra is fonnyasztja a bogyókat, de ott nem szokott repedés lenni. A lisztharmatnál szokott repedés lenni, de akkor lennie kellene látható lisztharmatnak a bogyókon, itt viszont semmi ilyesmi nincs.
