Felénk a kacs az a tekervényes valami, amivel kapaszkodik a szölö, a hónaljhajtás az hónaljhajtás. Szóval: a hónaljhajtást, ha már pár centis, ki lehet törni a fürtzónából (az alsó 20-30 cm-es része a hajtásnak). Ezt én 2-3-szor szoktam egy évben csinálni, de mindig csak a keleti oldaláról a soroknak, a nyugati oldalán nem megyek végig, amit nem veszek észre a keleti oldalon haladva, az árnyékolja a délutai napfényt, max. tetejezéskor viszzavágom.
Mannak olyan vélemények, hogy minden hónaljhajtást ki kell törni az egész hajtáson. Ez azért butaság, mert a szölönek szüksége van azokra a fiatal levelekre, amik a fürtzóna fölött jönnek. Ugyan a fiatal levelek érzékenyebbek a peronoszpórára, de noirmális növényvédelem mellett ez nem jelenthet problémát.
Megintmások szerint nem szabad egyet se kitörni, hanem a második levél fölött kell elcsípni.Viszont ez esetben nem is tetejeznek, hanem hagyják a hajtást megnöni akár 3-4 méteresre, de a növekedési fázisban végig egyengetni kell a hajtást, hogy ne gabalyodjon össze a szomszéd hajtásokkal. Ez borszölö esetében, kézi szüret mellett nem járható út, kizárólag hobbikertben, pár töke csemegénél.
Lehetséges, hogy hülye vagyok, de ezt nem értem... Ez tényleg azt jelenti, hogy a gyönyörűen érő fürtöket idő előtt le kell szedni, mert "a nagy bortermelő országok tavaly visszaszerezték azokat a piacaikat, amelyeket elvesztettek a 2017-es gyenge termés miatt, és a magyar termékek ismét kiszorultak ezekről a helyekről"??? Ha erre valaki pénzt ad, az egy idióta. Aki elfogad, az is. Tényleg nem tudom, hogy jól értem e a cikket.
De a 100 Ft-os bor is már bocsi. Ha mindent beleszámolsz a munkaigénnyel együtt akkor 400 Ft alatt nem lehet bort (hangsúlyozom bort) előállítani.
A megoldás egy komplex folyamat lehetne, ahol a marketingen keresztül a szőlő egyéb feldolgozásáig, a tároló kapacitás növeléséig sok mindent kéne tenni.
Nem készítettem, és mint mondtam csak okoskodok és keresem a megoldást, de azt is csak elméletileg. Azonban ha jól tudom akkor 3 kg szőlő az kb. 2 liter bor és még marad az energiára és az egyebekre 10 forint. Ne nyissunk erről vitát mint mondtam, tudom, hogy ez nem jó, csak talán jobb mint a ZÖLD SZÜRET. Főleg azért , mert az utóbbi években lehetne zöld szüret a dinnyén az almán a szilván stb. sajnos ez a mai magyar valóság a mezőgazdaságban.
Nem értek hozzá csak okoskodok, a hektáronkénti 800 000 az kb 60 ft/kg szőlőár.Na most akkor a matek szerint ezt kidobjuk vagy kb 100 Ft /liter áron van termelői borunk ami azért csak hasznosabb és emberibb dolog szerintem. Nem jó ez így , de minden mezőgazdasági termék esetén igaz, ha túltermelés és dömping van akkor olcsóbb. Miért baj az ha 150-ért van literenként jó magyar bor, hát így lehet elterjeszteni és rászoktatni vagy nem?
Az acrobat II-es kategóriájú szer Magyarországon, én már tavaly se tudtam beszerezni, pedig van zöld könyvem, de egyszerűen a forgalmazóknál nem volt.
A videóban látható betegség -a videóban bemutatott levél alapján- torzult levelet eredményez, ill. nem barnult be a levél, csak kilyukadt, szemben az olvtárs képeivel, ahol kezdődő bebarnulás van.
A magnéziumhiány lehet relatív, ha túl sok a kálium. Hogy a túl sok N mit okokzhat, nem tudom. A magnéziumhiány elöször kisárguló/kifehéredö levélérközöket produkál. A nekrózis alatt azt értettem, hogy a levél kezd bebarnulni, mert elhal a szövet. Sokféle levélnekrózis lehet sokféle okkal, mind visszafordíthatatlan, mivel elhal a szövet.
Itt láthatsz képeket a különbözö hiánybetegségekröl, de nem mindig produkálnak ilyen tüneteket:
Túl erős nitrogén és tragyazas hatására előjöhet a kaliumhiany tünete? Annak ellenére is hogy a műtrágya npk osszetetelű? A fekete pontok a levélen szerinted szintén nekrózis? Esetleg magnézium hiány nem lehet? Vagy azt a túlzott kaliumhiany váltja ki?
Peronoszpóra semmi esetre sem, annak az "olajfoltjai" teljesen függetlenek a levél erezetétöl, itt viszont a föerektöl legtávolabbi rész kezd bebarnulni, elhalni.
Feketerothadásnak se gondolnám, az az alábbi linken lévö cikkben lévö képeken látható tüneteket produkál, fontos kritérium, hogy az elhalt levélrész élesen körülhatárolt:
Én leginkább káliumhiányra tippelnék, vagy valami más hiánybetegségre, aminek hasonló levélnekrózis a tünete. A hasonló levéltünetet produkáló Escára azért nem, mert az csak az év késöbbi szakaszában szokott jelentkezni, kb. a bogyók zöldborsó nagysága után.
Szia az utolsó kép alapján azt mondanám hogy peronoszpóra és talán feketerothadas(piknidiumok miatt ) de kérlek várd meg a többiek válaszát is mielőtt pánikba esnel. Peronoszpórára , lisztharmatra és feketerothadas jó a Cabrio top.
sziasztok. 7 tokebol egynek a levelein kezdenek barna foltok megjelenni, alsobb leveleken szaradt reszek is lettek. A tobbi haton ilyen nincs. Zoom-ot kapott 1.5-2hete kb mert ugy tunt tetvesek, mast nem kapott. Ha elalna vegre az eso ridomil gold plus es topazt terveztem fujni vagy quadrist. Mi baja lehet? Mivel fujjam amikor olyan lesz az ido?
Az enyémen (zupan) sárga Auz fuvóka van, de ha a thiovitot bekeverem, az alapból habzik rendesen, hát még silvettel. minél inkább kutyult a lé, annál nagyobb az esélye a habzásnak, plusz a szölöben elég sokat himbálózhat a tartály, az is rásegít. Régebben Schaumstop kwizdát használtam, de az antifoamból még annál is kevesebb kell, úgyhogy 5 ml-es fecskendövel mérem az adagot. Ártani nem fog, biztos lehetsz benne.
Az axiálon nálam nagyon kicsi a keverő fúvóka nyílása, a szántóföldin nagy átmérőjű. Gondolom ez a nyomás/anyagmennyiség játék miatt. Továbbá gondolom a különböző anyagok habosodási hajlama is különböző lehet.
A héten ha végeztünk a törzstisztítással, valamikor gyomirtóznom is kellene, lehet kipróbálom, habzik e így.
A habbal az a gond, hogy abból "valamennyi" jut ki a területre, hogy mennyi, csak avéletlenen múlik. Az én permetezőmben van keverőpumpa, a gépkönyv külön kihangsúlyozza a habzásgátló használatát. Mivel 100 l-be max 1 ml kell 1 l kb az örökkévalóságig elég, és az 1 l 4-5 ezerforint, azaz pár forintot emel csak a permetezés költségein akkor amikor - ahogy teis írtad - egy permetezés ha-onként többezer forint. Szóval, én csak ajánlanitudom.
A felszívódó szereknél a "régóta használt", "jól bevált" szerek simán veszíthetnek a hatékonyságukból pusztán csak azért, mert sosem lehettökéletesenkiirtani a kórokozókat, mindigmarad, ami kibírja a kezelést. Felszaporodva viszont már nem hat ellene az eddigi szer. Szántóföldön nagyonkedveltek az azolok, tán pont az a baj velük, hogy túl sokan használják.
A mosogatószer később jutott eszembe, csak a fotó kedvéért tettem oda! :-)))
A novenyvedelem szakma a szakmán belül. Teljes tisztelettel, mély alázattal viselek a minden növényvédős felé. Én csak amolyan hobbi paraszt vagyok. Napi munkám mellett kikapcsolódást jelent, rekreációs elfoglaltság. Vegyszeres vonalon én száz éve ugyanonnan vásárolok, ugyanazzal kötök szerződést. Ez egy nagyon érdekes munkakapcsolat, hiszen az egész évi munkámat bízom rá. Jobban megbízok benne, hogy meg meg lesz védve a szőlőm, mint a nejemben, hogy biztos finomat főz a hétvégén! (Pedig jókat főz mindig.)
A teson es a mildicut is régóta alkalmazott szer nálam. Nálam minden beavatkozás az aktuális információk elemzése után, a szerek kiválasztása egy konzultációt követően történik. Ilyenkor megbeszéljük, van e valamiből maradék otthon és a legvégén sakkozunk az árakkal, mi mennyibe kerül. Nincs előttem a számla, de nagyságrendileg a mostani beavatkozás anyagköltségét kb 7-8ezer ft/hektárra gondolom.
Habzás: Külön van szántóföldi permetezőm gyomirtózni. Ebbe habzik. A vége már nagyon. Tavasszal a maradék habot, kifújtuk egy szakaszon, amit tegnap figyeltem, hogy nagyon hatásos volt, egy darabig biztos nem fog ott fű nőni. Az axiálnál nem tapasztaltam habosodást. Mint a karamellás tej, olyan volt.
