Tehát azt mondod, kén már nem kell bele. Megfontolom - vagy teszek bele blindre egy keveset :)
A rezesbanda a meszesgödörbe az általános, mindenhol azt olvasni. De éppen itt, ezen a fórumon olvastam az ellenkezőjét! Állítólag úgy tapad jobban. Hát ezért lennék kíváncsi rá, kipróbálta-e már valaki? Én ki fogom egy kis kísérleti dózissal. Legfeljebb kidobok egy kis adagot. A kíváncsiság és a tudásvágy nagy úr ám! :)
Az arányok stimmelnek, én rézgálicból csinálom /nem vagyok vegyész.../ minden jó.... Alapszabály MINDIG A REZESBANDA MEGY A MESZESGÖDÖRBE...!! tehát mindig a rezet kell a mészbe önteni, ellenkező esetben kicsapódik / vagy valami ilyesmi..../ tehát nem lesz jó...
Szerintem ezt ne kutyuld tovább....az öregek sem csinálták...és ők tudtak valamit amit mi már sajna nem igen...???
Köszi, átolvastam. Én is ennek a híve vagyok, habár magam még sosem kevertem, bordóit. Most majd fogok. Nem találtam viszint az arányokat. Máshonnan, anetről össze szedve úgy gondolom, hogy 1 kg réz-szulfáthoz 1.5 kg oltott mész rendben van. Mindkettőt feloldom 5 liter vízben, s csak használat előtt keverem össze 1:1 arányban, így akkor ez 10%-os. Ezt hígítom igény szerint. Alapesetben 1%-os lére gondoltam, tehát ebből a keverékből 1 decilter kell 10 liter vízhez. Ha rosszul számoltam, javítsatok ki.
Mindenhol azt olvasom, hogy rezest a meszesbe a keverésnél. Itt korábbról viszont találtam olyat, hogy fordítva, mert akkor lesz az anyagnak jó a tapadása. Erről mi a véleménye annak, aki ismeri a kérdést?
Más: kénport milyen arányban kell hozzá keverni?
Kell-e még valami mást hozzá adni?
Elég az 1%-os oldat úgy általában, például ilyentályt?
Teljes mértékben homoktalaja van. Olyan, mint ami a homokórában van.
A Concord szőlőmön minden évben rengeteg termés van, filoxéra ide vagy oda. Azon az egyetlen tőkén megvan legalább egy mázsa, de inkább több. Nagyon szeretem, finom, aromás, mézédes, olvadó héjú.
Az elterjedtebb legenda szerint Kocsis Pál egy kisfiúval való véletlen találkozás során agyalta ki a szőlőfajta nevét (még a Wikipedia is ezt a változatot hozza, azzal a kiegészítéssel, hogy "Pali bácsi így mesélte"), de a borfelvásárlós változat is tetszik. :-)
Nem tudom, mennyi a valóságalapja, ma reggel hallottam a rádióban.
Anno Kocsis Pál a szőlőnemesítés során nem jelölte meg a más fajtával beporzott fürtöket, hanem csak fejben tartotta, hogy melyik tőkén melyik fürtöt melyik fajta porával porozta.
A később Irsai néven ismertté lett fajta magját tartalmazó fürt korábban ért be, mint a többi, és egy tájékozatlan kapás megette. Kocsis maga köré gyűjtötte az embereket, de senki nem vállalta. Ekkor így szólt: Semmi baj, kartársak, lehet kapni a gyógyszertárban ricinust.
Minden embernek ricinust adott be, így gyorsan előkerültek a magok, nem emésztődtek meg, el lehetett őket ültetni.
A fajta neve meg úgy lett, hogy a kísérleti ültetvényről szedett szőlőből bort csináltak, és Kocsis Pál elhatározta, hogy amelyik borkereskedő megveszi, arról lesz elnevezve a fajta. Egy Irsai Olivér nevű kereskedő vette meg.
Tavasszal kaptam egyetlen darab Fanny vesszőt, hát, az gyönyörűen kihajtott. 2 hajtás is van rajta, szép nagy levelekkel. Kíváncsi vagyok mi lesz belőle.
Ilyesmi nálam is van és volt tavalyelőtt is. A Fanny nagyon érzékeny rá, minden évben a legkorábban és szinte garantáltan kialakul. Egyébként az egyik legszebb, legformásabb fehér szőlő, és nem mellesleg finom is, kellően sokat is terem, brutális a növekedési erélye. Ezt a fajtát javasolnám lugas kialakítására annak, aki olyan fajtát szeretne, amelynél a termés is hasznosítható (nem is akárhogyan). Itt is írtam a fajtáról annak idején.
Rambo akkor zöldrothadást mondott rá: 5760, 5762, .
Mit lehet tenni akkor, amikor szinte nam, mint nap esik? A bordóit seperc alatt lemossa és akkor már védtelen? De ha lefújom és megint esik, akkor másnap megint ugyanaz a helyzet? Mi a teendő ilyenkor?
Nem tudom miért tünt el a Mathiász Jánosné fajta, de nálam is az öreg szőlőben hiányos permetezés miatt kipusztult a szőlőskertek királynője (is). Aztán amióta kezdtem komolyan venni a szőlő növényvédelmét nem pusztulnak aannyira a tőkéim. 2004-ben telepítettem új helyre újabb fajtákat amit kaptam a kertészetben és mind megvan, sokkal erőteljesebbek mint az öreg tőkéim.
Érdekes módon van a szomszédunkban egy 80 éves bácsinak szőlője, évek óta nem metszi, nem permetezi, nem kapálja senki és mégis megvan, terem is 6 méteres vesszőkön valami aprószemű szőlőt.
MÁS: Szerintetek miért tűnt el a Mathiász Jánosné muskotály szőlőfajta majdnem mindenhonnan? Szerintem egy jó fajta csemegeszőlő, egy világhírű szőlész által nemesítve. Neki köszönhetjük többek közt a Csaba gyöngyét és a Szőlőskertek királynője muskotályt is.
A M. J.-né muskotály viszont szinte sehol nem kapható, se piacon, se szupermarketben, a kertészetek többségében sem. Nem is termesztik nagyüzemileg és a házikertekben is nagyon ritka.
Nálunk még a dédapám ültette ezt a fajtát még valamikor a 30-as években, azóta is élnek és virulnak trágyázás, locsolás és permetezés nélkül.
Lehet, hogy azért tűnt el, mert külsőre nem annyira mutatós?
Manapság mindenhol azokat a felfúvódott, íztelen förmedvényeket árulják.
Ez nem peronoszpóra, inkább valami sérülés érte a bogyókat vagy megszúrta valami kártevő. Kiskertben ha nem sok van belőle le lehet csípni egy ollóval mert a sérült bogyó fertőződhet és szebb is ha nem csúfítja el a fürtöt egy-egy ilyen bogyó.
Ez peronoszpóra? Szerencsére még csak pár ilyen lila bogyó van. Nyilván ezeket már nem hozza vissza semmi, de ha a maradék 90% megmenekülne, az jó lenne.
Erre a mondatra gondolsz? "Ilyenkor mindenképpen tanácsos felszívódó szerrel védekezni, amely a növény szöveteiben is elöli a gombafonalakat."
Amelyik bogyó már lila és összeaszott azt már nem fogja meggyógyítani, kiszépíteni és fogyaszthatóvá tenni, csak elöli a gombafonalakat és nem fertőz tovább. Azért ez is valami úgyhogy permetezni kell, hogy a maradék termés egészséges maradjon és a szőlő be tudja érlelni a vesszőket hogy jövőre lehessen termésünk.
A perenoszpórát egy gomba, a Plasmopara viticola okozza, amely az Oomycota törzsbe tartozik. Máig nem jutottak dűlőre egymás között a biológusok abban, hogy vajon fotoszintetizáló képességüket elvesztett moszatok ezek a gombák, vagy sem. Egy azonban biztos: a perenoszpóra magasan[...] Bővebben!Tovább »
A leveleket és a fürtöket nemsokára tüzetesebben áttekintem az egész területen, tegnap csak futó pillantásokat vetettem rá, de eléggé elszomorított a látvány. A szőlőterület hatmadán egy jó hónapja vashiány lett úrrá, néhány tőkén teljesen elhalt a lombozat, de a többségén némi tápoldattal tudtam segíteni. Elég sok a félig meddig sárga, itt-ott megégett levél, elég nehezen tudok eligazodni közöttük. Mik a levélen a peronoszpóra csalhatatlan tünetei?
Én sem vagyok biztos benne, hogy peronoszról van szó.
Mit mutat a levél? A vörös szőlők közül a bíbor kadarka fürtjeinek nap felé néző oldalán nekem minden évben lilás színeződés jelenik meg. A soron következő permetezést követően is megmarad ez az állapot, de a fürt normálisan beérik.
A peronoszpórát csak megelőzni lehet, amibe beleütött már nem tudod kipermetezni belőle. Mentsd ami menthető még most is permetezni kell mert az esők után jön a meleg és a peronoszpóra mindent elvisz. Én most egy szelektív permetezésre készülök, ami már pár napon belül érik azt már nem permetezem, a később érőket lenyomom mégegyszer Quadrissal.
