Tisztelt Mindenki!
Mivel az "Alig leplezett az utálata Pál apostol ir" c. topicból néhány személyes jellegü hozzászólás a téma offolása miatt ki lett törölve (szerintem jogosan) ezért az érintettek beleegyezésével itt újra bemásolom, mert itt oncopicnak minősül.
Amit megjegyeznék hozzá, az az lenne, hogy a magam részéről a jelenben semmit vissza nem vonok a véleményemből, mert igaznak tartom és tiszta lelkiismerettel írtam én is amit írtam.
CSerfának nem a hitét szándékozom csorbítani (mint ahogy senki másét sem), hanem a modorát és a hozzáállását az emberekhez és a vitához kritizáltam. Hogy ez mennyire "biblikus" nem is firtattam soha, de a véleményem nem rejtem véka alá én sem.
Ez részemről nem több, mint megállapítás, mert nem hiszem hogy van érteme erről vitázni vele, míg fenntartja azt a állítását, hogy nem hisz el nekem smemit.
Tehát akkor a kitörölt hozzászólások, amik ezidáig megmaradtak: (a tördelés nem eredeti!)
oncogito:
Cserfa, nagyon el vagy szállva!
Te megítélsz embereket, pedig te is csak részigazságokat kaphatsz most még! Nem cselekedeteket, hanem egész embert ítélsz meg, akivel Istennek van akarata! Azt mondod emberre: "név nélküli arctalan senki, gonosz, hazug" - és azt mered mondani, hogy ez készen van, elvégeztetett! Mintha már nem is lenne szükség az Itéletre - mert te előrehoztad!
Becsapod önmagad és másokat is azzal, hogy nem tanítasz, pedig sugalmazol! Sugalmazod, hogy mit is tennél más helyében - pedig ha Istennek minden emberrel megvan a maga akarata, akkor miért is tenné más, amit te tennél a helyében? Kibúvót keresel ezzel - és azt hiszed találtál is a felelősség alól! Nem segítesz, csak kritizálsz, nem tanítasz, csak megítélsz, nem bíztatsz, csak sértegetsz! Kevély vagy, de mások önérzetébe nyilvánosan beletaposol! Ahogy nekem is írtad: "véded a magadét"! Azt mondod, neked nincs elvárásod, de elfordulsz, mintha leprás lenne, aki nem enged neked!
Harci kedved, versengésed, legyűrési kedved szabadjára engeded és nyiltan megvallod nem szereted, akivel teszed, nem szeretetből teszed - mint akinek hatalma van mások felett. A tévedésre azt mondod: tévtanítás. A véleményre azt mondod: tévelygés. A szándékot is ismerni véled és ítélsz! És láthatóan magabiztosan és láthatóan élvezed. De ne feledd, neked sem jár több, csak rész szerint! Cserfa, Isten hatalmát nem bitorolhatod - bármilyen is a kapcsolatod vele!!! Istenből, Jézus szeretetéből nem tagadhadsz ki senkit - mégha arctalan, névtelen senkinek, bolondnak, gonosznak, hazugnak is tartod! Ne feledd: rész szerint az igazság!
A te dolgod, hogy mit hiszel abból amit irok és minek véled: de szeretetből írom amit írok, mégha nem is kíméllek és nő létemre férfi dolgába szólok nyilvánosan! Ha a gonosz szólhat közlendőjében kilencven százalékban igazat, a jó is szólhat mondandójában valamennyi igaztalant - én ezt rovom fel neked, ez a panaszom ellened.
CSerfa válasza:
Oncogito!
Te saját okoskodásodat szőnéd bele az apostoli tanításba, átértelmeznéd, kedved szerint szabnád. Megmutatom tévedéseidet: Nem részigazságot, hanem tökéletesen mindent megkapok ahhoz, kit ismerjek el társamnak, és kit nem. Ez egyértelműen apostoli tanítás (kivel vállaljam a közösséget), ha ezt rendelte az apostol, és így az emberek vizsgálatát, akkor te hiába hozol ide egész máshogy értendő rész szerinti ismeretet. Lásd, ez egy rész, ezt a rész megkaptuk. Érted? Teljesen megkaptuk, hogy megítéljük a lelkit, s testit, és elhatárolódjunk attól. Ez tény, ha a Biblia igaz. Ha van rész, melyet nem kaptunk, nem erre vonatkozik, állításod téves.
Az az állításod is téves, ha valaki téved, mindig, vagy általában tévelygésnek mondom. Domestosnak, újvárinak, és sokaknak tévedéseit (legalábbis szerintem azokat) nem minősítettem tévelygésnek. Tekints csak a Jehova tanúi tévtanításai topicba. Igaz, van, amit tévelygésnek tekintek, de van, amit nem. És ezt helyesen teszem.
Hogy én megítélek embereket, jól teszem. Erre van indíttatásom, és ezt (hogy a hozzám hasonlóak így vannak) be is jelentette Pál. Ha te ezért nagyon elszálltnak minősítesz engem, akkor te tagadod, amit én vélek magamról. Hogy szellemi ember lennék. De előtted írtam magamról, én inkább szellemtől indíttatva írogatok, és nem értelemből. Így az én védekezésem ellened megáll, te viszont butaságot, az apostolnak, és az én több (jó sok) írásomnak ellentmondót állítasz, méghozzá súlyos vádként. Igazságtalan vagy!
Hogy egész embert ítélek meg, erről mondja Pál, erre kaptuk Krisztus gondolkodását (értelmét). Nem értem, miért ne így tenném? Más is intett, másnak is megfeleltem, a Bibliával ellentétben állna, ha valaki elhagyná Krisztust, az ítéletet (Krisztus ezt hibául rótta fel). Ő maga is így tett, és ezt nem tiltotta, hanem tanította (pl. Pálon keresztül). Mondd, te kivágtad a Bibliából Júdás levelét? Ha Júdásnak, Péternek (akivel egyenlő drága hitet kaptunk), stb. szabad, azóta megváltozott Isten, hogy nekünk nem szabad? De bizony, hogy szabad, legyünk csak az ő követőik! Ez a felrovásod is téves. Olvasd inkább a Bibliát, és meglátod, nagy összhang van a viselkedésem és a Biblia között, sokkal nagyobb, mint gondolnád (ha megértenéd, tán padlót is fognál). Nem ábránd el, hanem élet, és én élem, anélkül, hogy erőlködnék.
Az meg nem igaz, hogy azt mondtam emberre, készen van, elvégeztetett. Ez is tévedésed (csak tévedésed van, gondolom). Én azt mondtam, nem várok rá, az Úrra vetem, én nem törődöm vele többet. Erről többször olvashatsz, hogy értem. Írtam nem egyszer, az Úr irgalmasabb, mint én. Írtam nem egyszer, ha az Úr serkent, megbocsátok, elengedek, megkövetek olyan embert is, akit egyébként nem. És volt nem egyszer, hogy így is tettem, senki nem várta el, sőt, mindenki beletörődött, hogy mi van, és mintegy magamtól (meg hitem szerint az Úrtól) megkövettem, bocsánatot kértem. Más fórumon is, sőt, erre topicot is indítottam. Azt is nem egyszer írtam, nem az enyém az ítélet, igazságtalan vagy, hogy kiragadod írásaimból az engem terhelőt, és a többit feleded. Igazságtalan az az elvárásod is, hogy részletesen magyarázzam meg, hogy és mint értem. Erre egyetlen egy példa nincs a Bibliában, jól el kell fordulni, otthagyni, kimenni közülük, nem kell magyarázkodni, csak tenni. Mondom, igazságtalan, Istentől idegen ez a te elvárásod, itt neked volna mint tanulni!
Téves azért sóhajtoznod, miért azt vizsgálom, mit tennék a másik helyében. Alapvető krisztusi tanítás, sőt az a törvény és a próféták, tegyük azt, amit szeretnénk, hogy velünk tegyenek. Nem azt kell tenni, amit a másik várna el, hanem amit az ő helyében mi szeretnénk. Bizony! Ebből meg az következik, ha ő igazságtalan, én akkor is úgy feddem, azt várom el tőle, amit én magam szívesen, készségesen megadnék. És ha én hálákat adok az engem feddőnek, intőnek, akkor én készségesen feddek, intek. Ha pedig nem enged, rosszabb lesz a hitetlennél, ha okom van a panaszra. Lásd, ha te engem rosszabbnak tartasz a hitetlennél, semmi bajom vele. Semmit nem zavart, hogy mi elváltunk, pedig olykor kértem vezetést veled kapcsolatban, mint embert, sajnáltam, hogy elszakadtunk. De semmi több. Ám ha engem nem is zavar, hogy milyen gonosznak, vagy ilyen-olyan vétkesnek tartasz (elszálltnak, bitorlónak, stb.) de megfelelek, mert jó lesz a válaszom mintának, hivatkozhatom rá, mint a tipikus törvénykező humanista uralkodási próbálkozásának kudarca. Mikor megpróbálja kilesni Krisztusban levőszabadságomat, és humanista elvárásaival próbál megkötni. Nem megy ez neked, szabad vagyok, mint a Linux.
Segíteni pedig készségesen segítek. Testvéreimnek (atyafiaknak). Lásd, nem való a fiak kenyerét elvenni, és az ebeknek adni mondta Jézus. Mondom, nem való! Méltatlannak Ő sem segített. Bizony! Aki nem hitt Benne, nem kapott Tőle semmit. De lásd, fizetek adót, és nem zavar, ha akármire fordítják. Olykor diákjaimat ingyen korrepetálom, és szabadidőmben is készségesen segítek. Csak legyen értelme! Csak ne fetrengjen, aki elesett, hanem igyekezzen felállni! Aki fetreng, elkerülöm. Aki fel akar állni, ha elbukott, annak kezemet nyújtom. De nem sajnálom adóforintjaimat a fetrengőn segítőtől sem, csak általában a halottakra hagyom a halottak dolgát. Mondd, nem ez a krisztusi? DE!!! Én bizony nem vagyok humanista, a humanisták gyűlöletüket ember és Isten iránt szeretetnek hazudozzák, és ezzel kelletik magukat. Én szeretem Istent, és igazságosnak tartom, és nem akarok Nála jobb lenni.
Abban igazad van, hogy akit nem szeretek, ráeresztem legyűrési kedvem, stb. Különben embereket ölnék virtuálisan, Unreal Tournament, Far Cry, meg egyebek. És élvezném, mert szeretek küzdeni. Ha ezt tagadnám, hazug lennék. Még csak serdülő vagyok az Úrban, és nem kaptam szellemet, hogy ezt megfeszítsem. Sőt, az is lehet, az Úr így gyönyörködik bennem, elvégre is férfi vagyok, és a férfihez illik a küzdelem. Nem tartom igazságtalannak, hogy jól leverem az erre méltót, becsületemre legyen mondva, megvédtem a fegyvereseket is (JT topic), hogy az Úr a megtért katonákkal még a fegyvert sem rakatta le. Én játsszam a mimózát, az erőtlent? Nem! Egyelőre maradok, aki vagyok, nem látom be, miért ne verném le az ostobát. Sőt, Salamon is azt írta, feleljek meg a bolondnak, de ne az ő bolondsága szerint, hogy ne kérkedjen, hanem az ő bolondsága szerint úgy, hogy megszégyenüljön. Olvasd csak Salamont, nem szabad meghagyni bolondságából táplálkozó bölcsnek-látszódásában. Azaz jól teszem, lehet, hogy Istentől teszem, hogy jól leverem, akit jól leverek. Ellenem való sóhajtozásod ebben is igazságtalan.
Abban tévedsz hogy én valamiféle univerzális istenből kitagadnák bárkit. (Téged is ilyen univerzális istenben hívőnek gondollak.) Az én Istenemből meg azt tagadok ki, akit csak akarok. Az nem zavar, ha engem is kitagad bárki az ő istenéből. Ez Vallás-filozófia fórum, itt miért ne írhatnék az én hitemről? Ha én abban hiszek, nem ismerte meg az én Istenemet, azaz az én Istenem nem ismerte meg egy bizonyos fórumtársamat, ugyan miért ne írhatnám ezt az én Istenemről? Én az én Istenem tanúja vagyok (mindig is ezt írtam, nem most találom ki), és te milyen alapon mondasz engem bitorlónak, meg egyébnek? Ha te nem vállalod velem a közösséget, ha neked ilyen Isten nem kell, akinek ilyen tanúja vagy, odáig mehetsz, abban az Istenben nem hiszel, nem kell neked, Akit CSerfa vall. Lásd, senkit nem próbálok rávenni az én Istenem követésére. De senkiről bemondásra el sem ismerem, hogy megismerte volna. Hitelt ugyan adok neki, te igazán tanúsíthatod, veled igencsak igyekeztem, nehogy félreértselek, nehogy igazságtalan legyek. Actionman után veled-érted fáradtam a legtöbbet, figyelmes voltam és komolyan próbáltalak megérteni. Nem lehet, hogy felelősséget érzel amiatt, hogy miattatok lettem elutasítóbb, határozottabb, egyenesebb? Nem lehet, hogy ezt lepleznéd, és inkább engem formálsz hamisnak?
A szereteted meg gyűlölet. Gyűlölöd szabadságomat, hogy gonosznak tartalak, és gonosznak tartom igyekezetedet, hogy a Biblia Istene helyett valami humanista jóistent állítanál a bibliások elé, hogy általános humanista maszlaggal kötöznél meg, hogy nem vagy hajlandó elgondolkodni, mit írok, hogy szemeidet megkened, mikor intenek (mert tudtommal nem csak én intettelek), hogy igazságtalan vagy. Te kimazsoláznád a Szentírást, és felbontanád, és amit kirgadsz belőle, úgy rakod össze, hogy saját dolgaidat igazold. És cseppet sem zavar, hogy te elítáled Jézust, apostolait, a Biblia íróit, hogy ellene állsz, amiért Ő meghalt, hogy lerontanád munkáját, és az Ő vére által szerzett szabadságomat nyesegetnéd humanista álszent dolgaiddal. De nem engedek neked! És jól teszem, mert az ilyeneknek semmit nem kell engedni! Semmit! Ezt pedig Pál rendelte. Nem vagyok humanista, nem fordultam el Istentől, azt hazudva, jobban szeretem az embereket. Hanem Isten szeret jobban!
Neked akkor lesz esélyed engem sikeresen inteni, ha a Bibliával összhangban teszed. Egyelőre akármit írtál, téves volt, a Bibliával, Jézussal és apostolaival ellenkező, és( az értelmem mondatja velem) esélyed sincs szvsz, hogy bármikor ellenem más eredményű legyen a próbálkozásod. Nem elbizakodottság ez, hanem bizalom. Mert nem tagadom, bízok Istenemben, Aki vezet (hitem szerint persze), aki lelkiismeretet ad, és lelkiismeretem tiszta. Amíg pedig így van, esélyed sem lehet, ha Isten velem, kicsoda ellenem?
CSerfa
oncogito:
Azt írod:
"Az meg nem igaz, hogy azt mondtam emberre, készen van, elvégeztetett. "
Nekem meg azt írtad korábban:
" Lásd, téged nem bolondnak tartalak, hanem gonosznak, nagyon gonosznak, aki nagyon mélyen gonosz, és gondolkodással, lelkiismerethez hasonló képmutatással leplezed (tán még magad előtt is) gonoszságát. (Ezért is zárkóztam el veled az emilben való megbeszéléstől is, mert ez meggyőződésemmé vált. Lehet, hogy nem voltál ennyire gonosz, de hitem szerint Isten erre adott téged, elváltoztál, kifejlődtél, és ez készen van."
Cserfa, ezt a mondatodat meg gondold át mégegyszer:
"Az én Istenemből meg azt tagadok ki, akit csak akarok"
Nem ellened szóltam, nem "fogást keresek rajtad" én szóltam és ha kell, máskor is szólni fogok - de te annak veszed, aminek akarod. Részemről egyelőre befejeztem, mert nem vitát akarok - csak szóltam.
CSerfa:
Oncogito!
Te magad idézted, és mégis feleded? Azt írtam neked: tartalak. Érted? Nem azt írtam, hogy ez kész, meg elvégeztetett, hanem azt, ilyennek tartalak.
Mármost azt is írtam, ha én valakiről tartok valamit, véleményt formáltam róla, ezt Isten megváltoztathatja. Anélkül, hogy az illető bármit tenne. És erre volt is példa, lásd Udvari, Bubis, stb. Bizony én kezdtem a békélést.
De lásd, azt is írtam, veled kapcsolatban is vártam-kértem vezetést, azaz esélyt adtam, tévedek, Istenemnek más a véleménye, máshogy vezet.
Idézet tőlem: pedig olykor kértem vezetést veled kapcsolatban
Nem megy ez neked, oncogito!
Azonban láttalak téged nyilvánvaló dolgot is tagadni. Most sem csodálkozom, hogy ilyen rosszindulatúan próbálod összerakni a szerintem korrekt viselkedésemet valami gyalázatosra fordító vádjaidat.
CSerfa |
