Hát az attól függ. Ha az első robbanásban nem használódott el az egész, akkor a maradék még táplálhatja percekig az égést, ha pl. korlátozott a kiáramlása a tankból. Egyébként cseppfolyós oxigént szoktak vinni, szóval abból elég sok elfér.
Igen erre én is gondoltam, csak kizártam azzal, hogy annyit nem vihet hogy égjen percekig. Ha nagyon sokat is visz az akkor is csak egy robbanásra elég, nem? Semmiképpen nem folyamastos égésre.
Jól van, pongyolán fogalmaztam, szóromahamutafejemre :) Én az eredeti problémára kihegyezve írtam mindent, amit írtam. Jelentősen elméleti irányba mentünk el, ami nekem nem erősségem sajnos. Persze nagyjából tudom, mi az a pointing-vektor (nem y-nal írják?), és tényleg 2 vektor az infónk, de ez a lényegen mit sem változtat. Mármint a topic témájának szempontjából.
>> Ekkora hullámok csakis "oldalról" látszódhatnak, ahogy azt az angol nyelvű cikk ábrája is mutatja.
> Jó poén! :-)
> Hogyan nézel rá egy gömbhullámra nem oldalról? :-)
Jajj, már megint a precízkedés :) Szóval messziről nézzük, na. Az egész dolog lényege, hogy nem időtartományban érzékeljük a hullámot, mert az nyilvánvalóan lehetetlen, hanem térben látjuk, távcsővel.
Egyébként nem a mágneses tér változását mérném, merthogy az szinte 0, hanem magát a mágneses teret. (Magyarul: itt nem használható az egyszerű keretantennás mérés! Az csak egy ismert példa volt a hullámhossznál jóval kisebb antennákra.)
Megmondom őszintén, hogy nem volt célom közelebb vinni a problémához. Csak egy tévedést javítottam ki.
Az extrém kis frekijű hullám valóban megkülönböztethetetlen a DC-től, csak eredetileg nem is ezt állítottad feladatul.
A derivált-vektor iránya csak akkor mond valamit, ha ez az egyetlen ilyen jellegű forrás az általunk jelenleg látott világegyetemben
Nem a derivált vektor, hanem a térerővektorok keresztszorzata, de hagyjuk. Nem kell, hogy ez legyen az egyetlen forrás, csak az, hogy ő legyen a legerősebb. Úgy is fogalmazhatnám: jelentősen emelkedjen ki a háttérzajból. Ezt a követelményt mindenféle vételnél magától értetődőnek tekintjük.
A mondandóm lényege: a hullámhossznál összemérhetetlenül kisebb térben és időben vizsgálva a dolgot az összes infód egy darab vektor.
2 db + a belőlük számítható pointing vektor.
Ha ez nem 0 lenne, annak millió meg egy oka lehetne, de azt biztos nem tudnád belőle megmondani, hogy ez ebből és ebből a halmazból érkező feketelyuk-zaj.
Hát ha millió más hasonló erősségű forrás is van, akkor tényleg, de ezek közül soknak a hatása ismert periódusú (1 év, 1 nap), és ismert polarizációjú, így nem túl sok idő alatt különválasztható. Persze eredetileg nem azt kérdezted, hogy hogyan állapítod meg az eredetét, csak azt, hogy hogyan észleled.
Ekkora hullámok csakis "oldalról" látszódhatnak, ahogy azt az angol nyelvű cikk ábrája is mutatja.
Jó poén! :-)
Hogyan nézel rá egy gömbhullámra nem oldalról? :-)
Szerintem értem, amit mondasz, de ez a problémához nem visz közelebb... akkor inkább azt mondom, hogy egy óriási erejű, extrém kis frekijű hullámot sehogy nem különböztetsz meg egy DC hullámtól. Kiméred, hogy folyamatosan, egyenletesen változik a mágneses tér. És? Honnan tudod, hogy ez abból a galaxisból jön? A derivált-vektor iránya csak akkor mond valamit, ha ez az egyetlen ilyen jellegű forrás az általunk jelenleg látott világegyetemben.
A mondandóm lényege: a hullámhossznál összemérhetetlenül kisebb térben és időben vizsgálva a dolgot az összes infód egy darab vektor. Ha ez nem 0 lenne, annak millió meg egy oka lehetne, de azt biztos nem tudnád belőle megmondani, hogy ez ebből és ebből a halmazból érkező feketelyuk-zaj.
Ekkora hullámok csakis "oldalról" látszódhatnak, ahogy azt az angol nyelvű cikk ábrája is mutatja.
Ott, hogy egyáltalán nem szükséges félhullámú antenna egy jel vételéhez! A félhullámú dipólantennának (és az aszimmetrikus negyedhullámúnak) az a speciális tulajdonsága, hogy a bemeneti impedanciája tisztán ohmos, de ez csupán kellemes, és nem követelmény! Elterjedten használnak ennél hosszabb, és rövidebb antennákat is. A hosszabb azért jó, mert nagyobb a nyeresége, a rövidebb meg azért, mert elfér.
A ferritantenna megint más, ez a keretantennák egy fajtája, itt egyáltalán nem alakul ki hullámjelenség, egész egyszerűen a mágneses komponens (változása) indukál feszültséget benne, ezért nem számít a hossz, és (szinte) bármilyen frekire jó! A ferritmag egyszerűen csak összegyűjti a mágneses erővonalakat.
Az Index délelőtti pancserkodása után végre válaszolni tudok.
Fefe!
Nem tudom, hogy feltűnt-e, de nem írtam 50Hz-ről! A DC EM hullám is mérhető, ha elég erős szinten érkezik! Az iránya is! Ami nem mérhető, az legfeljebb a frekije, de azt nem kérdezted!
Mivel egy ferrit antannaban a terjedesi sebesseg kb 100 szor kisebb, mint vakuumban, ezert nem kell az a bazi nagy antenna, hogy fogd a Kossuth közephullamot. A fel hullamhosszra ez ~2.8 m-t jelent.
Most vetödik igy fel egy ujabb kerdes. A jo kis Sokol radioban nincs ekkora antenna. Megis jön rajra a Kossuth.
Az RTL Klub portálján, vagy a www.supergamez.hu honlapon (technika, majd tudomány rovatban), és az RTL képújság 153. (I think) oldalán részletes cikk, érdekes.
Én nem vagyok elkényeztetve :) 50Hz-es EM hullámot nyilván meg lehet mérni, de ezt az 50Hz-et tm75 kollega csak példaként mondta. A vita fő témája egy olyan rezgés, aminek periódusideje 20 MILLIÓ ÉV (vagy valami ilyesmi, egy oktávon nem veszünk össze :), és (bár az eredeti cikket elolvasva amúgy is nyilvánvalóvá válik, hogy miről van szó) én csak arra próbálok rávilágítani, hogy hiába is jönne ide az a rezgés akár mechanikai, akár EM formában, a helyi (időtartomány-beli) elemzése nyilvánvalóan nonszensz ötlet.
A cikkben egyébként ábra is van, a hullámzó gázfelhőt látjuk, így remélhetőleg erről már senki nem vitázik itt :)
Ha van elég térerő (persze nincs, tudom), akkor semmi gond! Külön az elektronyos, és külön a magnetodelejes mező mérhető oszt jólvan. Az térerők vektori szorzata meg mutatja, hogy merre megyen a hullám (nem az enyém, hanem az EM).
A Kossuthot (KH, 540 kHz) sem csak 150 méteres antennával lehet venni!
Nem lehet egyszeru, figyelembe veve, hogy a hullamhossz monjuk 50 Hz-en 6000 km. A transz-sziberiai vasuttal majdnem befoghato lenne az adas :) Ilettve, meg annyi sem kellene hozza, ha csak egy fel hullamot nezunk es figyelembe vesszuk a vas permeabilitasat es dielektromos egyutthatojat azon a frekvencian.
Ilyen közelitesben nem lehetelen.
> Az eredeti cikket nem olvastam, de ha talagatni kell, hat akkor valoszinuleg csak arrol lehet szo, hogy vmi nagyon nagy hullamhosszu (kis frekvenciaju)elekromagneses jelet detektaltak a kutatok
Bár ezen már túl vagyunk, de csak úgy elvi szinten: el tudsz te képzelni bármilyen érzékelési módját egy ilyen periódusidejű elektromágneses hullámnak? :)
Ja, ha megoldottad, esetleg még az irányát is mérd meg :)
En is utana neztem a dolgoknak. Igy mar valamennyire vilagos az egesz, de a szohasznalatot illetoen vannak kifogasaim.
A tovabbiakban, ha valaki olyan ujsagcikkre, hirre bukkan, amiben valamit nem ert, vagy felreertheto, bosszanto pongyolasaggal talakozik, kerem irja ide be magunk es masok okulasara. Koszonom!
