Keresés

Részletes keresés

tasha Creative Commons License 2003.09.28 0 0 243
nála szül Rubint Réka, ha jól tudom...
Előzmény: marla d. (242)
marla d. Creative Commons License 2003.09.28 0 0 242
illdii, MuTeR: Dr. Domokos Nándor, a BM Kórház nőgyógyász főorvosa. (ugyanakkor dolgoznak a BM-ben szimpatikus nőgyógyászok is, akikkel elégedettek a betegeik)

Hoop: jó, ezt értem, ezzel együtt ha tudatosan lennék terhes, valószínűleg nem szednék be semmit, szerintem az anya dolga ezt eldönteni. (nem akarok bunkó lenni, csak fáradt vagyok, szomorú vagyok, elegem van, de azért köszi)

Hoop Creative Commons License 2003.09.28 0 0 241
Az, hogy a tajekoztatoban mi van, nem mervado. Az a lenyag, hogy az orvosi szakirodalomban mi szerepel. Kulonbozo kategoriak vannak, Spock doki tud neked erre valaszolni. Elovigyazatossagbol minden gyogyszerre rairjak.
Előzmény: marla d. (238)
Törölt nick Creative Commons License 2003.09.28 0 0 240
Amit tehetsz, az az, hogy leírod a kórház és az orvos nevét és akkor innen tuti senki nem fogja őt választani. Sovány vigasz, de némi elégtétel azért.
Előzmény: marla d. (238)
illdii Creative Commons License 2003.09.28 0 0 239
marla, megkérdezhetem, hogy mindez melyik kórházban történt?
Előzmény: marla d. (238)
marla d. Creative Commons License 2003.09.28 0 0 238
amikor megkaptam a zárójelentést, akkor már nem volt bent az én orvosom, csak az ügyeletes, azóta meg nem tudtam rászánni magam, hogy visszamenjek oda. majd talán amikor szövettanért megyek, akkor szólok, de nem hiszem, hogy sokat érnék vele.

a sumetrolim tájékoztatójában benne van, hogy terhes anyák ne szedjék. ez nem tudom mennyire komoly tiltás és mennyire óvatosság.

a doki 6 éve az orvosom, de eddig évente csak kb 1x-2x látott. fogamzásgátlót ő írta fel.

akkor nem tehetek semmit azon kívül, hogy sürgősen orvost váltok?

Előzmény: Hoop (237)
Hoop Creative Commons License 2003.09.28 0 0 237
Jaj, ez borzasztó. A kórházban nem tetted szóvá, hogy nem az van a zárjelentésben, mint ami történt? Utólag szerintem nem sokat tehetsz. :-(
A Sumetrolim egy antibiotikum, és szerintem terhesen is szedhető. De én nem értek hozzá, azt talán Spock dokitól lenne érdemes megkérdezned.
A doki a fogadott orvosod, vagy "csak úgy" beestél hozzá?
Előzmény: marla d. (236)
marla d. Creative Commons License 2003.09.28 0 0 236
sziasztok

problémám röviden: május második felében fogamzásgátló tabletta mellett teherbe estem. nem hánytam, csak 3-4 kilót híztam, menstruáltam, úgyhogy csak júli végén, meg még egyszer, augusztus elején (kb 12 hetesen) mentem nőgyógyászhoz, aki vizsgálat után kijelentette, hogy nem vagyok terhes, nem küldött ultrahangra, és sumetrolimot, meg klion-d-t írt fel. 11 napja megint felkerestem, beutalt kórházba, ahol az ultrahang vizsgálaton az orvosok számára kiderült, hogy 16-17 hetes terhes vagyok, életképtelen magzattal. nekem nem voltak hajlandóak megmondani, hányadik hétben vagyok (én 10-12-re tippeltem), az ultrahangfelvételt se mutatták meg, annyit közöltek, hogy méhszájtágító, majd műszeres befejezés lesz, altatásban. még a kórteremben belém kötötték az oxitocint, és mivel nem hitték el, hogy tényleg nagyon rosszul vagyok, végül ott vetéltem el teljesen egyedül a kaliberekkel nagyobb magzatot annál amire számítottam (10 órányi görcsöléssel kb. egy órára egyedül hagytak, a vészhívót nem értem el). a zárójelentésemben is szebbre lett festve néhány dolog a valóságnál. azon a napon, amikor elhagyhattam a kórházat, véletlen találkoztam egy lánnyal, akinek ugyanaz az orvos pozitív teszt ellenére nem volt hajlandó elhinni hogy 6 hetes terhes, majd amikor a lány ragaszkodott hozzá, hogy de igen, és és szeretné elvetetni, akkor azt tanácsolta neki, hogy várjanak még egy kicsit, hátha magától elmegy (?!). a kérdésem az lenne, hogy felelősségre tudom-e vonni az orvost vagy a kórházat az egészért, vagy hagyjam a fenébe?

(ami a kezemben van: egy megszépített zárójelentés, meg az aug elején felírt sumetrolim és klion-d, és egy júli 28-as vérkép - szövettant majd jövő héten kapok)

umandi Creative Commons License 2003.09.26 0 0 235
Szeretnék mint érintett szülő reagálni a kezdő levélre.Most akadtam rá, még nem volt időm végigolvasni a hozzászólásokat. Mi is eljutottunk az Ilka utcába szerencsénkre. Az ott dolgozókról és főleg a kezelőorvosunkról, csak jót tudunk mondani. Kamaszfiunk 15 éves volt amikor kiderült, hogy epilepsziás. Egy vidéki kórházban ridegen közölték Vele a tényeket és gyógyszert írtak fel neki. Teljesen maga alá került.
További vizsgálatok és a diagnózis megerősítése céljából kerestük fel a kórház gyermekrészlegét. És ekkor ott történt valami, ami kirángatta Őt a számára nehezen elfogadható élethelyzetéből.Ez a valami nem volt más mint az ott dolgozók szakértelme és szeretete. Emberszámba vették, elmagyarázták a betegsége lényegét és elfogadtatták vele.Kezelőorvosa az elvárhatónál sokkal többet megtett érdekében. Dr. Fogarasi András nyári szabadsága és nyaralása alatt időt szakított arra, hogy megvizsgálja és lelket öntsön belé. Nem,nem anyagi ellenszolgáltatásért, csupán orvosi esküjéhez hűen. Esélyt adott fiunknak arra is, hogy egy távoli országban eltölthessen pár hetet egy nemzetközi rendezvényen. Olyan angol nyelvű orvosi leirást adott betegségéről,állapotáról amelyben megadta saját mobilszámát, hogyha bármi történne fiunkkal vele vehessék fel a kapcsolatot. Ugyanarról az intézményről beszélünk? Bízom benne, hogy sok jót tapasztalt szülőtársunk is jelentkezik, és elmondja nem egy rémisztő hely, hanem egy mentsvár az Ilka utcai kórház.
Üdvözlettel:Andrea
Hoop Creative Commons License 2003.09.26 0 0 234
Ugyanakkor arcnélkül, személytelenül és a másik oldal még csak válaszolni sem tud.
Én pontosan ezért írtam meg a kórháznak, hogy hol hozom nyilvánosságra a velünk történteket. Nem érzem úgy, hogy nekünk bármi szégyellnivalónk lenne. Vállalom, hogy minden szó, amit nektek leírtam, csak és kizárólag az, amit mi ott tapasztaltunk.
Betehettem volna ezen kívűl még számtalan fórumba a levelet, nem tettem. Mert nem az a célom, hogy mocskoljam a kórházat, még ha van is olyan, akinek ez felfoghatatlan, hanem az, hogy a szülők legyenek felkészültek. Számítsanak arra, hogy ilyen hozzáállás előfordulhat (tudom, hogy nem csak az Ilka utcában, velünk ott). Én nem tudtam ott higgadtan gondolkozni, és ragaszkodni ahhoz, hogy odajöjjön a főorvos. Pedig valszleg az lett volna a helyes magatartás. Nem húzódott volna ilyen rétestésztaszerűen a dolog, és nem lenne nyilvános vita, pocskondiázás. Hátha lesz olyan szülő, aki ha ezt a topikot olvassa, legközelebb lesz olyan talpraesett, hogy keresztül tudja vinni az azonnali rendezést. (Tudom, naív vagyok.)
Előzmény: Mentat (233)
Mentat Creative Commons License 2003.09.26 0 0 233
Sokat gondolkoztam ezen topic létjogosulságán. Mert ugyebár érthető, hogy egy szülő halmozottan felháborít ha gyermeke nem a megfelelő ellátást kapja, csúnyán beszélnek vele, vagy netán a legrosszabb megtörténik. Sokszor jó ezeket a sérelmeket kiírni magunkból, talán utána újra megpróbál az ember bízni az egészségügyben.
Ugyanakkor arcnélkül, személytelenül és a másik oldal még csak válaszolni sem tud. Bár ismerjük a válaszokat: túlterheltség, 36 órás ügyelet, stb. Ki a felelős ezekért, nem tudom, valószínű sok esetben tényleg nem az orvos, de sokszor igen.
Nekem van jó és rossz tapasztalatom is, álljon itt mind a kettő, ki -ki eldöntheti, hogy min múlik a dolog.
A rossz:
Gyermekem még nem volt egy éves, mikor egyik éjjel elkezdett fulladni. Mi nem értettünk hozzá, sose láttunk hasonlót, nem tudtuk mi lehet, csak megijedtünk. Kivettük az ágyából ( én 7 hónapos terhes voltam ), vigasztaltuk, akkor kicsit jobb lett, de újra kezdte. Mi csak azt láttuk, hogy szinte behorpad a kis mellkasa annyira erőlködik, hogy levegőhöz jusson. Közben nagyon rekedt, szint elhaló hangon próbált sírni, de nem tudott. Felhívtuk az ügyeletet, ahol 20 percen keresztül nem vették fel a telefont. Felhívtuk a felnőtt ügyeletet, ők azt mondták nem tudnak segíteni, ha az ügyelet nem veszi fel hívjuk fel az ügyeletes kórházat. ( nevet direkt nem írok, mert nem tudna rá reagálni, s így igazságtalan ). Ott közölték - elég flegma stílusban - hogy vigyük be a gyereket ha úgy gondoljuk, ők ellátják, kimenni nem tudnak. Ekkor a gyerek 30 perce fulladt a karomban, én őrjöngtem az idegességtől, férjem telefonálgatott, de senki nem kérdezte meg milyen jellegű a fulladás. Végül mentőt hívtunk, aki azonnal megállapította, hogy a gyereknek kruppos rohama van és legjobb ha azonnal indulunk, a mentőben hűvösebb lesz, ott majd kicsit javul. És így is lett. Igen súlyos állapotban került a kórházba, 4 n apig altatták, rendbejött, ma már azonnal felismerjük ha ilyen van. DE: miért nem kérdezte meg senki, hogy a kilégzés vagy a belégzés nehezített. Akinek van kruppos gyereke az tudja, hogy látványosan látszik, hogy a belégzés, és azt is tudhatja, hogy ilyen esetben mentőt hívok, de addig is kiviszem a hideg levegőre, mert az sokat segít. És nem szenved mindenki a segítség megérkezéséig.
Mindem dícséretem viszont a BABAMENTŐSZOLGÁLAT munkatársainak, akik rendkívül tapintatosan és megértően viselkedtek, megnyugtattak engem is (igaz nem volt tljesen igaz amit mondtak, de én akkor egy halálosan ideges kismama voltam, akinek ez a kis "kegyes hazugság" akkor nagyon jól jött). Utólag is ha vki. olvassa NAGYON KÖSZÖNÖM!!!
A másik pozitív tapasztalatom a Tűzoltó u-i gyermekkórházban volt, ahova 1,5 éves kisfiammal kerültünk, egy középfülgyuszi után. Kapott vmi. - feltehtően vírusos eredetű- fertőzést, ami a torkát annyira mgtámadta, hogy inni sem tudott és kiszáradt. Mivel addig több fülfelszúráson és vérvételen túl volt nagyon félt már az orvosok látványától is. Infúziót kapott, közben végig a karomban tarthattam, majd kaptunk egy kétágyas szobát, ahol bennt alhattam vele, a doktornőnk ha bejött, előbb elkezdett vele játszani, barátkozni és szinte titokban vizsgálta meg, hogy ne okozzon újabb traumát a gyermeknek. Ez nem kerül pénzbe, csak emberségbe, tudom, hogy azt túlterhelten nehéz, mégis vannak ovosok, ápolónők, akiknek sikerül. Ugyanitt vették ki az orrmanduláját és ugyanezt tapasztaltam. Türelem és emberség mindenki részéről. Példát ehetne venni róluk mindenkinek. És ha vkinek beteg lesz a gyereke, ezt a kórházat teljes szívemből tudom ajánlani, mert megtalálható benne az emberség és a szeretet a gyerekek felé.
NEKIK IS KÖSZÖNJÜK!!!

Ezek után mindenki maga döntse el, hogy min múlik az hogyan viselkedünk. Sokszor két jó szó is elég(lenne).

Úgy érzem független a véleményem, mivel mind a jó és mind a rossz tapasztalat a saját gyermekemmel történt, tehát nem mondható, hogy "anyatigriskén" védem a gyermekem és szídom az egészségügyet.

Nannics Creative Commons License 2003.09.26 0 0 232
szia kedves ha5nx,

Nem nagyon akarok belefolyni a dologba, de ugye Te sem gondolod komolyan, hogy ha egy gyerek szülei bunkók - vagy az ápolónők ezt gondolják róluk - , akkor azt a gyereken megbosszuljuk, mondvaán, amilyen az adjon isten...???

Hozzáteszem, a Mamám ápolónő, a fél gyerekkoromat a kórházban töltöttem (nem volt hova rakni engem), hát bizony ott úgy beszéltek a nővérek a gyerekekről és a szüleikről, hogy már akkor rosszul voltam (cigányozás, lusta, jobb lenne, ha meghalna, miért pisil mellé, minek eszi itt a fene, stb.).
Ergo, nekem nem nagyon nehéz elképzelni, hogy vannak igen nem oda való ápolók és doktorok. Persze, azt sem nehéz elképzelnem, hogy vannak jók. Én találkoztam ilyennel is, csak sajnos sokkal kevesebbel.

Előzmény: ha5nx (198)
Moka25 Creative Commons License 2003.09.26 0 0 231
FOlytassák Emailben!

Igazad van, Angi... de azert figyeld csak meg, nagyon erdekes. Milyen gyorsan idetalalt az illetekes!:D

Előzmény: Angiszeged (228)
Kalapocska Creative Commons License 2003.09.26 0 0 230
Bocsánat, a gyerekem kérte, hogy regisztráljam az indexen, hozzá szeretne szólni a témához. Ez az ő nickje. Én Hoop vagyok.
Előzmény: Kalapocska (229)
Kalapocska Creative Commons License 2003.09.26 0 0 229
- a kóros szakaszt külön kinyomtattuk. Mindezt azért, hogy a kapott eredményt külföldön is bemutathassák, az újabb félrekezelés elkerülése végett. Az extra munkával kapcsolatban –szerencsére- fel sem merült a hálapénz gondolata sem.
Topiktársak, én tudom rosszul, vagy itt valami bibi van? Nincs olyan törvény, hogy kérésre a kórház köteles kiadni a beteg leleteit? Ha igen, akkor ezt kötelesek vagyunk hálapénzzel honorálni? :-o
Komolyan nem értem a hozzászólás ezen részét. :-(
Mi SEMMILYEN extrát nem kértünk a kórháztól. Sem angol fordítást, sem külön nyomtatást. KINEK kellett volna hálapénzt adnunk azután, hogy a Hárshegyre küldtek, hogy a gyerekünket másodrangú páciensnek nyilvánították? Kiben merült fel a hálapénz? Hogy kerül ide ilyen gondolat?
Kedves eeg!
Én azt hiszem egyenesebb lett volna elismerni, hogy valami nem történt jól az egyébként kíválóan működő kórházatokban. Sok-sok itteni olvasóban sokkal pozitívabb kép maradt volna meg rólatok. Még akkor is, ha mindenben nektek van igazatok.
Most igyekszel kisebbíteni a vizsgálat utáni alvás jelentőségét. Két dolgot kérdeznék ezzel kapcsolatban. Miért most, miért nem a vizsgálat előtt? Akkor miért tájékoztattak minket pontosan ennek az ellenkezőjéről? Valaki itt ezzel kapcsolatban át vagyon vágva. Vagy a szülő, hogy vállalja a plusz 1 nap kórházat, vagy a TB, hogy a kórház megkapja a "fejpénzt". (Nem tudom ez hogyan működik.)
Előzmény: eeg (220)
Angiszeged Creative Commons License 2003.09.26 0 0 228
Gartulálok a játszószobához, az eredményekhez, a szép neurológiai osztályhoz, összevetve a munkájukhoz!

De Önt is szeretném megkérni, hogy ne folyjon már a vita a szemünk láttára egy konkrét esetről, nem gondolják, hogy bárki igazságot fog tenni! FOlytassák Emailben!

Előzmény: eeg (220)
Angiszeged Creative Commons License 2003.09.26 0 0 227
Igaz, nincs jogod beleszólni!
Ismerek a szegedi gyermekklinikán (Amiről csupa jót írtam korábban) olyan leukémiás 12 éves kisfiút, aki kb 1éve van kórházban, szondán táplálják, amit sokszor kihány, a lábfejét gyógytornász kezeli, ami naggggyon fáj, mert nem tud járni, és próbálják helyrehozni. Néha már azt is megoldották, hogy hazamenjen (peidg vidéken lakik), és láss csodát, ilyenkor mindig jobban lett:))) Na, nemcsak az ő édesanyja, hanem rengeteg anyuka alszik fennt az anyaszálláson (énis aludtam sokat ott). AMi az abszolút tetőtérből lett kialakítva. (SZVSZ lakhatásra alkalmatlan) DE VAN, és egy édesanyának mind1 hol alszik, ezt olcsón meg tudták építeni (télleg "filléres" dolog lehetett), és ugye minden korháznak van teteje, ami max raktár, vagy lomtár. NEM? És képzeljétek, mivel a férőhely korlátozott, van olyan, h egy anyukának nincs helye. EL sem hiszitek olyankor mi történik: több esetet hallottam, mikor az édesanya ott aludt a gyermeke mellett a korházi ágyon. BIzony:))) Egy anyának mind1, az ágy alatt egy széken, mellette.

ÉS azt kellene megérteni mindenhol: hogy nem ellenségek vagyunk, hanem partnerek. HSizem mindenki közös célja, hogy a gyerek meggyógyuljon. EGyütt kell működni, nincs alárendelt viszony, szülő és orvos mellérendelt viszonyban vannak, megadva egymásnak a kölcsönös tiszteletet. ÉS ebben a szülő rengeteget tud segíteni. Talán jobban meg tudja vigasztalni a síró gyereket, jobban tudja etetni, jobban elfogadja, esetleg egy vizsgálat, beavatkozás előtt azt a 40-50 percet könnyebbeb rászánja, mint az amúgy is elfoglalt és túlterhelt ápolónő.
De aláírom a másik oldal panaszait is. Mi is a gond? A szülő beleszól, nem engedi, akadályoz stb... KEll csinálni házirendet, amit a szülővel alá kell íratni, hogy betart. Így mindenki védve van, és a nyertes a a gyermek! Könyörgöm ne feledkezzünk már meg róluk!!!

Előzmény: ha5nx (213)
Hoop Creative Commons License 2003.09.26 0 0 226
Nekem is eszembe jutott, hogy vajon a mi levelünket is kiteszik majd a faliújságra? :-D
A topik nyitása óta valóban szembesültem azzal, hogy ami velünk történt, az tényleg pitiáner dolog. De nem hiszem azt, hogy adott esetben, amikor a gyerekünkért aggódunk, féltettük a rohamtól, akkor az vígasztaló lett volna, hogy mások is vannak, akikkel ennél sokkal szörnyűbb dolgok történnek.
Előzmény: Rubin Hód (219)
Balletje Creative Commons License 2003.09.26 0 0 225
Ezt sajnos később olvastam, mint ahogy elküldtem a hozzászólást. Természetesen elküldöm magánba is.
Előzmény: eeg (221)
Balletje Creative Commons License 2003.09.26 0 0 224
Eredetileg nem akartam, hogy a külföld szempont legyen, ezért volt a másodnick. Most már mind1.
Előzmény: Törölt nick (223)
Törölt nick Creative Commons License 2003.09.26 0 0 223
OOO :((( valahogy ereztem hogy ti vagytok, tul sok volt a hasonlosag :(((
Előzmény: Balletje (222)
Balletje Creative Commons License 2003.09.26 0 0 222
Kedves eeg!

Megkérdezhetem, hogy melyik szülővel találkoztál? Én az édesanya vagyok, hozzám nem jöttél oda bemutatkozni. Egyetlen férfi jött hozzám, az "ordenáré" mondat elhangzásakor. Nevet valóban mondott (nem emlékszem), de azt állította, hogy a laborosok közül SENKI nincs bent, így gyanítom, hogy nem te voltál.
4. A levélből kiderül, hogy az első ambuláns vizsgálatot követően 4 nap múlva sor került az alvásmegvonásos EEG-re. Tekintettel laborunk túlterheltségére, a vizsgálat előjegyzési ideje 1-2 hét szokott lenni, a soron kivüli vizsgálatot Hoop gyermeke azért kapta, hogy a magyarországi tartózkodás alatt minél hamarabb tisztázzák betegségét és a megfelelő terápia elindulhasson.
Sajnálom, de ez nem igaz. A gyermek az egész nyarat Magyarországon töltötte!!!! Nem kértünk semmiféle soronkívűliséget. Az időpontot nekünk azzal indokolták, hogy a doktornőnek ekkor jó.
A terápiát a vizsgálat NEM befolyásolta, befolyásolja!!!
Az alvásmegvonásos EEG-vel sikerült is helyes diagnózist felállitani, ezért az egyáltalán nem volt „felesleges” és „eredménye sem volt előre sejthető”, ahogy azt olvashattuk.
A mi szemünkben felesleges, mert semmi újat nem tudtunk meg belőle. Nem derült ki, hogy a gyerek agyának melyik része beteg.
Az eredmény tökéletesen sejthető volt, ennek van előzménye, amiről a doktornő pontosan tájékoztatva lett! (Hogy te erről nem tudtál, az könnyen elképzelhető.)
A vizsgálatról nem azonnal, hanem csak napok múlva adnak eredményt, ha pedig a szülő más országban is szeretné megvizsgáltatni gyermekét, akkor a lelettel elmehet egy forditóirodához.
És van olyan (igaz, messzebb, mint 1000 km), ahol gond esetén nem napok múlva tudja meg a szülő az esetet, hanem azonnal találkozhat az orvossal. És egyetlen kérésre kiadják az EEG-leletet angolul is, hogy azt konzultációra el tudja vinni a szülő Magyarországra.
Írtam már, korábban nekünk is nagyon jó tapasztalatunk volt a Bethesda kórházzal. Ezért eszünkbe sem jutott, hogy a mostanihoz hasonló események lesznek.
Ott a gyermekeket nem veszik fel az osztályra alvásmegvonásos EEG vizsgálat esetén, mert bár az alvásmegvonás okozhat epilepsziás rohamot, annak kockázatát kisebbre becsülik a kórházi tartózkodás drága költségeinél
Viszont nem kap sem a gyerek, sem a szülő ígéretet arra, hogy lehetőség lesz a (fontos) pihenésre. És ez óriási különbség!

Előzmény: eeg (220)
eeg Creative Commons License 2003.09.26 0 0 221
Kérem, hogy a fogarasi@bethesda.hu e-mail cimemre válaszoljanak, mert az Internetet ritkán van időm olvasni.
Köszönöm.

Fogarasi András

Előzmény: eeg (220)
eeg Creative Commons License 2003.09.26 0 0 220
Kedves Olvasók!

Azon a kórházi osztályon dolgozom, ahol a topic vita-inditó levelének eseményei történtek. Bár személyesen nem ismerem a beteg gyermeket, csak a szülővel találkoztam, a megadott dátumok alapján utánanéztem a történetnek. A következő fontos tényekkel találkoztam, melyek Hoop leveléből sajnos kimaradtak:
1. A gyermeket korábban külföldön kezelték, a Bethesdában rövid magyarországi tartózkodásaik alatt jártak.
2. Külföldön téves diagnózist állitottak fel, ezért a gyermeknél ismétlődő rosszullétek jelentkeztek.
3. A levélben emlitett orvos a diagnózis tisztázása céljából kérte az alvásmegvonásos EEG vizsgálatot.
4. A levélből kiderül, hogy az első ambuláns vizsgálatot követően 4 nap múlva sor került az alvásmegvonásos EEG-re. Tekintettel laborunk túlterheltségére, a vizsgálat előjegyzési ideje 1-2 hét szokott lenni, a soron kivüli vizsgálatot Hoop gyermeke azért kapta, hogy a magyarországi tartózkodás alatt minél hamarabb tisztázzák betegségét és a megfelelő terápia elindulhasson.
5. Az alvásmegvonásos EEG-vel sikerült is helyes diagnózist felállitani, ezért az egyáltalán nem volt „felesleges” és „eredménye sem volt előre sejthető”, ahogy azt olvashattuk.
6. A virrasztás és az EEG felvétel alatt nem jelentkezett epilepsziás rosszullét.
7. Sajnos kimaradt a levélből az is, hogy amikor Hoop és gyermeke elhagyta kórházunkat, akkor soron kívül elvégeztük a hosszú EEG felvétel leletezését, arról magyar és angol nyelven leletet adtunk és –ez egyébként nem szokás- a kóros szakaszt külön kinyomtattuk. Mindezt azért, hogy a kapott eredményt külföldön is bemutathassák, az újabb félrekezelés elkerülése végett. Az extra munkával kapcsolatban –szerencsére- fel sem merült a hálapénz gondolata sem.
Dolgoztam „tőlünk 1000 km-re nyugatra” hasonló EEG laboratóriumban. Ott a gyermekeket nem veszik fel az osztályra alvásmegvonásos EEG vizsgálat esetén, mert bár az alvásmegvonás okozhat epilepsziás rohamot, annak kockázatát kisebbre becsülik a kórházi tartózkodás drága költségeinél. A vizsgálatról nem azonnal, hanem csak napok múlva adnak eredményt, ha pedig a szülő más országban is szeretné megvizsgáltatni gyermekét, akkor a lelettel elmehet egy forditóirodához.
Mindez természetesen nem kisebbiti Hoop negativ benyomásait, csak a Hoop leveléből kimaradt pozitiv tényeket pótolja. Tudom azt is, hogy topic-olvasóként sokkal szivesebben hisszük el a horror történeteket, mint a kevésbé látványos pozitivumokat. Ezért minden kedves topic-olvasót szeretettel meghivok a Bethesda kórházba, hogy személyesen bemutathassak neki egy közelmúltban átalakitott neurológia osztályt,
- ahol játszószoba kialakitásával próbáljuk könnyebbé tenni az itt töltött kórházi napokat
- ahol összesen három pedagógust fizet a kórház azért, hogy a gyerekeknek ne csak a „kinzás” emléke maradjon meg.
- ahol egy szobában dolgozik 5 orvos és 1 adminsztrátor, de ahol az átalakitáskor az orvosok a játszószoba és nem újabb orvosi szoba kialakitására szavaztak
- ahol a 26 ágy nagyobbik részén sérült és fogyatékos gyermekek fekszenek és ahol mégis minimális a nővérek körében a fluktuáció
- ahol valamennyi orvos 2 vagy 3 gyermeket nevel, így ismeri a „másik” (szülői) oldalt is, és ahol a viziteken gyakran több szó esik a beteg gyermek sorsáról, mint magáról a betegségéről.
- és az EEG labort, ahol az egyébként 10 perces vizsgálatot nem ritkán 30-40 perces játékkal készitik elő az asszisztensek, hogy a kicsi vagy sérült gyermek bizalmát elnyerjék és a vizsgálat elvégezhető legyen.

Szeretettel,

Fogarasi András
Bethesda Kórház
EEG laborvezető
fogarasi@bethesda.hu

Előzmény: Hoop (0)
Rubin Hód Creative Commons License 2003.09.26 0 0 219
- A való világnak része, hogy kettös mércével mérik az embert, jelen esetben rövidebb vagy hosszabb ápolásra szoruló gyerekeket. Ennek a történetnek ez a magva, hiszen a késés téma csak azért lett fölfújva, hogy a pihenés lehetetlenné tevését, és az elöre felajánlott és a vizsgálat fajtájából adódóan szükséges segítség elhanyagolását elkenjék.
- A való világ ennek folytán, mint annyi másban is, kritikára szorul, ami alól nem ad felmentést a kórház általános nívója és statisztikája.
Ergo: Ha valaki egy ilyen kivonatot kap egy kórház müködéséböl, akkor éljen csak kritikával!

OFF
Nagyon jó lenne, ha minden 30-40 éves ember mellett lenne valaki, aki, ha ö maga éppen gyengébb (mert teszem azt egész éjjel virrasztott) helytáll érte, és akiért ö is megteszi fordítva ugyanezt. Ezalatt most nem a szülöket értem.
ON

A cégröl, ahol én dolgozom, egész weboldalakat indítanak az elégedetlen ügyfelek, és ez dolog, mert a kritika ösztönöz, és nem enged ellazulni. Ha az adott intézmény jó, akkor figyeli és hasznosítja a jelzéseket. A faliújságra persze mi sem ezt rakjuk föl, ahogy a kórház sem.
Megitélés dolga, de szerintem a Bethesda (esetleg kimagasló) színvonala nem az ö dicsöségük, hanem a többiek szégyene.

A topic címe nem volt szerencsés választás, hiszen a nyitóesethez képest a
késöbbiekben valódi "horrort" is olvashattunk.

Előzmény: ha5nx (213)
Hoop Creative Commons License 2003.09.26 0 0 218
Igazad van.
Előzmény: Moka25 (217)
Moka25 Creative Commons License 2003.09.26 0 0 217
Hat igen, arrol ne is almodj, hogy akar csak egy ejnyebejnyet is kapnak:(

Noverem nem tudott tenni semmit. Utolag is hiaba boncolgattuk az esemenyeket. (Es o nem kiabalt senkivel, nem szolt egy rossz szot senkihez, se orvoshoz, se noverhez, mivel nem is volt miert.) Tanulnak az apolonok is mindent, amit kell, anatomiatol a jarvanytanig, no meg foleg apolastant, de nem diagnosztizalhat. Es nem figyelhet oda az ugyeletes UH-s orvos helyett.
Ebben a torteneteben az a kiserteties, hogy barmelyikunkkel, barmikor megeshet:((((((

Előzmény: Hoop (216)
Hoop Creative Commons License 2003.09.26 0 0 216
Köszönöm, hogy beírtad.
Én nem várom, hogy bármi is történjen a levelünk hatására. Ahhoz az kellett volna, hogy ott helyben ragaszkodjak ahhoz, hogy amiket itt leírtam, az ott dolgozók elismételjék a főnökük előtt. Ott és akkor azonban fontosabb volt, hogy a gyerekünk végre pihenni tudjon, így nem főnök után kiabáltunk, hanem elhúztuk a csíkot. Ezért a levél utólagos reklamáció. A nővérek pedig nyilván másképpen adják elő a történteket a főnöknek és az ismerőseiknek, rokonaiknak. (:-) ).
Testvéred szerint mi az, amit esetleg másképpen kellett volna tenniük, hogy elkerüljék a súlyos helyzetet?
Előzmény: Moka25 (215)
Moka25 Creative Commons License 2003.09.26 0 0 215
Hat, Hoop, ha gondolod…

Az en tortenetem nem a sajat gyerekemrol szol (mert nekem meg nincs, de nemsokara szeretnek), hanem a Noverem kisebbik fiarol. Ok az elso unokak a csaladban, nagyon szeretjuk oket es mindenkit nagyon megdobbentettek a tortentek.
Elorebocsatom: nem fogom szidni egyik korhazat sem, csak egy falusi gyerekorvost es egy ejszakai ugyeletes UH-s orvost.
Vasarnap delutan-este lett rosszul a kicsi, hanyas, hamenes, laz, ahogy az szokasos. Masnapra hasfajas is. Hetfo delelott Noverem elvitte a falu gyerekorvosahoz, aki azt mondta: torokgyulladas, a kisgyerekek (akkor volt 2,5 eves) attol is tudnak hanyni. Ami egyebkent igaz is, tenyleg tudnak. Masnapra nem lett jobban, harmadnapra sem, ezert beutaltak a Laszloba, a fertozo osztalyra. Mondvan, hogy szalmonella-gyanus, elozo heten Noverem anyosaeknal jart es ott kacsakkal-libakkal-nyulakkal erintkezhetett (a batyjanak, aki szinten ottjart, kutya baja nem volt). Szerda este a Laszloban csinaltak UH-t, amin erdekes modon semmi nem latszott. Noverem kesobb elmondta, hogy az UH-s doki „rutinvizsgalatkent” csinalta az egeszet, morcos volt, amiert felebresztettek, nem igazan figyelt oda. Pedig lett volna mit nezni az UH-n, mint utobb kiderult.
Teltek a napok, csutortok, pentek, nem lett jobban. Szombat reggel atvittek az I-es sz. Gyerekklinikara, ahol meg aznap delelott megoperaltak: addigra USZKOS volt a vakbele!!!!
Szuleim mindketten es Noverem is egeszsegugyben dolgozik (Szuleim nem orvosok, de Noverem apolono), igy sok orvos ismerosunk van. Az egyik ilyen orvos ismeros mondta Anyamnak az eset utan azt a felmondatot, hogy „Ugye tudja, hogy ha meg egy napot vartak volna, akkor mar csak egy unokaja lenne?”
Hat ennyi a tortenet. Noverem tanulmanyaibol es orvos ismerosoktol tudjuk azt is, hogy a vakbelgyuszi 4 nap alatt biztosan, de altalaban mar 24-48 ora utan perforal es ahhoz, hogy a perforacio okozta szepszisbe bele ne halj, az kell, hogy betokosodjon, betalyogosodjon. Egy szep nagy talyog pedig latszani szokott az UH-n.
Noverem is megprobalta azt az utat, amit Te, Hoop. Leirta a tenyeket az Orvosi Kamara Etikai Bizottsaganak, ide-oda (nem emlekszem mar, ezen kivul milyen helyekre, talan a Laszlo igazgatojanak) elkuldte a levelet. Kitalalhatjatok, mi tortent: SEMMI.
Es hogy tenyleg ne csak a negativumokat irjam: a noverek mindket korhazban nagyon kedvesek es segitokeszek voltak, pedig egy kazal gyerekre kellett vigyazniuk.

Szoval puszi mindenkinek, jo egeszseget es akkor lassatok az orvosokat, amikor a hatatok kozepet!:)

Előzmény: Hoop (211)
Hoop Creative Commons License 2003.09.26 0 0 214
De igen, ebben biztos, hogy túlzásokba esem. Sokszor túlmegyek a határon az anyatigriskedésben.
Ez sem véletlen, és tudatosan igyekszem ezen változtatni.
(Nem most néztem meg az adataidt, így csak emlékezetből soroltam fel párat.)
így biztosan ki fogják közösíteni, de ha hagynád néha, hogy megvívja saját csatáit, akkor a szükebb és tágabb közössége elöbb-utóbb teljes jogú tagként fogadná be.
Erre majd nyugodtabb körülmények között visszatérek. Hidd el, hogy vannak rettenetesen intoleráns emberek a világon, akik miatt nehéz a "másmilyenek" élete.
És nem mind1, hogy a pofonok egy tinit érnek, vagy egy felnőtt, teljes önbizalommal bíró felnőttet.
Előzmény: ha5nx (213)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!