Lenézve a kertre ma délben 7 szürkevarjút, és 2 szarkát számoltam össze.
A vadászok meg nyulat és fácánt szeretnének lőni...
Csak megvetéssel tudok rajtuk röhögni.
Persze nem tudom tagadni azt sem, hogy ebben a helyzetben a politika is benne van vastagon, mert politikusaink összeszarnák magukat, ha meglátnának egy fegyvert a kirakatban.
Helló nekem e legjobban a tacskó jött be a róka ellen ,én is minden évben néztem hogyan viszi a róka a gyöngytyukokat,amióta a tacsi vigyáz rájuk nem tünnek el.Kedves szelid(emberrel)és kiméletlen az idegen állatokkal.
Avagy a „fejbe lőtt liba”.
A nyári lúd (Anser anser) védett madárfaj, egy egyed pénzben kifejezett természetvédelmi értéke 50.000 Ft. A Madárkórházba január 29.-én került be egy, Faluvéghalmáról. ”Levadászták sörétes puskával, ahogy azt nem illik.” A[...] Bővebben!Tovább »
Persze szép állat, kivéve a rühes kinézetűeket amiket egyre gyakrabban lehet látni.
Mi egy tanya szerü helyen laktunk, ahol nem kerítettük be a tyukokat, mert akkor nem tudnak gyöpözni. Nálunk is örökös problémát okozott. Volt arra példa, hogy egy nyáron keresztül minden délbe megjelent. Szóltunk a csősznek is, mikor elbújt várta a komát persze az nem jött...
Azt senki nem tudta megmagyarázni, hogy kerítsem be, mégis mennyibe kerülne bekeríteni úgy, hogy a róka ne férjen hozzá, kotorja ki, ugorja át.
Persze nézőpont kérdése az egész, de ezeknek a dögöknek főleg falu szélén még erődítményt is lehetne állítani, mert nem egy helyen tudok olyat, hogy a róka miatt szüntették meg a baromfi udvar.
Lelkiismeret furdalásom legföljebb amiatt van, hogy kiszolgáltatottá tettem, mert nincsen semmi garancia arra, hogy legközelebb is kegyelmet kap ha megint háztáji baromfira feni a fogát,,,
Másrészt viszont jó érzéssel tölt el a tudat, hogy visszaadtam egy élőlénynek a szabadságát, "akinek" ugyanannyi joga van az élethez mint bárkinek,,,
Valld be, hogy azóta is a lelkiismeretfurdalás "gyötör"! :-) Valóban szép állatok! Ha lenne helyünk meg lehetőségünk jómagam már rég tartottam is volna! ;) Érnek annyit, mint a mindenkitől félő és saját gazdáját is megharapó, vagy mindenkivel bratyizó "kutyu", vagy egy puhára polírozott öleb...; az egész nap radiátoron, vagy mellette henyélő macskákról nem is beszélve! ;)
A kutyafélékben viszonylag nagyon hamar kialakúlhat a ragaszkodás és az ezt követő hűség. Ehhez úgy látszik Őkelmének is át kellett esni egy krízisen!;-)
Egy régebbi kollégám, -aki vadászott- beszélgetéseink során elmondta, hogy már több tíz éve vakcinázzák a vadállományt, minek köszönhetően szinte soha nem fordul elő veszettség. Egyébként ránézésre egészségesnek látszott, ragyogó volt a bundája és három napig úgy "harcolt" a csapdában mint egy "vadállat":-)
Mikor egy fenyőléccel benyúltam hozzá, pillanatok alatt gyújtóssá apritotta,, :-)
Egyébként a problémát részben már megoldottam, egy Barátommal elvittük a "komát" a városon kívülre és egy szerintem alkalmas helyen szabadon engedtük. De az elmúlt napokban annyira megszerette az új "kotorékát", hogy erőszakkal tudtam csak távozásra bírni,,,:-)Amikor a kisteherautó platóján kinyitottam a cellája ajtaját esze ágában sem volt eliszkolni. letettük a földre és csak hosszas nógatatás után volt hajlandó kisétálni.Néhány méter után megállt, visszanézett, mintha csak azt kérdezné: ezt most miért teszed velem?
Azért írom, hogy csak részben oldottam meg a problémát, mert az övé megmaradt, ezentúl ügyanis megint saját magának kell gondoskodni az ellátásáról. az utolsó nap ugyanis már a kezemből evett,,,:-)
Én meg ezt az állatot láttam a Börzsönyben. Nem nagyon zavartatta magát. Állítólag olyan lusta, hogy ha megkérik valamire, csak ismételgeti, hogy "Meglesz, meglesz!", de ezt is olyan nyeglén, hogy csak annyi hallatszik: "Me'les, me'les!" - innen kapta tudományos nevét. :-)