Szerintem a szerződésben szereplő összeg után ugyanúgy le kell róni az illetéket. A probléma csak az, hogy ha úgy írjátok meg a szerződést, mintha pénzért vennéd, akkor az eladónak le kell adóznia utána. Ha viszont ajándékozási szerződést írtok, akkor az ajándékozásra vonatkozó illetéket kell megfizetned.
még mindig nem fizetett (egy kis részt leszámítva) a bérlő. Viszont új ötlete van:
A meglévő külterületi zártkerti telkének - piaci értéke cca. max 1 m Ft és jelenleg nem nagyon megy a piacon - egy részét a nevemre íratja. Kérdésem, hogy ennek megvalósulása hogyan történhet, egyáltalán pénzmozgás nélkül létrejöhet-e ilyen, gondolom, ha létrejöhet, akkor pénzmozgás nélkül is kell vagyonszerzési illetéket fizetnem, az mennyi lenne ebben az esetben?
Ezek szerint - mivel az adózást tekintve nem voltam minden esetben teljesen konzekvens - nem érdemes hivatalos fórumra vinni a dolgot...maximum várhatom, hogy megembereli magát, illetve markos gyerekekkel próbálom jobb belátásra bírni...nem túl bíztató.
"Hogyan lehet(ne) fizetéséből letiltani vagy ingatlanára (zártkert) bejegyeztetni"
A letiltás a pénzkövetelés végrehajtása foganatosításának egyik módja. (A bírósági végrehajtásról szóló 1994. LIII. tv. 58. §-tól vannak a végrehajtói letiltás szabályai.)
Ahhoz azonban, hogy egy követelés végrehajtási szakba kerüljön, előzetesen bírósági eljárásnak (pl. per, fizetési meghagyásos eljárás) kell megelőznie, hogy a követelés jogszerűségét, mértékét megállapítsák, hiszan ha nem így lenne, akárki fogná magát és letiltathatná más ember fizetését :)
"Ingatlanára bejegyeztetés":
Itt a jelzálogjog bejegyeztetésére gondolsz, ami egy un. szerződést biztosító mellékkötelezettség a Ptk-ban. Hosszadalmasan nem részletezem, az a zálogtárgy (jelzálogjog esetén az ingatlan) szerepe, hogy az igény (a követelés) kielégítésének alapját biztosítja, mivel a tulajdonos a zálogjog fennállása alatt korlátozott mértékben rendelkezhet vele.
Vagyis nem történhet az meg, hogy a végrehajtási eljárásban azzal a helyzettel találkozik a jogosult, hogy az "adós nevén semmi sincs", tehát nincs mire vezetni a végrehajtást.
Tehát: a jelzálogjog önmagában, valamely bírósági, majd utána végrehajtási eljárás lefolytatása nélkül nem juttat a pénzedhez.
Fizetési meghagyást lehet kibocsáttatni a bíróság segítségével pl. Csak akkor válaszd ezt a megoldást, ha kapott számlát, annyiról amennyit fizetett, rendben van a szerződés stb.
Ha nem adtál neki számlát, ill. nem vallottad be, akkor jobb ha nem bolygatod a dolgot...
Szerintem mindenképpen fordulj ügyvédhez a kérdésben.
Fizetési meghagyás kibocsátását kéred. Kisebb az illetéke, mint a peré, és ha ellentmondás folytán nem alakul át perré, akkor gyorsabban eljuthatsz végrehajtási szakba. Bemész panasznapon a bíróságra és segítenek neked kitölteni az űrlapot.
Idemásolom neked a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. tv. (Pp.) idevágó részeit.
Fizetési meghagyásos eljárás
A fizetési meghagyás kibocsátásának esetei
Pp. 313. § (1) A pénz fizetésére vagy ingó dolog kiadására irányuló követelés fizetésimeghagyás útján is érvényesíthetõ.
(2) Kizárólag fizetési meghagyás útján érvényesíthetõ a pénz fizetésére irányuló olyan követelés, amelynek összege a kettõszázezer forintot nem haladja meg, feltéve, ha van olyan bíróság, amely a fizetési meghagyás kibocsátására illetékes.
(3)
A fizetési meghagyás kibocsátására irányuló kérelem
314. § Fizetési meghagyást nem lehet kibocsátani, ha a kötelezettnek nincs belföldön ismert lakóhelye (tartózkodási helye vagy székhelye).
315. § (1) A fizetési meghagyás iránti kérelmet az erre rendszeresített ûrlapon kell elõterjeszteni. A kérelemre egyebekben a 93., 94. és 121. §-ok rendelkezései megfelelõen irányadók. Ingó dolog kiadása iránti követelés esetében a kérelemben azt a pénzösszeget is meg kell jelölni, amelyet a jogosult a dolog helyett elfogadni hajlandó.
(2) A kérelem a kötelezett ellen fennálló több követelés tekintetében, valamint több kötelezett ellen fennálló azonos követelés tekintetében együttesen is elõterjeszthetõ. Több kötelezett ellen fennálló követelés esetében az egyes kötelezetteket terhelõ összegeket határozottan meg kell jelölni, egyetemleges kötelezettség esetében pedig a kérelemben ezt kell feltüntetni.
(3) A jogosult köteles az ûrlapnak mind a kérelem elõterjesztésére, mind a meghagyás kibocsátására szolgáló részét a 121., illetve a 317. §-nak megfelelõen kiállítani. Ha a jogosult a kérelmet nem az arra rendszeresített ûrlapon terjesztette elõ, vagy nem megfelelõen töltötte ki, illetve nem csatolta a szükséges példányszámban, õt a bíróság a hiányok pótlására hívja fel.
(4) A fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem elõterjesztésének ugyanaz a hatálya, mint a keresetlevél beadásának.
A kérelem elintézése
316. § (1) A fizetési meghagyás iránti kérelem elintézésére a 95. §, a 124. § (3) bekezdése, valamint a 129. §, 130. § és 132. §-ok rendelkezései megfelelõen irányadók; ugyanezeket a rendelkezéseket kell megfelelõen alkalmazni a 313-315. §-okban meghatározott elõfeltételek hiánya esetében is.
(2) A fizetési meghagyást - a jogosult külön kérelme hiányában - csak a kötelezett részére kell kézbesíteni. A bíróság a fizetési meghagyást a jogosultnak is kézbesítteti, ha a fizetési meghagyást a kérelmétõl eltérõen bocsátja ki.
(3) A 313. § (2) bekezdése alá tartozó esetben beadott keresetlevelet fizetési meghagyás kibocsátására irányuló kérelemként kell elintézni. Az elnök azonban mind ilyen esetben, mind pedig fizetési meghagyás kibocsátására irányuló kérelem esetében a fizetési meghagyás kibocsátása nélkül az ügy tárgyalására tûzhet ki határnapot, ha megítélése szerint a követelésnek nincs jogalapja, fennállása kétségesnek mutatkozik, vagy a követelés jogszabály megkerülésére irányul. Ilyen esetben a bíróság felhívja a jogosultat, hogy nyolc nap alatt az illetéket a peres eljárás illetékére egészítse ki, mert különben az eljárást megszünteti.
317. § A bíróság a fizetési meghagyást az ellenfél meghallgatása nélkül, legkésõbb a kérelem beérkezésétõl számított harminc napon belül bocsátja ki. A fizetési meghagyásnak tartalmaznia kell:
a) az eljáró bíróságot és a bírósági ügyszámot;
b) a feleknek és képviselõiknek nevét és lakóhelyét;
c) a követelés jogalapját, valamint a követelésnek és járulékainak összegét, ingó dolog kiadására irányuló követelés esetében pedig a dolognak, valamint annak a pénzösszegnek megjelölését, amelyet a jogosult a dolog helyett elfogadni hajlandó;
d) azt a meghagyást, hogy a kötelezett a követelésnek a meghagyás kézbesítésétõl számított tizenöt nap - váltón alapuló követelés esetében három nap - alatt tegyen eleget és az összegszerûen meghatározott eljárási költségeket is fizesse meg;
e) azt a figyelmeztetést, hogy a kötelezett, ha a követelést alaptalannak tartja - a meghagyás ellen a 319-320. § szerint ellentmondással élhet.
318. § A fizetési meghagyás kézbesítésének ugyanaz a hatálya, mint a keresetlevél kézbesítésének (128. §).
Ellentmondás - Tárgyalás
319. § (1) A fizetési meghagyás ellen a kötelezett annak kézbesítésétõl számított tizenöt nap - váltón alapuló követelés esetében három nap - alatt a fizetési meghagyást kibocsátó bíróságnál írásban ellentmondással élhet. Ha az ellentmondás a fizetési meghagyásnak csak valamely része vagy rendelkezése ellen irányul, a fizetési meghagyásnak az ellentmondással nem érintett része (rendelkezése) jogerõre emelkedik.
(2) Nem tekinthetõ a fizetési meghagyás megtámadásának, ha a kötelezett a követelés összegét teljes egészében elismeri, és csak a fizetésre halasztásnak vagy az összeg részletekben való megfizetésének engedélyezését kéri. Ebben az esetben a 217. § (3) bekezdését kell megfelelõen alkalmazni. Nem minõsül a fizetési meghagyás megtámadásának a kijavításra irányuló kérelem sem.
(3) Ha a kötelezett az ellentmondásban okirati bizonyítékkal valószínûvé teszi, hogy az érvényesített követelést a fizetési meghagyás kibocsátását követõen már teljesítette, a bíróság az okirati bizonyíték másolatának csatolásával felhívja a jogosultat, hogy tizenöt napon belül nyilatkozzék a követelés fennállásáról. Ha a jogosult a kötelezett állítását elismeri, vagy a felhívásra nem nyilatkozik, a bíróság az eljárást megszünteti, egyébként pedig tárgyalást tûz ki. Ha a jogosult a kötelezett nyilatkozata alapján a fizetési meghagyásban érvényesített követelését leszállítja, tárgyalást csak erre a követelésre kell kitûzni.
(4) Ha több kötelezett ellen kibocsátott fizetési meghagyás esetében a kötelezettek egyike terjeszt elõ ellentmondást, ennek hatályára az 52-53. § megfelelõen irányadó.
(5) Az ellentmondást eggyel több példányban kell benyújtani, mint ahány fél az eljárásban érdekelt.
320. § (1) A kötelezettnek a követelésre az ellentmondásban nyilatkoznia kell, és elõ kell adnia a védekezésének alapjául szolgáló tényeket, valamint ezek bizonyítékait; okirati bizonyítékait eredetiben vagy másolatban csatolnia kell. A kötelezett ellentmondását (nyilatkozatát) jegyzõkönyvbe is mondhatja (93-94. §).
(2) Ha az ellentmondás nem felel meg az elõzõ bekezdés rendelkezéseinek vagy egyébként kiegészítésre szorul, az ellentmondás elutasításának ebbõl az okból nincs helye, az elnök azonban a 124. § alapján intézkedéseket tehet a tárgyalás elõkészítésére.
321. § (1) Ha a fizetési meghagyást ellentmondással kellõ idõben nem támadták meg, annak ugyanolyan hatálya van, mint a jogerõs ítéletnek, s ellene a XIII. fejezet megfelelõ alkalmazásával perújításnak van helye.
(2) Ha a kötelezett a fizetési meghagyást kellõ idõben ellentmondással nem támadja meg, a bíróság a meghagyásnak a kérelem elõterjesztésével egyidejûleg evégbõl benyújtott példányát jogerõsítési záradékkal látja el, és így kézbesítteti a jogosultnak.
322. § (1) Ha az ellentmondás elkésett, a bíróság azt hivatalból elutasítja.
(2) A kellõ idõben elõterjesztett ellentmondás folytán a fizetési meghagyásos eljárás perré alakul át. A bíróság felhívja a jogosultat, hogy az illetéket nyolc napon belül a peres eljárás illetékének összegére egészítse ki. Ennek elmulasztása esetében a bíróság a pert megszünteti. Az illeték kiegészítése esetében a bíróság az ügy tárgyalására határnapot tûz ki, és arra a jogosultat felperesként, a kötelezettet pedig alperesként megidézi. Ha az alperes a követelésre vonatkozó nyilatkozatát az ellentmondással együtt már benyújtotta, annak másodpéldányát az idézéssel kézbesíttetni kell a felperesnek.
(3) A 316. § (2) bekezdésének esetében a bíróság az ellentmondás folytán kitûzött tárgyalásra szóló idézéssel együtt a jogosultnak az ellentmondással megtámadott meghagyás egy példányát is kézbesítteti.
323. § Az ellentmondás folytán kitûzött tárgyalásra a keresetlevél alapján kitûzött elsõ tárgyalás szabályait, a további eljárásra pedig az elsõ fokú eljárásra vonatkozó általános rendelkezéseket kell megfelelõen alkalmazni.
Az olyan okirat, melyet a bíróság végrehajtási záradékkal látott el, végrehajtható okirat (Vht. 10. § b) )
Albérlőm tartozásai (lakbér+rezsi) több okból egy szokottnál nagyobb összeget ért el (cca. 500 e Ft). Kiköltözött, minden Ft-ot elismer, minden általunk fogalmazott "Elismervény"-t aláír, csak éppen nem tud/akar fizetni. Így viszont valahogy be kellene most már rajta hajtani? Szerződés van a bérletről, számlaképességem megvan.
Érdemes ilyen összeggel bíróságra menni, vagy van más lehetőség?
Hogyan lehet(ne) fizetéséből letiltani vagy ingatlanára (zártkert) bejegyeztetni?
Állítólag, ha közjegyzői okiratban van az elismervény, akkor bírósági végzés nélkül letiltható a fizetéséből?
Milyen lehetőségek vannak, hogy pénzünkhöz jussunk?
Attól függ milyen ismeretségi fokban vagy a bérlővel. Anno amikor mi laktunk évekig albérletben a max. ami volt az ideigelenes lakcímként való feltűntetés. Állandóra bejelentkezni már egy kicsit macerásabb, mert mi van ha egyszer csak elköltözik, de nem hajlandó kijelentkezni, stb...bár szerződésben lehet szabályozni. Én mondjuk nagyon meggondolnám kit engedek állandóra bejelentkezni a lakásba.
Tudtok olyan kérdésben segíteni, hogy ha ki akarom adni a lakásom (hivatalosan) albérletbe akkor mi a teendő?
Ha jól tudom kell egy adószám, + a forrásadó mértéke idén (még) 20%.
Meg lehet-e azt valahogy oldani, hogy ne kelljen számlatömbbel bíbelődnöm, hanem egy szerződésben rögzítenénk, hogy a bérlő mikor és mennyit köteles utalni, és az adóbevallásomban ezt a szerződést csatolnám.
Állítólag ez működik és szabályos, csak most próbálok több helyről is info-t gyűjteni ezzel kapcsolatban.
(nem tudom azt sem, hogy a forrásadót milyen gyakorisággal kell befizetni, szóval ha valaki felvilágosítana ez ügyben, akkor azt megköszönném)
Nekem valami olyasmit kotottek ki, hogy ha felmondja a tulaj a szerzodest, es lejar a felmondasi ido, akkor nekem 24 oran belul el kell hagynom a lakast, es alairom, igazolom, hogy van hova mennem. A jogi szoveget nem tudom intezni, a papirok 200kmre vannak tolem..
Ha tud valaki kérem, hogy segítsen.
Kérdésem az alábbi:
Ha nekem mint tuljdonosnak van egy lakásom amit nem lakom,
és kiadnám albérletbe. Az albérlő pedig
nem tartozkodási engedélyt szeretne, hanem állandóra szeretne bejelntkezni.
Ezt megtehetem e vele, hogy állandóra bejelentkeztetem, ez milyen hátrányokkal járhat rám mint tulajdonosra?
Mivel Ő a kislányával költözne igy albérletbe
minden szociális támogatást az állandó lakhelyen kell igányelnie, de az messze van.
Mit tegyek segitsetek, mi arany közép ut?
Belka
Bocs' hogy így elfeledkeztem rólad :-))) Valamelyik marha kollégám rámentett az eredeti alapszerződésre, nem elképzelhetetlen, hogy néhány részlet még benne maradt - bár próbáltam visszatörölni. Remélem meg leszel vele elégedve.
Leasing Contract
concluded between
…………………………………………………………. as lessor, hereinafter referred to as “Lessor”
and
-----------------------, as the lessee (hereinafter referred to as “Lessee”)
in this place, at that date with the following conditions:
1. The Premises:
The Lessor, the rightful owner, grants a lease to the Lessee who accepts the lease of the apartment no……………………………………………………..,
(Lot No: …………), from ……………….. for residential use.
The premises are (partly) furnished (empty) (see inventory to be attached as Appendix I. at handover). (The use of garage(s) of charge.)
The tenant of the apartment shall be ……….…………, passport nr.: ………………. and his family.
2. Term of the Lease:
The term of the lease shall be for a indefinite period commencing on ………….
2003.
The termination period shall be for both parties one (1) month and the parties shall notify each other in writing of their intention to terminate the contract.
3. Rental:
a. The monthly rental shall be the HUF equivalent of EUR ……,- (…………………… Euro), which shall be calculated at the foreign exchange middle rate of the National Bank of Hungary valid on the last day of the month preceding the payment. The rental fee shall be transferred monthly in advance to Lessor’s bank account no later than the 5th day of the month for which payment is due.
Bank name:
Bank Account No.:
b. Lessor shall deposit the HUF equivalent of EUR…………….. (…………………….. EUR) by …………… 2003. This sum shall serve as security deposit against damages caused by Lessee’s inappropriate use of the apartment or for any unpaid overhead expenses, and shall be refunded to Lessee after termination of the lease contract at the latest, simultaneously with the payment by Lessee of any outstanding bills on the apartment, in the above sum, plus interest calculated at the central bank base rate.
c. The first payment shall contain the rental fee for the period ………………… and is due by the 5th of …………….. After that date the monthly rent shall be paid by the 5th day of the relevant month at the latest.
4. Delivery and acceptance of the premises:
a. The Lessor shall deliver the property in a jointly inspected and cleaned condition for proper use to the Lessee, and shall guarantee that the apartment is kept in such condition until the actual lease period starts. Until the actual start of the lease all costs of the maintenance and use of the property – including overhead costs (telephone, etc.) – shall be paid by the Lessor.
b. The Lessee shall accept and maintain the property in good condition (normal wear and tear resulting from the Lessee’s proper use thereof excepted) under the terms of the lease.
c. The Lessee shall use the leased property with care, without interference to anyone’s legitimate interests.
d. The Lessor shall at his own expense provide the following by ……………. 2003:
-
-
-
5. Use of the premises:
Any change in the use of the rented property (residential) is possible only with the previous written consent of the Lessor.
6. Maintenance by the Lessor:
The Lessor at his own expense has to provide for:
a. The general maintenance of the premises.
b. The working order of all the fixtures and fittings including all plumbing, electrical wiring, telephone lines and gas pipes etc. belonging to the premises.
c. The replacement of fixtures and fittings including all plumbing, electrical wiring, telephone lines and gas pipes etc. damaged in proper use or by heavy damages.
d. The mending of the water, gas, pipe-work, heating system etc. in the rented property.
e. One (1) main telephone line (ISDN?) ………………. (alarm system???) to the premises.
f. Insurance of the premises against fire, damage and all other comprehensive risks usual for a building of this type.
g. Any necessary repair work has to be initiated by the Lessor within 24 hours of notification by the Lessee.
7. Maintenance by the Lessee:
The Lessee at his own expense has to provide for:
a. Any damages caused by him, normal wear and tear excepted, or by the persons residing on the premises to the property - including any fixtures and fittings, furniture and pipelines on the premises - and the expense of repair to the original condition as at the date of this lease.
b. The settlement of telephone, gas, electricity, and communal charges by the due dates according to the bills of the service suppliers, and the common charges (TV, garbage, gardener, water, staircase lighting) , applying to the said premises.
c. For the insurance of his own personal belongings.
8. Alterations:
a. After handing over the property to the Lessee, any work that involves changing the existing conditions (transformation, building
b. of extensions, changing any equipment, establishment of fire protection, security and other defence equipment and the service of them) is possible only at the Lessee’s own expense, which includes the expense of restoring the premises to the original condition, as at the date of this lease, and with the prior written consent of the Lessor.
c. The above-mentioned works have to be carried out under the supervision of the Lessor.
9. Termination of the lease:
a. (i) In the event of the Lessee being posted away from Budapest or leaving Hungary due to unforeseen circumstances, the Lessee may terminate the lease with 1 month written notice.
(ii) The Lessee also has the right to terminate the contract immediately if the Lessor hinders the Lessee in the proper use of the premises, or does not fulfil his obligations according to paragraph 6 of this contract despite written notification.
(iii) The Lessor may terminate the contract immediately in the event of the Lessee defaulting in the payment of the renting fee and not fulfilling his financial obligations within 10 working days of written notification by the Lessor.
(iv) The legal relationship comes to an end:
I. in case of common agreement by the contracting parties.
II. in case of the destruction or annihilation of the property.
b. The Lessee shall return back the leased property to the Lessor with the items listed in the inventory at the termination of the legal relationship.
c. The Lessee is entitled to retrieve and keep all furniture and equipment that has been built in or purchased at his own expense, but he must leave the premises in its original condition, normal wear and tear resulting from the Lessee’s proper use thereof excepted.
d. If the Lessee does not vacate the leased property at the expiration of the contracted date, then the Lessee must pay a charge for the time of unauthorised use. The charge for this use is twice the daily rental fee.
10. Other conditions:
a. The Lessee’s leasing right to the premises is personal to the Lessee and may not be assigned to any other person or company.
b. Provided the Lessee pays the rent on the dates specified, the Lessor will permit the Lessee to exclusively occupy the premises without interference, other than for the purpose of undertaking repairs and maintenance, at pre-agreed times with the Lessee, and on the terms set out herein.
c. The Lessor may only disturb the Lessee in using the apartment in the cases listed below, previously agreed with the Lessee on the exact time:
- Performance of the maintenance and repair jobs.
- The Lessor is entitled to inspect the state of the property time
and again, on previous appointment with the Lessee’s employee.
d. The Lessor should fulfil any of his tax payment obligations in connection with his leasing activity.
e. If any problem could occur the Lessor could be reached on the following telephone number: ……………., and correspondence should be sent to the following address: ……………………
11. Matters not regulated in the contract:
All matters not described herein shall be governed by the “Hungarian Civil Code” (PTK) and other regulations applicable to the leasing of properties. In case of a dispute, the parties shall submit to the exclusive ruling of the Central Buda District Court.
The contracting parties, after having read and understood this agreement, duly sign the lease contract in five (5) copies in English and Hungarian. The English and Hungarian versions are identical in content, the Hungarian version serving as the official version in the case of a dispute.
A földhivatali infoirodára általában rá kell szánni 1-2 órát, ha az ingatlan a fővárosban van, akkor a Budafoki út 59-be (Fővárosi Kerületek Földhivatala) kell menned, az infoiroda pont szemben van, ha lemész a lépcsőn (valószínüleg sor áll majd, de az egész gyorsan megy)
Egy valamirevaló szerződésnek nagyjából így kell kinéznie. Legalábbis én ezt szoktam használni. Vannak benne számodra használhatatlan elemek, de - hogy egy örökbecsű irodalmi hős szavaival éljek - nem gíívááánd dörlendő! :-))))
Bérleti Szerződés
amely létrejött egyrészről
(…………………………, ), mint bérbeadó, a továbbiakban Bérbeadó,
valamint
, mint bérlő, a továbbiakban Bérlő,
között a mai napon az alábbi feltételekkel:
1. A szerződés tárgya:
Bérlő bérbe veszi, Bérbeadó bérbe adja a kizárólagos tulajdonát képező
………………………………….……….., (hrsz.: …………….), alatti ingatlan
…….. lakását lakás céljára, ……………… kezdési időponttal. A lakás (részben) bútorozott (lásd az átadáskor elkészített I. számú melléklet: leltár). (A dupla garázs, és a kert használata díjtalan.) A lakás használója ……………….. és családja.
2. A bérlet időtartama:
A bérleti jogviszony határozatlan időtartamú, amely ………………….-vel veszi kezdetét.
A felmondási idő mindkét részről egy (1) hónap, és a felmondási szándékot a Felek írásban kötelesek jelezni.
3. Bérleti díj:
a. A havi bérleti díj ……..,- EUR-nak (azaz ………………… Euro) megfelelő forint összeg, a fizetést megelőző hónap utolsó napján érvényben lévő MNB deviza középárfolyamán számítva. A bérleti díj mindig egy (1) hónapra előre a Bérbeadó banki számlájára utalandó, és legkésőbb a vonatkozó hó 5-ik napjáig esedékes.
b. Bank neve, címe:
Bankszámlaszám:
b. Óvadékként a Bérlő köteles ……….,- EUR-nak (……………… Euro)
(1 havi bérleti díj) megfelelő forint összeget a szerződés aláírásától számított nyolc munkanapon belül kifizetni. Ez az összeg a rendeltetésellenes használatból eredő károk, ill. meg nem térített rezsidíjak biztosítékául szolgál és legkésőbb a bérleti jogviszony megszűnése után, a még kifizetetlen számlák Bérlő általi kiegyenlítésével egyidőben a Bérlő részére, a fenti összegben, a jegybanki alapkamattal együtt visszajár.
c. Az első fizetés tartalmazza a bérleti díjat…………..-től ……………-ig, mely összeg legkésőbb …………… 5-ig esedékes. Ezt követően a bérleti díj havonta előre, legkésőbb a vonatkozó hónap 5-ik napjáig fizetendő.
4. Az ingatlan átadása és átvétele:
a. A Bérbeadó átadja az ingatlant egy közösen megtekintett, kitakarított, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban, és köteles gondoskodni arról, hogy a tényleges bérlet megkezdéséig ez az állapot fennmaradjon. A bérlet tényleges megkezdésének időpontjáig felmerülő, az ingatlan fenntartásához és használatához szükséges költségek – ebbe beleértve a rezsiköltségeket is (telefon, stb.) – a Bérbeadót terhelik.
b. A Bérlő átveszi az ingatlant, és gondoskodik a jelen állapot megőrzéséről, (a rendeltetésszerű használattal együtt járó állagromlástól eltekintve), a bérlet teljes időtartama alatt.
c. A Bérlő és hozzátartozói kötelesek az ingatlant körültekintően, rendeltetésszerűen, mások nyugalmának zavarása nélkül használni.
c. Bérbeadó vállalja, hogy saját költségén az alábbiakat biztosítja a Bérlő részére 200……………….:
5. Az ingatlan használata:
Az ingatlan használati módján (lakás) bárminemű változtatás csak a Bérbeadó előzetes írásbeli engedélyével lehetséges.
6. A Bérbeadó ingatlannal kapcsolatos fenntartási feladatai:
A Bérbeadó köteles saját költségen:
a. Karbantartani az ingatlan állagát.
b. Biztosítani az ingatlan gépészeti berendezéseinek (csövek, elektromos hálózat, gázkészülékek és telefon stb.) üzemképes állapotát.
c. A rendeltetésszerű használat ellenére, vagy elemi csapás következtében tönkrement berendezéseket (csövek, elektromos-, és telefonhálózat, gázkészülékek stb.) pótolni köteles.
d. Gondoskodni a víz, gáz, villany, csatorna, fűtési rendszer stb. javításáról a bérleményben.
e. Biztosítani egy ( …………… ) telefon fővonalat (ISDN???), (riasztó???) a bérleményhez.
f. Biztosítást kötni a lakásra, tűz és egyéb általános károk ellen, az ingatlanok esetében szokásos módon.
g. A Bérbeadó köteles a felmerülő javítási munkákat a Bérlő értesítése
után 24 órán belül elkezdeni.
7. A Bérlő ingatlannal kapcsolatos fenntartási feladatai:
A Bérlő köteles saját költségen:
a. megtéríteni az ingatlanban általa vagy hozzátartozói által a rendeltetésellenes használattal okozott kárt, (a rendeltetésszerű használatból eredő állagromlástól eltekintve), - épületgépészeti berendezések, vezetékek, lakberendezés vonatkozásában - beleértve az eredeti állapot helyreállításának költségeit.
b. a közüzemi számlák alapján rendezni a villany-, gáz- és egyéb közüzemi díjak, valamint a lakáshoz tartozó telefon számlát, azok esedékességekor, illetve a közös költségeket (TV-, szemétszállítás, kertgondozás, víz-csatorna díj).
c. biztosítást kötni saját ingóságaira.
8. Átalakítások:
a. Az ingatlan átvétele után a Bérlő, azon bárminemű átalakítást (belső átépítés, tűzvédelmi, biztonsági berendezések beépítése stb.) csak saját költségére - mely magában foglalja az eredeti állapot helyreállítását is - a Bérbeadó előzetes írásbeli hozzájárulásával végezhet.
b. Az említett munkák elvégzése csak a tulajdonosok felügyeletével történhet
9. A szerződés megszűnése:
a. (i) Amennyiben a Bérlőt elhelyezik Budapestről, vagy az bármilyen előre nem látható ok miatt elhagyja Magyarországot, a Bérlőnek jogában áll a bérleti szerződést egy (1) hónapos felmondási határidővel írásban felmondani.
(ii) a Bérlőnek joga van, azonnali hatállyal írásban felmondani a szerződést, ha a Bérbeadó a bérlemény használóját az ingatlan rendeltetésszerű használatában akadályozza, vagy ha írásbeli felszólítás ellenére sem tesz eleget a 6. pontban írt kötelezettségének.
(iii) amennyiben a Bérlő a bérleti díj megfizetésével késedelembe esik és ezen kötelezettségének a Bérbeadó írásbeli felszólításának kézhezvételét követőn 10 munkanapon belül sem tesz eleget, a Bérbeadónak jogában áll azonnali hatállyal írásban felmondani a szerződést.
(iv) A szerződéses jogviszony megszűnik:
I. a szerződő felek közös megállapodásával.
II. az ingatlan megsemmisülése esetén.
c. Jelen szerződés lejártakor a Bérlő köteles az ingatlant leltár szerint átadni a Bérbeadónak, az átadást követően a Bérbeadó további követeléseket nem támaszthat a Bérlővel szemben.
d. Azt a berendezést vagy felszerelést, amelyet a Bérlő saját költségén szereltetett fel, jogosult - az eredeti állapot visszaállítása mellett - leszereltetni és magával vinni.
e. Amennyiben a Bérlő a szerződés lejártáig nem ürítteti ki és adatja át a bérleményt, akkor a jogcím nélküli használat időtartamára az eredeti bérleti díj egy napra eső összegének kétszeresét köteles megfizetni.
10. Egyéb rendelkezések:
a. A Bérlő bérleti joga csak rá, valamint közvetlen családtagjaira vonatkozik, más személyre, vagy társaságra át nem ruházható.
b. Amennyiben Bérlő a megállapított bérleti díjat kifizette és a szerződés érvénybe lépett, a Bérbeadó átadja a lakást kizárólagos használatra.
f. A lakáshasználatot a Bérbeadó csak az alábbiakban felsorolt esetekben, a Bérlővel előzetesen egyeztetett időpontban zavarhatja:
- fenntartási, karbantartási, javítási munkák elvégeztetése
- Bérbeadó jogosult a bérlemény állapotát a használóval történt előzetes időpont egyeztetés után, időnként megtekinteni
g. A bérbeadási tevékenységgel kapcsolatosan bármilyen felmerülő adófizetési kötelezettséget a Bérbeadó teljesít.
h. Bármilyen probléma felmerülése esetén a bérbeadó az alábbi telefonszámon érhető el: ……………, részére küldeményeket az alábbi címre kell eljuttatni:
11. A szerződésben nem szabályozott kérdések:
A szerződésben nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyv (PTK) rendelkezései és az ingatlanok bérletére vonatkozó jogszabályok az irányadók.
Felek jogvitájuk esetére a Budai Központi Bíróság kizárólagos illetékességét kötik ki.
Alulírott szerződő felek a jelen bérleti szerződést átolvasás és teljes megértés után, mint szerződési akaratukkal mindenben megegyezőt jóváhagyólag öt (5) példányban angolul és magyarul aláírják. A magyar és angol nyelvű példányok tartalmilag teljesen megegyeznek. Értelmezés esetén a magyar nyelvű szöveg a mérvadó
"nem alőleget adsz, azt vásárlásnál szokás, hanem kauciót, gondolom, hogy 2 hónapot előre kérnek
ezt bele kell írni a szerződésbe, hogy átadsz neki 2 hónapi bérleti díjat ...... Ft összegben, és amikor megszűnik a bérleti szerződésetek, tehát kiköltözöl, akkor ez milyen feltételek mellett jár vissz (pl: a lakás az eredeti állapotában kell visszaadni, közüzemi díjak ki vannak fizetve, stb.)"
Tulajdonkeppen arrol lenne szo, hogy az alberletet kiado szemely nem ker kauciot egyaltalan, viszont a bekoltozesem csak a honap kozepen lenne, es most fizetnem ki elore azt a fel honapot, ami szeptember vegeig tart. Tehat a papir azert kene ugye, mert 2 hetig nala lesz a penzem, de en meg nem leszek a lakasban.
"Ha esetleg spórolni akarsz a tulajdoni lap másolaton (nem tudom pontosan, most mennyi, 2000 ftnál biztos több már), akkor menj be a földhivatal info irodába, ahol az ügyintéző elmond mindent részletesen az ingatlanról (ha széljegyes a tulajdonos, akkor meg főleg érdemes megkérdezni) "
Aha, ez a foldhivatalos dolog jobban hangzik. De ez olyan egyszeru ahogy hangzik, tehat hamar el lehet intezni, vagy bemegy az ember, es var fel napot, esetleg tobb napot? Ezt esetleg tudod?
Lamarck, es aleisteR: be tudnatok masolni ide ezt az iromanyt?
Inkabb nem keresgelnek, mert az nem bizti, hogy megtalalom, az viszont gondolom bizti jo, ami nektek van.
Ja, es ha nem fizetek kauciot, akkor tulkepp nem is igazan kell mas szerzodes, mint ez az atveteli az elejen, nem? (mert ezek szerint o nem tart attol, hogy szetverem a - felujitott - lakasat, nekem meg nem kell felnem attol, hogy lelep a kaucioval, ha nem is adok) Vagy azert ezt is erdemes letisztazni egy szerzodessel, hogy en neki ezert es azert havonta X osszeget utalok arra a bizonyos szamlaszamra?
Es ilyen szerzodesnel/atvetelinel feltetlenul kell vinnem tanut?
Ha esetleg spórolni akarsz a tulajdoni lap másolaton (nem tudom pontosan, most mennyi, 2000 ftnál biztos több már), akkor menj be a földhivatal info irodába, ahol az ügyintéző elmond mindent részletesen az ingatlanról (ha széljegyes a tulajdonos, akkor meg főleg érdemes megkérdezni)
Szia! A tulaj személyéről teljesen bizonyos csak a tulajdoni lap ismeretében lehesz, de előfordulhat olyan eset is, amikor nem a tulaj, hanem pl. a bérlő adja albérletbe a lakást, aki nem szerepel a tul. lapon. Ez ritka, de akkor is kell, hogy tudjon mutatni egy szerződést, hogy milyen alapon van joga kiadni a lakást.
Célszerű bérleti szerződést írni, amibe mindent belefoglalhattok, amit lényegesnek gondoltok. Amit mindenképpen ésszerű belefoglalni: a szerződő felek és a lakás pontos megjelölése, átadáskori állapota, tartozékai, bérleti díj, fizetési feltételek, egyéb fizetendő díjak (rezsi), kaució, a bérlet időtartama.
Rengeteg sablonszerződés van a neten, de ha gondolod, küldök egyet ímélben.
- Tulajdoni lap, ha úgy gondolod, de csak friss. Bár ha valaki tovább-bérletbe adja a lakást, szerintem az sem igazán illegális (nem vagyok jogász)
- Mit, mennyit, mikor,kinek, milyen célra adtál, milyen esetben kapod vagy nem kapod vissza. Aláírás, tanuk. Neked is legyen tanud. Ne csak olyan aki "majd aláírja".
1, tulajdoni lapot kérjél, lehetőleg pár naposat- ha hoz, akkor ő a tulajdonos, és értekelni fogja a hozzáállásodat!! ha nem akar, vacilál, akkor el kell gondolkoznod!!
2, nem alőleget adsz, azt vásárlásnál szokás, hanem kauciót, gondolom, hogy 2 hónapot előre kérnek
ezt bele kell írni a szerződésbe, hogy átadsz neki 2 hónapi bérleti díjat ...... Ft összegben, és amikor megszűnik a bérleti szerződésetek, tehát kiköltözöl, akkor ez milyen feltételek mellett jár vissz (pl: a lakás az eredeti állapotában kell visszaadni, közüzemi díjak ki vannak fizetve, stb.)
Udv.
Az lenne az egyik kerdesem a hozzaertoktol, hogy ha alberletbe megyek, akkor a kiado szemelytol milyen papirt kell kernem a lakasra vonatkozoan, hogy biztos lehessek abban, ove a lakas, es pl nem o is egy alberlo? Tulajdoni lap? Vagy az mas?
Ezen kivul ha adok eloleget a kiado lakasra, es szeretnek rola papirt irni, akkor milyen adatoknak kell rajtalennie, hogy valamennyire azert biztonsagba erezhessem magam? Be tudna masolni valaki?
(sorry ha volt ilyen topic, ugy 20 percet keresgeltem, es holnapra - illetve mara - "jo volna"/
kellene az info...en meg mennek mar aludni :)
