Es mar vedi az aktiv politikai szerepet, hogy majd csak az szamit amit az MTA elnokekeknt dont az MTA ugyeiben...de ha majd az MTA elnoke mint maganember epp Fideszes propagandat folyat mit korabban az persze nem szamit, o fuggetlen!
Es lon maris fenyezi a Fideszt, nyujtja a markat!
Pálinkás József, az MTA elnöke Index 2008. május 16., péntek 18:58
A Magyar Tudományos Akadémia Pálinkás József atomfizikust, a Debreceni Egyetem Tudományegyetemi Karainak elnökét, az Orbán-kormány volt oktatási miniszterét választotta elnökévé. Pálinkás 2006 novemberében, még fideszes képviselőként a miniszterelnök lemondását és a parlament feloszlatását javasolta, MTA-elnökként viszont a Gyurcsány-kormánnyal is együttműködne, és a korábbinál nagyobb hangsúlyt helyez majd a tudomány népszerűsítésére, kommunikációjára.
....Sajnos nem, amit komoly hibának tartok, és sokat bíráltam miatta a következő kormányt. Mivel az OTKA költségvetése nagy összeg, a 2004-2005-ös költségvetési megszorítások során jelentősen csökkentették, ma sem éri el az akkori szintet. Ha fényezni akarom magam, mindig elmondom, hogy a KSH a GDP-arányos kutatás-fejlesztési ráfordításban 2002-ben mérte a csúcsot.
Solymosi Frigyes - aki tagtársa a konzervatív professzorok Battyhány-körében - mégis ellenezte, hogy ön, az aktív pártpolitikus, fideszes országgyűlési képviselő elinduljon az MTA elnöki posztjáért.
Solymosi Frigyes a Népszabadságba írott cikkével kivitte a politikai közbeszédbe azt a kérdést, ami az Akadémia közgyűlésén lett volna helyénvaló felvetni. Ezt sem elegánsnak, sem jónak nem tartom, de a közgyűlés erre végül is nagyon világos választ adott.
Az önt megválasztó többség nem osztotta Solymosi aggodalmát, hogy pártpolitikust hoznak helyzetbe, vagy már a jövőre készülnek?
Mindenki látni fogja, hogy az én MTA-elnöki döntéseimben van-e pártpolitika. Mert csak ezt kérhetik számon, hiszen az MTA elnöke a tudománypolitika aktív résztvevője, alakítója kell legyen, de nem vehet részt semmilyen pártpolitikai tevékenységben. Ezért mondtam le a Fideszben viselt tisztségeimről, miután megválasztottak.
"Ha most szimpatizánsokról készített adatbázis alapján mentek ki a címekre a népszavazási kezdeményezésekhez aláírásokat gyűjtő Fidesz-aktivisták, akkor ez jogszerű, jelentette ki."
Akkor miafaszt kerestek nálunk, mert a nemi pervíciót még véletlenül sem írtuk alá...
Péterfalvi Attila: Szimpatizánsokról lehet adatbázisuk a pártoknak MTI 2007. 10. 22., 22:10 | Frissítve: 1 órája
Szimpatizánsokról adatbázissal a Fidesz és más pártok - az MSZP és az SZDSZ - is rendelkeznek, így ha a Fidesz ennek alapján szervezi most a népszavazási aláírások gyűjtését, akkor ez jogszerű, mondta az adatvédelmi biztos hétfőn.
A Fidesz a nemzeti petíció időszakában jogszerűen gyűjtött szimpatizánsokat és állított össze ebből adatbázist, közölte Péterfalvi Attila. Hozzátette, ez jogszerű, ha bejelentik az adatvédelmi biztosnak, ezt mindhárom említett párt megtette. Ha most szimpatizánsokról készített adatbázis alapján mentek ki a címekre a népszavazási kezdeményezésekhez aláírásokat gyűjtő Fidesz-aktivisták, akkor ez jogszerű, jelentette ki.
Jarai Zsigmond (az idokozben Orban orszegertekelojen is elismert Fidesz szolga az MNB elen, nem pedig fuggtelen szakember) utolso nyilatkozataban meg megtette kotelesseget.
Mocskolodott egyet (bizonyitek nelkul) es belerugott elodjebe, mikozben sajat magat ajnarozta, majd utolso mondataban meg jatsza az alszentet.
Gratulalunk neki, legutolso mondatahoz egyebkent! :-))
2007-02-26 17:26 HirTV Járai: Ha úgy haladtunk volna tovább, már rég lenne eurónk
A Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa hétfői ülésén nem változtatott a jegybanki alapkamat 8 százalékos szintjén - jelentette be Járai Zsigmond, az MNB posztjáról csütörtökön távozó elnöke. Járai valószínűleg utolsó nyilvános megszólalása alkalmából részletesen elemezte hat éves jegybankelnöki időszakát, amelyet az egy év munka, öt év harc mondattal jellemzett.
Járai Zsigmond valószínűleg utolsó nyilvános megszólalása alkalmából részletesen elemezte hat éves jegybankelnöki időszakát, amelyet az egy év munka, öt év harc mondattal jellemzett. Az MNB elnöke az elmúlt években mind komolyabb konfliktusba került az MSZP és SZDSZ alkotta kormánykoalícióval.
Igen súlyos szavakkal kritizálta a jelenlegi kormánytöbbséget, amiért az többször, szerinte szándékosan értelmetlenül módosította a jegybanktörvényt, a Monetáris Tanácsban jelentősen túlsúlyba hozta a külső tagok arányát, amivel csorbította a testület függetlenségét.
Saját munkájára büszke - jelentette ki Járai Zsigmond. A megfogalmazása szerint 2001-es belépésekor "egészen elképesztő szervezetlenséget" mutató MNB-ből az ő ideje alatt európai színvonalú intézmény lett. "Soha fel nem merült bennem, hogy amit csinálok, az rossz lenne" - vonta meg másképpen elnöksége mérlegét. Az Orbán-kormánynak mondott külön köszönetet Járai, mert "ha úgy haladtunk volna tovább, mint akkor, már rég lenne eurónk" - fogalmazott.
Az általuk gyakorolt kommunikációt helyesnek ítéli, a vele szemben szerinte gyakran megfogalmazott vádra, hogy "túl sok volt az igazmondás", azt kérdezte, hogy "kinek, talán annak, aki nem mondott igazat?" A politikához való viszonyát jellemezve közölte: amikor belépett az MNB-be, egyetlen politikai kérése volt kollégáihoz: az, hogy "a büdös Fidesz-ezést hagyják abba".
Az utódjáról, Simor Andrásról alkotott véleményét firtató kérdése azt válaszolta, hogy nem tartozik rá, egyébként pedig megjegyezte:„kit érdekel az én véleményem?”.
vegre a Fidesz kovetkezetes! Kiallnak a beepitett ugynokeik mellett! :-)
A Fidesz szerint a miniszterelnöknek meg kellene hosszabbítania Járai Zsigmond jegybankelnöki mandátumát. Deutsch-Für Tamás Gyurcsány Ferencnek írt nyílt levelében úgy érvel, hogy Járai Zsigmond töretlen elszántsággal dolgozott az infláció leszorítása és a jegybank függetlenségének megőrzése érdekében. Orbán Viktor kabinetfőnöke egyben megerősíti, hogy nem vesznek részt a kormányfő által kezdeményezett egyeztetésen a jegybankelnök személyéről, mert nem tartják Gyurcsány Ferencet demokratának.
A kormányszóvivő közölte: a miniszterelnök tudomásul veszi, hogy Járai Zsigmond a Fidesz jelöltje, de sajnálja, hogy a párt vezetői ezt az alkalmat is pártpolitikai csatározásokra használják fel. radio.hu
Solyom olyan legfobbugyesz jeloltet javasolt, hogy NEHOGY tovabb maradhasson a kovetkezo valasztasok utan Polttol elteroen, hanem csak 4 evig lehessen. Akkor majd ujra kell valasztani azonnal es az persze megint 6 evre lesz.
Ugyes TRUKK!
Az mar csak hab a tortan, hogy a legfobb jogtudos, mar megint a joggal nem 100%-osan osszefero dolgot csinalt (lasd meg megvalasztasa, OGY valasztasok idpontjanak kiirasa)
A miniszterelnök balatonőszödi beszédének nyilvánosságra kerülése óta Gyurcsány Ferenc kiforgatta jelentéséből a hazugság fogalmát, mondta Sólyom László. A köztársasági elnök megismételte, hogy nincsenek alkotmányos eszközei, a parlamenti többség mozdíthatja el a helyéről a kormányfőt, és állíthatja helyre a szükséges társadalmi bizalmat.
Jon a kampany es jon menetrendszeruen Trojai Zsigmond.
Járai: A nagy átverések után nagy kapkodások jönnek INDEX / 2006. augusztus 28., hétfő 15:26
"Nem tartom szerencsésnek, hogy a MNB elnöke pártszlogeneket használva fejti ki a véleményét - közölte az MTI-vel Varju László. Az MSZP képviselője hozzátette: "Éppen akkor nem tartom szerencsésnek, amikor a konvergenciaprogram keretében éppen az egészségügy, az oktatás, a közigazgatás, az ártámogatások ügyében egy igen jelentős" reform kezdődött meg.
Varjú annak kapcsán szólalt fel, hogy Járai Zsigmond, a Magyar Nemzeti Bank elnöke azt közölte: a kormány konvergenciaprogramja ugyan nem jó, de "talán először tesz eleget annak, hogy igaz számok vannak benne". Danks Emese kormányszóvivő ugyancsak Járai Zsigmond kijelentésére reagálva az MTI-nek hétfő délután azt mondta: a konvergenciaprogram előkészítésében folyamatosan részt vett az MNB szakértője, aki egyébként részt vett a konvergenciatanács ülésein is."
Egyebkent mondom en itt mar evek ota (na jo Orban 2002 bukasa ota, mikor lathato volt, hogy se az EU-ba se a Eurozonaba nem o fogja bevinni az orszagot), hogy lesz itt meg a budoskomcsi forint a nemzeti erdek es a euro a nemzetellenes.
-Amíg Magyarország gazdasága nem lesz versenyképes, nem érdemes bevezetni az eurót - mondta Járai Zsigmond, a Magyar Nemzeti Bank elnöke kedden Budapesten, azon az emlékkonferencián, amelyet a jegybank a forint bevezetésének 60. évfordulója alkalmából rendezett.
Járai Zsigmond aláhúzta: az elmúlt évek "gazdasági rombolását" be kell fejezni, de erre a Gyurcsány-kormány legutóbbi intézkedései, a parlament által is elfogadott megszorítások nem alkalmasak. Úgy vélte, az intézkedések nem abba az irányba vezetik a gazdaságot, hogy javuljon a versenyképesség.
A jegybank elnöke emlékeztetett arra, hogy a forint 60 évvel ezelőtti, 1946. augusztus 1-jei bevezetése sikeres volt, lehetővé tette a gazdasági stabilizációt, de egyúttal előrevetítette a "kommunisták gazdasági rémuralmát".
Járai utolsót üt a kormányon Index / 2006. április 20., csütörtök 9:52
Tegnap az MSZP bírálta, ma már külföldi elemzők is kritizálják Járai Zsigmond jegybankelök nyilatkozatait. Sok elemző szerint az elnök ezen kijelentései aláássák a hitelességét, még úgy is, hogy egyébként valóban megalapozottak - olvasható a Financial Timesban.
...Sok elemző szerint az elnök ezen kijelentései aláássák a hitelességét, még úgy is, hogy egyébként valóban megalapozottak - olvasható az FT-ben.
Julian Jessop, a Capital Economics vezető közgazdásza szerint hiba, hogy a kormány hagyta a deficitet a GDP 8 százalékáig növekedni, de nagyon ritka eset, hogy a jegybank elnöke így beleavatkozzék a politikába.
Dwyfor Evans, a Bank of America egyik alelnöke szerint "jegybanki szempontból nem mondhatjuk, hogy túllépett volna a hatáskörén... de az időzítés egyértelművé teszi, hogy a második forduló előtt egy utolsót üt a kormányon".
A jelek szerint nemcsak kampánylap – a Magyar Vizsla –, de tüntetés is kiszervezhető. A sajtóban napok óta rebesgetik, hogy a július 4-én induló kormányellenes demonstrációsorozat mögött a Fidesz áll. Biztosnak tűnik, hogy a szervezők holdudvari gittegyletek, ultrajobbos fanklubok tagjaiból verbuválódnak. A szálakat mozgató háttérember pedig állítólag Kubatov Gábor, a legnagyobb ellenzéki párt mozgósításban kipróbált stratégája.
A gyér részvételből mindenesetre leszűrhető, Orbánék jó érzékkel igyekeztek – formálisan legalábbis – őrizni a távolságot az utcán nyüzsgő militáns figuráktól, akik többsége egykor még Csurka “talpasa” volt. Az óvatosság indokolt: a nyílt téri megmozdulások startját a négy évvel korábbi “hídblokád” évfordulójára időzítették. Emlékezetes, a Budapest forgalmát néhány órára megbénító, a szavazatok újraszámlálását követelő törvénytelen “direkt akció” akkor is bumerángként ütött vissza a Fideszre. Nem csoda, hogy idén az újból buktát elszenvedő jobboldal hangadói tartózkodtak attól, hogy a választási csalást kiabáljanak, netán – akárcsak közvetve - jogsértő, utcai revánsra buzdítsanak.
Az elővigyázatosságot más is indokolja: jelesül, hogy a magyar nem egy tüntetős fajta. Passzív rezisztenciában mindig erősebbek voltunk, mint zászlót-transzparenst lengető tömeges felvonulásban. A különböző színezetű pártrendezvények lelkes résztvevői összeadva is kevesebben vannak, mint az otthon tévéző csendes többség. A Parlament előtt is alig párszáz ember gyűlt össze. És ez nemcsak pártpolitikai relációban igaz. A szakszervezetek ugyanúgy képtelenek néhány ezer (legjobb esetben pár tízezer) embernél többet mobilizálni. Magyarországon kormányt nemhogy buktatni nem lehet tüntetéssel, de még komolyan megingatni se. Annyi politikai haszna tehát nincs egy ilyen performansznak, hogy érdemes legyen nyílt sisakkal bevállalni.
Ráadásul a Fidesz joggal fél belterjes szubkultúrájának kontrollálhatatlan reakcióitól. Ha egy, média által is közvetített demonstráción a szimpatizánsok “katonai szárnya” csúszik előtérbe, abból csak blama lehet. Mindig van néhány ősmagyar szerelésben, vagy bomberdzsekiben feszítő, Árpád-sávos zászlóval hadonászó, – egyszerre röhejt, szánalmat és félelmet csiholó - arc, aki egy jó szaftos zsidózással-cigányozással kívánja biztosítani magának a tizenöt másodperc hírnevet. A Kossuth téri rendezvényt is jórészt ilyen extrém fazonok dominálták. Persze ez megelőzhető lenne ellenőrzött, közvetlenül a Fidesz-központból, rendezőgárda által dirigált tömegdemonstráció esetén. Csakhogy ilyenre nincs pénz: a kortesboksz lenullázta a pártkasszát. A sifonérba rekkentett dugipénzt pedig tartalékolni kell a helyhatósági kampányra. Maradnak hát az ingyért dolgozó, zabolátlan szabadcsapatok. De a kényszerhelyzet friss szorongásokat hozhat a világra.
Eddig minden választás azt a trendet igazolta, hogy az oppozícióba szorult pártnak egy ciklust szükséges csak “kihúznia”, utána visszakerül a hatalomba. De a 2006-os választás megtörte ezt a lassan fizikai törvény rangjára emelkedő tendenciát. A Fidesznek tartós “egyiptomi fogságra” kell berendezkednie. Orbán erre a helyzetre pártján belüli tisztogatással válaszolt. A régi gárda maradékát lefokozza, szétszórja, kizárja, vagy felfelé buktatja. Helyükre arctalan fiatalok és belső hinterland nélküli pártonkívüliek vagy kegyencek jönnek. Jó példa erre a budapesti főpolgármester-jelölt és az országgyűlési frakcióvezető. Ez súlyos meghasonlásokhoz, elégedetlenségi hullámhoz vezethet a Fideszben. Így Orbánnak úgy kell a külső legitimáció, mint egy falat kenyér.
A tüntetőket utcára vivő B-közép soraiban aberrált, mélybalkáni szintre emelkedett a vezérkultusz. Ők azok, akik “a XX-XXI. század legnagyobb európai politikusának” tartják a Fidesz-elnököt. Úgy, hogy az imádott Viktor négy parlamenti választásból – a rendszerváltó ’90-est nem számítva – hármat elbukott. De pártban ez kevés. Utilitarista eredmények nélkül az elnök aligha tudja befagyasztani a fiaskó után kivívott status quo-t. Ha most az önkormányzatin is hasalni fog, (s most győznie kell, nincs mese, még egy döntetlen, vagy kormánypártok enyhe fölénye is kudarcnak számít majd), akkor a helyi pozíciókat elvesztő – vagy megszerezni nem tudó, immár túlélésre gyúró, lealázott és megtizedelt pártelit fellázadhat. És Orbánnak akkor már csak az irracionális rajongás lehet a mentsvára.
Csakhogy a polgári körök vert hadával, antiszemita, buzizó hecclegényekkel, keresztény fundamentalistákkal, adrenalin-narkós hobbiprovokátorokkal választást nyerni nem lehet. A Fidesz-elnökének tehát egyetlen reménye, ha az elkerülhetetlen megszorítások kiváltotta frusztrációt és szociális irigységet kritikus tömeggé növelve, a tőle egyre megszokottabb kádári retorika populista lovára ülve diadalba vágtat az önkormányzatin.
A népszerűségi mutatók látszólag okot is adnak a bizalomra. Csakhogy a helyhatósági szavazatvándorlás törvényszerűségei eltérnek az általános politika lázgörbéjétől. Hiába népszerűtlen a kormány, az önkormányzati választásokkal megbuktatni nem lehet. Az elmúlt néhány évben pedig a lokális közhatalmi intézmények még inkább függővé váltak a központi pénztárcától. A célhoz kötött támogatások, a településfejlesztési pénzosztás hihetetlenül átpolitizált lett. A jelenlegi koalíció is gátlástalanul él fenyegető metakommunikációs gesztusokkal, sőt, időnként nyíltan kimondja: amelyik település választóközönsége rossz karikába húzza az ikszet, az ne számítson út- és csatornaépítésre.
Gyurcsány saját fegyverét, a konfrontatív, zsákmányelvű politikát szegzi Orbán mellének. Mostani állás szerint – hacsak nem lesz ellenzéki áttörés – Budapest kormánykézen marad, a nagyvárosok és megyék túlnyomó részében nem valószínű az elsöprő Fidesz-többség. A kistelepülések zömének élén pedig függetlenek állnak. A legsanszosabb forgatókönyv az, hogy Orbánék megtartják a hagyományosan jobboldali kerületeket, megyei közgyűléseket és városokat. És talán lesz enyhe, szépségtapasznak beillő növekmény: pár kisebb-nagyobb falat. Itt egy új polgármester, ott egy Fidesz javára billent képviselőtestületi aritmetika, visszahódított megye. Csak kérdés: elegendő e mindez a sértett-zavarodott alsó- és középkáderek leszerelésére? Különösen, hogy az ellenzéki nagypárt parlamenti és önkormányzati honatyái egyre nagyobb fenntartással nézik Kubatov polgári körökből rekrutálódott posztcsurkista mezei hadait. Nekik ugyanis – a lelkes amatőrökkel szemben – van mit elveszíteni.
Az egyébként is erős kormányellenes hangulatot egész nyáron civil szervezetek bujtogatásával, tüntetések szervezésével gerjesztené Kubatov Gábor, a Fidesz kampányigazgatója - állítja a Magyar Hírlap. A tiltakozások sora július 4-én az igazság napja néven toborzott kormányellenes demonstrációval kezdődhet.
A háttérből, civil szervezetek bujtogatásával és általuk szervezett tüntetéssorozattal segítené elő a kormány egyébként is várható népszerűség-csökkenését a Fidesz - írja a Magyar Hírlap. A párthoz közeli forrásokra hivatkozva a lap azt írja, az egész nyáron át tartó zúgolódás fenntartásának ötlete az új kampányigazgatótól, Kubatov Gábortól származik.
A tiltakozások sorát július 4-én az igazság napja néven toborzott kormányellenes demonstrációval kezdhetik. A rendezvényen "Mit akar a NÉP?" címmel egy petíciót adnak át a kormány képviselőjének a résztvevők.
A lap szerint ez a módszer két szempontból is előnyös Fidesznek. Egyrészt kíméli a pártbüdzsét, másrészt mert nem a pártra ütnek vissza a bírálatok, s nem rontják a népszerűségét.
A párt cáfolta a lapnak, hogy felbujtóként szerveznének a háttérből tüntetéseket, de úgy tudják, a Fidesz kampánystratégái szerint több civil szervezettel is tárgyalnak a tiltakozások témájáról és időzítéséről.
Azt, hogy Polt Peter korrupt, megveheto a MNemzetbol tudjuk. Ergo most a Fidesz vette meg, hogy Orban ugyerol elterelje a Figyelmet.
Mi sem jobb bizonyitek, mint hogy az az ugyeszseg ami alig egy honpja mondta ki, hogy a 38%-os luxus profit akkor sem torvenyserto meg baj ha kozpenzrol van szo, most a kozpnezfalhasznalas erkolcsossegere hivatkozik.
Magyar Vizsla, Kontroll Csoport, Polt Péter, Szász, Járai, Schmitt Pál és a többi független után újabb független (gazdatüntetések vezetői) mászott ki a falóból:
Hiaba jatszod itt a hulyet, nagyon is jol tudod, hogy mi a gond.
Nem kellett volna Solyomnak Ujevkor jatszani magat es akkor semmi gond, akkor jathatta volna az o fuggetlen nem szol soha semmiert (csak vizlepcso szoba ne keruljon, mert akkor ihaj csuhaj lesz a "szakerto" Solyomtol).
Pálinkás József, az MTA elnöke