Érdekes amit mondasz, mert nekem Pokorni az egyik legvisszataszítóbb alak a jobboldalon. Mert Kövér állat, de legalább kiáll a t. közönség elé, és közli, hogy ő egy állat. Pokorni ezzel szemben úgy beszél mindig, mintha valami különösen agyamputált csapathoz szólna, laaaaaassan tagoltan.
Egyébként szvsz Kovács szanaszét verte a Közgázon tavaly a választások előtti vitában.
Jobboldalról szimpatikus... Illés Zoltán, Szabó Iván még a legelviselhetőbb.
Balról: hááááát... Lendvai "üde színfolt".
Egyébként akkor már létre lehetne hozni egy topicot is, ami arról szólna, hogy ki a saját oldalán (ez a "saját oldal" kifejezés valami hihetetlenül undorító) kit utál.
Hát tudnám sorolni.
en minden balos politikust utalok,egyszeruen azert, mert az, aki kepes mindezen korrupcio es mafia mellett baloldalon politizalni, az vagy korrupt maga is, vagy csak hulye.
Talán Szentiványi a szadeszből. MSZP - Szabó G. Zoltán. A főfejesek mindkét helyen iszonyúak, el nem tudom képzelni, ha valaki meghallgatja mondjuk Pokornit, hogy szavazhat mondjuk Kunczéra, vagy főleg Megyóra.
Lehet, hogy nem a kedvenc a legjobb szó, de nagyon szerettem volna egy olyan topicot, ahol csak jót mondunk emberekről, mert az egész fórum tele van rosszindulattal.
De lehet, hogy én vagyok túl érzékeny.
Szóval olyanok, akik tudják, hogy melyik oldalon állnak, de ennek ellenére a túloldalt is képesek távolságtartó jóindulattal figyelni, és képesek szimpatikus egyéneket találni ott, kérem írjanak!
Ok, az eddig lesorolt preferenciák alapján azt mondhatom, hogy nekem a Beatlesből Jim Morrison volt a kedvencem... :) kb ennyire helytálló a legtöbb "kedvenc" besorolása...
Ja, és imádtam Kozsót a Beatriceben...meg a Republicban...
Baki!!!!A Szűrös mióta van a "túloldalon"??????? Orbán mögött ül a tribünön...nagggyon baloldali, valóban.Aki arra szólit fel, hogy a Fideszre szavazzunk, az faján nem a "túloldalon" van... most mondjam azt, hogy a kedvenc "jobboldali" politikusom Kupa Mihály?Ugyan már, értelmesebbnek ismertelek meg ennél...
Hogy nehogy kivágjon a topicgazda offolásért válaszolgatok a a topic címében felvetett kérdésre is. DE ezt megelőzően én is egyetértek azon topictársammal, ki ellenezte a "túloldal" fogalmát. Nekem szinte minden párt a "túloldalon" van, annak ellenére, hogy kényszeresen az SZDSZ-re szavazok. Az utóbbi időben már csak azért, mert nem volt olyan gusztusomnak megfelelő konzervatív párt, akire adtam volna a voksomat.
Tehát hangsúlyozván, hogy a fideszesek között sincs olyan politikus kire haragudnék, több figurájuk szimpatikus. OV tehetséges srác, kinél piszkosul nem érdekel, hogy milyen szónok. A hosszas szónoklatok félelmetesen irritálnak, s mindegy, hogy OV vagy a valamikori szakszervezeti pali mondja az igét. Ugyanakkor, mint már többször kifejtettem OV-nak igen jól áll a kék ing, csinos a felesége, helyesek a gyerekei, s ha elfelejtkezett arról, hogy ő a kormányfő, még mosolyogni is tudott, s jó a humora. Nem Oscar díjas vesztes, az 7szentség. Áder olyan mimikaszegény arccal tud mondani olykor jó nagy hülyéket is, hogy már csak ezért is szimpatikus. Meg az ő felesége is csinos. Rogán főnökével ellentétben nőtt a szememben, ugyanis a vereség jót tett neki. Nem tűnik annyira irritabilisnak, mint a választások környékén. Nem is beszélve a valóban jó szakembereikről, kik pont ezért kevésbé ismertek, s szakemberségük miatt kicsit szürkék.
Az MSZP-ből Hiller valóban jó fej, de én elégedett vagyok Szilivel is.
Az MDF-et még utólag is egyre jobban kedvelem, s revideálom, korábbi ellenérzéseimet. Az első konzervatív kormányban számomra a legkedveltebb pali Kupa Mihály volt. Sok akkori politikusukat ma már csípem.
Az SZDSZ-ben annak ellenére, hogy rájuk szoktam szavazni pár embert én sem kedvelek, de a topic nem erről szól. Kunczét humora miatt, Fodor Gábort szélsőségmentessége miatt kedvelek. Ebbe lehet, hogy bele fogtok kötni, de a minősítést nem az általa mondottakra értem elsősorban, hanem arra, hogy a stílusa nekem tetsző.
Az egész, amit írsz úgy jó, ahogy írod:-DDD Sokat okultam belőle. Különösen a fitopatológiai okfejtés tetszett.
A paranoia "beszerzése", pontosabban a kulcsészlelés felderítése csupán az orvosnak lehet indifferens, a betegnek már biztos, hogy nem. Erre mondok is rögtön egy hasonlatot. Mauritiuson töltött 2. napomon elvitt az egyik vendéglátóm egy "sega-partyra". Csúcs szálloda, kivilágított pálmák, a táncparketten szépséges segázó lányok egy kötélhajú palival, a medencék színtjét szinte "folytató" óceán, s minden második vendég kezében kamera. Akár egy ami filmstúdióban is ülhettem volna. Aztán véletlenül felnéztem magam fölé, s megpillantottam egy kókuszdiót, s rögtön belémhasított a gondolat, hogy akár a fejemre is eshetne. Erről pedig egy régi magyar film jutott az eszembe, amikor a gonosz csendőrök megleckéztetik Maklári Zoli bácsit, ki feltehetően szimpatizálhatott a Tanácsköztársasággal. A csúnya, gonosz, kövér csendőrök "megkínálják" a jóságos, széplelkű, vékony, aszott öregembert a kedvencével, a mákostésztával. Az első 4-5 tányér még tetszik is az öregnek, jóízűen eszeget, de a jónak is van határa. Tény, hogy néhány perc után az unoka, Törőcsik Mari talán szánkón vonszolja bele a haldokló nagypapát....
Rögtön megnyugodtam. Elképzeltem, hogy ha megkérdezik Törőcsik Marit, hogy miben halt meg a nagypapa, mákostésztában a korrekt válasz. S ha az én fiaimat kérdezik meg, akkor igen bánatos pofával monják, hogy Mauritiuson fejére esett egy kókuszdió, mikor kigúvadt szemmel bámulta a táncosnőket. Halál az halál, de nem mindegy a körülmény. De a story a paranoiára is érvényes. Nem mindegy, hogy a kulcsészlelésem haláltáborban alakult ki, vagy rulettezés közben.
Komancs
Az a feloldhatatlan dilemma, hogy a posztkommunistákkal nincs mit kezdeni.Milyen szimpátiát viselhetsz Kovács, vagy Nagy Sándor vagy Kiss Péter vagy Csehák iránt.Egy ügynök iránt.
A fiatalok meg még rettenetesebbek: Szanyi, Újhelyi, Tóbiás.
Nagyon nehéz azt mondani, hogy ez igen, ez szimpatikus.
Az SZDSZ meg olyan jobboldal ellenes, hogy nem lehet egy pozitív jelzőt kicsiholni belőlük.
Betlen Jani az egyetlen, aki képes túltenni magát az elfogultságán, de ő nem politikus.
Már elnézést, de nem Biszku Bélát, hanem Berecz Jánost és nem állami kitüntetést kapott, hanem Ibrány - a szülővárosa - adott neki díszpolgári oklevelet.
Mielőtt természetesen habzanál egyet, Biszkut és Bereczet egy napon nem kéne említeni.
Polito-pszichiátriai szempontból teljesen irreleváns, ki hogy és miképp szerezte be a paranoiáját.
Ahogy már prof. C.N. Parkinson a neves pszichoanalitikus és fitopatológus is megmondta: nem a botanikus dolga, hogy kiirtsa a (parlag)füvet. Neki az a dolga, hogy megmondja nekünk milyen gyorsan nő a gyom.