Mondjuk egy szép szőke telepesnővel (mint például a filmben Laura Johnson as settler woman Kate Millay ) és is szívesen eljátszogattam volna abban az abilene-i hotelszobában. :-)
A Storyline részben elolvasható a cselekmény angolul, de maga a film egyébként kiváló magyar szinkronnal is ki lett adva.
A lényeg, hogy egy rancher meg egy csapat cowboy egy óriási méretű csordát terelnek föl Texasból az eredeti tervek szerint Missouriba, de aztán módosítják az úticélt és a kansasi Abilene felé veszik az irányt....
Közben számos kaland, belső és külső ellentétek, csodálatos szépségű tájak, megvadult csorda, vad komancsok támadása, minden ami egy kiváló westernbe kell, gondolom nem kell részleteznem...
Kedves fehér és rézbőrű testvéreim, nézzétek meg a filmet. :-)
Nem abban volt, hogy a Luck River egy mintás mexikói poncsóban vágtázott a vasúttársaság által felbérelt fegyveres csürhe felé, a nyaka mögött meg lobogott a piros színű cowboy nyakkendője?
Meg az is, amikor a vége felé a River meg a haverja egy döglött ló háta mögül tüzeltek a vasútvállalat embereire? Alig volt már lőszerük, de nem adták fel, kitartottak a végsőkig...
Ebben láttam először, hogy lehetett egy forgótáras Coltot oldalt fekve megtölteni.
Amikor a vége felé a Luke Rivers, a D.C. Cracker meg a Monty lóra szállnak, hogy megvédjék a ranchet a vasútépítő társaság álatl felbérelt fegyveres bandával szemben, és amikor hárman egymás mellett lovagolnak ki a banda ellen és közben a film alatt megy az aláfestő zene, az már mekkora egy jelenet.
Puskával vagy revolverrel a kézben megvédeni a framot vagy a ranchet az indiánoktól, a banditáktól vagy a nagytőkésektől, szükség esetén akár maguktól a hatóságoktól vagy végső soron akár magától az államtól is, az egy tipikusan észak-amerikai dolog.
Az USÁ-n belül is elsősorban a nyugati részekre volt jellemző (West of the Mississippi). Bár az ún. Appalachia régióban is...
Sokan azt mondják, hogy ez nem más, mint a felvilágosodás észak-amerikai változatában népszerűvé vált ún. protestáns agrárdemokrácia vagy talán ismertebb nevén telepesdemokrácia elméletének egyik szélsőséges átültetése a gyakorlati életbe...
Az Ászok és nyolcasok c. 2008-as amerikai westernfilmet látta valaki?
Magyar szinkronnal A Vadnyugat végnapjai alcímmel jelent meg.
Érdekes, hogy a jenkik nem nagyon sztárolják, meg maguk a főszereplők sem hollywoodi világsztárok voltak, csak mondhatni második vonalbeli amerikai színészek, mégis ez a film szerintem az utóbbi 20 - 25 év legjobb westernfilmje.
"Könyörtelen banditák mészárolnak le magányos farmereket egy tehetős vasútépítő megbízásából, s a gyilkosságokat indiánok tettének állítják be. A cél az, hogy megfélemlítsék a környéken lakókat, hogy aztán olcsón szerezhessék meg földjeiket az épülő vasútvonal számára. Az akciónak eddig senki sem állta útját, igen ám, de a farmját harminc éve birtokló Thurmond Prescottot (az Oscar-díjas Ernest Borgnine) és a fegyverforgatásban páratlan tehetséggel rendelkező segédjét, Luke Riverst (Casper Van Dien) nem olyan fából faragták, hogy csak úgy lefeküdjenek a banditáknak. Mindkét oldal bármire képes, hogy elérje célját, így a vérfürdő elkerülhetetlennek tűnik... De vajh mi az ára a győzelemnek egy olyan vidéken, ahol még a békítő szándék is az életedbe kerülhet?"
Először úgy terveztem, hogy San Felipe del Ríonál, de most úgy áll a helyzet, hogy kissé följebb a folyam mentén, egy titkos gázlónál, amit annak idején csak a juárezista szabadságharcosok ismertek, meg az ő amigóik.
Az uatzásuk következő helyszíne San Felipe del Río (a Folyómenti Szent Fülöp) lenne (ma csak simán Del Rio), határváros és foylami átkelőhely a Rio Grande partján:
A legvégén a Muerte Viejo pisztolypárbajt fog vívni egy rejtélyes, fekete álarcos alakkal a Mapimí-sivatagban egy elhagyott, már düledező haciendán, a Hacienda de los Álamoson, azaz a Nyárfák Haciendáján. 42 fokos észak-mexikói hőségben, tűző napsütésben...
És itt végül nem lesz happy end, mert a fekete álarcos fog győzni és az Öreg Halál halálos sebbel rogy össze. De mielőtt meghalna, még megbánja mindazt, amit elrontott az életében...:-(
Szóval egyfajta pszichodráma lesz a végén happy end helyett.
A regény fő mexikói karaktere Manuel Arriaga Sánchez kapitány (más néven röviden csak El Capitán), juárezista szabadságharcos, a mexikói hadsereg nyugalmazott lovassági tisztje lesz.
Van egy szép családi haciendája odalenn Chihuahuában, nem messze a Mapimí-sivatag északi határától, a Hacienda de las Rosas, a Rózsák Haciendája.
Henry Harton régi ismerőse, bajtársa és cimborája.
Ő egy pozitv karakter, végig segíti a hőseinket az észak-mexikói kalandjaik során.
További mexikói karakterek:
- Ramiro el Guitarrero (Ramiro a gitáros), Arriaga kapitány szárnysegédje és jobbkeze volt a juárezista szabadságharc során. Nagyon szépen tud spanyol gitáron játszani és énekelni.
- Jacinto González, az Arriaga-hacienda főkertésze és intézője, El Capitán másik bizalmasa a Guitarrero mellett.
Lesznek benne negatív mexikói figurák is, pl. egy kapzsi, korrupt kormányhivatalnok Chihuahuában, aki jelentős összeget gombol le Hartonéktól, hogy bejegyezze a bányajogot, amikor meg a zsebében van már a pénz, közli velük, hogy a kérdéses terület nem Chihuahua, hanem Sonora szövetségi állam fennhatósága alá tartozik, ezért az ügyük elintézéséhez kénytelenek Sonora állam akkori fővárosába, Uresbe lovagolni.
Továbbá talán lesznek benne bandidos mexicanos, azaz mexikói banditák is, de az a rész még nagyon kiforratlan. :-)
Az első iskolai lövöldözés - megdöbbentő - 1844-ben történt az USA-ban. 1998-ig mindig egy személy volt a célpont (vagy diák, vagy tanár), ekkor történt a Columbine iskolai mészárlás, ami új fejezetet nyitott ebben a szomorú történetben...
A következő fejezetben San Antonióban egy expedícióindító megbeszélést tartanak (no nem Skype-on vagy Zom-on, hanem egy ivóban némi ital mellett), a városi boltokban feltöltik a készleteiket, megpihenek, megvacsoráznak, megszállnak egyfogadóban, majd másnap reggel irány Uvalde, egy elmaradott, koszos hispano-texasi porfészek, ahol a lakosság nagy része inkább beszél spanyolul, mint angolul, meg ha meg is szólalnak angolul, spanyol szavak tömkelegét keverik a beszédükbe.
Talán ekkor kezdet kialakulni a spanglish nyelv alapja? Nem tudom, majd a nyelvtörténészek megmondják helyettem.
,
Szóval a koszos, poros nyugat-texasi vadnyugati porfészek, Uvalde a következő állomás.
Namost itt álljunk meg egy szóra, mert akinek ismerős esetleg az Uvalde településnév, az nem teljesen a véletlen műve:
2022. május 24-én volt itt egy tragikus, elhíresült iskolai lövöldözés, egy school shoting. :-(
Sam Harton finom modorú, de határozott középnyugati üzletember (bár az apja a keleti partról származott), aki tudja mit akar és nem ijed meg a saját árnyékától.
Kiderül, hogy atyja, Daniel Harton (1811 - 1870) másfél évvel ezelőtt halt meg Saint Louisban és a jól menő áruházát a fiára, Samuelre hagyta.
Az is hamarosan kiderül, hogy Daniel Hartonnak van egy léha életű, vadnyugati kalandor, szerencsevadász öccse, Henry.
Henry Hartont gyötri a lekiismeretfurdalás, hogy léha, tékozló életmódjával nem kis része volt a bátjya szélütésében, majd halálában.
Még 1871-ben levélben felkeresi unokaöccsét, Sammy Hartont és találkozót kér tőle.
A találkozóra 1871. őszén kerül sor Saint Louisban, a Harton-házban.
Henry elmondja, hogy előjegyzése van egy ezüstlelőhelyre az észak-mexikói Chihuahua tagállam nyugati részén, valahol a Sierra Madre Occidental félelmetes láncai és szurdokai között. Azonkívül a beszélgetés végén, a Kentuckyban főzött remek whiskyktől már nem szomjasan bregyog valamit valami "indiánuis kincsről" ius, aminek állítólag tudja a rejtekhelyét.
Rábeszéli unokaöccsét, hogy a következő tabaszon szervezzenek egy könnyűlovas expedíciót Észak-Mexikóba, hogy ráírassa az ezüstlelőhely tulajdonát az unokaöccsére a mexikói hatóságoknál és nem mellékesen felkutassák a "rézbőrűek kincsét" is.
A német (badeni) származású Joe Kirchner addóságai miatt nemrég veszítette el közép-texasi ranchét.
A maradék pénzéből kifizeti a legényeket (ti. a cowboyokat), de aztán fogalma sincs hogy mihez kezdjen az életével, a maradék pénze meg vészesen fogytán van.
Közben egyre többet gondol elhunyt feleségére, az ír Cathleen Gallagherre meg a kisfiára Jackra, aikiket odafönn Kansasben, Douglas megyében temetett el még anno 1858-ban. :-( A tragikus emlékek miatt egyre többször nyúl az italhoz.
Egy napon a Kerrville nevű közép-texasi tehenészváros ivójában üldögél - már nem szomjasan - amikor odalép mellé két idegen, mindkettőnek 1-1 korszerű hatlövetű revolvere (talán Colt Frontier, de ennek még utána kell járnom..) van a pisztolytáskájában.
Az egyik egy különös, kelet-európai arcvonású fértfi, aki erőteljes akcentussal beszéli az észak-amerikai angolt.
Kiderül, hogy ő Frank Feleky, volt 1848-1849-es magyar szabadságharcos, egykori huszárhadnagy.
A másik idegen a vörös hajú, lecsüngő vörös bajuszú, távoli ősei révén ír-skót származású Roy MacLean, aki a texasi tehenészek módjára öltözik és jellegzetes, vontatott texasi akcentussal beszél.
Feleky és MacLean a dúsgazdag saint lousi-i üzletember, az áruháztulaldonos Samuel Harton alkalmazásában állnak és rövidesen kiderül - néhány pohár whisky után - hogy Sam Harton megbízásából egy észak-mexikói vállalkozáshoz keresnek társakat, úgymond olyanokat, akik nem ijednek meg a saját árnyékuktól.
Kirchner egy nap gondolkodási időt kér, de szólnak neki, hogy legkésőbb másnap reggelig várják a választ, mivel reggel tovább kell indulniuk Spanyol San Antonioba.
Kirchner - főleg anyagi gondjai miatt - rááll az alkura ás másnap reggel lovával, puskájával és revolverével csatlakozik a csapathoz.
San Antonioba indulnak, az egykori Spanyol-Texas erőteljes hispán hangulatot árasztó egykori fővárosába (Angolszász-Texasnak ugyebár Austin lett a fővárosa, bár majdnem Houston, de ez itt most mindegy).
San Antonioban a megbeszélt helyen találkoznak a dúsgazdag üzletemberrel, Samuel Hartonnal és embereivel, a Missouri tagállamból származó keménylegényekkel, betűrendi sorrendben Parker, Woods és Williams nevezetűekkel.
Őket annyira nem fejtem ki, mert később kiderül, hogy epizódszereplők csupán, sőt a mexikói úton szép sorban ... nos el fognak esni a harcok során...
Plusz egy Thomas nevű afro-amerikai, aki már régóta szolgáéja hűen Sam harton családját (na jó, de azért a regényben nem lesz semmi white supremacy, de azért a korszakhoz hűnek kell lenni)...
