felreertettel. en ugy gondolom, hogy ez egy orbitalis baromsag. csak valahogy nagyobb baromsag annal, amit komolyan akarnak vetetni. az igazi szelhamosok teleteszik a cikkuket matematikai gadgetekkel, ez nem, ez egyszeruen osszevissza halandzsazik.
Azt hiszem, nem ugyanarról beszélünk. Egyrészt nem az abszraktot, hanem magát a cikket kritizáltam, másrészt, nem tudom, hogy tudod megvédeni az olyan primitív kijelentéseket, mint pl., hogy ha határozott helye lenne egy testnek, akkor nem mozoghatna. Persze semmi előfeltevés, semmi modell, csak úgy bele a nagyvilágba (Zenontól persze ezek szép gondolatok voltak annak idején, de ma már talán nem itt tartunk).
A Lynds-sztori engem leginkább a Kertész (The Gardner) című amerikai filmre emlékeztet. Ebben egy gyengeelméjű kertészt képzelnek az emberek nagyon okosnak, mert a primitív kijelentéseinek allegorikus értelmet tulajdonítanak. A kertész nagy karriert fut be, még az USA elnökének is megválasztják.
Valahogy így lehet ezzel a Lynds-szel is: néhány ember a saját bonyolult gondolatai vetíti bele a primitív szövegébe (a végén még lehet, hogy Nobel-díjat is kap a fickó? :-)
Azt egyébként miből gondolod, hogy Cesar Sirvent vicce a dolog?
Amúgy nem értem, amit írtál: a standard téridömodellekben az idö éppenhogy folytonos. Lyndsnek alapfogalmakkal van problémája, gondolatai abszolút homályosak, kb. azon a szinten van, hogy érzem-itt-valami-nem-stimmel, de szvsz ami nem stimmel, az inkább az, hogy nem érti se a fizikát, se a matekot.
Szerintem semmilyen érdekes következményt nem sorol fel. Egyet írjál (talán nem olvastam figyelmesen). Milyen számolások, milyen kísérletek dönthetnének? Ugyan már.
Semmi bajom azzal, hogy Peter Lynds leírhatta. Nem akarom befogni a száját, és nincs a fizikusoknak szakszervezete, akiktöl felhatalmazást kellene kérnie.
Mi fizikusok is gyakran spekulálunk. Lynds spekulációjának minösége egyszerüen nem üti meg a szintet, és ez nem a matematikai formalizmus hiányával kapcsolatos. Lynds egyszerüen f@ssa a szót. Erröl van szó. Nem mond semmit, de azt jó hosszan.
Ez annyira igy van, hogy lassan a szamitastechnikaban is megszabadulunk a "pontos" szamoktol (lebegopontos szamabrazolas) es teret nyer az un. intervallum-aritmetika - ami a valosagban sokkal pontosabb, azaz: mindig pontosan tudjuk, hogy mennyi a hiba - es konnyu belatni, hogy ez a legtobb, amiben remenykedhetunk.
Alapszabály már gimnáziumi fizika órán: sose másoljuk ki az összes számjegyet a számológép kijelzöjéröl. Annyi jegyet adunk meg, amennyinek értelme van.
De, felmerült. Ezt gondolja elég sok fizikus (én is) az egész téridöröl (nemcsak az idöröl). Egyáltalán nem új. Sok ember sejtelme szerint (amit én is osztok) a téridö nem fundamentális, hanem elemibb szabadsági fokok vannak a Planck skálán (kvantumgravitáció). A folytonos téridö ott jó leírás, ahol a gravitáció klasszikusként közelíthetö (áltrel). A kvantált téridö ebben a megközelítésben radikálisabb, mint a nincs is pontos idö. Pontosabban, a fundamentális tartományban nincs is a klasszikus elképzelésnek megfelelö téridö.
Miért nem új? Tudtommal a tudósok a mai napig azon rugóztatták az agyukat, hogy eldöntsék, vajon folytonos-e az idő vagy kvantált.
Az még senkinek sem merült fel a fejében, hogy esetleg "pontos-idő" nincs is.
És most megváltom a világot!
Bebizonyítom, hogy Einstein inerciarendszere egy hibás absztrakció.
Einstein az inerciarendszerhez feltételezett egy saját időt. Vagyis idő múlását feltételezte egy behatásoktól mentes, önmagához képest abszolút nyugalmi rendszerben. Definícióból adódóan ugyanis semmilyen mozgás nem lehetséges az inerciarendszeren belül. Mozgás nélkül viszont nics az időnek múlása!
Tehát az egész einsteini felépítmény egy hibás alapra épült.
Bocs, de a kvantumfizika nem kompatibilis az általános relativitáselmélettel. Különben nem lenne a fizikusok nagy álma az egységes térelmélet megalkotása.
A topic alapját képező írásban az az új felvetés, hogy egy időbeli pozició nem határozható meg olyan egzaktul, mint egy térbeli. Mindig lesz benne bizonytalanság.
az 1 + (-1) + 1 + (-1) + ... is sor, csak nem konvergal, hanem oszcillal. sehol nincs megirva, h egy sornak konvergalnia kell vhova. az 1 + 1/2 + 1/3 + 1/4 + ... pl divergal a pozitiv vegtelenbe.
az emlitett oszcillalo sor felirasaval az a baj, h egyenloseget ir fel, pedig egy vegtelen sor nem egyenlo semmivel, csak tart valahova. eppigy a vegtelen sorozat is.
szvsz pedig nincs osszege, mert minden muvelettel valtozik, nem kell bezarojelezni, az eredetiben nincs zarojel, nincs vege a muveletnek, igy nincs osszege sem.
de en is ezt mondom, ha elveszel vegtelent, ugyanugy vegtelen marad, es szvsz ettol meg nagyon is jol van az anyag es energiamegmaradas torvenye, hiszen eddig is vegtelen anyag es vegtelen energia volt, meg ezutan is vegtelen van, csak latszolag duplaztal meg barmit is, igazabol pont uygananyni maradt, a muveletet pedig nem tudod elvegezni, mert sose ersz a vegere. Ezert mondom, hogy ezek a gondolatkiserletek nem visznek sehova, mert nem a valos fizikaban kezdodnek, es igy nem is ott vegzodnek.:)
Ok, akkor egyszeru a kerdes. Vegtelen-vegtelen =?
En aszondanam, hogy nem 0, de lehet nagyon nagy okorséget mondanék, mivel nem vagyok matematikus, szal kivancsi vagyok, a matematikanak mi erre az allaspontja mostanaban. Ha vegtelen-vegtelen=0, akkor mar csak a fenysebesség dolgot kell lekuzdened, es igazad lesz (azt azert kene lekuzdeni, mert addig megvalosithatatlan a kiserlet, ergo megintcsak nem mond semmit a valosagrol, es szvsz ez teljesen lenyeges pont, mivel az ido folytonossaga, vegtelensege valahol ott szerepel a fenysebesseg kerdese mellett:)
Ha vegtelen-vegtelen nem 0, akkor nem lesz igazad.
Álljon itt egy egyszerű szemléltető példa, ami segít a végtelen természetét megérteni. Azt, hogy a végtelen az több, mint "nagyon sok", az végtelen, ami azt is jelenti pl., hogy ha valamennyiből végtelen van, akkor abból nyugodtan elvehetünk bizonyos stratégiák szerint akár végtelent is, nekünk mégis végtelen marad.
Legyen egy kapalunkban végtelen számú golyó, szintén megszámozva 1-től a pozitív egész számokkal. Tegyük át egy másik kalapba az összes páros sorszámú golyót. Most mindkét kalapban látszólag fele annyi golyónk van, mint az eredeti kalapban. Számozzuk át azonban a golyókat úgy, hogy az eredeti kalapban az n. golyóra az (n-1)/2+1-et írjuk (1 helyett 1-et, 3 helyett 2-őt, 5 helyett 3-at, 7 helyett 4-et, ...). A másik kalapban meg minden golyónál az eredeti szám felét írjuk rá (2->1, 4->2, 6->3,...). Eredményképpen a két kalapban pont ugyanannyi golyó lesz, mint az eredetiben, hiszen mindegyikben a golyók 1-től vannak számozva a pozitív egész számokkal végtelenig. Azaz "megdupláztuk" a golyók számát. Az anyag- és energiamegmaradás törvénye meg köszöni jól van. :-))))
Egyebkent a kiserleted behatárolja a fenysebesseg jelenleg, hiszen amit mondassz, azzal csak azt éred el, hogy a végén mar olyan kicsi időintervallumban kell kapkodnia a golyókat, hogy gyorsabban kell mozognia a fénynél:))
Amit most leírtál, az nem bizonyítás volt. Csak egy logikai láncolat, ami nem igaz, mert végtelenszer ismételjük meg a golyó be-ki rakást.
Az én bizonyításom meg nagyon egyszerű és nem tudsz belekötni. Minden golyó kikerül a kalapból és minden golyó pontosan az n. lépésben kerül ki. Miután minden golyó kikerül, így a kalapban a végére nem maradhat golyó. Q.E.D.
Amúgy erről a feladatról volt szó itt valamelyik topicban, én is onnan olvastam. Azóta hallottam még durvább példát is, de azt nem írom le, mert annak a megoldását még én sem hiszem el. :-)))
En meg be fogom latni, hogy meg mindig van benne golyo, merthogy az is vegtelen definicio szerint, szal akarhany muveletet is vegzel, csak nem fogyik el. Ennel jobb a Zenon paradoxon, abban legalabb nincs definicio szerinti keptelenseg az alapfelallasban.
Dehogynem végezhető el! Épp ez a lényeg! Elvégezzük az első műveletet, majd rá másodpercre a 2., majd rá fél másodpercre a 3.-at, majd 1/4-ed másodpercre a 4.-et, és így tovább. Ekkor pontosan 2 másodperc alatt végtelenszer ismételtük meg a műveletet, mert 1+1/2+1/4+1/8+...+1/2^n+... = 2. Ez már csak azért is végtelen műveletet jelent, mert hiszen ha véges számú lenne, akkor meg tudnád mondani, hogy összesen hány műveletet végeztél. De bármekkora számot is mondasz, én mindig be tudom látni, hogy annál több műveletet végeztem el a 2 másodperc alatt.
Es mikor veges idoben terminal a program, akkor elfogytak a golyok? Szal erted, ahhoz, h 0at elerd el kell fogyni a golyoknak, marpedig ha elfogytak a golyok, akkor csak veges szamu van. Ha meg vegtelen, akkor nem fogynak el. Es itt most nem arrol beszelek, h hudejo ellentmondas, hanem az ellentmondasrol a gondolkodasodban, abban, hogy veges ido alatt elvegezz vegtelen muveletet. TOkmind1, milyen folytonos az ido, ha van vegtelen szamu golyom, es elveszek belole egyet, legalabb egy mindig marad (egesz pontosan vegtelen szamu marad), akarmit csinalok, mert nincs vege, es en emiatt nem tudom a kiserleted ertelmezni, mert vegtelen muvelet akarmilyen folytonos az ido, nem vegezheto el veges ido alatt.
