Nos, kibújt a szög a zsákból.
Csillag miniszter úr a gomboz varrta a ruhát a legújabb rendeletével, a 105/2003 (XII.29) GKM rendelettel, amelyik az átvételi kötelezettség alá eső villamos energia átvételének szabályait és a kötelezőö átvételi árakat tartalmazza.
Egyszerüen kiemelte gázmotoros erömüveket a 65%-os energiafelhasználási küszöb alól és a támogatás elszámolását 75%-os energia felhasználási mutatóhoz kötötte.
A többit, a többi erömüvet meghagyta az eredeti 65%-os felhasználási küszöbnél.
A lignitbánya alternatívájaként létezö gázmotoros erömüvek piaci ellehetetlenítése ez a rendelet.
A meglévöket tönkreteszi, az újabbak telepítését olyan mértékben megnehezíti, hogy gyakorlatilag a piaci lehetöségeket megtizedeli.
Egyéb aljas húzásokról nem is beszélve, amik egyértelmüen a gázmotoros erömüvek tönkretétele okán kerültek ebbe a rendeletbe.
Lesz lignitbánya, ha másképpen nem, hát rendeleti úton.
Toronyi lignitbánya: az önkormányzatok törvénymódosítást sürgetnek
Szombathely, 2003. november 4., kedd (MTI) - Továbbra is csak a törvényi védettséget tartják elfogadható megoldásnak a Vas megyében tervezett lignitbányászat ellen szavukat felemelő önkormányzatok.
„Érthetetlen, hogy az Országgyűlés miért utasította el hétfőn a lignit-ügy napirendre tűzését, holott a kormány több tagja, köztük Medgyessy Péter miniszterelnök is úgy nyilatkozott, nem lát semmiféle okot arra, hogy a térségben lignitbányászat kezdődjön, vagy a bányászatra alapulva ligniterőmű épüljön” - mondta el az MTI-nek kedden Markó Péter, a Vas Megyei Közgyűlés elnöke, miután megbeszélést folytatott az érintett települések polgármestereivel.
A Vas Megyei Közgyűlés felterjesztéssel élt az Országgyűléshez, azt kérve, hogy a parlament foglalkozzon a kérdéssel, az országos területrendezési terv módosításával helyezze a területet ismét védettség alá - tette hozzá.
Markó Péter elmondta: az érintett községek hamarosan módosítják területrendezési tervüket, amelyben megtilthatják a bányaművelést és készülőben van a megyei területrendezési terv hasonló tartalmú módosítása is.
„Nem mondtunk le arról sem, hogy az ügyet akár egy másik törvénymódosítás kapcsán az Országgyűlés elé vigyük” - hangsúlyozta.
A Nógrádszén Kft. több éve indított eljárást felszíni lignitfejtést megelőző pontosító kutatásra a tíz Szombathely környéki községet érintő, egy tájvédelmi körzet és az Őrségi Nemzeti Park határán húzódó 45 négyzetkilométeres területen.
A kft. 2001 végén nyújtott be kérelmet a Veszprémi Bányakapitánysághoz, hogy kutatófúrásokat végezhessen néhány Vas megyei község határában a lignitvagyon feltárására. A kérelmet a bányakapitányság elutasította, és a fellebbezést követően hasonlóan döntött a Magyar Bányászati Hivatal is.
A kft. a kutatófurásokat elutasító országos bányahatósági határozat ellen bírósági keresetet nyújtott be. Ezután jogszabályváltozás történt, módosult a területrendezési törvény, kimaradt belőle a terület védettségét kimondó rész. Ezzel pedig lehetőség nyílik a kutatás engedélyezésére, ami a lignitbánya megnyitásához is vezethet.
A Nógrádszén kft. terve a Vas megyei települések önkormányzatainak, és civil szervezetek tiltakozását is kiváltotta, ugyanis az érintett települések az idegenforgalomban, kerékpáros turizmusban, a bortermelésben, borutak kiépítésében látják a fellendülés lehetőségét.
Ha már a kis belsőégésűekről van szó gondolj a buszokrta is.. ott bizony fajlagosra vetítve sokkal szigorúbbak a határok mint a kis szgk-ra.
Ezek buszokba valo motorok..:))
mert hát földgázt mint fűtőanyagot ekkora tételben nem igazán lehetne a jelenlegi rendszeren beszerezni sem... (elvileg igen... fizikailag kb 5-10 év)
Foldgazigeny-tobblet nincs, vagy minimalis, mert a futesre forditott jelenlegi felhasznalas nagy reszet kivaltod vele, azonkivul a mostansag uzemelo gazmotoros eromuvek szinten foldgazt fogyasztanak.
A nagyobb kapacitasu gazeromuvek helyett a tobb, kisebb kapacitasu gazeromu telepitese gazdasagosabb is, es strategiailag is indokoltabb, mert konnyebben atalakithatok pl. biogazra.
A lignit alapu eromure ezek nem vonatkoznak, annak lignit kell. :))
Nem tudom, mi lehet a lozung benne.
Olyan gazuzemu belsoegesu robbanomotorrol van szo, aminek a maximalis kibocsatasi ertekei pontosan szabalyozva vannak, olyanrol, amibol kismillio szaladgal az utakon.
Pontosabban, amibol kismillio rosszabb kibocsatasi ertekeket produkalo szaladgal az utakon.
Vagy arra gondolsz, hogy sok pici, hatarertek alatti kibocsatas osszesen nagyobb, mint egy darab nagyobb eromu szabalyozott kibocsatasa?
Nem kellene osszehasonlitani a beruhazasi koltseget az uzemben tartasi koltseggel.
A szeneromu megepitesenek koltsege me'g nem tartalmazza a transzportkoltsegeket.
Energetikailag ma minden város egy kis földgáz erőmű lenne a legideálisabb.
De ha hozzá tesszük a környezetvédelmi előírásokat akkor már ez abszolút nem igaz.
3000 db kis erőmű környezetvédelmi beruházása NOx szűrése brutális ktg. En nem akkora meretu eromuvekre gondoltam, hogy egy kisvarost el tud latni elektromos energiaval, hanem annal is sokkal kisebbre.
Ekkor nem kell semmifele kornyezetvedelmi beruhazas pluszban, ugyanis egy minieromuvet egy darab gazuzemu motor (10 l-es) uzemeltet, aminek minden kornyezetvedelmi parametere megfelel a legszigorubb eloirasoknak is.
Ekkor mar az alaplogikabol adodo telepites a szempont, miszerint oda erdemes beruhazni, ahol a hoenergiat minel magasabb fokon lehet hasznositani! Szinten a leheto legkevesebb beruhazasi koltseggel.
Ismetelten hangsulyozom, hogy a minieromuvek nem potoljak a nagyobbakat, viszont az alacsony energiaigeny-szinteken kivalo lehetoseg a gazdasagos energiatermelesre.
Ott gazdasagosak, ahol a nagyok mar nem.
Nezd meg ezeket a parametereket:
Fogyasztas: 38 kobmeter/ora (359.3 KW)
Villamos teljesitmeny: 132 KW
Hoteljesitmeny: 165 KW
Energetikai osszhatasfok: 82.66 %
Kíváncsi leszek, a Persányi engedni fog-e a kérdésben. Azt állította, a lehető legszigorúbban fogják elbírálni a kérelmet. Attól tartok, ez kevés lesz.
Meg hogy ez egy környezetbarát bánya lesz (a cégvezető szerint). De hát könyörgöm, a bánya akkor is csak bánya!
Arról lehet tudni valamit, hogy indulnak-e különjáratok, vagy csak menetrend szerintivel lehet kijutni? Kedvenc megyei napilapunk eléggé agyonhallgatja a dolgot, meg aztán máshol se nagyon van semmi.
Nem éri meg szerintem senkinek. Pontosaban azoknak igen, akiknek -csókos állásuk okán- az állam megtéríti azt, amit büntetni kellene, a tájrombolást.
De ez egy ilyen ország.
Hát ez nagyszerű..
Díszes társaság.. Kösz hogy ideírtad ezeknek a környezethóhéroknak a nevét!
Fekete gyémántok.. jó név a lignit bányához.. Barna Fos kft. nem lett volna jobb?
Kapolyi főcserkész ugye benne van a buliban?
(mint eocénipari főrabló, vagy már átállt teljesen a gázügyletre?)
Magam is meglepodve hallottam ennek a külszíni lignitbányának a megnyitásáról.
Kinek és miért éri meg egy alacsony futoértéku szenet kibányászni, ráadásul eromuvet építeni hozzá, amikor az ország többi részén - Mecsek, Nógrád, Borsodi-medence, Vértes, stb. - sorra zártak be azok a bányák, ahol sokkal jobb minoségu szenet bányásztak. Igaz, valszeg a külszíni bányászat olcsóbb, de ha még eromuvet is kell építeni, akkor nagyon hosszú lesz a megtérülési ido. Kelet-Magyarországon, sot, a Közép-Dunántúlon is vannak széntüzelésu eromuvek, amelyeket leállítottak, éppen a gazdaságtalanság miatt.
Szvsz ha tényleg nemzetgazdasági okokból (energiatermelés) akarnak szénbányát nyitni, akkor talán inkább az amúgy is fejletlenebb országrészben kellene azt megtenni, ahol sok a munkanélküli bányász, vájár, stb. is. Ha így lenne, nem zárták volna be pl. a putnoki bányát.
Ha már olyan felelotlen ígéretet tettünk az EU felé, hogy megduplázzuk a megújuló energia termelését, akkor nem a szénnel kellene bajlódni.
A geotermikus energia kitermelésének problémájáról már volt szó, a biomasszáról még nem, pedig szerintem ebben is vannak lehetoségek.
Bár már elhangzott itt egyszer, közzéteszem, hátha nem mindenki tud róla:
Augusztus 30-án, Narda községben (Vas megye) 15 órakor lesz egy tiltakozó demonstráció a Szombathely környéki tervezett lignitbánya ellen. A határ megnyitása révén Ausztriából is rengeteg tiltakozót várnak a szervezők.
2. A cég elnevezése
2/1. BLACK DIAMONDS Bányászati, Befektetési, Szolgáltató és Kereskedelmi Korlátolt Felelősségű Társaság
Hatályos: 2001/12/17 - ...
3. A cég rövidített elnevezése
3/1. BLACK DIAMONDS Kft.
Hatályos: 2001/12/17 - ...
5. A cég székhelye
5/1. 3100 Salgótarján , Rákóczi út 13.
Hatályos: 2001/12/17 - ...
...............
1. A tag(ok) adatai
1/1. Nagy Oszkár István (an.: Bakos Regina)
3104 Salgótarján, Frigyes körút 55.
A társaság irányítását biztosító befolyásolás mértéke: közvetlen
Hatályos: 2001/12/17 - ...
1/2. Kk. Nagy Balázs (an.: Nagy Katalin Erika)
3104 Salgótarján, Frigyes körút 55.
Kiskorú törvényes képviselője:
Nagyné Nagy Katalin (an.: Besenyei Katalin)
3104 Salgótarján, Frigyes körút 55.
NÓGRÁDSZÉN Ipari, Kereskedelmi, Szolgáltató és Környezetvédelmi Korlátolt Felelősségű Társaság
A Cg. 12-09-001819 cégjegyzékszámú NÓGRÁDSZÉN Ipari, Kereskedelmi, Szolgáltató és Környezetvédelmi Korlátolt Felelősségű Társaság adatai.
A felhasználó megjegyzései:
2. A cég elnevezése
2/1. NÓGRÁDSZÉN Ipari, Kereskedelmi, Szolgáltató és Környezetvédelmi Korlátolt Felelősségű Társaság
3. A cég rövidített elnevezése
3/1. NÓGRÁDSZÉN Kft.
5. A cég székhelye
5/1. 3070 Bátonyterenye , Ózdi u. 15.
Hatályos: 1993/02/09 - 1997/07/01
5/2. 3127 Kazár-Székvölgypuszta
Hatályos: 1997/07/01 - ...
9. A cég tevékenysége
9/1. 1020'92 Barnaszén- és lignitbányászat 9/2. 1030'92 Tőzegkitermelés
9/3. 1410'92 Kő-, homok- és agyagbányászat
9/4. 1420'92 Máshova nem sorolt bányászat
9/5. 4520'92 Mélyépítőipar
9/6. 5161'92 Tüzelő- és építőanyag nagykereskedelem
9/7. 5180'92 Közvetítő nagykereskedelem
9/8. 5190'92 Külkereskedelem
9/9. 6023'92 Nem menetrendszerű, közúti távolsági személyszállítás
9/10. 6026'92 Közúti teherszállítás
9/11. 6029'92 Máshova nem sorolt szárazföldi szállítás
9/12. 6331'92 Szállítmányozás
9/13. 6339'92 Egyéb szállítási tevékenység
9/14. 6341'92 Rakománykezelés
9/15. 6342'92 Raktározás és tárolás
9/16. 7310'92 Műszaki, természettudományi kutatás és kísérleti fejlesztés
9/17. 7421'92 Építészeti, mérnöki tevékenység és ehhez kapcsolódó műszaki tanácsadás
9/18. 7422'92 Szakmai, tervezési tanácsadás
9/19. 9021'92 Települési hulladékok kezelése, köztisztasági tevékenység
9/20. 9022'92 Veszélyes hulladékok kezelése
9/21. 9029'92 Egyéb, a hulladékok kezelésével kapcsolatos szolgáltatás
9/22. 1020'03 Barnaszén, lignit bányászata
9/23. 1030'03 Tőzegkitermelés
9/24. 1411'03 Építőkő, díszítőkő fejtése
9/25. 1412'03 Mészkő, gipsz, kréta bányászata
9/26. 1421'03 Kavics-, homokbányászat
9/27. 1422'03 Agyag-, kaolinbányászat
9/28. 1450'03 Máshova nem sorolt egyéb bányászat
9/29. 4511'03 Épületbontás, földmunka
9/30. 4512'03 Talajmintavétel, próbafúrás
9/31. 4521'03 Épület, híd, alagút, közmű, vezeték építése
9/32. 4523'03 Autópálya, út, repülőtér, sport játéktér építése
9/33. 5113'03 Fa-, építési anyag ügynöki nagykereskedelme
9/34. 5153'03 Fa-, építőanyag-, szaniteráru-nagykereskedelem
9/35. 5190'03 Egyéb nagykereskedelem
9/36. 6023'03 Egyéb szárazföldi személyszállítás
9/37. 6024'03 Közúti teherszállítás
9/38. 6311'03 Rakománykezelés
9/39. 6312'03 Tárolás, raktározás
9/40. 6321'03 Egyéb szárazföldi szállítást segítő tevékenység
9/41. 7414'98 Üzletviteli tanácsadás
9/42. 7420'03 Mérnöki tevékenység, tanácsadás
9/43. 7430'03 Műszaki vizsgálat, elemzés
9/44. 9000'98 Szennyvízelvezetés, -kezelés
11. A cég jegyzett tőkéje
11/1. Megnevezés Összeg Pénznem
Pénzbeli hozzájárulás 1,000,000 Ft
Összesen 1,000,000 Ft
azaz egymillió Ft.
Hatályos: 1993/02/09 - 1995/03/13
11/2. Megnevezés Összeg Pénznem
Pénzbeli hozzájárulás 40,000,000 Ft
Összesen 40,000,000 Ft
azaz negyvenmillió Ft.
Hatályos: 1995/03/13 - ...
12. A cégjegyzés módja
13. A cégjegyzésre jogosult(ak) adatai
13/1. Gál Attila ügyvezető
HU- 3070 Bátonyterenye , Jedlik Ányos u. 13.
Hatályos: 1993/02/09 - 1995/01/23
13/2. Nagy Oszkár István ügyvezető
HU- 3100 Salgótarján , Frigyes krt. 55.
Hatályos: 1993/02/09 - 1997/05/31
13/3. Istvanovszki Tibor ügyvezető
HU- 1054 Budapest , Tüköry u. 5.
Hatályos: 1995/01/23 - 1996/11/10
13/4. Halada Rudolf ügyvezető
HU- 1026 Budapest , Tüske utca 4/A.
Hatályos: 1996/11/10 - 1997/05/31
13/5. dr. Várnai István ügyvezető
HU- 1033 Budapest , Búza utca 18.
Hatályos: 1996/11/10 - 1997/05/31
13/6. Garry K. Levesley ügyvezető
HU- 4090 Polgár , Szondy u. 7.
Hatályos: 1997/05/31 - 1997/11/07
13/7. Paton John Derek ügyvezető
3519 Miskolc , Bencések útja 4.
Hatályos: 1997/05/31 - 2000/02/01
13/8. Balog Béla ügyvezető
3529 Miskolc , Felsőruzsin krt. 10. II/7.
Hatályos: 1997/05/31 - 2000/02/01
13/9. Nagy Oszkár István (an.: Bakos Regina)
3100 Salgótarján , Frigyes krt. 55.
ügyvezető
Hatályos: 2000/02/01 - ...
13/10. Halada Rudolf Alexander (an.: Zsuzsanna Halada)
1026 Budapest , Tüske u. 4/A.
ügyvezető
Hatályos: 2000/02/01 - ...
14. A könyvvizsgáló(k) adatai
14/1. CASTRUM Pénzügyi és Privatizációs Kft.
HU- 8000 Székesfehérvár, József Attila u. 25.
Hatályos: 1995/03/13 - 1996/11/10
14/2. Deloitte & Touche Könyvvizsgáló és Tanácsadó Kft. (1052 Budapest, Vármegyei u. 3-5.) nevében: dr. Nagy János
HU- 1118 Budapest, Számadó u. 10.
Hatályos: 1997/05/31 - 2000/02/01
14/3. Szerencsésné Jakubovics Erika (an.: Sulyok Rozália)
3070 Bátonyterenye, Szabadság út 35.
Hatályos: 2002/04/05 - ...
15. A felügyelő bizottsági tagok adatai
15/1. Major Gábor
8000 Székesfehérvár, Rákóczi u. 14. III/10.
Hatályos: 1995/03/13 - 1996/11/10
15/2. Őry Tamás
1027 Budapest, Csalogány u. 37.
Hatályos: 1995/03/13 - 1996/11/10
15/3. Gubán Zoltán
3100 Salgótarján, Virágos u. 2.
Hatályos: 1995/03/13 - 1997/05/31
15/4. dr. Rafael Károly
3100 Salgótarján, Béke krt. 2.
Hatályos: 1996/11/10 - 1997/05/31
15/5. Sverteczki Józsefné
8000 Székesfehérvár, Lomnici út 45.
Hatályos: 1996/11/10 - 1997/05/31
17. A magyar, illetve külföldi részvétellel működő cégben érintett állam(ok) betűjele
17/1. HU
Hatályos: 1993/12/07 - ...
18. Annak a kamarának a megnevezése, melynek a cég tagja
18/1. Nógrád megyei Kereskedelmi és Iparkamara
Hatályos: 1997/05/31 - 2000/02/22
18/2. Nógrád megyei Kereskedelmi és Iparkamara
Kamarai azonosítószám: 10000980
Hatályos: 2000/02/22 - ...
20. A cég statisztikai számjele
20/1. 11201975-1020-113-12.
Hatályos: 2000/02/22 - ...
21. A cég adószáma
21/1. 11201975-2-12.
Hatályos: 1993/12/07 - ...
32. A cég pénzforgalmi jelzőszáma
32/1. 12046102-00149511-00100000 (01-10-041042 Raiffeisen Bank Rt. Miskolci Fiók, 3527 Miskolc, Bajcsy Zs. út 2-4.)
Hatályos: 1995/11/16 - ...
32/2. 11741000-20127774-00000000 (01-10-041585 OTP Megyei Igazgatóság NÓGRÁD, 3100 Salgótarján, Rákóczi út 22.)
Hatályos: 1995/12/04 - ...
32/3. 14700002-00100966-00000000 (01-10-042260 IC Bank Rt., 1088 Budapest, Rákóczi út 1-3.)
Hatályos: 1995/12/04 - ...
32/4. 12046102-00149511-00300004 (01-10-041042 Raiffeisen Bank Rt. Miskolci Fiók, 3527 Miskolc, Bajcsy Zs. út 2-4.)
Hatályos: 1999/05/11 - ...
32/5. 12046102-00149511-00500008 (01-10-041042 Raiffeisen Bank Rt. Miskolci Fiók, 3527 Miskolc, Bajcsy Zs. út 2-4.)
A számla zárásának dátuma: 2002/01/01
Hatályos: 2000/04/19 - 2002/06/13
32/6. 10103726-43611000-01000008 (01-10-041037 Budapest Bank Rt. Salgótarján, 3100 Salgótarján, Losonci u. 2.)
A számla nyitásának dátuma: 2002/01/28
Hatályos: 2002/01/28 - ...
II. Cégformától függő adatok
1. A tag(ok) adatai
1/1. Gál Attila
HU- 3070 Bátonyterenye, Jedlik Ányos u. 13.
Hatályos: 1993/02/09 - 1995/01/23
1/2. Nagy Oszkár István
HU- 3100 Salgótarján, Frigyes krt. 55.
Hatályos: 1993/02/09 - 1996/11/10
1/3. Tele-Cash Bt.
HU- 1054 Budapest, Tüköry u. 5.
Hatályos: 1995/01/23 - 1996/07/19
1/4. Thermo-Color Bt.
HU- 1039 Budapest, Czetz J. u. 59.
Hatályos: 1995/01/23 - 1995/03/13
1/5. Thermo-Color Bt.
HU- 1039 Budapest, Czetz J. u. 59.
Hatályos: 1995/03/13 - 1996/07/19
1/6. Rudolf & Hande Kft.
HU- 1077 Budapest, Baross tér 19.
Hatályos: 1995/03/13 - 1996/07/19
1/7. Őry Tamás
HU- 1027 Budapest, Csalogány u. 37.
Hatályos: 1995/03/13 - 1996/07/19
1/8. Rudolf & Hande Kft.
HU- 1077 Budapest, Baross tér 19.
Hatályos: 1996/07/19 - 1996/11/10
1/9. Nagy Oszkár István
HU- 3100 Salgótarján, Frigyes krt. 55.
Hatályos: 1996/11/10 - 1997/05/31
1/10. Rudolf & Hande Kft.
HU- 1077 Budapest, Baross tér 19.
Hatályos: 1996/11/10 - 1997/05/31
1/11. AES Hungary Ltd. Burleigh House, 17-19 Worple Way Richmond, TW 10 6 AG. U. K.
Hatályos: 1997/05/31 - 2000/02/01
1/12. Nagy Oszkár István (an.: Bakos Regina)
3100 Salgótarján, Frigyes krt. 55.
A társaság irányítását biztosító befolyásolás mértéke: 50% jelentős
Hatályos: 2000/02/01 - 2001/12/07
1/13. RUDOLF és HANDE Kereskedelmi és Beruházó Korlátolt Felelősségű Társaság
HU- 1026 Budapest , Tüske u. 4/A.
Cégjegyzékszám: 01-09-362785
A társaság irányítását biztosító befolyásolás mértéke: 50%
Hatályos: 2000/02/01 - ...
1/14. BLACK DIAMONDS Bányászati, Befektetési, Szolgáltató és Kereskedelmi Korlátolt Felelősségű Társaság
HU- 3100 Salgótarján , Rákóczi u. 13.
Cégjegyzékszám: 12-09-003796
A társaság irányítását biztosító befolyásolás mértéke: jelentős
Hatályos: 2001/12/07 - ...
III. Hirdetmények
A BLACK DIAMONDS Bányászati, Befektetési, Szolgáltató és Kereskedelmi Korlátolt Felelősségű Társaság (Cg.: 12 09 003796]; székhelye: 3100 Salgótarján, Rákóczi út 113.) közzéteszi, hogy 2001. december 7-én a Cg. [12 09 001819] cégjegyzékszám alatt nyilvántartott NÓGRÁDSZÉN Ipari, Kereskedelmi, Szolgáltató és Környezetvédelmi Korlátolt Felelősségű Társaságban (székhelye: 3127 Kazár-Székvölgypuszta) az üzletrészek 50,00%-ának megszerzésével jelentős befolyást szerzett.
[Megjelent a Cégközlöny 2001/52. számában.]
Szombathely, 2003. augusztus 18., hétfő (MTI) - A szombathelyi közgyűlést alkotó valamennyi párt és civil szervezet egységesen tiltakozik a Szombathely és Torony között húzódó, 10 Vas megyei települést érintő lignitmező tervezett kiaknázása, egy lignitbánya esetleges megnyitása, valamint egy lehetséges szénerőmű felépítése ellen.
Ezt Ipkovich György, a város polgármestere jelentette be hétfőn a városi közgyűlés tisztségviselőivel és frakcióvezetőivel közös sajtótájékoztatón.
„Lignit ügyben a szombathelyi pártok és civil szervezetek egységesek, nem engedjük lignitbánya nyitását a térségben” - szögezte le a polgármester.
Hozzáfűzte: Szombathely városa felajánlja infrastruktúráját és támogatást nyújt ahhoz, hogy a tiltakozó környezetvédők bázisa legyen; javasolják egy környezetvédelmi információs központ kialakítását, amely „a környezetet gazdasági vagy egyéb megfontolásokból rombolni kívánó társaságok és személyek tevékenységét folyamatosan figyelemmel kísérheti.”
Prugberger Emil, tüdőgyógyász szakorvos, a Pro Savaria Egyesület frakcióvezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy a külszíni bányaművelés súlyosan károsítaná a térség lakosságának egészségét.
Gombás Endre tanácsnok, a Szövetség Szombathelyért frakcióvezetője szerint „európaiságunk tesztje”, hogy meg tudják-e akadályozni a kutató fúrások megkezdését. Megismételte: augusztus 30-án a szövetség a Vas megyei Nardán demonstrációt szervez és akár polgári engedetlenségi mozgalmat is hajlandó kezdeményezni a lignitbányászat ellen.
Böröcz Miklós, az MDF frakcióvezetője arról szólt: „megengedhetetlen a környezetkárosítás”, melynek megakadályozása pártokon felül álló ügy Szombathelyen és Vas megyében.
„Nem valami ellen demonstrálunk, hanem Szombathelyért, azokért a polgárokért akiknek szolgálatára felesküdtünk” -hangoztatta.
Fejes Tibor, az SZDSZ frakcióvezető-helyettese szerint az európai uniós csatlakozás kapujában nem lehet egy korszerűtlen lignit szénerőművet felépíteni a határ menti térségben.
Vígh Gábor, a Fidesz frakcióvezető-helyettese arra emlékeztetett: a területrendezési törvény módosítását, amely megszüntette a bányászatra kiszemelt terület védettségét, a Fidesz országgyűlési frakciója nem szavazta meg. Az önkormányzat Fidesz képviselői is mindent meg kívánnak tenni a bányanyitás megakadályozására - mondta.
Szűcs Gábor, az MSZP közgyűlési frakciójának vezetője egyértelművé tette: nem támogatnak olyan kezdeményezést, amely a bányanyitást lehetővé tenné, de támogatnak minden bányászat ellenes tiltakozást a törvényesség keretein belül.
Magyar József, a közgyűlés környezetvédelmi bizottságának elnöke leszögezte: nem létezik környezetbarát külszíni lignitbányászati technológia, „évi több millió tonna lignitet nem lehet úgy kibányászni, hogy a környezet jóvátehetetlen sérüléseket ne szenvedjen”.
Ipkovich György polgármester végül kiemelte: a szombathelyiek tiltakozása akár olyan eredményre is vezethet, amely a törvényi szabályozás szükségességére is rámutat. Olyan szabályozást kell kidolgozni, amely eleve megakadályozza, hogy gazdasági érdekek miatt tudatos környezetkárosítás történhessen - hangsúlyozta.
A lignitkutatás engedélyezése iránt a Nógrádszén Kft. nyújtott be kérelmet az Országos Bányászati Hivatalhoz, amelyet a Vas Megyei Közigazgatási Hivatal határozatára hivatkozva elutasítottak. A gazdasági társaság bírósághoz fordult, jogerős ítélet még nem született.
Időközben azonban az Országgyűlés módosította az országos területrendezésről szóló törvényt, így a szóban forgó terület kikerült a védettség alól és ez váltotta ki az érintett lakosság tiltakozását.
cipo, hajramagyarok, Margarita Nyikolajevna
Csak azért szólok közbe a diskurzusba, mert:
Szerintem a minierőműveket kizárólag lakossági felhasználásra lenne érdemes telepíteni, mert nem minden befektető örülne, ha a nagyfogyasztóktól nem lenne bevétele.
Így a minierőműveket nem is nagyon kötnék bele az országos hálózatba, és ez így csak helyi szinten jelentene megoldást (ami nem feltétlenül baj).
DE. Mivel, ahogy hajramagyarok is írta, a fő felhasználási terület még mindig (sajnos, vagy nem) Budapest, és ezért a minierőműveket nem nagyon tudnák úgy kihasználni, ahogyan szeretnék. Ugyanis nem mindenki lenne oda meg vissza azért, mert egy "minimotor" a közelében pufogna.
És ezért van még mindíg szükség a központosításra: a nagyobb erőművekre. Mert a fajlagos költségek nem olyan nagyok; mert pl. lehet rájuk tenni olyan szűrőberendezéseket, hogy hihetetlenül tiszta legyen a kijövő füstgáz (ha érdekel vkit, akkor leírkálom, hogy milyen berendezéssekkel lehet csökkenteni drasztikusan a füstgáz SO2,NOx és mindenféle por- és koromtartalmát).
Melóhelyen nem sok fantáziát láttak eddig a biogázas nagyobb erőművekben, mert nincsen elegendő nyersanyag. Ahogy írtad cipo: nincsen megoldva az utánpótlás.
Igen, mint minden belsoegesu robbanomotor.
Ha valahol meg tudjak oldani a biogaz nagy mennyisegu es idoben stabil eloallitasat, akkor technikailag semmi akadalya nincsen ennek a megoldasnak sem.
Kovacs Adam, a Celladam keretein belul pl. kidolgoztatott egy komplett megoldast erre, ugy hiszem, a biogaz terleo eromu kompletten (ez maga a gazkepzes es az energiakepzes) kb. 25 millioban van es a teljesitmenye olyan 30 KW.
Azt nem tudom, hogy osszesen, vagy csak villamosan, mert elegge dugdossak az informaciot, akarom mondani nem sok van a neten belole.
Az építendő szénerőmű bekerülési költségét a 80-as években 45-50 milliárd forintra tervezték. Azt nem tudom, mennyi energiát termelt volna, pedig ezen adatok alapján már lehetne egy összehasonlító elemzést készíteni a két megoldás között.
Bocs, de szinte az orszag minden pontjan talalni olyan epuletcsoportot, amelyen osszetulete 2000 negyzetmeter es 200 m-es sugaru koron belul vanna.
Az energetikai hatasfoknak miert nincsen jelentosege szerinted?
Vagy mindegy, hogy milyen az energia-atalakitas hatasfoka?
A szabvany gaz alatt a 34.04 MJ/kobmeter enertgetikai parametert ertettem, hogy amit irtam, ertelmezheto es szamithato legyen.
Hat nem eppen Budapestre gondoltam, ugyanis szamitasaim szerint egy gazmotoros minieromu kb. 2000 negyzetmeter hasznos futesi teruletre telepitve mar 4-5 eves megterulest produkal.
Az ellatott terulet egy kb. 200 meter sugaru koron belul legyen.
A minieromuvek energatikai osszhatasfoka kb. 85% -os.
Itt vannak egy minta muszaki parameterei:
Gazfogyasztas: 38 kobmeter/ora (szabvanyos foldgaz)
Villamos teljesitemeny: 132 KW
Hoteljesitemeny: 165 KW
Beuhazasi koltseg tokkal vonoval kb.25-30 milla.
A felhasznalas helyszinehez minel kozelebb, es a legrosszabb esetben is 12-14 forintert kilowattorajat minieromuvekkel.
Aztan meg melegvizet is kapsz, amit nem is szamitottam.
Ha azt is beleszamolom, akkor a futesi es elektromos energia kilowattoraja 5-6 forintra jon ki.
Lignitbanya nelkul.
Az energiatermelesunk tulzottan centralizalt, 15-20 szazalekat nagy eromuvek epitese helyett minieromuvekkel szemrebbenes nelkul meg lehetne oldani.
Kihagytam a sorból még az NOx-et is; nos azokat is meg lehet kötni, persze nem 100%-osan az ún. DENOX-szal. Ez egy berendezés, de a működése már nem nagyon rémlik :-)
>külszíni fejtés tönkreteszi a tájat, a levegőt és az életközösségeket<
"Ezt nem szabad kategórikusan kijelenteni!!!
Átalakítja.. így helyesbb."
Az eredeti életközösségek egészen biztosan megsemmisülnek. Egy későbbi helyreállítás olyasmi, mint egy kivágott őserdő helyén parkot létrehozni. A külszíni fejtés (bármilyen elővigyázatosan is végezzék) jelentős porterheléssel jár a szélesebb környezet számára is.
A táj részlegesen helyreállítható, az életközösség már kevésbé, a SO2 egy része megköthető, a CO2 nem, a por, salak, szilárd égéstermékek elhelyezhetők, de ez mind járulékos költséggel jár, ami pl (egy drágábban üzemelő, de minimális extern hatásokkal járó) gázerőműnél nem jelentkezik.
Első ránézésre olcsóbbnak tűnik a lignitüzemű hőerőmű üzemeltetése, de éppen a teljes életciklus-elemzések mutatják csak meg, hogy mekkora (explicit és becsülhető implicit) összköltséggel járnak az egyes alternatívák. Az elvégzett számítások szerint a lignit rossz helyen áll.
Az SO2 megkötésére vannak technológiák, pl mésztejes eljárás, amikor az eljárás "végén" gipszet kapunk, amit el lehet adni.
A CO2-vel kapcsolatban pedig olvastam egy cikket, hogy telepítettek fákat egy sivatag szélére, hogy hasznosítsák. Először ismeretlen okokból a fák növekedni kezdtek, erdő lett. Az ok: a fák a levegő nagymennyiségű CO2-tartalma miatt indultak növekedésnek.
Tehát a természet igyekszik válaszolni a "betáplálásokra" (input), és szvsz EZT kell elősegíteni. Pl erdőtelepítéssel + esőerdők megóvásával.
Hogy ontopic is legyek, szvsz Mo-n nem szénerőműveket kellene építeni, hanem 1-2 vízerőművet és egy új atomerőművet. (A geotermikusról nekem is az a véleményem és ismeretem, hogy hosszú távon nem hasznosítható országos hálózati szinten. A háztartások önálló ellátása más kérdés.)
Ebből nem azt akarom kihámnozni, hogy nem igaz a felmelegedés elmélet.. csak azt, hogy nem úgy igaz, ahogy gondoljuk.
Azaz még magát a fodlyamatot sem ismerjük. Ez igaz.
Persze meg lehetne említeni azt is, hogy a CO2 kibocsátás egyértelmű eredménye a világ búza termelékenységének jelentős növekedése is... önmagában ez pozitív.. de összeségében még mindig nem ismerjük a jelenség eredményét.
Gyanítható, hogy negatív lesz.... de ennek mértéke kicsit misztifikált. /i>
Spanyolországban az erdötüzek által okozott kár egy milliárd euró. Valószinüsíthetöen az erdötüzek a változó éghajlat (glob. felm. - aszályos nyár) eredményei. És nem csak itt pusztítottak erdötüzek.
Búza: Magyarorszégon a búzatermelés kb. a harmadára csökken idén (aszály miatt. Remélem ez egy eltúlzott adat, de félek, hogy nem.). Találd ki, hogy mekkora kárt okoz ez. Találd ki, hogy mennyivel lesz drágább a kenyér jövöre.
Mekkora kárt okoztak a szokásosnál nagyobb áradások?
Mivel még nem ismerjük a jelenség lefolyását, ezért bizonytalan a megítélése, DE pont emiatt kellene fokozottan figyelnünk a lépéseinkre (CO2 kibocsátás mértéke)!
Vannak tanulmányok, amelyek az esöerdök szerepét vizsgálják. Ebben szó volt arról, hogy ha az éghajlat (az esös idöszak hossza) úgy változik, akkor az esöerdök hirtelen átalakulhatnak sztyeppés területté, a fákban felhalmozott hatalmas mennyiségü CO2 hirtelen kibocsátása közepette. Jelenleg a magasabb CO2 szint miatt az esöüerdök növekedésnek indultak (nem területileg), és egyre több CO2-t nyelnek el. Emellett még mindig növekszik a légköri CO2 mennyisége. Mi lesz akkor, ha bekövetkezik az említett esöerdökihalás? Finoman szólva is nehéz kiszámítani, de az biztos, hogy nem lesz egy leányálom.
Amit mondani akartam: azért, mert nem tudjuk pontosan, hogy mi lesz a hatása, még nem szabad fél vállról venni a kérdést. És nem szabad a homokba dugni a fejünket a jelenlegi változásokat tagadva, kissebítve.
Ausztria/Magyarország - közös fellépés a toronyi lignitbánya ellen
Keller Tivadar, az MTI tudósítója jelenti:
Bécs, 2003. augusztus 12., kedd (MTI) - Közös tiltakozásra készülnek burgenlandi és magyarországi határ menti települések az ellen, hogy meginduljon a lignitbányászat a Szombathely közelében található Torony község térségében.
Adalbert Resetar, a burgenlandi Schachendorf (Csajta) polgármestere kedden jelentette be, hogy hat burgenlandi és tizenkét környékbeli magyarországi település polgármesterével együtt közösen lépnek fel az ellen, hogy Torony térségében lignitbányászat kezdődjön, majd hőerőmű is épüljön a térségben. A polgármester egyebek között kiemelte, hogy a környéken élők határozottan ellenzik a lignitbányászat megindításának a tervét. Hangsúlyozta, hogy a terv ellenzői mindenekelőtt a kedvezőteln egészségügyi és környezetvédelmi hatásoktól tartanak.
Bejelentette, hogy Burgenlandban is aláírásgyűjtési kampányt indítanak a terv ellen, ahogyan azt a határ magyar oldalán is szervezik. Hírt adott arról, hogy a Vas megyei Narda határ menti településen augusztus 30-án a terv elleni nagyszabású tiltakozó megmozdulást tartanak, amelyen akár 15 ezren is részt vehetnek. Bejelentette, hogy a tiltakozók aláírásait tartalmazó íveket szeptember elején a burgenlandi tartományi kormány elé terjesztik, amely a kezdetektől támogatja a terv ellenzőit.
Megfigyelők emlékeztetnek arra, hogy június közepén 10 Vas megyei település polgármestere közös nyilatkozatban tiltakozott a Torony község melletti lignitbánya megnyitásának a terve ellen. A Vas megyei közgyűlés május végén tárgyalta először az ügyet, amikor az egyik képviselő szóvá tette, hogy az Országos Területrendezési Terv parlamenti jóváhagyását követően megszűnt az Őrségi Nemzeti Park határán húzódó 45 hektáros terület védelme. Ezzel ugyanis elhárult a törvényes akadálya annak, hogy a korábban kulturális örökség szempontjából kiemelt övezetnek számító területen lignitbányát nyithassanak. Az érintett terület településeinek a polgármesterei azonban összefogtak, és határozottan ellenzik a lignitbánya megnyitását. Tiltakozásukhoz most csatlakoznak a határ túloldalán is, és hamarosan magyar-osztrák közös lakossági fellépésre lehet számítani.
KHJ/KTI/GOH 19:08
