De a Sandman nem gagyi :) Gaiman mitologikus és keresztény műveltsége azért süt a graphic novel lapjaiból, és nagyon emberközeli, mégis misztikus rendszert épít fel. Én sokkal könnyebben tudok azonosulni vele, mint a kereszténység elavult, megkövesedett dogmáival.
Már írtam a másik Gaiman-topicba. BtW, ez a téma is egy jó kezdeményezés, rám legalábbis Gaiman gondolkodásán kívül eleddig Palahniuk volt hatással a mai modern írók közül. A Sandman annyira kidolgozott, hogy a 7 Endlessben akár még hinni is lehet. Gaiman világa biztos alapokon nyugszik, nagyon sok kérdésre próbál válaszolni, ez pedig jó kapaszkodó a helyét kereső embernek.
Érettségi előtt állok, így külön öröm, hogy a magyar érettségi általános érvelésére mindig lehet Gaimantől példákat hozni ^^
Nagyon kíváncsi voltam Gaiman-re és elolvastam a Csillagport.
Nem tetszett.. talán sokat vártam, vagy nem tudom miért. Elnagyolt volt a történet és kicsit kusza. Lehet, hogy erdeti nyelven másmilyen, de szerintem a fordítás azért ennyit nem ronthat rajta.
Amikor azt a könyvet írtam, a háttérmunkát élveztem a legjobban. Érdekeltek a különböző országok, régiók mitológiái és istenei: a perui istenek, az olyan ősi kelet-európai istenek, mint Csernobog, a lengyel, orosz istenek... és egyszer csak feltettem a kérdést: mi van a magyar istenekkel? Elkezdtem kutatni, de csak az "isten" szót és a mai keresztény Istent találtam. Viszont én olyan istent kerestem, aki már a kereszténység hódítása előtt is létezett a magyar hitvilágban, és hasonló problémával találkoztam nagyjából egész Kelet-Európában. Rengeteg templom van itt, evangélikus, katolikus, ortodox, de csak egy isten van, a keresztény Isten, mert a folklórból már kikoptak a régi istenek. Amikor az Amerikai istenekben megemlítettem a magyar istent, nem arra az Istenre gondoltam, akit ma imádnak a templomokban, hanem egy ősi, mitológiai lényre, "a magyarok istenére". Olyan okokból, amiket magam sem tudok megmagyarázni egészen, mindig is érdekeltek a magyarok, és régóta el akartam jönni Magyarországra.
"
Szvsz nekem tetszett. Jobban illett a könyvbe mint mondjuk "Arany Atyácska" hiszen a könyv arról szól hogy mi lett az istenekből, persze ha beleteszi Lúdvércet és a Hétszőrű Koponyányi Manyók ot mindjárt más a helyzet.
Megkérdeztem a Szukitsot + az Európát, nem akarnak-e kiadni Gaimant (és Clive Barkert), de nem tervezik... :-( Valaki nem tud esetleg más kiadóról, amely mégis felvállalja Gaimant?
Mostanában jelent meg Neil Gaiman új regénye, Anansi Boys címmel. Az Amerikai Isteneknél (melynek egyfajta folytatása, ti. egyetlen és nagyon laza szálon) sokkal könnyedebb. Komédia, ám nem bugyuta, mint az Elveszett Próféciák. Pipec, ahogyan Gaiman dolgai általában.
Akit a Sandman magyarul érdekel: a KépregényNeten újabb részek jelentek meg. A Babaházat (az egyik legjobb) talán már sikerült befejezniük.
Újabb darabot sikerült beszereznem a Sandman sorozatból, sorrendben ez a 11. (nekem sajna csak a 8.). Kicsit tartottam tőle, mert időkihagyással íródott, és a felmelegített sorozatok nekem nem szoktak bejönni, sőt általában a sorozatok se, egy idő után. Ez most kellemes meglepetés lett önmagában is, és habár nem kapcsolódik közvetlenül az előzőhöz (sőt egyáltalán nem), bennem mégis oldotta azt a hiányérzetet, ami az után maradt.
Sandman: éppen úgy gondolom, hogy a 9-nél kellett volna abba hagyni … a legvégén azért lehet, hogy más lesz a véleményem.
Amerikai Istenek:
Már régen volt, de emlékszem, olvasás közben, amikor az istenek időnként arról panaszkodtak, hogy alig lézeng néhány ember, aki még hisz bennük, hovatovább áldoz nekik, sajnáltam őket, már-már valami szégyenfélét éreztem. Aztán jött a “Magyarok Istene”. Néztem a szavakat, üresek voltak: se egy kép, se egy történet, semmi nem ugrott be. Érdekelne, Gaiman honnan kavarta elő.
