Igen. A kortárs Ikarus buszok (pl. 620, 556, 180) utastér világításának a lámpaburái. 1975 előtt még lehetett az irányjelző fehér is (elöl); később lekerekített téglalap alakú, narancssárga bura került fel az elős ajtó és az oldalablak közötti elválasztó oszlopra, felülre. Egyébként ez meg az Ik280 csuklóteret megvilágító lámpája volt, amiből készült fehér, narancssárga, piros és kék(!) buraüveggel is.
Köszönöm, megvan a könyv, nagyon vártam, elő is jegyeztem m ég anno.
Hanem a CD ilyen célokra használhatatlan sajnos. Nem akarom most részletezni a hibáit, mert a könyv alapvetően jó és fontos, nem akarom azt a látszatot kelteni, hogy nem érdemes megvenni, de ha valaki az alapján akarná megírni a járatok történetét, bizony beletörne a bicskája, és nem az adathiány miatt, hanem azok előkereshetetlensége okán.
A sorozatot egyébként nem én írom hanem Simon Bálint (bár nekem is volt járattörténeti írásom, de annak mélysége nem mérhető Bálint alaposságához), és szerencsésen sok forrása van hozzá: forgalmi utasítások, korabeli belső tájékoztatók kalauzoknak, de a sajtó (az Autóbusz folyóirat és az országos napilapok) is a források közt van, melyek kiegészülnek a levéltári kutatással (pl. a helyi és fővárosi tanácsok üléseinek a jegyzőkönyvkivonataival). Egyébként néhány adattal Bálint is hozzájárult a CD-n szereplő információkhoz.
Úgyhogy köszönöm az ajánlatot, számontartom a könyvet, annak CD-mellékletét is, de az ajánlott sorozat még ennél is mélyebben dolgozza fel a járatok történetét, hiszen nem csak felsorolásszerűen említi a változásokat, hanem azok gazdasági, társadalmi okaira is kitér.
Úgyhogy én meg a Helyem Házam Palotám megvásárlását alánlom :)
Csak most olvastam ezt a bejegyzést és ez egyből arra sarkallt, hogy javasoljam megvásárlásra a "Budapesti autóbusz-közlekedés 100 éve" című, idén megjelent könyvet. A könyvnak ugyanis mellékletét képezi egy CD is (ennek a modernségét és megjelenését most nem firtatnám, mint a könyv társ-szerzője, mert hagy némi kívánnivalót maga után), azonban egészen 1915. március elsejéig visszamenőleg valamennyi járat beindulását, módosítását (2015. március 1-ig bezárólag) tartalmazza. Itt nyilván az 1-2 hetes csatornázások és egyéb ilyesmik miatti ideiglenes terelésekről nem beszélünk, de a véglegesnek szánt változások mind megvannak, így természetesen ennek a hozzászólásnak a tartalma is visszaigazolhatóan megtalálható a korongon.
Tisztelettel:
Bánhidai Viktor (korábbi rákospalotai - ma újpesti - lakos :-) )
A gyér forgalom ellenére talán olvassa még valaki, hogy a XV. kerület helytörténeti folyóiratában van egy közlekedéstörténeti sorozat, ami a kerület autóbuszjáratainak monografikus szintű(!) járattörténetét közli. Egyelőre a 96-os és a 125-ös (minden előzményükkel egyetemben: 47-es, ill. 24Y, 25Y, 70-es) jelent meg. Sajnos a kiadvány csak nyomtatásban jelenik meg, de két év elteltével felkerülnek a lapszámok ingyenesen az internetre. A nagyon addikt érdeklődők számára egy kis ízelítő a 125-ösről:
Elsődlegesen nem reklámként, hanem információ gyanánt akit érdekel, itt van infó a lapról.
A blogom egyik olvasója másolt ki és küldött el nekem egy korabeli újságcikket, ami a 24-es (ma: 124-es) és 25-ös buszok indulásáról szól. Ez alapján a 24-es nem akkor és nem azon az útvonalon járt, ahol és ahogy BPO-700 kolléga megírta hajdan (arra a bejegyzésre válaszolok most). A hír az Ujság című napilap 1929. november 30-i számából van (akinek van Arcanum előfizetése, itt megnézheti az eredetit).
Ez azért nagy újság, mert sok dátum forgott közszájon, az MTI kőnyomatos híreiből azonban nem lehetett eldönteni, a "háromkötetes" nem írt 24-esről (csak a 25-öst említi), a Bálint Sándor-féle BARt-cikk pedig mégannyit sem közöl erről a két járatról (a Kludovácz-féle 75 éves a fővárosi autóbuszközlekedés pedig lényegében a háromkötetes zanzásított változata).
Tehát a 24-es (és 25-ös) 1929. november 30-án, szombaton indult A 24-es nem az Öv utcától, hanem az Ajtósi Dürer sor-Dózsa György út kereszteződésétől a Városligeten és az Erzsébet királyné útján át jutott ki Pestújhelyre (ahol most az Erzsébet királyné út aluljáró nevű trolivégállomás van, sorompós vasúti átjáró volt, a busz át tudott menni).
A Récsey-garázsból rendszeresen vittek ki buszokat a Dózsa György úti parkolóba (ott éjszakáztak, és őrizték), ennek analógiájaként el tudom képzelni, hogy buszokat éjszakáztattak a Nagyvárad-téri végállomás területén.
Egy ismerősöm kérdezte tőlem: Mi volt a Mező-II. ?
Sajnos, csak olyanokat tudok mondani, hogy mi nem volt (pl. önálló üzemegység, garázs, forgalmi telep), de hogy valójában mi volt, arról lényegében semmit sem tudok. Dereng, hogy esetenként ott is tároltak buszokat, de lehettek egészen más feladatai is. Azt sem tudom, szervezetileg a Mező garázshoz (üzemegységhez) vagy valahova máshova tartozott a vállalati hierarchiában.
Kérem, aki tud, segítsen: akár saját kútfőből, akár hivatkozás megadásával.
Egy autóbusz vonalhálózati felsorolás 1958-ból (korábban már jelentek meg részletek itt a topikban, de asszem teljes egészében nem volt látható ez a kép)
Azt megelőzően a 49-es Budagyöngyéig járt, és a 22-es onnan indult Budakeszire: tehát a 22-est hosszabbították meg a Széll Kálmán térig, és ezért szűnt meg az a 49-es (Széll Kálmán tér-Budagyöngye között). Így indulhatott új járatként először a Gábor Áron utcáig, majd meghosszabbítva Fenyves utcáig.
Történhetett így, mert 1953. október 5-én indult be újra (mivel korábban Budakeszire járt) a 49-es Moszkva tér - Gábor Áron utca között a Fillér utcán át.
Találtam egy érdekes adalékot, apróság ugyan, de mivel én más régiók felé vagyok elkötelezett, nem tudok mit kezdeni vele, beírom ide, hogy ne vesszen el.
"1952-ben költöztünk ide*, s Gyula** látta, hogy a téli hóban, nyári hőségben, hogyan cipelik a hegyre az asszonyok a nehéz szatyrokat. Nem volt autóbusz. Aláírásokat gyűjtött hát a környéken, hogy indítsanak egy járatot, amelyik feljön a Fillér utcán. Nem magáért tette, hiszen neki volt hivatali autója. A miniszter, Bebrits Lajos azt válaszolta a kérelemre, hogy nincs olyan motorjuk, amelyik bírná a kapaszkodót. Gyula azonban bebizonyította, hogy van, s akkor indították meg az első buszjáratot a dombra, a 49-est."
* Vagy a Lórántffy Zsuzsanna, vagy a Fillér utcába, mindkét helyen laktak, a szövegkörnyezetből nem derül ki,. Valószínűbb, hogy a Lórántffyról van szó
" szüleim emlékei szerint még 1973 előtt IK620-asok jártak a vonalon, gondolom a Mező garázs adta őket és a cinkotai garázs 1975-ös megnyitásával vette volna át a vonalat ez a garázs?"
Igen, Ikarus 620-asok voltak a Mezőből, később onnan jöttek a 260-asok is. Akkoriban a Mezőnek nem volt más típusa, pl Ikarus 556-os, azokat a Récsei adta a 144-es gyorsra.
Amikor elkészült az új Kilián garázs, akkor innen költözött át a régibe a vonalműszak.
