Az Ön által felkeresett topic fegyverek, ill. annak látszó eszközök
forgalmazásával kapcsolatos adatokat is tartalmazhat.
Felhívjuk figyelmét, hogy csak akkor lépjen be, ha Ön fegyverek forgalmazásával
vagy felhasználásával hivatásszerűen foglalkozik, és a honlap látogatása nem
eredményezi valamely Önre vonatkozó jogszabály vagy egyéb szabályozás
rendelkezéseinek megsértését.
Az Port.hu Kft. a fórum számára kizárólag tárhelyet szolgáltat, a honlapon
megjelenő információk vonatkozásában szerkesztői felelősséget nem vállal.
Amennyiben megítélése szerint a honlapon jogellenes tartalom jelenik meg, úgy
azt kérjük, jelezze az Port.hu Kft. mint tárhelyszolgáltató felé.
Magyarország honvédelme és biztonsága EU, NATO, és világviszonylatban.
Minden, ami a MH helyzetét befolyásolta a közelmúltban, befolyásolja a jelenben, és befolyásolhatja a jövőben.
Aktív és inaktív katonák, rendvédelmiek, és a honvédelem iránt elkötelezett civilek klubja.
a 25. Klapka György Könnyűlövész-dandár 1. könnyűlövész-zászlóaljának záró-gyakorlata
Előzmények
Jövő év januárjától veszik át Pristinában a tatai katonák a magyar KFOR misszió feladatait. Az MH Őr- és Biztosító zászlóalj (MH ŐBZ) teljes állományát a 25. Klapka György Könnyűlövész-dandár 1. könnyűlövész-zászlóaljának katonái adják majd ki. A váltóállomány felkészítése az elméleti ismeretek elsajátításával szeptemberben kezdődött.
Lippai Péter alezredes, a lövészzászlóalj parancsnoka - aki a tervek szerint januártól fél évig az MH ŐBZ parancsnoka lesz - elmondta: a tatai katonáknak nem új feladat a koszovói misszió, hiszen akadnak olyan szerződésesek is a lövészzászlóaljnál, akik negyedik pristinai külszolgálatukra készülnek.
A katonák október elején az újdörögdi kiképzőbázisra költöztek, ahol a hónap végéig tart gyakorlati felkészítésük. Az október 19-20-én zajlott a záró-gyakorlat, amikor is a katonák konvojkísérési és egyéb békefenntartói feladatokból, valamint a szolgálatok ellátásából "vizsgáztak”.
Győrössy Ferenc vezérőrnagy, a Magyar Honvédség szárazföldi erőinek parancsnoka és az újságírók többsége 19-én, ezen „cikk” írója és a tatai „veteránok” (nyugdíjas klub) néhány további újságíróval kiegészülve 20-án tekintették meg a gyakorlatot
A gyakorlat napjának kezdeti eseményei
Több különböző „esemény” is történt az adott napon, békefenntartói feladatok mellett a fő „attrakció” a konvojkísérés volt.
A bázisra történő utazás alatt kissé rossz kedvem lett, mivel a könyörtelen köd szinte biztossá tette, hogy légi-jármű ide a következő órákban nem fog tudni leszállni. Mivel Szolnokon a látótávolság 0 méter volt, a felszállásra sem került sor.
Mindenesetre a bázisra érkezéskor a megerősített kapuügyelet alaposan átvizsgálta a látogatók járműveit – és csak a z iratok megtekintése után tudtunk a karanténon áthaladni. A parancsnoki épületben tartott eligazításon a zászlóalj parancsnoka, pk. Helyettese és vezénylő zászlósa jól elkészített és látványos prezentációval ismertette az egység felkészülését, feladatát, felépítését. Talán az utóbbi terület nem volt (számomra) elég kimerítő ismertetve, nem értem minek titkolózni olyan adatokat illetően, melyekkel bármely környező ország hírszerzése rendelkezik. Az ismertető után a kérdésekre adtak választ, majd elhagytuk az épületet.
Gépkarabély ropogásra értünk a szabadba, mint kiderült, a kapu környékét támadás érte, de a szolgálatban lévő erők visszaverték a támadást. Személyi sérülés nem történt.
Ezután elhagytuk a bázist és a heliport-nál gyülekező szállítóoszlophoz mentünk.
Ott a zászlóalj S-3 kiképző főtörzsőrmestere ismertette a helyzetet.
A zászlóaljparancsnok útmutatásai alapján a látogatók egy részének lehetősége adódott, hogy maximális biztonság mellett - személyszállító járművekben - elkísérjék a bevetésre járműoszlopot.
A bevetés ismertetése
D-1 napon 18:00 értesítés érkezett a zászlóalj parancsnokságára, hogy másnap egy adott, 80 km távolságban lévő helyre utánpótlás fog érkezni, melynek a támaszpontra történő szállításáról kell gondoskodni.
A parancsnok döntése alapján a törzstámogató század Ural tehergépkocsijai fogják végrehajtani a feladatot - az 1. század fedezete mellett. A biztosítást BTR-80 és BTR-80A harcjárművek, UAZ terepjáró szgk-k és UAZ mentő mellett Ural műszaki-mentő tgk. És egy kísérleti un. „darázs” vagy „csillagromboló” biztosító tgk. látja el. Utóbbi egy ponyvától megfosztott, teherterében homokzsákokkal és fémlemezekkel megerősített Ural, melyen lövészek helyezkednek el a homokzsákok fedezetében.
A terv alapján, a járműoszlop elején az élbiztosító „előfutó” (géppuskával felfegyverzett) halad, melynek nem csak az élbiztosítás/felderítés a feladata, hanem bizonyos kommendáns szolgálatot (útlezárás, kereszteződésbiztosítás) is ellát. A tehergépkocsik között elosztva a BTR harcjárművek valamint „darázs”, a mentő és a műszaki-mentő tgk. Haladtak. Műszaki probléma esetén, ha a hiba tíz percen belül javítható – akkor helyszíni javítás mellet továbbhalad az oszlop, ha nem, akkor visszatér a bázisra.
A feladat-ismertetés után a járművek felfejlődtek, és kezdetét vette a küldetés.
Tempósan haladtunk, amikor műszaki hiba adódott az egyik tgk-nál. A járművek legyező alakban azonnal elhagyták az utat, a csapatszállítók védőpozíciót vettek fel. A gépesített lövészek a járművet elhagyva egyéni lőfegyverükkel egy külső védőövet foglaltak el a járműoszlop körül, miközben az élfutó UAZ biztosította az utat.
A javítás végeztével a lövészek visszatértek a harcjárművekbe, a gépkocsik, pedig az útra, és folytattuk a feladat végrehajtását. A (szintén biztosított) ellátmányfelvétel után elindultunk visszafelé, amikor is oldallövés érte a járműoszlopot. A vezetők azonnal növelték a sebességet és a térközt, míg a biztosító erők – egyéni és fedélzeti fegyverekkel tűzcsapást mértek a feltételezett támadóra. Az előfutó az oszlop mellet elszáguldva biztosított egy útkereszteződést, majd tovább robogott felderítésre. Pár perc után komolyabb akadályba ütköztek – ellenséges alegység zárta le az utat és nyitott könnyűfegyverzetével tüzet. A parancsnok döntése alapján az előfutó legénysége és egy BTR felvette a küzdelmet, míg az oszlop többi járműve 180 fokos fordulattal alternatív visszatért a legutóbbi kereszteződéshez, hogy a tartalék útvonalon fejezze be küldetését. Sajnos az összecsapásban az egyik katona megsebesült, így EÜ mentést kellett kérni. A járművek egy helikopter leszállásra megfelelő terepszakasz körül védelmi pozíciót vettek fel, megjelölték a leszállóhelyet és (elméletben) a leszálló MEDEVAC helikoptere helyezték a sebesültet. A helikopter felszállása után késedelem nélkül továbbhaladt az oszlop. A mentés alatt és után a BTR-80A harcjárművek – kihasználva a 30 mm-es gépágyú paramétereit, légvédelmi biztosítást hajtottak végre.
Látványos volt a sebesen haladó jármű nagy állásszögbe állított főfegyverzettel gyorsan forgó tornya.
A nyílt nap lezárása
A feladat végrehajtása után az állomány sorakozott.
Itt a statikusan kiállított harcjárműveket belülről is megtekinthettük. Az eligazítást követően a járművek visszatértek a telephelyre, a látogatók a bázisra.
Ez alatt, a bázist „támadás” érte melyet a zászlóalj kijelölt alegysége gyorsan és szakszerűen visszavert.
Az ízletes és tápláló (ez nem csak betanult fázis, valóban finom volt) ebéd elfogyasztása után a látogatóknak módja volt beszélgetni a zászlóalj parancsnokával, helyettesével és törzsfőnökével. Mindhárom főtiszt szakmailag kitűnően felkészült, külföldi oktatásban részesült és/vagy misszióban már részt vett felkészült KATONA benyomását keltette.
Epilógus
Vegyes érzelmekkel (és alapos ellenőrzés után) távoztam.
Pozitív dolog, hogy a zászlóalj felkészültsége az általam vártaknál magasabb volt, alakiassága, hozzáállása és küldetéstudata a magyar honvédség átlagát jelentősen meghaladja. Emiatt is dühített úgy fel a „mérleg másik oldala”. Még nekik is állandó forráshiánnyal, a honvédségre ma jellemző „spórolós hozzáállással kell megküzdenie”, miközben olyan küldetésre készülnek, ahol életüket kockáztatják. A kifogástalan ruházatban látott katonák egyenruháinak kiegészítőit (megfelelő bakancs, modern sisak, málhamellény – úgy általában) több esetbe SAJÁT zsebből kellett megvenniük.
Nem csak hogy nincsenek kellőképpen megfizetve (és társadalmilag megbecsülve), de – bár a parancsnokok és a sorállomány sem panaszkodott, láthatóan - még a honvédség „kirakat” zászlóaljaként is szűkös anyagi forrásaik határaiba ütközhettek.
Miközben megélhetési politikusok – számomra nyilvánvaló, de leírni nem ildomos okokból – elkótyavetyélik a jó állapotban lévő BMP harcjárműveinket és önjáró tüzérségünket, addig hazafelé el-el- gondolkodtam azon, hogyha nekem is Pristinába kellene mennem, mennyivel nagyobb biztonságban érezném magam, ha BTR helyett BMP harcjárművel rendelkeznénk odakint. S bárki bármit mond, nem az a jó parancsnok, aki – szerződésszegő katonai költségvetés-lefaragásunkat elfedni szándékolt NATO vállalásainkat teljesítve – merészen kiküldi embereit a veszélyes misszióba, hanem az, aki MINDEN lehetséges feltételt megteremt ahhoz, hogy a katonák a feladatok végrehajtása után – épségben haza is térjenek. S ehhez nem elég a megfelelőt, hanem a LEHETŐ LEGJOBBAT számukra biztosítani. Ugyanis lehet, hogy némi modernizálás után a BTR békefenntartásra jobb, mint a BMP, ez viszont még nem indokolja a BMP-k kivonását!)
Azonban mivel közben hazatértem Budapestre, és a honvéd utca táján a Minisztérium épületét elhagyó főtisztek és tábornokok tömegét kellett kerülgetnem, inkább az autóvezetésre koncentráltam. Végül is ellenségkép nincsen, soha ilyen biztonságban nem voltunk, minek a honvédségről filozofálni? A pár órája megtekintett felkészült fiatal-emberek és -asszonyok, pedig majd csak túlélik valahogy. Hisz régi jelmondat – ha Isten velünk, ki ellenünk?
Őszintén megmondom Neked, hogy az eddigi tapasztalataim a szerződésesekkel meglehetősen vegyesek. Egy biztos: még fényévekre vagyunk a professzionális hadseregtől. De ez a kijelentés vonatkozik nem csak a szerződésesekre, hanem a ht-ra is. (Tisztelet a kivételnek!) Azt kell, hogy mondjam, hogy nagyon sok olyan szerződésessel találkoztam, akinek a felkészültsége meg sem közelíti azon sorkatonák felkészültségét, akikkel modjuk 10 évvel ezelőtt volt dolgom. (1 év szolgálati sorkatonai szolgálat!) Csak remélni tudom, hogy ez a helyzet jelentősen javulni fog az elkövetkezőkben. A jövő évi honvédelmi költségvetés minden igéret ellenére sem teszi megalapozottá ezen reményemet. A saját számításaim szerinti kb. 30 %-os elvonás biztosan nem fogja javítani a helyenként amúgy is siralmas helyzetet.
A sorkatonai szolgálat felfüggesztése politikai döntés volt és nem szakmai. A hivatalos felfogás és az érintettek szerint ennek sok a pozitív hatása. Szakmailag vannak negatívumai is! Egy biztos: Eddigi formájában feleslegesnek láttam én is. A kérdés csak az, hogy, ami utána jön, az jobban tudja-e szolgálni az ország hosszútávú érdekeit. Ebben is csak bízni lehet! Ez magánvélemény és nem a ht. állomány általános véleménye!
Szombat délután, azt hiszem az ATV-n nyilatkozott valami tábornok a haderőreformról. Azt mondta, hogy a megváltozott igényekhez képest kell átalakítani nemcsak a csapatok diszlokációját , de a katonai felsőoktatást is, vagyis egész karok szűnhetnek meg, illetve több évenként indul csak képzés. ( Gondolom ez a páncélostiszti, tüzértiszti, stb. "idejétmúlt" szakokra vonatkozik majd! ) Viszont ezután, pozitív példaként szóba hozta a megújuló vadászpilótaképzést, és szerinte a lemorzsolódást is figyelembe véve, kétévenként 12-18 hallgató képzésére lesz lehetőség, leginkább külföldön, pl. Kanadában. Na most, ha valaki végiggondolja, lesz összesen ( ideális esetben ) 14 db. működő Gripen vadászgépe a Magyar Légierőlködésnek, és ezt _sokszorosan_ meghaladó pilóta állománya! ( Az a néhány, még üzemképes MiG-29 jó ha addig elkaristol, amíg megérkeznek a Grippenek! ) Szóval, akkor mi lesz, megverekszenek a gépekért, vagy mindenki repül "profi módon" évi 5-6 órát? Szerintem egy harmadik lehetőség a legvalószínűbb, akinek a "Gerecse" szó mond valamit, az tudja, hogy mire gondolok... :-((
Bonus question: Hamburger, hogyan vélekednek a hivatásos tisztek a sorozott hadsereg megszűnéséről? Örülnek neki, "jönnek a profik" alapon, vagy ha rajtuk múlna, megtartanák a sorállományt? ( Hiszen a szerződéses "katona úr" bármikor megsértődik, vagy jobb ajánlatot kap, akkor leszerel és lelép, ahogy azt a nagy fluktuáció is bizonyítja. A sorkatonákra pedig a szolgálati idejük végéig legalább számíthattak... )
Üdv:
Nos ez jellemzo, es a fene tudja,hogy ez hol lett elcseszve. Talán a felelősség megállapitásánál ( és ezt bármennyire is szeretném nem tudom Körkörös Lajos nyakába varrni) Talán Czinege végóráiban kezdődött, hogy minden balhé esetén kijelentette, hogy na ezért tiszti felelősségrevonást akarok. Ehhez viszont tiszt kellett. ( megjegyzem volt valamikor talán 82-ben egy halálos baleset, ahol a szabadságon levő sorkatona csinált egy halálos közlekedési balesetet. Czinege kiadta a fenti ukázt és a szd. mindkét tisztjét megfenyitették. Az egyik szolgálati úton volt, a másik meg KISZ táborban a Balatonon / a fiatalabbak a KISZ megtalálják valami lexikonban/ szoval egyikünknek sem volt semmi köze az ügyhöz, de mindketten kaptunk ho. pk.-i fenyitést, ami azért nem volt kis dolog.
Ebből az következett egyenesen, hogy a tiszti rendfokozathoz egyre alacsonyabb szintű feladatok kapcsolódtak. A végén már a szemetes kocsit is csak akkor lehetett kiküldeni a laktanyából, ha legalább hdgy. volt a gk.pk.
Ebből egyenesen következett, hogy az állománytáblák összeállitásakor egyre több lett a tiszti beosztás, a tts-t meg nem töltötték fel.
Aztán ez később valamelyest enyhült, de a 80-as évek olyan mély nyomokat hagytak, hogy azt a hadsereg a mai napig sem tudta kiheverni.
Oláh valamit elkezdett, de nem tudta befejezni, mert idő elött ágyban párnák között ( szerintem meg Kaszópusztán egy azóta is elhallgatott balesetben) elhalálozott.
Ez a dolgok egyik oldala, a mások meg a vizfej, ami viszont nem katonai találmány.
Az un. törpeállmok kivételével nincs egyetlen ország sem, ahol a lakosság 20%-a a fővárosban lakik és ugyancsak a fővárosban koncentrálódik mindennek legalább a 20 %-a. Ez alól a hadsereg sem tudta kivonni magát. Bevallom őszintén, hogy 81-ben avattak és bizony az un. "pesti tiszt" az egy külön kategória volt az én korosztályom számára, talán a tábornok és az Úristen között helyzkedett el.
Na most ahol az állománytáblák készülnek az nem a csapat kategória, hanem a vezető szervek kategóriája, akiktől meg nem várható el, hogy magok ellen dolgozzanak
A másik ilyen kategória ( csak a tőlem fiatalabbak kedvéért ) az IMRE volt, ami csapatnyelven az Igen Magas Rendfokozatú Elöljáró röviditése volt,és az volt rá jellemző, hogy fényes kocsival jelent meg ( mintegy szállt alá közénk) és maximum egy jegyzetfüzetre kiterjedt a konkrét anyagi felelőssége.
Reliance on experienced NCOs is a distinctive feature of the Bundeswehr, where the ratio of officers to enlisted personnel is the lowest in Europe. An infantry company may have a captain and one lieutenant, but most platoon leaders and the company executive officer are usually master sergeants.
The NVA was an inordinately top-heavy organization with a ratio of officers to enlisted troops of 1:8 – the Bundeswehr ratio was 1:40.
(NVA = NDK néphadsereg)
US ARMY
from an officer-to-enlisted-man ratio of 1 to 208 at the end of World War II to 1 to 38 today.
Összes US haderőnem
1,2 million is the number of active duty enlisted members of the armed forces. They were led by 223,000 officers. Of the officers, 873 were generals or admirals.
MÁS ADAT:
Összesen 1,385,000
ARMY 400,000+76,000 (arány 5,2 az egyhez)
NAVY 320,000+54,000 (5,9)
Marines 155,000+18,000 (8,6 !!!)
Air Force 280,000+69,000 (4,05)
én az utóbbinak hiszek, de akkor is az arány 5.3 az egyhez !!! ÉS nagyon panaszkodnak, hogy ez túl magas !!!
elolvastam azt az ominozus MN számot. Érdekes. Találtam benne 3 érdekes cikket, de az az esszé amire gondoltál (gondolom) igen érdekes volt. Valahogy azt érzem, hogy a két politikai irányvonal egymásra mutogat, mert titokban mindenki meg van győződve, hogy el lehetünk kicsiny hazánkban kisded játékainkkal - senki nem fog ránkszólni, sőt a nem is kapunk ki, hiszen ha nagy gáz van akkor majd jönnek a nagyfiuk és megvédenek.
Mi van akkor ha nem fognak jönni a nagyfijjug? Mi van akkor, ha pl. a Nagyfijjug Korlatolt Barati Érdek és Dacszövetsége (közismertebb nevén NATO) bejelenti, hogy átalakul politikai gittegyletté? Politikai támogatást ad, de a katonai segélyért legyünk szívesek az EUHadtesthez fordulni. Monnyuk ez a folyamat elindul 2006 körül és 2008ra lezárul. Akkor mi lesz kishazánk biztonságpolitikai alaptézise?
A különböző forgatókonyveket lehet hosszasan sorolni, de egy kissé úgy érzem, mintha az egykeresős családban a kereső családtagnak nem lenne baleset és élet biztosítása, a család meg néz kifelé a fejéből, úgy csinálva, mintha az illető halhatatlan és sebezhetetlen lenne.
Kedves blue-dragonfly,
köszi, hogy betetted a cikket.
Mikor előszőr elolvastam nagyon felnyomta az agyamat (helyét), de most többedszerre olvasva sem sokkal jobb.
Szomorú válasz érkezett azonban rá az MN mai számában, nekem csak fénymásolatban van meg, és a sajátos MNO gyakorlat miatt nem tudom ide behúzni.
Sajnos mindkettő a politika szánalmas tehetetlenségét és ötlettelenségét idézi, amennyiben ezek az emberek valahol valakinek tanácsokat osztogatnak....
Üdv, Éhesló
Helló Hamburger,
ami a lengyel Leokat illeti, én sem voltam benne biztos, ezért van ott a kérdőjel. Maradjunk tehát az A4-ben! Minden esetre iránymutató különbség a polákok gondolkodása és az itteni hazaárulás között!(Csak mellékesen: a csehek 10 év alatt a 3. korszerűsítést nyomják a T-72-n. Miért ilyen hülyék?)
Ami bennünket illet itt a "vízfejben", betárolunk néhány BMP-t a meglevő 82mm-es automata aknavetős és egyéb nyalánkságok mellé (biztos ami biztos a van azért néhány T-72 és T-55 hk. is!!!).
Szerintem maholnap erősebb fegyverzetünk lesz mint nektek Tatán......Ha gáz van, gyertek, kell a képzett kezelő a "sok hülye vízfejű mérnök" mellé!
Üdv, Éhesló
Azt hiszem, egyről beszélünk. Nekem az Általad leírt viszonyok miatt nem igazán füllött a fogam a "törzsmunkára", pedig minden ismerősöm mondta, hogy jóval többet kereshetnék még az eredeti rendfokozatomban is, mint most parancsnoki beosztásban eggyel több csillaggal a vállamon.
Mindenesetre két embert már ismerek, akik visszamentek! Tudod, az "élvezet" miatt!
Miért nem akar csapathoz visszamenni valaki.Most, hogy pk-ságra kerültem, több mint bruttó százezerrel lett több a fizum.És a parancs szerint a veszélyességi és egyéb pótlékok ezután lesznek meghatározva.(Csak tudnám milyen veszély fog fenyegetni egy irodában)
Vezetői pótlék:csapatnál több tisz,tts volt alám beosztva.Akkor nem kaptam,most pedig csak egy tisz van alattam,és kapom.Hogy is van ez?
Gondolod, hogy bárki visszamenne csapathoz ezek után?Azután, hogy két évvel ezelőtt elvettek minden pótlékot,pótszabadságot tőlünk?Hogy kisebb lett a beo-nk?
Felelősség:Csapatnál én döntöttem, aztán elmondtam a pk-nak, miért úgy és mi alapján.Itt akármit javaslok a közvetlen pk-mnak,azt a választ kapom:oké, majd a tábornok eldönti.Ami eltart hetekig,közben a helyzet változik, és lehet elölről kezdeni mindent.Hol itt a felelősség, a hatékonyságról nem is beszélve.
Kihívás:csapatnál jobban láttam,miért is vagyok katona.Itt a többség csak azt számolja, hány éve van még a nyugdíjig.
Tuttira 1993-ban, Kenesén akkor futottam össze a volt dd.pk-val ( Fodorral) aztán mivel korábban közvetlen beo-ja voltam, egy lendülettel gratuláltam is neki az előléptetéséhez is, amiben az volt a ciki, hogy a vezérőrnagyi rendfokozata maradt, csak alászervezték a ddtbk.-t
Valóban kicsi hely, a lélekszám jelenleg 9ezer, kb. 12%-ban betelepült német-osztrák-svájci ( ők tudják, hogy miért)
Viszont ha ki kinézek az ablakon nem látok házat csak fát és rétet, aztán ha kimegyek a kertbe, a ker végén már csőre is tölthetek, mert kezdődik a vadászterület. ( a volt honvédségi gyakorlótéren) A laktanyát a város kapta meg, de igazából nem tud vele mit kezdeni. Sajna a börtönprogramban nem voltak eléggé aktivak, igy azt lenyúlta Szombathely. Persze ismerve a Savaria ( volt Garasin Rudolf) laktanyát el nem tudom képzelni, hogy abból hogy lesz börtön.( ugyanis börtönt is ismerek jónéhányat)
A gyakorló és lőterek meg itt vannak kihasználatlanul ( több 100 hektár)a HM-ben szerintem valakinek attól függ a beosztása, hogy legyenek gondjaira bizott honvédségi területek és aztán, ha ezeket eladják, akkor neki sem lesz mit csinálni, igy aztán csak vadászgatunk rajta.
Megjegyzem, hogy ez volt a Honvédség egyik legjobban üzemeltethető laktanyája( egy kis ésszel)
Saját vasúti kirakó, éjszakai leszállásra kialakitott helikopter leszálló, a laktanya mellett kerekes és lánctalpas vezetési pálya + gyakorlótér, a másik oldalán meg a lőtér. Mondjuk hk.-val nem lehetett lőni, de BMP- Grom ágyúval és attól kisebb kaliberrel igen.
De az istennek sem lehetett elég hivatásost taláni ide, igy aztán megszüntették
Megjegyzem volt olyan időszak, amikor 5.000 katonai volt a laktanyában
Egy lövész dandár, egy felderiző zlj és egy vegyivédelmi szd.
Mondjuk ez a létszám egy laktanyában hazai viszonyok között igen király,de ha összevetjük a Ronald Reagan repülőgép hordozóval, aminek a létszáma szintén 5000, akkor igen karcsú
"A magyar kormány csak az amerikai elnökválasztás után nyújtja be az iraki magyar részvétel meghosszabbításáról szóló javaslatát a parlamentnek - jelentette be a honvédelmi miniszter október 18-án, hétfőn este egy televíziós hírműsorban. Juhász Ferenc azt is közölte: a hét végén Gyurcsány Ferenc kormányfővel a NATO főtitkárához utaznak, hogy tisztázzák: az adott költségvetési feltételek mellett 2005-ben milyen védelmi kiadásokat tud hazánk vállalni.
A miniszter a Magyar Televízió Este című műsorában arra a kérdésre, mikor jönnek haza a magyar katonák Irakból, azt válaszolta: "Addig maradnak, amíg a parlament erre felhatalmazást ad. Ez év december 31-éig bizonyosan, és ha az Országgyűlés november második-harmadik hetében nem hosszabbítja ezt meg, december 31-ével elkezdjük katonáink kivonását.” Juhász Ferenc közölte: "Megvárjuk az elnökválasztást, és azt követően a kormány eldönti, mit tart célszerűnek”.
A miniszter arról is szólt, hogy jövőre a tervezettnél kevesebbet jut védelmi célokra. Arra a kérdésre, mit szól a NATO a tárca költségvetésének csökkenéséhez, a miniszter azt válaszolta, hogy Medgyessy Péter a NATO főtitkáránál tett búcsúlátogatásán már jelezte, a korábban tervezett költségvetési kiadásokat nem tudjuk biztosítani, "mert akkor kevesebb jut jóléti kiadásokra”. A NATO-főtitkár akkor azt válaszolta, ha az ütemben csúszás történik, nincs probléma, de azt kérte tőlünk, hogy a nemzetközi szerepvállalásból Magyarország ne vonuljon ki.
A honvédelmi miniszter közölte október 22-én Gyurcsány Ferenc miniszterelnökkel Brüsszelbe látogat a NATO főtitkárához annak nyomatékosítására, hogy ilyen költségvetési feltételek között sem lesz változás a nemzetközi együttműködésben, csak az itthoni fejlesztési projektek végrehajtását kell módosítani. Elmondta, jelenleg Magyarország a NATO-tagállamok között a hatodik helyen áll a külföldi szerepvállalásban. "Ez éppen annyi, amennyivel az ország tekintélyét öregbíteni és külpolitikai céljainkat segíteni tudjuk” - fogalmazott Juhász Ferenc."
Kedves Jotzo!
Az általad leírtakban sok az igazság. Magam is tapasztalom ezt most a saját bőrömön. Hogy mennyire nem érdemes visszamenni a csapatokhoz? Két példa: egyik ismerősöm a HM-ből vállalt beo-t csapatnál. Tízezrekkel kap kevesebbet, mint az előző beosztásában. Én most előbbre léptem rendfokozatban és beo-ban is. Háttérintézményből kértem magamat csapathoz. A korábbi helyemhez képest van némi különbség. „Némi” stressz, de a munkáról és a felelősségről mondhatnék arányokat is, de inkább nem teszem. Most ingáznom kell a hétvégeken, míg korábban minden este otthon voltam. Kemény 4000 Ft-tal jelenik meg több a számlámon, mint előző beosztásomban. (Csak a nejem meg ne tudja!) Erre szokták mondani, hogy „no igen, de ott van még az élvezet!”. És tudod mit?! Tényleg nem a pénzért csinálja az ember, hanem valami egészen másért. Persze azzal nem lehet fizetni a közértben! Viszont ebben a beosztásban ismét érzem azt, amiért ezt a hivatást választottam. Minden nehézség ellenére is szeretem csinálni és tudom élvezni a munkát, mert a nehézségek közepette összekovácsolódunk. Új barátságok és ismeretségek köttetnek. Minden nap egy új kihívás. Azt azért nem mondom, hogy hosszú távon ezt negatív következmények nélkül lehet csinálni! Nekem eddig szerencsém volt. Olyan kollégákkal, közvetlen főnökökkel és beosztottakkal hozott össze a sors, akik partnerek a munkában és valóban bajtársnak és kollégának tekintenek.
Más: BMP kontra BTR. A jelenlegi kollégáimnak nagyon sok gyakorlati tapasztalata van a témában. Hosszú évekig szolgáltak BMP-ken. A BTR-eket is már hónapok óta gyűrik. Amikor a BMP-ket le kellett adniuk, jó néhányan szó szerint megsiratták őket. Én alapvetően BMP-s képzést kaptam korábban. A BTR-ket látva nekem is kétségeim támadnak a döntés helyességét illetően. Békemissziók ide-vagy oda, a BMP-k kivonásával nagyban csökkentettük az alkalmazhatósági képességeink palettáját. Nálunk gazdagabb és erősebb országokban senkinek sem jut eszébe, hogy a lánctalpas technikát a jelenlegi kihívásokra hivatkozva kivonják a rendszerből. Lehet, hogy ők képesek messzebbre is látni, mint 24 óra? Az, hogy most a BTR-k elegendőek a szövetségi kötelezettségeinkből adódó feladatokra, nem jelenti azt, hogy holnap is elegendőek lesznek. Nem tudom, hogy kikről vesszük a példáinkat, de ilyen lépéseket még a ma biztonságpolitikai történései sem igazán támasztanak alá. Persze ez csak a privát véleményem!
Szervusz Cerberusz!
Az én meglátásom, hogy az Árpád egy a magyar viszonyok között (értsd technikai adottságok) nagyon jól használható tűzvezető rendszer volt. Igazat adok Neked abban, hogy a Hi-Tech-től nagyon messze volt még és míg az igazán fejlett országok hadseregeiben mára általánossá vált a pilóta nélküli légi felderítő eszközök alkalmazása tüzérségi célokra is, addig nálunk ez a kezdeti lépések után talán már el is halt. A gondot most abban látom, hogy az Árpád mai alkalmazhatósága kérdésessé vált.
Ha már tüzérségnél tartunk: Jaz-hoz csatlakozva: Ismét felvetődhet a „könnyű”-ségre alapozott döntés helyességének vizsgálata is, hogy mi a célszerűbb: az önjáró, vagy a vontatott tüzérség. Én attól félek, hogy itt is nem a szakmai érvek döntöttek, mint inkább a könnyűség mögé rejtett „olcsóság”. A Survivor által felvetett gondolat már bennem is felvetődött, mert nem tudom elképzelni, hogy a mi történelmünkkel és geostratégiai helyzetünkkel a mostani lépéseket bárki is komolyan gondolná. Azért én is reménykedem benne, hogy ez nem tudatos.
Mellesleg: ki és mit ért a „finanszírozható” alatt. Én egy mindenképpen működőképes szervezetet, amit a jövő évi honvédelmi költségvetés már nem fog biztosítani.
Kedves Yoshi!
TO&E-kat inkább nézz a felsorolt weboldalakon! Én éppen a minap kaptam letolást a „felesleges fecsegés” miatt. A védelmi stratégiát elolvashatod a www.honvedelem.hu-n, sőt ott még néhány szervezeti felépítéssel is találkozhatsz. A doktrínáknak már a fogalmával is probléma van, mert mindenki mást ért alattuk. Eredetileg katonai, haderőnemi és fegyvernemi doktrínákról beszéltünk, de már elérkeztünk arra a szintre, hogy már a szakaszoknak és a rajoknak is doktrínákat akarunk csinálni a szabályzatok helyett. (A modernizációnk legfőbb vívmánya, hogy a magyar katonai terminológia kifejezései lassan teljesen eltűnnek a MH-ből!)
A konzerválásra megint azt mondanák, hogy „elavult technika felesleges és költséges tárolása”. Az Általad javasolt önjáró eszközökkel ismét az lenne a gond, hogy „nagyok, nehezek”, de főként nagyon drágák. Ha már a központi elveket akarom követni, akkor inkább a német kis Wiesel alvázra szerelt eszközökben gondolkodnék, bár arról sem hinném, hogy ki adnánk érte annyi pénzt, amennyibe kerül. Ezzel visszatértem az alapgondolatomhoz, mit is értenek nagyjaink a „finanszírozható” alatt?
„könnyűgyaldandáronként szétpakolt hkkat” - Bocsi, de ezt honnan vetted?
Szervusz Noahi!
A másik oldal használja a médiát. Részletekbe és érvekbe ennél mélyebben nem fog menni. A már említett www.honvedelem.hu -n olvashatsz egyet-kettőt, de ugyanazt fogod hallani, amit a média is harsognak. A lényeg az, hogy a világ legerősebb szövetségének tagjaként minket épeszű ellenség hagyományos eszközökkel nem fog megtámadni, úgy hogy ilyenekre nekünk sincs szükségünk, mert a következő tíz évben nem fog fellépni a környezetünkben ilyen veszély. Az a kevés eszköz, pedig ami marad, elég a jelenlegi feladatok megoldására. Ez persze erős rövidítés, de nekem ez jön le lényegként. Engem ez nem tud még mindig meggyőzni, mert ha valaki már így kimondja, hogy tíz év, annak azt is tudnia kellene, hogy akkor probléma lehet, akkor arra a felkészülést már tíz évvel ezelőtt el kellett volna kezdeni!!! Nyugaton látják ezt, itthon nem. Gyurcsányi a minap is letolást kapott a NATO-tól a honvédelmi költségvetés megkurtítása miatt!
Szia Laci (Némedi)!
A Don-kanyarhoz csak annyit, hogy az akkor itthon elérhető legjobbat adták nekik, de nk-i viszonylatban az már akkor zömében elavultnak számított. Akik most kimennek műveleti területre, szintén az itthoni legjobbat kapják. A kérdés csak az, hogy az mennyire számít igazán jónak nk-i összehasonlításban. Így például nagy szükség lenne az éjszakai harc megfelelő eszközeire, stb.
Üdv Éhesló!
Ismereteim szerint a lengyelek „csak” Leo2A4-eseket kaptak. Rosszul tudom?
Szervusz Dragonfly!
Kovács alez úrtól olvastam már korábban is NSZ – cikket, ahol a téma hasonló volt. A leírtak 90%-val egyet tudok érteni, de van 10%, ami részben talán a saját világnézetére vezethető vissza, másrészt némi információhiányra és nekem nem jön be.
Ezek közül két dolog: Tatán nem gépkocsizó lövészek vannak, hanem könnyű lövészek, amelyek állománytáblája és szervezete inkább a LAI (könnyű gépesített gyalogság)-hoz hasonlít, mint a gépkocsizó gyalogsághoz. Abban igaza van, hogy a katonáink jelentős része az ország más részeiről verbuválódott, de az alacsony színvonalat már csak a mundér becsülete miatt is visszautasítom. Ha ismereteim nem csalnak, akkor Kovács alez úr a tüzérek háztájáról származik és talán nem is véletlen, hogy Pécset hozta fel saját példának. Valószínűleg én is ezt tettem volna a helyében. Ami a magyar tüzérséggel történt azt én is szégyellem, de ezért nem kellene hangulatot szítani Tata, vagy akármelyik más helyőrség ellen, ahol „könnyű lövészek” állomásoznak.
Abban viszont különösen egyetértek vele: Ha versenyképes fizetést kapnának a szerződéses katonák, akkor nem jelentene gondot, hogy az ország melyik pontján kell szolgálniuk. De amíg a versenyképesség csupán a minimálbérhez képest jelent versenyképességet, addig természetesen nagy lesz a fluktuáció.
Üdv: Hamburger
Az MH részletes bontású létszámáról szóló országgyűlési határozati javaslat értelmében a rendszeresített személyi állomány 2003. évi létszámának fokozatos (a sorkatonai beosztások megszüntetéséből és az állományarányok módosításából adódó) csökkentésével 2006. december 31-ig a következő létszámok alakulnak ki. Tiszt 7500, zászlós és tiszthelyettes 11 700, legénységi állomány 13 350, főiskolai és tanintézeti hallgatók 650, köztisztviselők és közalkalmazottak 6800 fő. Összesen: 40 000 fő.
A létszámviszonyok átalakításának alapvető oka, hogy megkezdődött az önkéntes haderőre történő áttérés és a haderő átalakítása, megtörtént a minisztérium és a vezérkar integrációja, illetve a vezető szervek és szervezetek létszámának csökkentése. A haderő-átalakítás és az új létszámarányok már egy - a korábbiakhoz képest - teljesen új védelmi koncepciót tükröznek. Ennek lényege, hogy a következő évtizedben a NATO és tagországai - így hazánk - ellen hagyományos jellegű, a területi integritást veszélyeztető katonai támadással nem indokolt számolni, az ilyen jellegű agressziónak nincs realitása.
Pedig hogy maradtál volan Lentiben...ott van csak élet ám, vliágvárosi zsongás és kultúrális tobzódás!!!
:o)
Mindenesetre vannak (voltak :o( ) HELYÖRSÉGI városok, hosszú évtizedes (százados) hagyománnyal. Ezekre is - rá sem szartak...
Na, a másik oldal is elgondolkodtató: a Tatai első és második zászlóalj parancsnokságáért sem tolongtak annyian....
MÁS:
A külföldi misszió és képzés.
Ha már kiküldjük őket, és hazatérnek, (képzés - most arról írok) - akkor legalább valaki MEGKÉRDEZHETÉ tőlük, hogy mit is tanulat odakint???
Az ottani végzettség elismeréséről (pénzbeli is!) nem is beszélek. Pedig van pár drill sergeant-unk és rengeteg egyéb szaktanfolyamot (ranger, stb.) végzett fuiatal tiszt és th, akik kaphatnának lehetőséget.
Az alezredes úr - nem tudom hol szolgálhatot - használhatott volna tank helyett harckocsi kifejezést (esetleg páncélost, ha már nyugati példa). Rakéta helyett sem missile szót írt nem?
Amúgy az alapgondolat jó lenne, a nemzetörtséges hülyeség nélkül, ahol az Önkéntes Tartalékos rendszer talán be is vállna, ha működne.
Mindenesetre, amikor felvetettem jeletkezésemet, inkább elhajtottak, pedig a tervezett 2,500 helyett eddig 100 fő írt alá. Persze az első bevezető 15-25 nap is pénzbe (ha még nagyon kicsibe is) kerülne, amire most a 320-280=40 md HUF kurtítás után sehol nincs esély.
Tartlékos tisztek előléptetését a VKF letiltotta (bár ez pénzbe sem kerülne).
Nem hinném, hogy 30,000 fős haderő - 3,000 (10%) tiszt a jelenlegi 7500 helyett = 4,500 tiszt és kb. 60 tábornok elbocsátásá jó ötlet lenne.
Tényleg kéne vízfejet apasztani,de a csapatok javára!!
Ha esetleg bevonul az esetleges 10,000 tartalékos, akkor abból mennyi lesz a tiszt? És az up-to-date? Nem kellene egy olyan tisztikar, amely a csapatok megduplázódása esetén is gond nélkül vezeti őket?
Megjegyzem a cikk írója sincs képben (lásd Csepeleket említ, amikor azok már rég nincsenek) és olyan képességeket vár el a honvédségtől (lézeres célmegjelölők inteligens tüzérségi lövedékekhez - ami nem is várható el (még ha nem is a töketlen 105 mm. vontatottakról beszélünk...)
Nem beszél a többi haderőnemről egy szót sem - és könnyű-lövész szintre degradálja (bocs, Hamburger) az US Spec. Force csapatait, amelyet ők már hivatalosan is új haderőnemként emlegetnek (Szomália).
Mindenesetre a kormány honvédelmi lózungjai NAGY HAZUGSÁG és szemfényvesztés (parasztvakítás?) kategóriát érdemelték ki nálam (hogy a honvédség 40 milliárdja VAGY egy heti plusz nyugdíj - mintha a költségvetés kiadáési oldala csak ekét sorból - vagy a rájuk vonatkozó előirányzatból állnának. ÉS Juhász ehhez asszisztál).
Bár egyik előző miniszter sem volt minősíthető a redszerváltás óta (az előtte időről meg nem beszéljünk) - a mostani érdekérvényesítő képessége KISEBB mint nulla !!!!
Persze ha a párt vezetésében betöltött pozícióért kell harcolni, kit érdekel a másik feladat (főállás?) a honv. min.-ség.
Na mindegy, azt államtitkár urak sem sokkal jobbak...
Én biztos nem ingáznék vidékről fel és tartanám fontosabbnak a helyi feladataimat...
OK, lehet, hogy ezért nem (sem) leszek soha H. Miniszter.
üdv:
TGR
PS:
Hamburger!
Azokra a BTR-ekre kár "felvágni", bár jó volt benne utazni...harcértéke (amennyiben nem belbiztonsági feladatot lát el) nem számottevő.
Érdekes a probléma és azt hittem, hogy már soha nem fogok vele foglalkozni( 96-ban szereltem le) de a munkám során nem igazán sikerült elszakadni a seregtől.
Szóval az a helyzet, hogy a korábbi vizfej megmaradt, csak öregebb lett (HM vezetés) eddig azt hittem, hogy mennek a fiuk misszióba, hazajönnek igen sok tapasztalattal aztán majd kerülnek a vezetésbe ( a 70-es években azt tanultuk idh-ból, hogy azt osztrák tisztek közül csak az kerülhet be a vezérkarba, aki valamennyi időt eltöltött ENSZ misszióban) Itt a kutya sem törődik vele. Bosznia- Ciprus- Afganisztán szolgálat ( két perfekt idegennyelv) után ugy elküldik 40 évesen a tisztet nyugdijba, hogy azt sem tudja mit csináljon. Ügyvédként intézek nekik ezt-azt, meg a most felszámolásra kerülő szombathelyi alakulatból sokkal együtt szolgáltam. Mondom nekik: Öcsém tietek a pálya. Erre mondják, hogy még a pálya széle sem. A másik srác elvégezte vezérkarit Moszkvában, a NATO törzstisztit Brüsszelben, 3 nyelven beszél, aztán most valami lőtérparancsnok helyettesi beosztásban van, amig rendezik a papirjait a nyugdijazáshoz ( talán van 45 éves)
Kérdezem, hogy akkor fiuk kik vannak a csapatban, hogy ti nem fértek bele.
Erre mondják nekem, hogy azok, akiket még te is ismersz, pedig már leszereltél 8 éve. Ott ülnek, belekapaszkodva az iróasztalba, a körmüket a túloldalon már lenittelték, hogy nehogy álmukban eleresszék.
Arra nem merek gondolni, hogy mi lesz azokkal a srácokkal, akik már, mondjuk Irakban álltak ellenséges tűz alatt ( mert mondjuk igazábol csak ott derül ki, hogy ki az igazi vezető) és ezáltal tudnak olyasmit amit a többi még nem. Na ezeket is elküldik a francba.
Ez néhány éve még nem volt ilyen világos, amikor én leszereltem, akkor csak néhányan modták, hogy na doki neked biztos lesz helyed, hiszen, akkor hadtest szinten sem volt jogász ( csak Székesfehérváron, Cegléden, meg én Lentiben)
és csapatoknál senki, de még Kapsváron sem. Aztán csak annyit mondtak, hogy felszámolás aztán el lehet húzni innen.
Akkor még a többiek ( akik maradtak ) azt hitték, hogy na ezeknek pechjük volt, de időközben kiderült, hogy ez az eljárás mindenkire vonatkozik, aki nem oda született
a HM lépcsőjére és tudják, hogy akármit csinálnak ez vár rájuk, aztán ettől egyik sem tud igazán lelkesedni.
Már nem a később kamatoztatható tapasztalatért megy ki misszióba, hanem az ugyancsak kamatoztatható zsetonért, mert a gyereket akkor is fel kell nevelni, ha a legujabb koncepcióval őt hajtják el nyugdijba.
