Ma reggel a Vasárnapi Újságban nyilatkozott Makovecz Imre a templom tervezője.
Azt mondta, hogy az olasz építész barátja ugyanazt fogja mondani erre a templomra, mint a Stephaneumra a Pilis-ben: Ilyet mi már nem tudunk építeni, ebben még van szív és nekünk már nincs.
Bocs, hogy még mindig ezen rágódom. Nekem az volt eredetileg a bajom, hogy bármilyen szobrot felesleges pénzkidobásnak tartok, mert előbb-utóbb ledöntik, elbontják közben meg csak a galambok tisztelik meg...
Ok, meggyőztetek kell, hasznos, örülnek neki, komoly lelki támasz.
Tegnap kaptam egy könyvet, Bagyinszki Zoltán : Kastélyok a történelmi Magyarországról.
A Maygarok Világszövetsége támogatásával adták ki.
Nohát sirni való ami abban van. Ezek a szemét románok szinte az összes gyönyörü erdélyi kastélyt hagyták romhalmazzá válni, Szlovákiában csak egy kicisvel jobb a helyzet. Magyarországon és Ausztriában nagyrészt legalább az állagmegőrzés sikeres, de sokukat szépen felujitották.
Ugy gondolom értelmesebb lenne megmenteni valamit, ami a történelmünk része volt és pusztulóban van, mint új szobrot állitani.
De ez csak IMHO mondom, elfogadom, hogy az az Árpád szobor valóban nagyon kellett...
Most láttam az m2-n a +1-ben az avatást. Szép volt, Tőkés nagyon szépen, ízesen beszélt. És egyszerű, pont ilyennek kell lennie.
Ősmagyar Árpád apánk, rulez!:-)
"Miert ne hagyam ? De majd ha problemaitok lesznek emiatt, ne az anyaorszaghoz szaladgaljatok panaszkodni."
Nem nagyon akarok beleavatkozni ebbe a "vitába", de ez a parttalan és gyökértelen liberalizmus(?), amit itt előadsz, azért már fáj...
Mégis kihez forduljanak a határontúli magyarok segítségért, ha nem az anyaországukhoz? Minden normális anyaországnak a kisebbségei érdekeit kell támogatni és - esetünkben - nem a román államét.
Csak emlékeztetnék arra, hogy amikor a 70-es években Dél-Tirolban - éppen az autonómiáért - javában ment a balhé, különböző robbantásos merényletekkel, stb., tarkítva (pedig mennyivel jobb helyzetben voltak a tiroliak már akkor is, mint az erdélyi magyarság!), akkor az anyaország Ausztria nem az olasz érdekekért szállt síkra, hanem a tiroliak követeléseit támogatta...
Mert Ausztria ugye, egy normális anyaország, aki odafigyel a nemzetrészeire, ha már elszakították őket tőle, Magyarország meg, úgy látszik, sajnos nem az...
2003. július 5.
Az Anyanyelv Szobra -- szombat, 23:38
A magyar nyelvterület egészén, először a fazekasságukról és taplóművességükről világhírű korondiak állítottak szobrot a magyar nyelvnek a Hargita megyei Korond központjában. Miholcsa József marosvásárhelyi szobrászművész méreteiben is mutatós alkotása a magyarság történetének sűrített foglalata: a szoborcsoport öt ága -- egyedülálló ötágú síp -- indaszerűen kígyózó gyökerei ősi magyar jelképeket tartalmaznak, s ugyanakkor a világ öt földrészére szétszóródott magyarság nemzeti egységét, s a mindannyiunkat a szülőföldhöz kapcsolódó anyanyelv rendkívül erőteljes megtartó erejét sugalmazzák.
Jelképként értelmezhetjük már a korondiak felemelő szoborállítási igyekezetét is: ők, akik immár századok óta örökösen úton vannak -- a legenda szerint, az Amerikát felfedező Kolumbusz Kristóf is legelőször az ernyős szekerével hazafelé tartó korondi faezakassal találkozott! -- ismerik az anyanyelv megtartó erejét.
Nem véletlen, hogy a szoboravatás június 13-i ünnepségére hazasereglettek az idegenbe elszármazott korondiak, s eljöttek a testvértelepülések -- Kiskunfélegyháza és Győr -- népes küldöttségei is. Az egész Sóvidék ünnepe is volt e szoboravatás, hiszen a Hargitáról hozott sziklatömböket alsósófalvi kőfaragók illesztették a helyükre a művész által megálmodott formában.
2003. június 13-a ismételten bizonyította: Korond nevét világgá röpítették cserepei. Micsoda föld lehet, amelyhez ilyen hűséggel lehet ragaszkodni? Csodálatos föld! Beletemetik a szülőket, az ősöket, testvéreket, rokonokat, s kikel belőle a művészet. A korondi festő-költő, Páll Lajos, veretes verssorai egyetemessé nemesítik ezt a ragaszkodást, ezt a valóban egyedülálló művészetet:
"Az agyag forgott, futott volna,
de aztán formává lankadt,
s apám -- mint egy Isten -- nézte,
mire telik esze, vére."
Mi, akik ott álltunk a júniusi ragyogásban, s hallgattuk az ünnepi beszédeket és az eseményhez méltó ünnepi műsort, éreztük, hogy valóban erős várunk nékünk az anyanyelv, a szoborcsoport pedig jelképértékűen és örökérvényűen hirdeti, hogy a nyelv a lélek háza, s ápolni azt ránk-szabott szent kötelesség.
Miholcsa József szobrászművész, akinek a magyarság legősibb korából ihletődött szobrait, faragásait megcsodálták már a messzi Indiában, Franciaországban, Magyarországon, ezúttal is a magyar népművészet legmélyebb rétegeihez fordult, hogy megalkossa az Anyanyelv Szobrát.
Az alapgondolat -- ahogyan e sorok írójának mondotta -- az életfa. Számos nép kultúrájában fellelhető ez a jelkép, de csak a magyarok ábrázolják égitestekkel az ágai között. A korondi gimnázium előtti téren felállított alkotás öt ága egyben utalás a számmisztikára is: emberközpontúságot jelképez, a körkörösen szerteágazó gyökérindák pedig a székelykapuk díszítőelemeire emlékeztetnek.
-- A magasból nézve -- fűzi hozzá a szobrászművész, aki pontosan június 13-án ünnepelte 50. születésnapját -- a szoborcsoport egy poliphoz hasonlít, amely szintén díszítő eleme a magyar népművészetnek. -- Az életfa felső "odújába" a nyelv lelkét jelképező szélharangot tettem, hogy időnként meg is szólaljon, s figyelmeztesse a járókelőket az anyanyelv ápolásának szent kötelességére. Az alsó "odúba" pedig egy láncokon függő kerekasztalt helyeztem, amelyet a látogatók körbeülhetnek a számukra kialakított kétüléses kőpadokon, és megtárgyalhatják a világ, s a saját közösségük baját, sorsát. Ez az úgynevezett "tatár asztal", amely a korondiak életében oly fontos szerepet játszó kapuszékekre emlékeztet, amelyeken vasárnap délutánonként megvitatták a világ dolgait, s az eltelt hét eseményeit. (E sorok írója is ott szorongott gyermekként a kapuszék szélén, és szivacsként szívta magába a "sziklagörgető" magyar nyelv páratlan szóképeit, fordulatait.)
"Kit hitével áldott meg a nép
amelyből büszkén vétetett,
teremtő gonddal őrködjön az
a szülőföld felett.
Mert köréje gyűlnek egyszer mind
akik voltak,
a számonkérő-konok-szigorú holtak,
s a jövőt nékik be kell vallani!
Kit hitével a szülőföld megáldott,
annak már lenni s tenni kell,
bízván az egyetlen értelmes hitben,
amely a nép s a szülőföld maga!" -- szárnyalt az ünneplők felett a másik korondi költő, Molnos Lajos balladás Vallomás-töredéke.
Nemzeti imánk, a Himnusz hangjai után, Daniel Ernő plébános és Farkas László unitárius-ökumenikus istentiszteleten méltatta, hogy a világon először a korondiak állítottak szobrot a magyar nyelvnek. Ravasz László erdélyi származású református püspök beszédére és Reményik Sándor költészetére hivatkoztak, amikor kijelentették: nekünk a nyelvünk nagyobb kincsünk mint a föld, mert a nyelv akkor is megmarad, amikor a föld már nem a miénk. Akinek füle volt a hallásra, az pontosan felmérte, hogy a beszélő nemcsak a trianoni tragédia máig ható hatására gondolt, hanem arra a szemünk előtt zajló tragédiára, amikor színmagyar települések koldus szegény lakói román újgazdagoknak kótyavetyélik el az őseik vérével öntözött, verejtékével szerzett talpalatnyi földet!
Ambrus Lajos, a korondi "Firtos" Művelődési Egylet elnöke, a Hazanéző folyóirat főszerkesztője, a szoborállítás kezdeményezője, joggal hivatkozott arra, hogy nem véletlen a korondiak igyekezete: 1841-ben Korondon tartották az unitárius zsinatot (melyen az utolsó erdélyi polihisztor, Brassai Sámuel volt a jegyzőkönyvíró!), amelyen elhatározták, hogy attól a pillanattól kezdve Dávid Ferenc híveinek felekezeti iskoláiban kizárólag magyar nyelven folyik az oktatás. (E sorok írójának sikerült megtalálnia a jegyzőkönyv teljes szövegét, s azt egy nagy lélegzetű tanulmányban bemutatni.)
Ambrus Lajos a magyar nyelv egyik nagy mesterére, Kosztolányi Dezsőre is hivatkozott, aki a Lélek és a nyelv című írásában a következőkre figyelmeztet:
"Csak az anyanyelvvel nem lehet soha jóllakni, csak attól nem kapunk soha csömört, csak azt fogadjuk magunkba úgy, hogy minden szemerjét azonnal vérré változtatjuk. A többi nyelvből csak kisebb-nagyobb adagot bírunk el, mint az orvosságból."
Balázs János, a gimnázium igazgatója arra is figyelmeztetett: Korondon, ahol eddig jóformán nem volt elvándorlás, bizony csökkent a népszaporulat, s azok közül, akik nem fazekassággal vagy taplóművességgel foglalkoznak, többen elindultak a "nagy vizek mentén".
Katona Mihály polgármester a korondiak példás összefogását méltatta, azt a felemelő igyekezetet, hogy Benczédi Sándor a hősi halottaknak szánt emlékműve mellett egy kivételes szoborcsoporttal gazdagodott az egyik legnagyobb székely falu.
Igen, a korondiak valóban példát mutattak: az "ötágú síp" tíz oldalára azoknak a domborműveit helyezték el, akik kivételesen sokat tettek a magyar nyelv gazdagodásáért, fejlődéséért, megmaradásáért. Mindenik ércből öntött és Miholcsa József készítette domborművet egy-egy korondi lakos ajánlotta fel, nevük ott olvasható az alsó részen, örök emlékeztetőként, hogy az adományozó korondiak révén látható Károli Gáspár, Balassi Bálint, Pázmány Péter, Apáczai Csere János, Brassai Sámuel, Kriza János, Kölcsey Ferenc, Kosztolányi Dezső, Dsida Jenő és Tamási Áron művészi arcmása.
"Nyelvemen izzó vasszöget üssenek át, ha téged elfelejtelek..." -- idézte Dsida Jenő Psalmus Hungaricusának refrénszerűen visszatérő sorát az adományozó.
Korond valóban példát mutatott azzal, hogy szobrot állított legdrágább kincsünknek, az édes anyanyelvnek. Alig hangzott el a "Firtos" Művelődési Egylet Üvegharang elnevezésű vers- és énekmondó csoportjának műsora, a korondi származású színművész, Györffy András alig fejezte be Magyari Lajos Kötések című versének művészi tolmácsolását, a korondiak máris összegyűltek a "tatár asztal" körül megbeszélni a sorrendben tizedik Hazanéző nyelv- és irodalomápoló tábor soronlévő feladatait.
Az Anyanyelv Szobra avatásától kezdve zarándokhellyé vált: helybéliek és fogadott fiak -- Ady Endrével szólva -- ide fogunk összegyűlni verssel és zenével, mi, magyarok, kik egymás ellen annyit vétkeztünk...
Korond főterén áll tehát a magyar nyelv szobra. Aki csak teheti, álljon meg mellette, igyon a tövében csordogáló vízből, s egy egész életre szólóan merítsen erőt a nyelv csodálatos erejéből!
Nincs, es nem is lehet megkulonboztetni bennszulott es nem bennszulott kisebbsegeket. Ha megis tudsz ilyenrol - mint kovetendo peldarol - legy szives ird meg !
Pl. a magyar kisebbségi törvény, amely minimum 100 év őshonosságot ír elő az elismeréshez.
"Most miért kellene kissebbségnek elfogadnia magát pusztán azért, mert néhány hájfejű politikus húzott egy vonalat a térképen valami francia istállóban?"
"Nincs, es nem is lehet megkulonboztetni bennszulott es nem bennszulott kisebbsegeket"
Miért nem lehet? Ki mondja, hogy nem lehet? Spanyolországban talán nincs különbség az arab és a baszk között? Angliában a pakisztáni és mondjuk a walesi között? Egyáltalán, mennyiben helyes pl a székelyeket kissebbségnek nevezni? Hiszen abszolút többségben vannak a Székelyföldön. Vagy akár az erdélyi magyart Romániában. Vagy ezer évig az államalkotó nép, a többségi nemzet része volt. Most miért kellene kissebbségnek elfogadnia magát pusztán azért, mert néhány hájfejű politikus húzott egy vonalat a térképen valami francia istállóban?
Valoban, felesleges is azt varni, hogy odaadja magatol. Ambator a romanok is tudjak, hogy igazsagtalanul lettek a hatarok meghuzva. A roman tortenelemhamisitas is reszben azert keletkezett, hogy igazolva lassak es latassak, hogy megerdemlik Erdelyt, de ezzel csak illuziot kergetnek.
2. "Amig Romania ugy iteli meg ... megprobalja megakadalyozni."
Mivel Romania tudja, hogy igazsagtalanul lettek a hatarok meghuzva, ezert erolteti a magyarok asszimilaciojat.
3. "Az Orban-kormany jogosan keltette ezt a gyanut a romanokban."
Bar Orbanek nehol lehet, hogy "Aggreszivebbek" voltak, de aromanok legnagyobb baja az volt, hogy Orbanek gerincesebb politikat folytattak, mint elodei.
"Nagyon fontos volt, amikor Horn Gyula garantalta a roman hatarok serthetetenseget."
Ha jol tudom Horn mondta, hogy a hatarok megvaltoztatasa ma nem aktualis.
4. "A nemzetközi politikai viszonyok, Europa verzivataros multja, amely gyak. mindig a nemzetisegi problemakra vezethetö vissza"
En inkabb a gazdasagi problemakra vezetnem vissza. Korabban nem is letezett a nemzet fogalma. A ket vilaghaboru is gazdasagi okokra vezetheto vissza. Az EU is eredetielg Szen es Acel kozosseg neven (vagy vmi hasonlon) jott letre, pontosan amiatt, mert eredeti funkcioja az volt, hogy a nyersanyagok miatt ne torjon ki haboru megint.
"ha a romanok nem akarjak. Es ök nem akarjak, mert - nem is alaptalanul - attol felnek, hogy az autonomiat a teljes elszakadas követne."
A politika muveszete eppen abban rejlik, hogy ugy kell csinalni, hogy ne legyen valasztasuk a romanoknak :)
"Az alapveto kerdes az, hogy Te mit tennel a romanok helyeben ?"
A romanok alapvetoen rosszhiszemuek, ezert eroszakosan asszimilalni probaljak a magyarokat. Ha ezt folytatjak, akkor csak a sajat helyzetuket rontjak. A nacionalizmusuknak peldaul nagyon rossz hatasa van a gazdasagukra. A magyarok meg csak megjobban ragaszkodnak identitasukhoz. Ha lenne eszuk, akkor sokkal liberalisabb felfogasuk lenne. Mondjuk akkor meg a kisebbsegi jogok miatt ugyancsak stabilizalodna az ottani magyarok helyzete, ugyhogy a romanok igyis-ugyis megszivjak hosszu tavon :) Ez van, ha szetszakitjak azt, ami valojaban osszetartozik. A kerdes, hogy mi kihasznaljuk-e ezt. Bun lenne nem.
Ja, amugy a romanoknak mostanaban Moldovara faj a foguk. Aktivan probalkoznak is.
Na Holgyeim es Uraim, ujra itt vagyok. Igaz valamivel tobb, mint ezer kilometerrel odebb, de feltetlen figyelemmel. Talaltam itt egy Internet Cafet, kedvezo feltetelekkel.
No lassuk:
Tzp !
Magyarorszagon a kinai kisebbseg nem "bennszulott", mig Erdelyben a magyar kisebbseg az.
Nincs, es nem is lehet megkulonboztetni bennszulott es nem bennszulott kisebbsegeket. Ha megis tudsz ilyenrol - mint kovetendo peldarol - legy szives ird meg !
Mert nem nemzetallam Romania, es ez serti az ott elo egyebb kisebbsegeket.
Az elso allitasbol nem kovetkezik a masodik.
Alkalmat is ad diszkriminativ torvenyek letrehozasara. Tudom, alkalom szuli a tolvajt. De azert nem mindenki tolvaj....
Nezd Tzp, ugy gondolom veled lehet normalisan eszmet cserelni. Reggel irtam, hogy a velemenyem benne van a Zeze-nek irt (181) pontozott reszeben.
Mi a velemenyed rola ?
Az alapveto kerdes az, hogy Te mit tennel a romanok helyeben ?
Ezek nem diszkriminaciok. De ha azok, akkor nagy baj van, ugyanis akkor Magyarorszag diszkriminalja a magyar allampolgaru kinai nemzetisegieket.
Ugyanis a hazassagkoteskor nem fogadjak el a kinai "igen"-t, a nem adhato kinai nev, csak olyan ami a utonev könyvben szerepel, a hivatalban nem intezhetsz kinaiul el semmit, es az önkormanyzati kepviselodnek sem tudsz kinaiul kerdeseket feltenni, nincsenek kinaiul is kiirva az utcak nevei stb. Az ünnepseg megzavarasara nem tudok peldat, de nyilvan van ezer masik.
Es Magyaroszagon egyre több kinai el, letezik kinai kisebbseg.
Mindketto az emberi jogokat serti. Bar jelentos kulonbseggel, de mindketto azt teszi.
A nemzetallam miert sertene helyböl emberi jogokat ?
justiceforhungary !
ha egy allam deklaralhatja magat nemzetallamnak, akkor deklaralhatja magat fajvedonek is
Irtam mar, hogy a parhuzam ostobasag, ugyanis a fajvedes es önmagaban a nemzetallam öndefinicio nem összehasonlithato. Sem politikailag, sem etikailag, sem erkölcsileg, sem sehogy. Köze nincs egymashoz. De ha mar ezt a gyerekes parhuzamot eröltetitek occyval, termeszetesen egy hibas kiindulasi alapbol mindenfele hibas következtetes levonhato. De ez nem azt jelenti, hogy egy velt vagy valos serelemnek a kiindulo alapja egy hibas önmeghatarozas. (Az eredeti peldanal maradva.)
ta a zsidoknak is azt javasoltad volna 38-ban, hogy valtoztassak meg az alkotmanyt vagy fogadjak el a nyilt diszkriminaciot 1938-ban sem a nemzetközi, sem a belpolitkai viszonyok miatt erre nem volt lehetöseg. Ma mar teljesen mas helyzet. Nem emlekszem arra, hogy 1938-ban egy önallo zsido part kormanytenyezö lett volna, mint ma az RMDSZ Romaniaban. Gondolom, neked sem remlik....
most mar erzed, mekkora bakot lottel? Milyen baklövesröl beszelsz ?
occy !
Nyilvan neked is szol, amit justiceforhungary irtam.
De ha le is vezeted a fajvedesböl a zsidotörvenyeket - hangsulyozom, ami ugye az emberiseg elleni bün, szemben a nemzetallam önmeghatarozassal -, az nem jelenti azt, hogy a nemzetallambol levezetett: "Az alkotmanymodosito nevszavazast csak olyan embertomeg kezdemenyezhet, amely orszagosan bizonyos teruleti lefedettsegel rendelkezik." - kitetel hibas. Es vica versa.
Mindössze a te állításod két főnevét helyettesítettem be mással:
Pelda:
Skorpio aggodik a magyarokert... ezert maradektalanul helyesli Horn megallapodasat a romanokkal.
occy aggodik a magyarokert ... ezert maradektalanul helyesli Medgyessy megallapodasat a romanokkal.
Tudod, csak a ket fönevet csereltem ki. (:-)))
(Persze, ha maradektalanul helyesled Medgyessy megallapodasat a romanokkal, akkor rossz a pelda. Majd irok masikat. (:-)))))
