abszolút egyet értek veled. nekünk van olyan statisztikai számításokat végző rendszerünk, amit balga módon zártan programoztattak meg anno 6 éve, most nincs ember, aki értene hozzá. bezzeg ha pl. sql-re épülő webszerveres alapokon nyugodna, legalább bele tudnánk nézni, hogy mihez kell hozzányúlni. a nyílt szabványok, nyílt források az egyetlen garancia arra, hogy 20 év múlva is tudunk mit kezdeni az állományainkkal. és ezt a főnökök is kezdik belátni, mikor kellenenének 10-15 éves dolgok, amelyek pl. dosos wordperfectben, word 6-ban készültek, de ma már a word2k sem olvassa őket. a huszonöt éves txt file-okkal nincs semmi gond. hasonlóan az ősrégi awk-s, grepes keresőket tudom használni, pofozgatni (amíg le nem lesznek selejtezve a perles megoldásokkal :), de 3.1-es wines programokhoz írt ilyenolyan makrókat konvertálni se nagyon...
a nyílt forrás és nyílt szabvány elemi érdek. a gépet meg az adatokat kell védeni, nem a forrásokat.
Szerintem éppen biztonsági érdekek is szólnak az open source mellett (lett légyen GPL vagy BSD licensz) - csinál X Rt egy gyönyörü nyugdíjbiztosítási rendszert. 15 év múlva változtatni kellene rajta - X Rt jogutódja is már régen megszünt + az éppen aktuális operációs rendszer sem muxik az régi vason, a régi meg az új vason nem. Mit csinál(hat) a TB zárt forráskód esetén? És mit nyílt kód esetén? Melyik a biztonságosabb? (a TB persze csak ex-has példa, lehetne bármi más is)
Persze kérdés, hogy Kovács Bélának mi szüksége lehet a néhány terabyte-os adatbázismotor forráskódjára. A válasz egyszerü - tök mindegy, ö is kifizette.
Amennyire látom (nagyon sekélyesen) államigazgatásban a BSD típusú licensznek több esélye lehetne, mint a GPL-nek, de magyarázd meg a különbséget 1-386 politikusnak.
Ahol en dolgozom, AIX-es mainframe-eket hasznalunk, de meg az IBM-en belul (akiknek az egyik legkomolyabb forgalmzaoja a mainframe-eknek) is megfigyelheto egyfajta elmozdulasi kiserlet a minel olcsobb megoldasok fele.
Az opteron elterjedesevel szerintem ez meg inkabb fel fog gyorsulni.
Egyebkent az IBM az AIX5L bevezetesevel komoly lepest tett a Linux-kompatibilitas megteremtesehez. (Az L betu az 5 utan pont a a Linux-szal valo binaris kompatibilitast hangsulyozza). Szoval hatarozott konvergencia figyelheto meg a PC-s es mainframe platformok kozott.
Ami komoly kulonbseg persze az a hardver megbizhatosaga, de ha az operacios rendszerek kelloen hasonloak (idealis esetben kompatibilisek), akkor ez azt jelenti, hogy a mainframe-re irt szoftvereket futni fognak Linuxos PC-ken is jol lehet majd hasznalni.
Egyebkent eliuxjournal-on most olvastam egy (persze amerikai vonatkozasu) cikket, ami azt jelenti, hogy a az eGovernment alkalmazasok mekkora lokest adhatnak a szabad szoftvereknek:
Igazad van ez nem is az én véleményemet tükrözi (magam maximálisan az ötlet mellett vagyok), de ezzel fognak érvelni és innentől nem lesz vita tárgya részükről a dolog.
Bár lehet, hogy ügyesen csűrve-csavarva el lehetne érni, hogy bizonyos területeken azért működjön a dolog.
Ma egyre inkabb hasznalnak Linuxos PC-halozatokat mainframe-ek helyett.
Egy jo adatbaziskezelonek is hasznat veheti a polgar, de privat cegek is minden bizonnyal.
Masreszt a szerver oldali internetes fejlesztesek is egyre fontosabbak, ahogy a portal peldaja mutatja.
Ezeket is egyre gyakrabban hasznaljak maganszemelyek, kis cegek vagy alapitvanyok is.
Masreszt nem szabad elfeledkezni, hogy ezt egyfajta tamogatasnak is lehet tekinten a szabad szoftverk iranyaba, hiszen igy azok a programozok jutnanak munkahoz es penzhez, akik ertenek a szabad szoftverekhez.
Ez örök dilemma. A titkosításban már az 1900-as években arra jutottak, hogy egy jó titkosítás feltörhetősége nem függhet semmi mástól, mint a kulcs biztonságától. (Kerkhoff (?) elv.)
(Tehát az algoritmustól nem szabad függenie.)
Különböző okokból bizonyos dolgokat úgysem lehet titokban tartani. Így többnyire a rosszándékú emberek elött nincs titok. A változás annyi lenne, hogy az esetlegesen jószándékú embereket is oda lehetne vonzani.
Szvsz a kormányzati szoftvereknél nem lenne hátrány, ha a nyiltság miatt végre valaki felfedezné a hibákat. (És ki is javítaná. :-))) )
Az ötlet jó, de sajnos egyből meg überelik azzal, hogy: titkosítás, kormányzati rendszer, nemzetbiztonsági érdek, stb. (Ti.: nyílt forrásnak a hibáit is könnyebb felfedezni) :-(
Elméletileg nagyon jó gondolat, gyakorlatilag annyit lehetne ellene felvetni, hogy az állam rendszerint nem játékprogramot vagy Web-böngészöt rendel PC-re, hanem például ingatlan-nyilvántartást mainframe-re, márpedig azt az állampolgár nemigen tudja otthon mire használni...
A Sportmineszterium portaljanak apropojabol elgondolkoztam azon, hogy nem kene e egy civil kezdemenyezest inditani amellett, hogy minden az allam altal megbizatasba adott szoftverfejlesztes eredmenyenek szabad programnak kene lennie.
Itt fontos, hogy nem CSAK a nyilt forraskodra, hanem a tenyleges szabadon terjeszthetosegre, modosithatosagra gondolok.
Szerintem ezt az ugyet eleg logikusan meg lehet indokolni: en adofizetokent miert ne hasznalhatnam szabadon azt a termeket, aminek a fejleszteset az adombol finansziroztak?
Ha van otletek ennek az otletnek a pontos szovegezesre, akkor kuldjetek ide valtozatot, es akkor egyutt megvitathatjuk.
