Ami érdekes, hogy "ifjúságom idején" az abc köznevesült főnévként funkcionált, mint a pesti nyelvben a közért; nem tudom, ma még sokan használják-e így, de én még ma is sokszor az ábécébe ugrom le vásárolni.
Majdnem. Az ABC fantázianevet a szupermarket magyarítására találták ki. Aztán, hogy a gombhoz legyen kabát is, pályázaton csináltak hozzá feloldást is. A két nyertes asszem ez volt: általános bevásárló centrum, alapvető bolti cikkek. A CBA-ról konkrét tudásom nincs, de az szerintem az ABC-ből keletkezett, nem túl leleményes szójátékkal.
Szerintetetk jól mondtam a fiamnak, hogy az ÁBC az általános beszerzési centrum betűszava? És ha így van magyar eredetű? Viszont a CBA-t hirdetik magyar áruházláncként, annak visszafele viszont nincs értelme. Legalábbis számomra.
Most már biztos vagyok benne (forrás Pallas lexikon):
Doyen
(francia, ejtsd: doájen, lat. decanus) a. m. a legidősb. A diplomáciai nyelvben igy nevezik valamely udvarnál akkreditált nagykövetek legidősebbjét, ki bizonyos alkalmakkor a testület nevében a szót viszi. Feleségét Doyenne-nek hivják. D. azt is jelenti dékán. D. d'age, korelnök.
Köszi az eredetet, és a magyarázotot.
SZVSZ a szerény nem ellentéte a büszkének, mint ahogy szerintem a büszke nem azonos a kevély (nagyképű) szóval sem. Bár hasonló fogalmak, de az egyik pozitív, a másik negatív, nem? (mint a precíz - szőrszálhasogató)
A válasz egy kicsit meglepő. Az eredeti jelentését ma így képeznénk: bűzöcske.
A BŰZ főnévből jött létre -ke kicsinyítőképzővel (mint HETYKE, NYALKA). Régi jelentésben 'büdös' is. Egy XVIII. század elejéről való mondat: "Sokkal büdösebb Isten előtt a hetyke ifjú ... ezért mondatik büszkének a kevély"
büszke=méltóságteljes (méltóságban bővelkedő), olyan ember, aki megbecsüli, értékesnek tartja saját személyét s azt, amit elért (A bő vagy a becs szavunk lapulhat benne.)
Szervusztok, már rég jártam erre, most megint nyaggatnék hozzáértőket egy kérdéssel:
Mit jelent az, hogy 'büszke'? Az, hogy büszkének lenni valamire, az OK. De önmagában a büszke? Hogyan kell büszkének lenni? Hogy lehet egyszerűen megmagyarázni? Mi a szinonímája, mi az ellentéte? Mi az eredete a szónak?
Segitséget kérek : ismeri véletlenül valaki ezt a szót : PENCSI ? Valószinüleg az Alföldön használatos tájszó, talán egy zöldséget vagy füszert jelent. Nincs olyan forrásom, ahol megtalálnám. Elöre is köszönet !
Még egyszer, mert még nem egészen világos : miért mondjuk, hogy az ügyész súlyosbitásért fellebbez (középfok), a védö viszont enyhitésért (alapfok) és nem enyhébbitésért ?
súlyosít 'súlyossá tesz' = 'tesz valamit, ami által egy korábban nem súlyos dolgo súlyossá lesz' – előfeltevés: a dolog nem volt súlyos; a súlyosítás után viszont az
súlyosbít 'súlyosabbá tesz = 'tesz valamit, ami által a dolog a súlyossági skálán a korábbihoz képest nagyobb mértékben lesz súlyos'
előfeltevés: nincs; a dolog tetszőlegesen súlyos lehetett a súlyosbítás előtt
súlyosít 'súlyossá tesz' = 'tesz valamit, ami által egy korábban nem súlyos dolgo súlyossá lesz'
súlyosbít 'súlyosabbá tesz = 'tesz valamit, ami által a dolog a súlyossági skálán a korábbihoz képest nagyobb mértékben lesz súlyos'
Medgyessy Péterrel súlyosbitott gálavacsorát igér a föszponzornak az a szervezöség...
Kérdésem : (kérdés, szándékosan nem az Index.hu. hirszerkesztöje nem tud magyarul topicba merészkedtem) : Miért súlyosbitott és nem alapfokon súlyositott ? MP nélkül is súlyos lesz a vacsora ? A kérdés gyakrabban birósági tudositásoknál merül fel : az ügyész súlyosbitásért fellebbezett. Pedig éppen azért fellebbezett, mert mert enyhének találta az itéletet, nem súlyosnak, tehát sályositásért kellene fellebbeznie, nem súlyosbitásért.
Kisfiam gyakran csuklik, de néha csak megjátsza, hogy engem bosszantson. Ilyenkor szívesen rászólnék, hogy ne csukoljál már, de ez olyan borzasztónak tűnik.
Az előbb a tv-ben azt hallottam, hogy szeretné a ripotalany, hogy az EU választás rendben lezajoljon.
Ez is elég szörnyű! Vagy csak nekem?
Egy kis adalék: beleolvastam a Tova Szilárd ajánlotta rovatba. A 111140-es (!!!), mai hozzászólás nyelvezetéből (meg az álnévből: Térfelvigyázó) eléggé úgy tűnik, hogy az illető szakember, legalábbis a szaknyelvet használja:
Köbánya Kispesten az ütközőbakkal végződő vonatfogadásra használt vágányok (9-11) bakjain elhelyezték a vonatok előfűtéséhez használatos vezetékcsatlásokat (1500V). Ha jól tudom, még működőképesek is, viszont akkor miért van az, hogy a nem túl jó hatásfokkal működő Csörgő fűti elő a kocsikat?
Csatló fn 1. eszköz, mellyel vmit összef?znek, csatolnak.
(Ballagi Mór: A magyar nyelv teljes szótára).
"Csavarkapocs (csavaros csatló), a vasuti járóm?vek egymáshoz kapcsolására szolgáló eszköz. FŚrészei a kengyel, a hevederpár s az orsó. Minden lokomotiv vagy kocsi 2 csavarkapoccsal van ellátva (egy elül, egy hátul)."
(A Pallas nagy lexikona)
Bár nem vagyok közlekedési szagember, mindezek alapján megkockáztatom, hogy a csatló vagon olyan vasúti (v. villamos-) kocsi, melynek van csatlója, azaz csatolható hozzá másik ilyen kocsi. Az más lapra tartozik, hogy szerintem egybe kellene írni. A csatló talán nyelvújításkori szó, s így az akkori fejlŚdŚ ipar ezt sokszor használhatta:
Csatló lánc = csikoltó vagy csatlólánc = fa vagy vasfoglaló; általában a tézsla végén lévô kovácsolt vasszerkezet, vagy pár szem lánc egy nagyobb karikával, amellyel a tézslát pl. az eketaliga rúdjához csatolták. Csatlás = „[…]a fölhérczet a rúdszárnyakhoz erôsítô görbült vasrúd. Ha nem vezetik a rúdszárnyig, hátulsó része »csészében« = karikában végzôdik, amelyet a tengelyszáron helyeznek el.”
Csatlós páltza = csatlófa = feszíti a derékkötôláncot. A csikoltó vasszerkezetét vagy pár láncszemét összefogó rövid, erôs szeg, vagy rúd.
(Szenti Tibor: HÓDMEZÔVÁSÁRHELYI VAGYONLELTÁRAK 1744–1922 KÖZÖTT, http://www.szenti.com/vagyon.doc)
Köszönöm a részletes választ, de meg kell valljam továbbra sincs képem arról milyen is lehet a csatló vagon.
Lehet, hogy ez valami belső szakzsargon, és ha a fiam majd nem csak olvasgat a közlekedésről, hanem tanulja azt, akkor be lesz avatva ebbe a rejtelembe.
Üdv.
A TESZ így ír: " A ... csatló főnév jelentette többek között a kantárszíjat ... , továbbá a hintónak, kocsinak a csatoláshoz szükséges részét, amely egyben alkalmas volt arra, hogy az urat kísérő szolga rajta állhasson..."
A Kereső.hu-n találtam a következőt:
"(lat. copula), az orgonában olyan gépezeti berendezés mellyel nagyobb műveknél 2-3-4 billentyüzet összekapcsolható, úgy hogy egy billentyü nyomásával a fölötte és alatta lévők is lenyomódnak s a hozzájuk tartozó sípok megszólalnak. Egy 60 változatu, 5 osztályra épített orgonamű 4000 sípja egyetlen billentyüzeten szólaltatható meg a főmanuálon. A felső, nyelvsíp, pozitiv és középművek billentyüzetei is külön egymással csatoltathatók. A pedálcsatolást külön szelepek eszközlik; ez esetben a billentyük nem jönnek mozgásba. A nyolcad v. oktáv C. -nál minden billentyünyomás az illető hang nyolcadát is megszólaltatja, amivel nagy hatást idéz elő az orgonáló. - C., l. Szekér.
Forrás:
Révai lexikon
Találtam egy ilyen momdatot: "A HTH-motívum 20 aminosav hosszú, 2 alfa-helix alkotja, amelyeket 4 aminosavból álló csatló köt össze. A két alfa-helix tengelye egymásra merőleges, a csatló lefutása negyed körívnyi." (OROSZ LÁSZLÓ:
Genetikai szabályozás: a DNS-hurok és a molekulák illeszkedése)
Még egy érdekesség, villamosokról:
"A télen néha befagyó félautomatikus ütközők 1997. októberében érdekes eseményhez vezettek. Elmondások szerint az aznapi csatlásbefagyás miatt két kocsi úgy ment forgalomba, hogy véletlenül csak elektromosan volt összecsatolva, az automatikusan csatló mechanikus rész azonban nem. A "csatolt" szerelvény távvezérlésének köszönhetően ennek ellenére egészen sokáig (több megállón keresztül) együtt közlekedett, majd egy alagútszakasz előtti rámpán már szétvált a két kocsi. A hátsó kocsi befékezett, az első azonban továbbhaladt... "
Van olyan szó hogy csatló?
Vagonokkal kapcsolatos szövegben fordult elő felsorolásként, hogy milyenek vannak.
Csatló vagon.
Nem érthető számomra.
Olyan, hogy csatlós az rémlik, de valami történelmi közegben.
Csatolódó akart lenni, csak elírták, vagy rövidebb formája is van?