Próbáld meg még egyszer elolvasni ezt. Talán sikerül. És akkor nem írsz ilyen butaságokat erről a nagy emberről. Szeretnénk mi csak feleannyira is sokat tenni, nagyot álmodni és sikereset alkotni, mint ő tette...
"Kultuszminisztersége idején és irányítása alatt zajlott le a magyar közoktatás egyik legnagyobb és legsikeresebb reformja az óvodától az egyetemig, a tanügyi reformtól az iskolaorvosi rendszer kiépítéséig, melyek hatása még ma is érezhető. Klebelsberg óriási népiskola-építési programot indított el az Alföldön, kevesebb mint három év alatt 5784 tantermet és 2278 tanítói lakást, összesen 8062 új iskolai objektumot építtetett. (Összehasonlításképpen: Magyarországon előtte összesen 6374 népiskola épült.) Az iskolák megépítésére törvénnyel kötelezte a birtokosokat. Az iskolák modern téglaépületek voltak vörösfenyő padlózattal, hatalmas ablakokkal, palatetővel, háromszobás tanítói lakással az Alföldön mind az ideig ismeretlen, téglából épült disznóóllal. Az iskolákban kápolna vagy oltárfülke is volt. Ezenkívül 1555 népkönyvtár, 1500 iskolakönyvtár és 500 óvoda épült. Klebelsberg szeme előtt Dánia példája lebegett, amely évtizedek alatt a kisgazdák eldorádója lett. Az iskolaépítéssel párhuzamosan új, modern, az európai reformpedagógiai törekvések minden pozitívumát érvényesítő tantervet vezet be, mert iskolarendszerünknek alkalmasnak kell lennie az európai műveltségű polgári értelmiségi középosztály felnevelésére és kiképzésére. Az 1924. évi XI. törvény biztosítja, hogy "a tanulót vallásos alapon erkölcsös polgárrá nevelje, hazafias szellemben, általános műveltséghez juttassa". A vallásos nevelésbe az összes történelmi vallás, felekezet beletartozott. Az új tanterv különös gondot fordít a nyelvtanulásra, egészségügyi ismeretek szerzésére, testnevelésre. A tankötelezettség - türelmi időszak után - 16 éves korra emelkedik. Ekkor jönnek létre az első kisebbségi tannyelvű népiskolák, felső mezőgazdasági iskolák, korszerűsítik az iparos és kereskedőtanonc-iskolákat. Öt évre emelkedik a polgári iskolai tanárképzés, négy évre az óvónőképzés. Ekkor indulnak be a középiskolai tanulmányi versenyek, szülői értekezletek, pályaválasztási tanácsadó irodák, parasztfőiskolák stb., ekkor rendezik az első könyvhetet, március 15-e nemzeti ünnep lesz...."
Klebelsberg érdemei vitathatatlanok az oktatási reform terén, miniszterként akkor szerzett pénzt az oktatásra, amikor Magyarország a háború után meglehetősen pénztelen volt. Neki köszönhető a sok tanyasi iskola létrehozása, amik nélkül a tanyasi gyerekek valószínűleg analfabéták maradtak volna. A korabeli középiskolák színvonala vetekedett a mai egyetemi képzéssel, a tanárképzés reformja ezt segítette. Mellesleg pedig elutasította a numerus clausust.
nem tudom, milyen szellemiséget kárhoztatsz, de mindegy is. tevékenysége eredményeit nézve egyértelműen pozitív szerepet töltött be az oktatásban.
Kíváncsi vagyok, miféle kínos figurákat ásnak még elő a szellemi jogutódlásra törekvők.
Klebelsberg Kunó a környező népekkel szembeni magyar kultúrfölényt hirdette, ezzel hathatósan hozzájárult az általános közutálathoz, amelyet a szomszédok a magyarok ellen tápláltak.
Ha nem lennének egyéb rútságok a munkásságában, már ez is eléggé megkérdőjelezi az általa képviselt szellemiséget.
Várom, hogy a következő szobrot Hóman Bálintnak szentelik.
================================= Szobrot emelnek Klebelsbergnek Budakalászon 2010. június 14. 12:01
MNO - PL Szobrot emel Gróf Klebelsberg Kunó tiszteletére Budakalász önkormányzata.
A jeles kultúrpolitikus mellszobrát június 19-én avatják fel a településen. Az ünnepségen beszédet mond Jókai Anna, Tőkéczki László és lapunk munkatársa, P. Szabó Ernő. A bronzból készült alkotás Búza Barna munkája. (MNO) =================================
„Kis nép vagyunk, amely elsõsorban szellemiekben hivatott nagyot alkotni" Ez a gondolat, mely a 20-as évek Magyarországán született, fejezi ki legjobban azokat a kultúrpolitikai törekvéseket, melyek a két világháború közötti idõszakban történtek. A megváltozott területi viszonyok, a nehéz gazdaságiolitikai helyzet új, átfogó tudománypolitikai koncepciót igényelt.
Hencz Péter: A lelkileg is összetört nemzetnek kiutat mutatott - Gróf Klebelsberg Kunó, a harmadik évezred minisztere -
"Mert miből fakadt mindaz, amit tettem?
Egy politikai alapmeggyőződésből, abból, hogy mostani helyzetünk javulását, sorsunk jobbra fordulását csak attól várhatjuk, hogy művelődési
téren fajsúlyosabbak leszünk, s hogy ezt a világ irányadó nemzetei
elismerjék... Lehetséges egy másik alternatíva is, amelyre a magyar nemzet nem is mer gondolni, az, hogy kitörölnek bennünket az önálló
nemzetek sorából. Ha kultúrfölényünket elveszítjük, ez be is fog
következni. Ez adta meg nekem a kétségbeesés elszántságát, hogy küzdjek azért, hogy a nemzet minél szélesebb rétegeit hassa át az a
végzetszerű meggyőződés, hogy lenni és művelődni, vagy nem lenni ez
nálunk teljesen egyértelmű! Meggyőződéses embert el lehet pusztítani, de meggyőződésétől eltávolítani nem lehet!"
Ekképpen búcsúzott gróf dr. Klebelsberg Kunó, a Bethlen-kormány legendás
kultuszminisztere (1922-1931) a szegedi egyetem professzori karától 1931. október 5-én. Ezeréves államiságunk kiemelkedő politikusa tízéves
minisztersége alatt az egyetemes kultúrtörténetben is kiemelkedő programot
valósított meg, többek között három egyetemet, huszonegy klinikát, három főiskolát és ötezer népiskolát épített fel, minisztersége utolsó évében a
nemzeti jövedelem 15 százalékát (!) fordította kultúrára, oktatásra,
tudományra. Szent István-i léptékű alkotása üzenet a harmadik évezrednek, és iránytűül szolgálhat napjaink útkeresésében.
A kultúra nemzetmentő szerepe
Klebelsberg Kunó küldetéses ember volt. A vesztes világháború és a
trianoni tragédia után katasztrofális helyzetben lévő ország számára kiutat
talált és mutatott, felismerte a kibontakozás módját, a kulturális építkezés útját:
"Mert lehet egy nemzetet szegénnyé, koldussá teni, de ha a
nemzetben lakozó szellemi és erkölcsi erőket megtartani és
gyarapítani képesek vagyunk, akkor a nemzet nincs elveszve, és mindent vissza lehet szerezni."
Az európai nemzetek karakterológiai jegyeit tanulmányozva jutott arra a
megállapításra, hogy a legfontosabb tulajdonság a művelődési képességre való
hajlam. Történelmi példákon keresztül mutatott rá, hogy politikai és gazdasági felemelkedésünket mindig a kulturális felemelkedésünk előzte meg,
bukásunk a kultúra elhanyagolását követte: ha a politikai demokráciát nem
előzi meg kulturális demokrácia, akkor annak a hatása katasztrofális.
Szent István az ország megszervezése előtt felvette a kereszténységet,
Mátyás nagyvonalú nyugati politikájához szükség volt a reneszánsz művészet
behozatalára. A magyar múltból azt olvasta ki, hogy nemzetünk, "a katasztrófák nemzete" a legsötétebb helyzetekben is megtalálta önmagában a
talpra álláshoz szükséges forrásokat. Ezer év megtanított bennünket, hogy
miként kell a mostoha sorsot tűrnünk és a katasztrófákat túlélni. Vallotta, hogy pesszimista hangulatú nemzet nem tud emelkedni. Rendíthetetlen
optimizmusa átsugárzott környezetére. Emelkedésünkhöz sok munka, erőfeszítés
és alkotások kellenek.
"Egészséges nemzetek, mint a visszanyesett fa, a katasztrófák után kétszeres erővel fejlődnek."
Ahhoz, hogy a Nyugat rokonszenvét vissza tudjuk szerezni, a térség
kiemelkedően legműveltebb országává kell válnunk:
"Ne feledjük, hogy a nemzetközileg ellenőrzött és elismert magyar
tudományos és művészeti munka a leghatalmasabb eszköze a jó
értelemben vett propagandának!"
Politikai hitvallása
Klebelsberg politikai hitvallásában a legfontosabb erkölcsi elem a jogok
és a kötelességek összhangja (Tőkéczki László). A hatalommal bíróknak, a
vagyonosoknak erkölcsi kötelességük, hogy többet teljesítsenek, a vagyonhoz csak akkor van jogalapjuk. Ha erre nem képesek, a szociális lelkiismeret
alapján kell segíteniük. A magántulajdon egy modern jogállamban
elkerülhetetlen - vélekszik:
"Elítéljük a szocializmus államtanát, ám annál ikább kell védeni a szociálpolitika tisztességét... Ma a nagyobb vagyonból csak
kérünk, de követelnünk nem lehet. Azonban elérkezik az idő, hogy
kényszeríteni fogjuk a nagyvagyont."
A numerus clausust minisztersége előtt hozták; mint a nemzetgyűlés
közoktatásügyi bizottságának akkori elnöke, próbálta elejét venni, és azt
nem szavazta meg. Miniszterelnöksége alatt a kormánytöbbség miatt azt eltörölni nem tudta, de a törvényen ismételten enyhített, emelve a
keretszámot.
"Az antiszemitizmus lényegében pedig negatív politikai elv"
- vallotta.
Az újjáépítési munkálatokban számított a hazai zsidóság szellemi és
anyagi tőkéjére:
"És itt a Ház színe előtt is meg kell mondanom azt, hogy
valahányszor az állami pénzek nem elégségesek, akkor én báró
Kornfeld Móricz tisztelt barátomhoz fordulok, akinek erszényében
mindig van pár százmillió, ha nagy közművelődési célokról van szó.
Kötelességemnek érzem, hogy neki erről a helyről bámulatos
liberalitásáért köszönetet mondjak" - szól a parlamentben.
Klebelsberg a nemzet erejét adó középosztályt akarta újraszervezni,
megerősíteni és hatalomra juttatni (Romsics Ignác, Tőkéczki). A középosztály
a nemzeti történelmi állam fennmaradásának letéteményese:
"Ha nem sietünk a középosztály segítségére, lecsúszik, és helyét
újgazdagok foglalják el, kik nemzeti és kulturális hagyományok
hiányában nem lesznek képesek az államfenntartó szerepre."
A társadalmi fejlődés nem forradalmi, hanem kiegyensúlyozott építéssel és
csakis a középosztállyal valósítható meg. Erős, európai szintű, művelt
polgári középosztályra van szükségünk! Középosztály-ideálját az angol
gentleman jelentette. A születés adta kiváltságot, vezetéshez való jogot fel
kell váltania a műveltségnek, tudásnak és szakértelemnek (Glatz Ferenc).
"Le kell fokozni a köztudatban a politikai szereplés
jelentőségét. Ne a politizálás, hanem a közegészségügyi, kulturális,
tudományos és irodalmi, közgazdasági és szociálpolitikai alkotás
legyen az új nemzedék eszményképe" - vallja.
Ellenszenvet érzett a meddő pártpolitikai torzsalkodások iránt:
"Azon meggyőződésre jutottam, hogy olyan súlyos helyzetben lévő
nemzetnek, amilyen helyzetben most a magyar van, voltaképpen nem is
volna szabad pártokra szakadnia."
Klebelsberg elképzelése szerint az ország vezetése három-négyezer
rendkívül jól képzett, kiválasztott, tehetséges és nyugati nyelveket beszélő
személlyel biztosítható:
"Az emberek önként és készségesen csak azokat követik, akiknek
elsőbbrendűségéről, fölényéről meg vannak győződve... Veszve van az
a nemzet, amely a legfontosabb pozíciókba nem tud azok betöltésére
legmegfelelőbb embereket állítani."
Majd Széchenyit idézve hozzáteszi:
"Nincs veszedelmesebb önhittség, mint másokat vezetni ahhoz való
képesség nélkül."
A vezetők megtalálásában és kiválasztásában a középiskoláknak van meghatározó szerepük. A vezető- és posztgraduális képzés céljából hozza
létre Nyugat-Európában a magyar kultúra "őrszemeit", a collegium
hungaricumokat Bécsben, Berlinben (1924), Rómában, Párizsban és Zürichben (1927), ahol ösztöndíjasaink tanultak, kutattak, szám szerint 1577-ben, akik
a háború előtti és utáni vezető értelmiségünk derékhadát képezték (így
Bay Zoltán, Benda Kálmán, Bibó István, Haynal Imre, id. Issekutz Béla, ifj. Jancsó Miklós, Keresztury Dezső, Kosáry Domokos, Rusznyák István,
Sík Sándor, Straub F. Brúnó, Szent-Györgyi Albert és még sokan mások).
A tudománypolitikus
Klebelsberg dolgozott ki először hazánkban tudománypolitikai koncepciót
és valósított meg kultúrdiplomáciát. A kutatások összehangolt fejlesztésére hozza létre az Országos Természettudományi Tanácsot (1934), az anyagi
támogatás biztosítására az Országos Természettudományi Alapot, a Széchenyi
Tudományos Társaság (1927) megalapításával az üzleti világ befolyásos embereit hozta kapcsolatba a tudósokkal, a kutatások támogatására. Az
Akadémia politikától való függetlenségét és támogatását törvénnyel
biztosította. Megsokszorozta a kutatói állások számát: 1913-ban 839 volt, a harmadára zsugorodott országban 1926-27-ben 1165. Kultúrdiplomáciájának
köszönhetően jöttek létre a korábban nem létező francia, angol és amerikai
tudományos kapcsolatok. Gyümölcsöző együttműködést épített ki a Rockefeller Alapítvánnyal, jelentős segítséget szerezve az egyetemek felépítéséhez és
felszereléséhez. (A Rockefeller Alapítvány elnökévé Szent-Györgyi Albertet
tette meg, akinek életében Klebelsberg meghatározó szerepet játszott, és aki egész életében hálával és csodálattal emlegette "Gazdáját".) Klebelsberg óta
beszélhetünk tudatos és tervszerű kutatáspolitikáról:
"Azok a nemzetek, amelyeknél nem folyik eredeti kutatás, amelyek főiskolái is csak arra szorítkoznak, hogy az idegen népek által
felkutatott igazságokat tovább terjesszék, nagy nemzetnek nem
nevezhetők. Egy nemzet naggyá csak akkor lehet, ha kebelében önálló kutatás folyik" - írja.
Az egyetemépítő
Klebelsberg amerikai gyorsasággal építtetett fel három egyetemet: a
Pozsonyból menekült pécsit, a Kolozsvárról menekült szegedit és a debrecenit, 21 klinikát, továbbá három főiskolát: a testnevelésit
Budapesten, a szegedit és a soproni erdészetit, valamint a Tihanyi Biológiai
Intézetet. Ekképpen érvelt az egyetemek felépítése mellett a parlamentben:
"Nekem kis auditóriumokra van szükségem az orvosképzésnél, hogy
az orvostanár minden egyes leendő orvossal személy szerint
foglalkozhassék, ahol annak a leendő orvosnak módjában van a legsürgetőbb műtéteket elvégeznie, hogy a szükséges manuális
ügyességgel mehessen ki az életbe. Itt nem tréfáról, nem teóriáról,
nem garasról van szó, hanem emberéletről. Magyar emberek életét rosszul képzett orvosok kezébe ki nem szolgáltathatjuk... Vagy talán
azt akarják egyesek, hogy haljanak meg a szülőanyák és pusztuljanak
el a magzatok, mert az orvosok és bábák nincsenek kellően kiképezve?"
Az egyetemek felépítését mindenütt a gyermekklinikákkal kezdte:
"Nincs sürgetőbb, mint az itteni szülészeti és gyermekklinikákat
kiépíteni, amelyek a gyermekhalandóság és gyermekbetegségek ellen veszik fel a harcot... hiszen Magyarországon egyenesen megdöbbentők
a csecsemőhalálozásra vonatkozó statisztikai adatok."
Az általa megépített klinikák Európa élvonalába tartoztak. Az egyetemek legfőbb kritériumának a kutatást tartja:
"A modern egyetemi tanulás nem áll már az előadás puszta
meghallgatásából, hanem az ifjúnak bele kell tanulnia a tudományos
kutatás módszereibe. Az olyan intézet, mely ezt nem nyújtja, lehet szakiskola, de semmi esetre sem igazi egyetem"
- mondja a pécsi
egyetem megnyitóján 1923. október 14-én.
Az iskolaépítő és iskolareformer
A tudományok fejlesztése mellett kultúrpolitikájának másik pillére a
tudományok terjesztése, a népoktatás és népművelés:
"Nem népiskola vagy egyetem, hanem népiskola és egyetem" - mondja Szegeden az egyetem alapkövének letételekor 1926. október 5-én.
Kultuszminisztersége idején és irányítása alatt zajlott le a magyar
közoktatás egyik legnagyobb és legsikeresebb reformja az óvodától az
egyetemig, a tanügyi reformtól az iskolaorvosi rendszer kiépítéséig, melyek
hatása még ma is érezhető. Klebelsberg óriási népiskola-építési programot
indított el az Alföldön, kevesebb mint három év alatt 5784 tantermet és 2278
tanítói lakást, összesen 8062 új iskolai objektumot építtetett!
(Összehasonlításképpen: Magyarországon előtte összesen 6374 népiskola
épült.) Az iskolák megépítésére törvénnyel kötelezte a birtokosokat. Az
iskolák modern téglaépületek voltak vörösfenyő padlózattal, hatalmas
ablakokkal, palatetővel, háromszobás tanítói lakással az Alföldön mind az
ideig ismeretlen, téglából épült disznóóllal. Az iskolákban kápolna vagy
oltárfülke is volt. Ezenkívül 1555 népkönyvtár, 1500 iskolakönyvtár és 500
óvoda épült. Klebelsberg szeme előtt Dánia példája lebegett, amely évtizedek
alatt a kisgazdák eldorádója lett.
Az iskolaépítéssel párhuzamosan új, modern, az európai reformpedagógiai
törekvések minden pozitívumát érvényesítő tantervet vezet be, mert
iskolarendszerünknek alkalmasnak kell lennie az európai műveltségű polgári
értelmiségi középosztály felnevelésére és kiképzésére (Mészáros István). Az
1924. évi XI. törvény biztosítja, hogy
"a tanulót vallásos alapon erkölcsös polgárrá nevelje, hazafias szellemben, általános műveltséghez juttassa".
A vallásos nevelésbe az összes történelmi vallás, felekezet
beletartozott. Az új tanterv különös gondot fordít a nyelvtanulásra, egészségügyi ismeretek szerzésére, testnevelésre. A tankötelezettség -
türelmi időszak után - 16 éves korra emelkedik. Ekkor jönnek létre az első
kisebbségi tannyelvű népiskolák, felső mezőgazdasági iskolák, korszerűsítik az iparos és kereskedőtanonc-iskolákat. Öt évre emelkedik a polgári iskolai
tanárképzés, négy évre az óvónőképzés. Ekkor indulnak be a középiskolai
tanulmányi versenyek, szülői értekezletek, pályaválasztási tanácsadó irodák, parasztfőiskolák stb., ekkor rendezik az első könyvhetet, március 15-e
nemzeti ünnep lesz.
Vidékfejlesztés
Klebelsberg "decentralizációs" kultúrpolitikájában a vidék, a Dunántúl és különösen a töröktől sokat szenvedett és hátrányos helyzetbe került Alföld
elmaradottságának mérséklése meghatározó elv volt. Ennek érdekében hozta
létre a vidéki egyetemeket is, melyeknek feladatául szánta az Alföld speciális problémáival (gyermekhalandóság, tuberkulózis, öntözés-
csatornázás-árvizek, kubikoskérdés, tulajdonviszonyok, munkanélküliség stb.)
való tudományos foglalkozást. Ekkor indulnak el a Duna-Tisza-csatorna előmunkálatai, melynek megépítésével a magyar búza versenyképességét lehetne
biztosítani a nemzetközi hajózásba való bekapcsolódással. Szeged élelmezését
halastavak építésével akarta segíteni. A népiskola-építési program is az Alföld elmaradottságát kívánta enyhíteni. Ekkor épült a vidéki múzeumok,
sportpályák és uszodák nagy része. Szegeden építteti meg Közép-Európa
legszebb terét, a Dóm teret és a Nemzeti Panteont, kezdeményezésére indulnak el a szabadtéri játékok stb.
A magyar gyermek és a sport minisztere
Klebelsberg életművének központi eszménye a gyermek. A gyermek oktatása,
testi és lelki egészségének megőrzése.
"A magyar anya, aki világra hozza az újszülöttet és a magyar
tudós, aki kutat és tanít, ugyanazt a célt szolgálja: Magyarország
feltámadását."
A másfél százados török pusztítás után a magyar anya termékenységének volt köszönhető - családonként 10-13 gyermek - a nemzet megmaradása. Az
egészségügy legsürgetőbb feladata a gyermekhalandóság csökkentése és a
gyermekbetegségek elleni harc:
"Én a nemzetek kultúrfokának megállapításánál fő kritériumként azt keresem, mekkora a nemzetnél a gyermekhalandóság... Mentől
műveltebb, civilizáltabb és erkölcsösebb egy nemzet, annál jobb
dolga van annál a nemzetnél a gyermeknek. Ez a nemzetek kultúrfokának az én meggyőződésem szerint az első fokmérője."
Sokat foglalkozott a tehetséges gyermekek felkutatásával és megőrzésével.
A nemzet sorsát meghatározza, hogy a tehetséges embereket idejében megfelelő állásba juttassa, mert
"kevés ország van széles e világon, ahol aránylag több lenne a
tehetség, mint Magyarországon. De még kevesebb ország van, ahol a
tehetségek teljes kifejlődésének annyi gátja lenne, mint éppen nálunk".
Törvénnyel szabályozta a tehetséges falusi gyermekek felkutatását: minden
oktatási intézet vezetőjének - a legalsó iskolától az egyetemig -
kötelességévé tette, hogy jelentsék a tehetséges gyermekeket a miniszternek, akinek ösztöndíjjal kell gondoskodnia róluk.
Klebelsberg valósította meg először hazánkban a tudatos sportpolitikát és
sportdiplomáciát, felismerve a sport testi és jellemformáló erején kívül a
sportteljesítmények propagandisztikus értékét. A testnevelés mint kiemelt kormányzati ág a költségvetésben külön keretet kap. Létrehozza a
Testnevelési Főiskolát, a Magyar Olimpiai Bizottságot, megrendezteti az első
testnevelési kongresszust, megépítteti a margitszigeti Nemzeti Sportuszodát, a középiskolákban bevezeti a harmadik testnevelési órát, a kiváltságosok
balatoni fürdőzését demokratizálni akarja. Sportpolitikájának eredménye
hamarosan megmutatkozott: a berlini olimpián a harmadik helyen végzett az ország a nemzetek versenyében. Ettől kezdve éri el a magyar sport máig is
tartó sikersorozatát.
*
Klebelsberg Kunó történelmünk legválságosabb idejében, amikor puszta létünk forgott kockán, kilátástalan gazdasági helyzetben, a lelkileg is
összetört nemzetnek kiutat mutatott. A kulturális építkezés, az oktatás,
tudomány és egészségügy felvirágoztatásának útját. Kultúrpolitikája számos Nobel-díjast, olimpikont is adott az országnak és a világnak. De ezen túl,
az általa elindított nagy ívű kulturális és tudományos fellendülés
jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy a nemzet ezen tragikus évszázadban megmaradt, és a harmadik évezredbe léphet. Klebelsberg eszmerendszerében és
alkotásában mind a nemzeti és konzervatív, mind a szociális és liberális
értékek megtalálhatók, így életműve közös és építő cselekvésre ösztönözheti vezető politikai erőinket az ország felemelésében. Merre tovább,
Magyarország? - kérdezi Hankiss Elemér. Klebelsberg Kunó útján, azt
folytatva és megújítva.
A szerző orvos, a témával kapcsolatosan jelent meg most könyve: Gróf Klebelsberg Kunó, a harmadik évezred minisztere
(Szeged, 1999., Bába és Társai Kft.) http://kerikata.hu/publikaciok/text/!kek/klebels/klebels.htm (Magyar Nemzet, 1999. augusztus 13., 8. o.) +-----------------------------------------------+ | Az elektronikus változatot készítette | | Ambrus Attila József | | (alex@nostromo.pte.hu) | +----------------------------------------------+
„Kis nép vagyunk, amely elsõsorban szellemiekben hivatott nagyot alkotni" Ez a gondolat, mely a 20-as évek Magyarországán született, fejezi ki legjobban azokat a kultúrpolitikai törekvéseket, melyek a két világháború közötti idõszakban történtek. A megváltozott területi viszonyok, a nehéz gazdaságiolitikai helyzet új, átfogó tudománypolitikai koncepciót igényelt. Klebelsberg Kunó
A korszak meghatározó személyiségei Gróf Klebelsberg Kunó (1922-1931), Hóman Bálint (1932-1938) és Teleki Pál (1938) vallás- és közoktatási miniszterek célul tûzték ki a „magyar tudományos nagyüzem" megteremtését. Úgy gondolták, hogy a magyarság csak kulturális és szellemi felemelkedése segítségével változtathat akkori reménytelen helyzetén. A magyar kultúrfölényrõl kialakított felfogás irányította a rendszer közoktatási, közmûvelõdési politikáját. Ez két alappilléren nyugodott: az értelmiségi elit magasfokú képzésén és a lakosság elemi iskolázottságának emelésén. Ezt a programot Bethlen István miniszterelnök és Klebelsberg Kunó vallás és közoktatási miniszter indította el , de folytatta Hóman Bálint is a VKM élén. A történettudósból lett kultuszminiszter az oktatásügy egészével foglalkozott. Az iskolatípusok közötti eltérést a nevelés egységes szellemével akarta áthidalni. Ebben kitüntetett helyet foglalt el a hazafias és valláserkölcsi nevelés, a kötelességtudat, a nemzeti öncélúság, a "magyar életre való céltudatos elõkészítés" hasonlóan a klebelsbergi "kultúrfölény" koncepcióhoz.
Klebelsberg Kunó minisztersége elsõ éveiben a tudományok szervezeti intézményeinek megteremtésével foglalkozott. Elsõ törvényjavaslatából született meg az Országos Magyar Gyûjteményegyetemet felállító (1922. X. tv. cikk). Ez az önkormányzattal felruházott intézmény kordinálta a társadalomtudományi kutató munkát, biztosította a tudósok közötti együttmûködést és dolgozóinak tisztes megélhetést biztosított. Kezdeményezése világviszonylatban is úttörõnek számított. Ez után a Magyar Tudományos Akadémia anyagi helyzetét rendezte évi 12 millió korona rendszeres államsegély biztosításával. Sokat tett az egyetemek, elsõsorban a budapesti és debreceni bõvítéséért és az új, államhatárokon kívül rekedt egyetemek hazatelepítéséért. A kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemet Szegedre, a pozsonyi Erzsébet Tudományegyetemet Pécsre telepítette. Az egyetemeket a szûkös anyagi lehetõségek ellenére is kutatómûhelyekké kívánta alakítani. Hazahívta a külföldön dolgozó magyar kutatókat, hogy itthon dolgozzanak és iskolát teremtsenek. Az eredmények nem maradtak el ezektõl a törekvésektõl. Szent-Györgyi Albert korabeli címlapfotón
Szent-Györgyi Albertnek a szegedi egyetem biokémia professzorának már 1934-ben sikerült világraszóló felfedezést bejelenteni „a hexuronsav nem más, mint a vitamin -C", mely felfedezéséért 1937-ben orvosi Nobel-díjjal jutalmazták. Klebelsberg és munkatársai sokat tettek a természettudományi kutatások fellendítéséért. Magyary Zoltánt 1925-ben a tudománypolitikai ügyosztály fõnökévé nevezte ki, aki a felsõoktatási terület irányítójaként aktívan részt vett a modern magyar tudománypolitika megalapozásában. Az elsõ világháború után az egész világon hatalmas méretû fejlõdés indult meg a technika, a motorizáció, az elektronika, a hírközlés, a vegyipar és az orvostudományok területén. Klebelsberg észrevette, hogy „a kor tudománypolitikája kifejezetten természettudományos irányt vett", ezért Magyary Zoltánnal sokat tettek ennek fejlesztése érdekében. Jól reprezentálja ezt az 1926-ban megrendezett természettudományi kongresszus, melyen megjelölték az orvostudományt, a biokémiai és gyógyszervegytani kutatásokat , valamint a mûszaki és mezõgazdasági tudományokat, mint kiemelendõen kutatandó területeket. Szent-Györgyi kísérletezés közben
Ezen a kongresszuson határozták el az Országos Természettudományi Tanács és a Széchényi Társaság felállítását. Az OTT -t állami pénzekbõl finanszirozták. Nagyon fontos megemlíteni a két ujonan létrehozott intézményt, a sváb-hegyi csillagvizsgálót (1923-1926), valamint a Tihanyi Biológiai Intézetet (1926-1927), amelyek a természettudományi kutatásokat voltak hivatva segíteni. A tudománypolitika igen fontos részét képezte a tudományos ösztöndíjak rendszere, melynek feladata a magyar értelmiség kultúrájának emelése mellett látókörük szélesítése volt. Az 1927. évi XIII. tc. 3 paragrafusa életre hívta az Országos Ösztöndíjtanácsot, mely a kutatókat és hallgatókat tanulmányútra küldte a külföldi magyar intézményekbe. Az ösztöndíjállomások a bécsi és berlini Collegium Hungaricum, a római Accademia Reale d' Ungheria -feladata volt a magyar kutatómunka támogatása. Bécsbe elsõsorban a leendõ történészek, levéltárosok, orvosok , zenészek, Berlinbe fõleg a leendõ közgazdászok, kémikusok, fizikusok, biológusok, Rómába pedig a katolikus kispapok, mûvészek, jogászhallgatók és olasz szakos tanárjelöltek pályázhattak. Az értelmiségi elit képzésében nagy szerepet játszott az Eötvös kollégium is. Az iskolarendszer eredményeit a magyar tudomány sikerei alapozták meg, és természetesen a színvonalas iskola tudósnemzedékek elõképzését biztosította. A tudományok ilyen mérvû támogatása révén a két világháború közötti korszak bõvelkedett kiemelkedõ tudósokban. Az egyetemeken és más tudományos intézetekben dolgozó magyar társadalom-kutatók nagyjában-egészében három eszmei-politikai s egyúttal módszertani irányzathoz tartoztak.
A régi konzervatív eszmekörbõl táplálkozó és módszertanilag a XIX. századi pozitivizmus alapján álló kutatók közül többek között az irodalomtörténész Császár Elemér és Pintér Jenõ, a filozófus Pauler Ákos, a mûvészettörténész Hekler Antal és a statisztikus Thirring Gusztáv említhetõ. A fiatalabb tudósnemzedék nagyobb része alapvetõen szintén konzervatív eszmék erõteljes befolyása alatt állt, de nem kizárólagos érvénnyel. Hatott rá a szellemtörténet s a polgári liberalizmus is. Ennek a modernebb arculatú, polgárias konzervativizmusnak nevezhetõ szellemiségnek a jegyében alkotott többek között a történész Szekfû Gyula, az irodalomtörténész Horváth János, a nyelvtudományé Gombocz Zoltán, a romanista Eckhardt Sándor és a mûvészettörténész Gerevich Tibor.
A szellemtörténeti irány hivatalos térnyerése Magyarországon a harmincas évek elejére tehetõ. Ezt demonstrálta Hóman Bálint : A történetírás új útjai címû kötete. A követõk olyan új módszert és szemléletet kívántak kialakítani a honi társadalomtudományokban, ami az adatokra többé-kevésbé támaszkodva, intuitív módon a korszellem rekonstrukciójára és valamifajta szintézisre törekszik . A történetírás legnagyobbjai Domanovszky Sándor, Hajnal István , Hóman Bálint és Szekfû Gyula voltak. A maradandó történeti munkák írói közül megemlítendõ az új módszereket és eredményeket hozó társadalomtörténész Hajnal István, a gazdaság- és jogtörténész Eckhardt Ferenc, a mûvelõdéstörténeti orientációt képviselõ Domanovszky Sándor, a parasztság társadalomtörténetével foglakozó, iskolát teremtõ Szabó István, a településtörténeti kutatásokat szorgalmazó, sokoldalú Mályusz Elemér, az oklevéltani kutatások, a történeti segédtudományok mestere, Szentpétery Imre. Említést érdemel Korniss Gyula, aki történetfilozófiával, mûvelõdéstörténettel és gyakorlati mûvelõdéspolitikával foglalkozó gondolkodó volt, vagy Karácsony Sándor sajátos, magyar vonásokra hivatkozó pedagógiai elmélete és gyakorlata, neveléslélektani törekvései, amelyek iskolateremtõ erõvel rendelkeztek. A korszak átfogó, reprezentáns történelmi munkája volt Hóman Bálint-Szekfû Gyula : Magyar történet címû szintézise, ami korábbi részletkutatások nagyvonalú összefoglalását nyújtotta.
A régészetben Alföldy András, a néprajztudományban Györffy István alkotott kiemelkedõt. A lélektan tudományában Ferenczi Sándor és Szondi Lipót nemzetközileg is elismert munkásságát kell megemlítenünk. A sajátos magyar társadalmi helyzet is magyarázza a 30-as években a szociológia, a szociográfia fellendülését. A falusi népesség, a parasztság nyomora az értelmiségi gondolkodók lelkiismeretének lázadasához vezetett. A tarthatatlan állapotokra - a tudományos módszerek objektivitását igénybe vevõ - drámai sorsábrázolásokkal hívták fel a figyelmet. +
A negyedik áramlatként a marxizmus említhetõ. Szellemi hozadéka jelentõs volt, ám alig gyakorolt hatást a hazai tudományos életre. Fõbb képviselõi: a filozófus Lukács György, a történész Molnár Erik , a közgazdász Varga Jenõ, a filmesztétika felé forduló Balázs Béla s az ideológus-publicista Révai József - az irányzat vezetõ politikusaihoz hasonlóan - mindvégig emigrációban éltek. Jelentõsek Ligeti Lajos Kína-kutatásai, mert ezek tették nemzetközileg ismertté nevét. (Sárga istenek, sárga emberek, 1934) . Baráthosi Balogh Benedek távol-keleti útjai során "fedezi fel" Koreát a nemzetközi tudomány számára (Korea, a hajnalpír országa, 1929). Almásy László Ede afrikai expediziói során a Líbiai-sivatagban, elsõként találta meg a Zarzura oázis harmadik völgyét, és az Uveinat-hegység barlangjában világhírû sziklafetményekre lelt. Ezzel nagy felfedezõvé vált, aki Földünk utolsó nagy fehér foltjának eltüntetésében magyarként vállalt részt. Nevét a térképeken a sivatag belsejében álló hegy, a Dzsebel Almásy õrzi.
A tudomány szinte minden ágában új magyar eredmények születtek , ha nem is mind hazánkban. Századunk jellegzetessége , hogy tudósok ezrei hagyták el szülõföldjüket, s többnyire nem jószántukból , hanem mert erre kényszerítették õket a politikai események, illetve származásuk miatt kellett elhagyniuk azt az országot, ahol éltek, tanultak és dolgoztak. Igy vált a magyar tudomány a világ tudományának integráns részévé. Sok magyar tudós az Amerikai Egyesült Államokban telepedett le és oroszlánrészt részt vállalt az ottani kutatómunkákban. A századelõ egyik elsõ , híressé lett emigránsa volt Galamb József, aki Makóról indulva érkezett az USA-ba 1904-ben az ottani világkiállításra, mivel az autók szerelmese volt. Hamarosan rájött, hogy igazi megbízható népautót egyetlen ottani szakember sem tudott konstruálni, ezért elhelyezkedett a Ford Motor Company-nál , és hamarosan kidolgozta a híres Ford T-modellt. Ez volt a világon az elsõ, egyszerûen vezethetõ és szerelhetõ, ugyanakkor olcsó népautó, amely hihetetlen népszerû lett. Galamb József nem szakította meg kapcsolatait Magyarországgal. 1921-ben százezer koronás ösztöndíjat alapított a makói fiatalok támogatására . Még jó néhány mûszaki szakember jutott el a század elsõ évtizedeiben az USA-ba, közöttük említhetjük például Mihályi József nevét, aki 1930-as években a Kodak számára a világ akkori legmodernebb fényképezõgépét tervezte meg. Ugyancsak Kodak-gép volt a jól ismert Super Kodak Six-20, amelyet Riszdorfer Ödön és Mihályi József alkotott meg, az akkor már világhírû cég számára.
Rendkivül széles érdeklõdésû személyiség volt, Bíró László József, akinek több találmánya is jelentõs, de a golyóstoll feltalálásával szerzett magának világhírnevet. Angolszász nyelvterületen azóta is Bíró -pen-nek vagy Biron-nak nevezik az általa feltalált golyóstollat. Argentinában olyan nagy tiszteletet vívott ki magának, hogy a feltalálók napját az õ születésnapján , szeptember 29-én ünneplik.
A természettudományok esetében világhírû tudósok névsorával találkozhatunk. A matematikában Fejér Lipót, az interpoláció elméletében ért el csodálatos eredményeket. Munkásságáért 1930-ban Corvin-koszorúval tüntették ki. Haar Alfréd és Riesz Frigyes a szegedi egyetemet világhírû matematikai centrummá fejlesztették. 1922-ben megindították az Acta Scientiarum Mathematicarum címû szakfolyóiratot, amelynek közvetítésével a külföld is értesülhetett a magyar eredményekrõl. Tudományos munkájukban is sikerült új felismeréseket tenniük. HaarAlfrédról függvényrendszert neveztek el, Beke Manó aki szintén sokat tett a hazai matematikaoktatás korszerûsítéséért, remek tankönyveket írt, új tanterveket dolgozott ki, s emellett a differenciálegyenletek elméletében is újat alkotott. Angliában élt és dolgozott Dienes Pál, a hatványsorok elméletének remek szakembere . Az Egyesült Államokban alkotott, Pólya György, a komplex függvénytan, a valószínûségszámítás és az egyenlõtlenségek elméletének nagy tudója, aki a matematikai analízis témakörében Szegõ Gáborral olyan könyvet írt , amely a szakma bibliája lett. Svédországban élt és dolgozott Riesz Marcell, akit a komplex függvénytan és a trigonometrikus sorok nemzetközileg elismert kutatójaként tart számon a tudománytörténet. Fekete Mihály pesti középiskolai helyettes tanárból lett 1928-ban a jeruzsálemi egyetem matematika professzora s a hatványsorok elméletének kiválósága. Fejérnél doktorált a legeredetibb 20. századi matematikai gondolkodónk, Neumann János
Neumann János aki a funkcionálanalizistõl kezdve a kvantummechanikán és a folytonos geometriákon át a számítógépek korszerûsítéséig, s az agy modellezésén át a játékelméletig a matematika majd minden ágával foglalkozott, s ért el eredményeket és erre valóban joggal büszke az egész magyarság.
A fizikában Rybár István, Zemplén Gyõzõ, Ortvay Rudolf, Bay Zoltán nevét kell megemlíteni , mert az õ munkásságukhoz kapcsolódik a magas szintû kísérleti és elméleti fizikai oktatás megteremtése. Rybár István tudományos munkásságának központjában kezdetben a spektrálanalízis és fényvisszaverõdés kérdései álltak, majd a torziós inga korszerûsítésével és továbbfejlesztésével kezdett foglalkozni. Nevét és munkásságát széles körû nemzetközi elismerés kísérte. Az E 54 torziós inga elnyerte az 1958-as Brüsszeli Világkiállítás nagydíját. Bay Zoltán Klebelsberg kezdeményezézére a szegedi Tudományegyetem elméleti fizika professzoraként dolgozott. Hamarosan holdradar kísérleteivel tette ismertté nevét határainkon túl is. A magyar rádiólokátort már az Egyesült Izzó Tungsram Laboratóriumában fejlesztette ki 1936-ban. A laboratórium vezetõjeként számos szabadalma volt a nagyfeszültségû gázkisülésû csövek, a fénycsövek és az elektroncsövek kifejlesztése terén. Bay Zoltán
Elõbb Angliában majd az USA-ban dolgozott Orowan Egon , aki a fémfizikában, a fémek képlékeny alakváltozásának megfigyelésében vált elismertté. A diszlokációkat, azaz a fémek kristályrácsában fellelhetõ hibákat az ipar legkülönfélébb gyakorlati problémáira lehetett alkalmazni . Érdeklõdése késõbb a geofizika felé fordult és diszlokációelméletét a kõzetekre is alkalmazta, ahol szintén jelentõs tudományos eredményeket sikerült elérnie.
A külföldön dolgozó magyar tudósok közül kiemelkedik Kármán Tódor, Lánczos Kornél, Neumann János, Szilárd Leó ,Wiegner Jenõ, Békési György, Gábor Dénes.
Kármán Tódor a hangnál nagyobb sebességû repülés alapkérdéseit elsõként oldotta meg. Ezért és még sok más felismerése okán is õrzi a nevét a Hold túlsó oldalán és a Marson is egy-egy kráter. A repülõgép feltalálásában azonban úgy tünik, hogy egykori munkatársa és barátja Fonó Albert 1932-ben megelõzte õt, sõt valamennyi e témakörrel foglalkozó mérnököt is. Fonó azonban Európában maradt. Az elsõ találmánya 1915-ben egy sugárhajtás elvén mûködõ légi torpedó volt, amely megnövelte a tüzérségi fegyverek hatótávolságát. Korát megelõzõ jelentõs találmány volt, de érdektelenség fogadta. Ezzel szemben a kor technikai színvonalához igazodó találmányai sikeressé váltak. 1923-ban új rendszerû gõz-kazánt, 1928-ban pedig bányászati légsûrítõt konstruált. Legfontosabb találmányaként a hangsebességnél is gyorsabban haladó repûlõgép számára alkalmas sugár-hajtómûvet szerkesztett, melyre 1932-ben szabadalmat kapott. Wigner Jenõ 1930-ban érkezett az Egyesült Államokba és az atommagok , az elemi részek elméletének fejlesztéséért 1963-ban fizika Nobel-díjat kapott. Békési Györgyöt, aki mint biofizikus tevékenykedett "a fül csigájában létrejövõ ingerületek fizikai mechanizmusának felfedezéséért" 1961-ben orvostudományi Nobel-díjjal jutalmazták.
Az új csillagvizsgáló, amely Közép-Európa akkori legmodernebb intézetének számított , 1928-ban kezdte meg müködését Budán. Az intézményben dolgozó tudósok közül Detre László csillagász szerzett nemzetközi hírnevet magának a változócsillag-kutatás terén tett megfigyeléseivel.
A mezõgazdasági kémia fontos területe volt a liszt kutatása. Magyarország nagy liszt-exportõr volt. Malomiparunk mind nagyság, mind technika szempontjából a világ élvonalában járt. Fontos megemlíteni az Országos Gabona és Lisztkísérleti Intézetben folyó tudományos munkát, melyben nagy érdemeket szerzett Hankóczy Jenõ és Gruzl Ferenc. Õk a gabonafélék nemesítésével, elsõsorban a búza- és búzaliszt korszerû kémiai és mikrokémiai vizsgálatával, a vizsgálati mûszerek továbbfejlesztésével szereztek maradandó érdemeket nemzetközi viszonylatban is. Baross László növénynemesítõi tevékenységével vált világhírûvé.Az 1933-ban a kanadai Reginában rendezett búza világkiállításon az általa nemesített búzát minõsítették a világ legjobb búzájának és aranyéremmel jutalmazták. Búzafajtái mintegy negyedszázadon a legjobbak voltak, s ezért hazánkban is az õ fajtáit termesztették.
Szilárd Leó
A magyar vegyészet nemzetközi hírnevét Hevesy György kísérletei teremtették meg. Ezek közül az elsõ a G. Panethtel elvégzett bécsi kísérlete, melynek során kidolgozták a radioaktív indikáció módszerét, s a világ vegyészei és biokémikusai csak azóta tudják, hogy mire és hogyan használhatják a rádióaktív izotopokat. Hevesy e felfedezésével néhány év alatt világhírûvé lett, és Nobel-díjal való elismerését, csak a II. világháború hátráltathata 1943-ig. Egy másik, Hevesyhez kötõdõ eredmény, hogy D. Costerrel együtt Koppenhágában felfedezte a hafnium nevû kémiai elemet. Szilárd Leó, nemcsak a fizika területén alkotott maradandót, hanem a kémiai kísérletekben a magkémiai jelenségek leírásával új felfedezést tett, amelyet azóta is Szilárd-Chalmers-effektuskéntként ismer a világ. A magyar analitika nemzetközi hírû képviselõje, a klasszikus analízis legnagyobb 20. századi reprezentársa volt Winkler Lajos. Kutatási területén belül a gravimetria, a súly szerinti meghatározások, a zsírok savszámának meghatározása, az ammónia meghatározások voltak a legjelentõsebbek, de foglalkozott a klór- és jódnyomok vízben való meghatározásával is. A szerves kémia területének kiváló kutatója, Polányi Mihály, aki a 20-as évektõl Németországban, majd késõbb Angliában élt és dolgozott , a Polányi -szabály megalkotásával tette ismertté nevét szakmai berkekben. A szabály lényege a gyökök és molekulák közötti kémiai reakciók aktiválási energiája és a folyamat reakcióhõje közötti összefüggés felismerése.
Itthon a Müegyetem iskolateremtõ tanára , Zemplén Géza cukorlebontási módszerével és a "Zemplén-féle elszappanosítás "-i eljárással alkotott egyedülállót a szerves kémia tudományterületén. Buzágh Aladár nevéhez fûzõdik a kolloidkémia , egy új tudományág kialakítása és elfogadtattása. Õ és munkatársai: Szebellédy László és Somogyi Zoltán 1938-ban dolgozták ki a coulometriás titrálás módszerét, amelynél az ekvivalenciapontig felhasznált elektromos coulombok számából számolják ki a meghatározandó anyag koncentrációját. Ez az új elektroanalitikai módszer nemzetközileg is elismert és használt eljárássá vált.
A gyógyszergyártás már a század elején is számottevõ volt. Richter Gedeon gyógyszergyárában új gyógyszerek elõállítása történt. Feltétlenül meg kell említeni Kabay János gyógyszerészt, aki morfinkutatásaival vált híressé. A morfiumot közvetlenül mákból elõállító eljárása igen fontos találmány volt. Ipari hasznosításának érdekében Büdszentmihályon ( Tiszavasváriban) 1927-ben megalapította az Alkaloida Vegyészeti Gyárat, mely már a harmincas években nemcsak az országot látta el a szükséges morfinnal, hanem még exportra is termelt. A gyógyszertan és méregtan terén Magyary-Kossa Gyula végzett úttörõ munkát. Az állatok rühesedése ellen kidolgozott kén-dioxidos gázkezelési eljárásával jelentõs terápiás eredményeket ért el. Az általa kidolgozott úgynevezett '' Kossa -reakció'' világszerte használt eljárássá vált a szövetekben lerakódott mész kimutatására.
Az alkalmazott tudományok területén is óriási fejlõdés volt tapasztalható. Számos új találmány született . A fontosabb feltalálók közül említhetjük Kandó Kálmánt, Kandó Kálmán
aki a vasútvillamosításban olyan alapelveket dolgozott ki, melyet a világ számos országa átvett és alkalmazott saját vasúthálózatában. Munkatársa és tanítványa Verebély László segítségével, már 1932-ben Kandó típusú mozdony közlekedett Budapest és Komárom között.
Az erõsáramú elektrotechnika történetében egy másik területen is számos magyar sikert jegyezhettek fel a historikusok. Bródy Imre nevéhez fûzõdik a kriptonlámpa megalkotása 1930-ban , melynek az volt a lényege, hogy a korábban a lámpákban alkalmazott kis atomsúlyú argon helyett a nagyobb atomsúlyú kriptongázzal töltötte fel a lámpákat. Ezzel megnõtt az izzólámpák élettartama. Munkatársaival, Millner Tivadarral, Polányi Mihállyal , Theisz Emillel, Kõrösy Ferenccel gazdaságos eljárást dolgoztak ki a kriptongáz ipari elõállítására és izzólámpák töltése céljára való felhasználására. Ennek nyomán épült meg az ajkai kriptongyár, mely 1937-ben kezdte meg mûködését. Igy Bródy Imrének és munkatársainak érdeméül tudható be a még ma is legtökéletesebbnek mondható izzólámpának, a kriptongázzal töltött izzólámpának a feltalálása.
A híradástechnikában és a rádiógyártásban az Orion járt az élen. A háború elõtti években már évi 40-50 ezer rádiót gyártottak. Az országos rádióhálózat és a mûsorszórás megszervezése Magyari Endre nevéhez fûzõdik.
Figyelemre méltó kísérletek történtek a televíziózás elméleti és gyakorlati megvalósítására is. Több kiváló magyar mérnök nevét kell itt megemlíteni, aki szabadalmával hozzátett valamit a televízió gyakorlati megvalósításához. Okolicsányi Ferenc (tükörcsavar), Mihály Dénes, (rezgõtükre, valamint tükörkoszorúja) Tihanyi Kálmán (képfelvevõ és tárolócsõ elsõ leírása) , Nemes Tihamér (1938-ban színszûrés kapcsán jelentett be szabadalmat a színes televízió megvalósítására.) Magának a színes televíziónak a gyakorlati megoldása Goldmark C. Péter nevéhez fûzõdik. Az elsõ elektronikus, képcsöves televíziós készülékét munkahelye a CBS, 1940 augusztusában mutatta be New Yorkban. Már a következõ évben megkezdték a rendszeres naponkénti adásokat. A háború után tökéletesítette színes tv eljárását, amelyet már az ûrkutatás során is alkalmaztak. Õ dolgozta ki a televízió orvosi alkalmazásának elméletét és gyakorlatát, és nevéhez fûzõdik a „hosszan játszó", népszerû nevén" a mikrobarázdás hanglemez kifejlesztése is.
A biológia és az orvostudományok területén dolgozó tudósok közül kiemelkedik Szent-Györgyi Albert, Bókay János, Jeney Endre, Korányi Sándor, Sántha Kálmán és Györffy István a munkásságával. Szent-Györgyi Albert 1931-ben a szegedi egyetemen lett tanszékvezetõ professzor, ahol rövid idõ alatt biológiai kutatóbázist hozott létre. A sejtlélegzés tanulmányozása során bizonyos növényekbõl sikerült izolálnia egy redukáló "ágens"-t, amely blokkolja a peroxidáz típusú enzimek hatását. Ezt a hexuronsavval azonos anyagot nevezte el, aszkorbinsavnak, vagyis C-vitaminnak. Elõállításához bõséges forrást jelentett a szegedi paprika. 1937-ben fiziológiai, illetve orvostudományi Nobel-díjat kapott. Bókay János a magyar gyermekgyógyászati iskola megteremtõje és elsõ nemzetközi vonatkozásban is jeles egyénisége. Nevéhez fûzõdik a diftéria intubációs kezelése és szérumgyógyítása. 1931-ben Korányi Sándorral együtt kezdeményezte a Magyar Orvostudományi Társaságok és Egyesületek Szövetségének megalapítását, amely évente megrendezésre kerülõ „orvosi napokon" új szakmai és tudományos találkozási lehetõséget biztosított a magyar orvostársadalomnak. Korányi Sándor foglalkozott a hastífusz gyógyításával, gerontológiai problémákkal, de elsõsorban a vesepatológia nemzetközi hírû szakértõjeként tartották számon. Sántha Kálmán a neurológia és pszichiátria területén folytatott kutatásokat. A gyógyításban mindenekelõtt meghonosította a radikális idegsebészeti eljárásokat. Oktatóként népes iskolát teremtett. Dallos József szemorvos 1932-ben kifejlesztett kontaktüvege helyett , Györffy István szemorvos 1940-ben továbbfejleszti a kontaktszemüveget, és üveg helyett elõször készít mûanyagból (plexibõl) kontakt lencsét. Grossmann Gusztáv nevéhez fûzõdik a ventilcsöves röntgenkészülék kifejlesztése. 1935-ben készült el az elsõ, a gyakorlati céloknak is megfelelõ, rétegfelvevõ röntgenkészülék, a Tomograph, amely az egész világon elterjedt. A berendezés egyszerû, és megbízható módon oldotta meg , hogy ne csak belehessen látni az emberi szervezetbe, hanem a kívánt , kiválasztott , mintegy 1-2 cm vastag réteg vizsgálatát is el lehessen végezni a szomszédos testrészek árnyékának kiiktatássával. A rétegfelvétel útján nyert kép eltér az általános röntgenfelvételektõl, az emberi testet nem egészben ábrázolja, hanem csak egy kiválasztott szelvényét .
A müszaki tudományok szintén sok új találmánnyal gazdagodtak. Jendrassik György fejlesztõ munkája a motorok indításának korszerüsítésével kezdõdött, melyet a Belsõégésû hõerõgép és ehhez való üzemeljárás címû szabadalmával védett.
A Ganz-Jendrassik-motor elsõ példányai 1927-ben készültek el. Ez az évszám is bizonyítja, hogy ezek az elsõk között jelentek meg a világpiacon. Szakmai sikereit nemzetközi elismerés is követte. Eközben a gázturbinák megvalósításával is foglalkozott. Az elméleti elõkészítés után 1937-ben megindultak a kísérletek, melyeket 1938 végére páratlan siker koronázott. Gázturbinájának jelentõsége abban állt, hogy ez ideig még senkinek sem sikerült ilyen kedvezõ hatásfokot, ilyen kiteljesítményû gázturbinával megvalósítani.
Csonka János autójával
Csonka János, a szegedi születésû kiváló magyar feltaláló a technikatörténet kiemelkedõ alakja. Számtalan önálló találmány tulajdonosának mondhatta magát, melyek közül a fontosabbak a különbözõ mérõmüszerek, a motoros tricikli, a belsõégésû motorokhoz a szabályzó szerkezet és a hordozható és szétszedhetõ láncfûrész-berendezés megalkotása volt.
keresztül
Az építészetben a 30-as évek elejétõl hatályba lépett építészeti elõírások kedveztek a funkcionalizmus egyszerû, praktikus megoldási elvei érvényesítésének. A beton mint új építõanyag felhasználása inspiráló hatást gyakorolt. Ekkor kezdenek elterjedni a kor legmodernebb építészeti megoldásai, a nagy területek befedésére alkalmas héjszerkezetek, melynek elméleti kidolgozói közül jelentõs Csonka Pál és Menyhárd István munkássága.
A repülés történetében is sok jelentõs magyar felfedezés született. Vágó Pál nevéhez fûzõdik a "Flieger -Horizont " feltalálása, mely a horizont szerinti tájékozódás kérdését oldotta meg. Asbóth Oszkár légcsavar kísérleteivel tünt ki . Kitûnõen megtanulta a légcsavarok szekesztésének és fejlesztésének szabályait. Ennek nyomán saját szabadalmat nyújtott be egyszerûbben gyártható, egyenes élû, jobb hatásfokú légcsavarformákra. 1928-tól továbbfolytatta azokat a fûggõlegesen felemelkedõ repülõkísérleteit , amelyek a helikopter megszületéséhez vezettek. Rotter Lajos mérnök 1933-ra elkészíti a 20 m feztávolságu "Karakán" vitorlázó repülõgépét, emellyel megdönti az összes magyar vitorlázórepülõ-rekordot, és 1934-ben pedig kitünõ gépével egyhuzamban több mint 24 óra hosszat repült Budapest felett. Ezzel a vitorlázó repülésben is nagy nemzetközi tekintélyt szerzett. Az 1936-ban Berlinben megrendezett olimpián nagy érdeklõdést keltett, mert Berlinbõl átrepült Kielbe. Ezzel a 336 km-es távolsággal állította fel a céltávrepülés akkori világrekordját. Bánhidi Antal gépészmérnök, repülõgéptervezõ, pilóta "Gerle " nevü kétszemélyes , univerzális gépevel tette nevét ismertté szakmai körökben. Id. Rubik Ernõ és társa Mitter Lajos tevékenységérõl is kell néhány szót említeni , akik Esztergomban repülõgépgyárat létesíttek és ebben a gyárban számos vitorlázó és a motoros sportrepülõt készítettek
Összegezésül elmondhajuk, hogy a magyar tudomány a harmincas években sok új eredménnyel gazdagodott. Ezáltal nagyban hozzájárult a nemzetközi tudomány fejlõdéséhez.
Miniszter 1922-31 31-ben a GDP 15%-a kultúrára 21 klinika Fogadalmi templom és orgonája Szabadtéri játékok Sport, vizipóló Magyar Olimpiai Bizottság Margitszigeti uszoda I. Könyvhét Középiskolai tanulmányi versenyek Madarak és fák napja Finn-ugor népek napja Mezőgazdasági iskolák Parasztfőiskolák Iparos tanonc iskolák Kisebbségi tannyelvű népiskolák Szabadsághegyi csillagvizsgáló Városépítés- Ösztöndíj- Akadémia Restaurálás- Kiállítás- Vidékfejlesztés Alföldkutatás Balaton Sportközpont 1500 iskolakönyvtár 1555 népkönyvtár 5000 népiskola 500 óvoda Collégium Hungaricumok Országos magyar Gyűjteményegyetem Tihanyi Biológiai Int. Magyar Történeti Int. Rockefeller Alapítvány 3 egyetem: Szeged, Pécs, Debrecen 3 főiskola: Szeged, Pécs, Sopron Eötvös Lóránd Geofizikai Intézet Szentgyörgyi Albert hazahívása egészen a Nobel díjig Hősök Kapuja, A zenélő óra, Ajándékok: szobrok, képek etc., Polgári iskolák, Tanárképző Főiskola
