Budapest, 2003. július 16. (MTI) - Magyarország 2008. január elsejétől be kívánja vezetni az eurót - jelentette be Medgyessy Péter miniszterelnök a kormányülést követően szerdán Budapesten.
Ezekután kapja be mindenki, aki a devizahiteleseket fikázza
Ki gondolná? Magyarország lehet az első eurótag a térségben
Londoni elemzők a valutauniós belépésről Magyarország lehet az első euróövezeti tagállam a közép-európai hármak közül, mert itt van a legjobb esély arra, hogy az államháztartási hiány belátható időn belül a tűréshatár alá csökken, áll az egyik vezető londoni befektetési bankcsoport csütörtökön közölt elemzésében.
Akormany ellenorei jarjak az uzleteket es szigoruan lecsapnak azokra, akik szandekosan elnek vissza, de megadnak minden segitseget a joindulatu uzlettulajdonosoknak.
Nehez napokat eltunk at, mert az idegenforgalom is megugrott, talan epp az euro bevezetese miatt.
Igazad van, sokan visszariadtak az atmeneti allapottol. Ezert kell nekunk tamogatnunk a kormanyt. Most egy kicsit megpihenhetnek. Valljuk be, nehez evek voltak. Ket eve 3% alatt az eves adossag, az inflacio nagyon alacsony volt.
Az atmenetnel a kormany szerinti 2%, de kulfoldi elemzok szerint mindossze 0.7% dragulas semmiseg ahhoz, mintha mondjuk tavaly 8% feletti lett volna az inflacio.
Én ugyan nem morgok, de az eléggé megdöbbentett, amikor ma a boltban a régi valutával fizettem, és nem eurocenteket adtak vissza. Ha holnap is ezt teszik, beírok a vásárlók könyvébe,
Ádehogy, a magyar népnek semmi se elég jó, hiába vezették be Feriék az eurót 2008 január 1-től, sokan csak morgolódnak, hogy drágaság van, és azt merik állítani, hogy rosszabbul élnek, mint egy-két éve.
Nekem nagyon jo velemenyem van rola. Kepzeld, ha nem vezettek volna be az euro-t, akkor ma akar 263-266 ft kozott is mozoghatna a forint arfolyama az eurohoz kepest.
Ma nincs bizonytalansag, mindenkinek jo a hangulata, hogy vegre teljesen Europa-hoz tartozunk.
A múltkor tévedésből euro helyett forinttal akkartam kifizetni a vizitdíjat, de rögtön tudtam , hogy valami nem stimmel, mert amikor odaadtam a pénzt, csak ennyit mondtak:
Végül tudnunk kell, hogy a 20 milliárd dollár értékű állami vagyon vételárából – jóllehet az ár 73%-a devizában folyt be - egy dollárt sem fordítottak az 1989-ben 20.4 milliárdos külföldi adósság kifizetésére.
A bevételek időbeli megoszlása alapján nekem az a benyomásom, hogy a privatizáció döntő része 1995-1997 között zajlott. A kvalitatív adatok is ezt erősítik meg: ekkor adták el a komplett gyógyszeripart, a komplett nehézvegyipart, petrolkémiai ipart, kőolajipart, az összes erőművet, az összes bankot, az áramszolgáltató és gázszolgáltató cégeket, a budapesti és regionális vízműveket, a matáv kétharmadát (az első egyharmadot még az Antall-kormány idején), stb.
2002 elején még úgy tűnt, hogy 2007-ben mi is bevezethetjük az eurót.
2003 nyarán maga Medgyessy tűzte ki a 2008 januárt, és a befektetők visszajelzései alapján ezt a céldátumot akkor még tarthatónak értékelték (kb 2004 nyaráig).
A bizalom egy év alatt megfogyatkozott, Megyó leváltása után Gyurcsánykitűzte a 2010-es céldátumot -- és akkor még ez is tarthatónak tűnt, nagyjából 2005 augusztusig. Ekkor a befektetők már látták a költségvetési folyamatokon, hogy az új kormányban még annyi potenciáls sincs, mint Medgyessyben és gyakorlatilag teljesen feladták az magyarországi euró-konvergenciába vetett bizalmukat.
Ma a helyzet az, hogy a befektetők nagy tétben megtett fogadásai szerint öt év múlva még mindig nem fogjuk tejlesíteni az ERM2 belépés feltételeit.
"Az ország mégis kitartott elképzelései mellett és csak fokozatosan engedte a privatizációt és külföldi tőke beáramlását. A volt szocialista országok fontos iparágaikat árusították ki akkoriban gyors fellendülést mutatva, de Szlovénia nem engedett a Világbank és az IMF sürgetésének, hanem Jeffrey Sachs amerikai közgazdász javaslatára a lassú, fokozatos átmenetet választotta - úgy fest eredményesen. "
Magyarország:
"A versenyszféra privatizációja lényegében az Antal-kormány alatt megy végbe. Az állami termelő vagyon, névérték alapján számolva 47.27%-a került privatizálásra, üzleti érték alapján azonban feltételezhetően több mint 70-80%-a. A privatizált vagyon 46.9%-át a külföldiek vásárolták meg, és csak 53.1%-a maradt hazai tulajdonban. A külföldiek névérték-re vetítve 49.2%-os áron vásároltak, míg a hazai privatizálók készpénzben 16%-ot fizették.2, És az árakat gyorsan inflálódó pénzben fizették, 4, egyértelmű, hogy ez nem eladás, hanem vagyonosztás volt.
Végül tudnunk kell, hogy a 20 milliárd dollár értékű állami vagyon vételárából – jóllehet az ár 73%-a devizában folyt be - egy dollárt sem fordítottak az 1989-ben 20.4 milliárdos külföldi adósság kifizetésére. 1994-ben az állami vagyon felének - és tegyük hozzá, színe-javának - értékesítése után 20.4 milliárd helyett 28.1 milliárd dolláros államadóssággal zárult a privatizáció."
,, a régióban egyedülálló támogatottságot - ami szerint a szlovének 72 százaléka egyetértett az euró bevezetésével.
A szlovén "csoda" a régió tagországait elgondolkodtatja, hogyan lehetséges, hogy az elsőként euróra váltó kelet-közép európai ország idáig juthatott? Szlovénia a maastricht-i kritériumok mindegyikét teljesítette, gazdasága "egészségesebb", mint valaha. A kulcs egyesek szerint a rendszerváltást követő tudatos gazdasági stratégiában rejlik - Szlovénia lassú, de biztos modernizációval haladt előre (ami miatt megrovást is kapott a Nyugattól). Az ország mégis kitartott elképzelései mellett és csak fokozatosan engedte a privatizációt és külföldi tőke beáramlását. A volt szocialista országok fontos iparágaikat árusították ki akkoriban gyors fellendülést mutatva, de Szlovénia nem engedett a Világbank és az IMF sürgetésének, hanem Jeffrey Sachs amerikai közgazdász javaslatára a lassú, fokozatos átmenetet választotta - úgy fest eredményesen. "
Kicsit elmaradtak a várakozásaiktól,de a havi brutto 343 ezer forintnak megfelelő átlagkeresetükkel,meg a 250 forintos benzinárral nem igazán sirdogálnak. Egyébként a gyurcs0tánykormánynak hála,mi hogy állunk a szlovénekhez képest?
Az egészet,vagycsak a lyóhíreket mint Or-Kán olvtárs?
"A független Szlovénia történetében először tavaly zárt többlettel az államháztartás, ami Andrej Bajuk pénzügyminiszter szerint a gyorsabb gazdasági növekedésnek és a közkiadások mérséklésének köszönhető.
A pénzügyminiszter szerint Szlovénia függetlensége óta először ért el az államháztartás többletet a tervezett 0,6 százalékos GDP-arányos hiánnyal szemben. A többlet nagyságát nem nevezte meg. A kormány tavaly szeptemberben a 2007 és a 2008 évi hiányt a GDP 0,6 százalékára tervezte, 2009-re 0,3 százalékos GDP-arányos deficitet vár.
A közkiadások tavaly a hazai össztermék 43 százalékát tették ki, szemben a 2004 évi 46 százalékkal, ami tükrözi azt, hogy a kormányzat a gazdasági reformok és a magas növekedés révén csökkentette a kiadásokat.A növekedésnek az adóreform és az euró bevezetése adott lökést - fejtette ki a Finance című napilapnak adott nyilatkozatában Bajuk.
Az 1991-ben függetlenné vált volt jugoszláv köztársaság 2004-ben csatlakozott az Európai Unióhoz és egy éve vezette be az eurót. 2007-ben a kormányzat mind az iparűzési, mind pedig a személyi jövedelemadót mérsékelte.
A gazdaság tavaly várhatóan 6 százalékkal bővült, szemben a 2006 évi 5,7 százalékkal. Bajuk kifejtette, hogy az inflációt nem sikerült mérsékelni, az decemberre éves szinten 5,7 százalékra gyorsult az egy évvel korábbi 3 százalékról. Ebben szerinte külső, globálisan ható tényezők, köztük a nyersolaj és az élelmiszerek drágulása játszott közre. Ezzel decemberben, éves szinten, a szlovéniai infláció volt a legnagyobb az eurózónában."
"A gazdaság tavaly várhatóan 6 százalékkal bővült, szemben a 2006 évi 5,7 százalékkal. Bajuk kifejtette, hogy az inflációt nem sikerült mérsékelni, az decemberre éves szinten 5,7 százalékra gyorsult az egy évvel korábbi 3 százalékról. Ebben szerinte külső, globálisan ható tényezők, köztük a nyersolaj és az élelmiszerek drágulása játszott közre. Ezzel decemberben, éves szinten, a szlovéniai
A független Szlovénia történetében először tavaly zárt többlettel az államháztartás, ami Andrej Bajuk pénzügyminiszter szerint a gyorsabb gazdasági növekedésnek és a közkiadások mérséklésének köszönhető.
A pénzügyminiszter szerint Szlovénia függetlensége óta először ért el az államháztartás többletet a tervezett 0,6 százalékos GDP-arányos hiánnyal szemben. A többlet nagyságát nem nevezte meg. A kormány tavaly szeptemberben a 2007 és a 2008 évi hiányt a GDP 0,6 százalékára tervezte, 2009-re 0,3 százalékos GDP-arányos deficitet vár.
A közkiadások tavaly a hazai össztermék 43 százalékát tették ki, szemben a 2004 évi 46 százalékkal, ami tükrözi azt, hogy a kormányzat a gazdasági reformok és a magas növekedés révén csökkentette a kiadásokat. A növekedésnek az adóreform és az euró bevezetése adott lökést - fejtette ki a Finance című napilapnak adott nyilatkozatában Bajuk.
