Te tényleg úgy gondolod, ha nekirohansz a falnak, és betöröd a fejed, akkor a fal megbüntet az erőszakosságodért?
Valamit rohadtul elcsesztél a karma gondolatával kapcsolatban.
A szó azt jelenti: tett. Gyakorlatban: ok és okozat. Ha hülyeségeket írsz egy topikba, hogy kötekedhess, akkor jönnek is kötekedni veled. Azt mondani, hogy nincs ok és okozat, olyan, mintha azt állítanád, hogy búzát vetettél, de kukorica lett belőle. Kínos, de lelki ügyekben is ezt tapasztalod.Ha jó barát vagy, akkor vannak barátaid, ha brutál vagy....
Nincs a joságos kaporszakálu isten, aki büntet, vagy jutalmaz. Csak mi vagyunk, akik életek hosszu során megszabaditjuk magunkat a születés kinjaitol, és bekerülünk a nirvánába, amit vagy semminek, vagy istennek értelmeznek...
helytelen szerintem az égi igazságszolgáltatás elvét nevelni az emberekbe. ilyen nincs.
csupán utólag magyaráznak bele az emberek az eseményekbe ilyet.
ezzel pedig tehetetlenségre nevelik önmagukat.
bemagyarázzák, hogy isten jóságos, szeretetteljes.
azátn látájk, hogy történnek csúnya dolgok.
és elkezdenek okoskodni: "Rossz dolgok csak a rossz emberekkel történnek."
amikor látják, hogy ez nem így van, jó emberekkel is történnek rossz dolgok, így okoskodnak:
"Mindezek mögött Isten szeretet és végtelen bölcsessége húzódik meg; nyilván azért tette ezt, hogy fejlődjünk általa."
és már nem is mer harcolni a csapások ellen, hiszen azzal "Istennel ellenkezne".
sőt, esetleg egyenesen jónak és kivánatosank látja a rossz dolgokat.
a nyúédzses szülő nem rontani övé karma verés adás gyereknek
és karmikus cuccosok mondani, mindenki csinyál dolgok saját magának amúgy is, nem használni emlegetett móccer
Itt soxor jön elő a téma, hogy nincs bűn, csak tudatlanság.
Előssorban a karma-tannal kapcsolatban.
Mennyivel jobb az utóbbi?
Míg a régi keresztény tanok a bűnt hangsúlyozzák, ami maga után vonja az isteni bűntetést, addig a "keleti" tanok már tudatlanságról beszélnek, ami olyan karmát vonz maga után, amiből tanulhat az ember.
Látszólag emberségesebb tan, de a gyakorlatban?
Valahogy a gyerekét verő szülőre emlékeztet. Az egyik, a "keresztényi" szülő azért ver, hogy bűntessen.
A "keleti (nyúédzs?)" szülő azért ver, hogy a gyermek tanuljon belőle. "Én csak jót akarok neked, ezt csak a te érdekedben teszem, mert mert szeretlek!""
milyen irónikus.
nem mindegy az ideológiai alap?
Nem mindegy, hogy bűntetésből, bosszúból, gonoszságból vernek meg, ölnek meg, trancsíroznak fel, vagy azért, hogy "fejlődjünk lelkileg"?
Csupán az ideológia más, a tett ugyanaz.
A látszólagos nyúédzs-humanitás valójában új kegyetlenkedésekhez szolgáltatja az új ideológiai alapot.
miért kell a kegyetlenséget a szeretettel indokolni?