Inkább (általában/jellemzően) jelent problémát az áramszolgáltató által szolgáltatott túlfeszültség, mint a szomszédos területre érkezett ménkű az ugyanis nagyságrendileg haladja meg a legtöbb túlfeszültség elleni védelem (garanciába foglalt) hatáskörét; amiből következően, mint ahogy egy formásabb, bár elég ritka napkitörés ellen se tudja megvédeni elektromos készülékeidet a két, maximum 4 kiló marhalábszár áráért beszerezhető kütyü.
Sziasztok, érdekelne a túlfeszvédelem, ha van egy rendes villámvédelem. Akkor is kell? Azért kell mert ha az utcai vezetékbe csap akkor ne legyen gond? Válaszokat előre is köszönöm.
Többmilliós kárt okozott egy társasház lakóinak az Elektromos Művek (Elmű) Rt. megbízásából eljáró két villanyszerelő a XXII. kerületben, amikor a házhoz tartozó trafóház kapacitásának növelése közben a fázisvezetéket a nullavezetékkel kötötték össze. A feszültséghullám következtében a ház szinte minden lakásában elromlottak a tévék, és egyéb háztartási cikkek, sok helyen többszázezer forintost kárt okozva. A lakók azt sérelmezik, hogy a semmiből kell előteremteni a javításhoz szükséges pénzt.
A trafó
A társasház három blokkból áll, lépcsőházanként hat-hat lakással. Amikor a négyszáz volt végigszaladt a házon, a falba dugott elektromos készülékek nagy része - tévétől a hűtőszekrényig - leégett. Nem volt továbbá két napig melegvíz sem, mivel a kazán elektromos rendszere is felmondta a szolgálatot, a javítás ötvenkétezer forintba került.
Sok kicsi, sokra megy
Az egyik két gyermekét egyedül nevelő, takarításból élő asszonynak negyvenötezer forintos kára keletkezett, egy fiatalember ötszázezer és egymillió forint közé teszi a javítási költségeket. Neki a videója, a hűtőszekrénye, a televíziója, valamint a számítógépe is tönkrement. A házban nagyjából az összes tévé elromlott, a szerencsésebbeknél csak egy-egy készülék. Volt, ahol csak a riasztó meghibásodása hatvanezer forintos kárt okozott. A legnagyobb veszteséget pedig valószínűleg az a lakó szenvedte el, akinek nyolc évnyi - egy laptopon őrzött - kutatómunkája veszett oda. A kár így akár a többmillió forintot is elérheti.
Az eset után egyébként kiszállt a helyszínre az Elmű két alkalmazottja, hogy a károkról jegyzőkönyvet készítsenek, de akit nem találtak otthon, nem értesítették a történtekről, számoltak be az Indexnek a helyszínen.
Saját zsebből
A lakóknak most saját zsebből kell szervizeltetniük az elromlott készülékeket. Az Elmű Rt. a lakókkal közölte, az okozott kárt csak abban az esetben téríti meg, ha a kárvallottak márkaszervizben kiállított, szakvéleménnyel ellátott számlát és eredeti garancialevelet mutatnak be, és ezeket az elektromos szolgáltató pozitívan bírálja el. Az Elmű ügyfélszabályzata egyébként 15 napot ír elő a panaszok intézési idejéül.
A károsultak leginkább azt sérelmezik - mondja el kérdésünkre egy lakástulajdonos fiatalember - hogy saját tartalékaikból kell előteremteni a javításokra szánt pénzt, ráadásul nem késlekedethetnek, ugyanis a cég csak harminc napon belül hajlandó elfogadni a kártérítéshez szükséges papírokat. A lakók attól is tartanak, hogy az elektromos cégnél hosszú időt vesz majd igénybe a kártérítési kérelmek elbírálása, és ez azoknak különösen kellemetlen, akik a javításokhoz kölcsönt kértek.
Nem elegendő tájékoztatás?
A lakók nem elégedettek az Elmű tájékoztatásával sem. Az eset utáni két hét hallgatást követően az Indexnek nyilatkozó fiatalember telefont ragadott, de "az Elmű ügyfélszolgálatán semmiféle információt nem adtak" - mondta el a panaszos. Hosszas telefonálgatás után a jogi osztályon tudta csak kideríteni, mi ilyenkor a teendő.
Nem emberbarátság, ez a realitás
"A kárrendezés nem az emberbarátságra, hanem a realitásokra épül" - adott felvilágosítást az ügyről az Index kérdésére Németh László, az Elmű kommunikációs igazgatóhelyettese. Németh szerint máshogy nem is mehetne, a biztosítótársaságok is csak később fizetnek, hozta fel példaként. Arra a kérdésünkre, hogy előfordult-e már a céggel, hogy az anyagi kártalanítás mellett, mással is próbálták kárpótolni a pórul járt fogyasztót, elmondta, esetenként jelképes ajándékokkal, "például takarékos izzókkal" kérnek bocsánatot.
Németh hozzátette, az Elmű egy ideje "megpróbál nem hatóságot játszani", mert bár messze van a 2007-re tervezett közüzemi liberalizáció, mégsem áll érdekükben elriasztani a fogyasztókat."
Nem tudom, jó helyre írok-e, de kéne nekem egy olyan szerkezet, ami 12V-ot alakít 24V-ra. Hol lehet ilyet kapni és mennyiért ? Vagy egy kapcsolási rajzot esetleg vagy valamit.
Kösz.
mr_ricsi válasz erre | adatok | e-mail 2003-07-16 17:23:42 (25)
A FI-relé mellett földelheti is, csak ne a 220-as hálózathoz. A vizvezeték, fűtés, gázcső menet.
Nos most megrettentem. Mr (ész) ricsi ! Ne itt osszad a jótanácsokat, mert valakit még agyonver a 220 ! A víz és a gáz manapság műanyag csövekben jön a házik, és mint tudjuk a műanyag feltűnően jól szigetel, így az ezzel kialakított földelés olyan, mint a meg nem valósított.
A problémádat nem oldja meg, de építő jellegű: a vinyók nem szeretik a ki-be kapcsolást, ez veszi őket leginkább igénybe, és alaposan csökkenti az élettartamukat.
A problémád miatt először a biost kellene megkukkantani, a "Power Management Setup"-beli beállításokat.
auto turn off hard disk be van kapcsolva, és utána nem akar felébredni a vinyó. eddig ez nem volt gond (pedig eddig is mindig így volt: 10 perc üresjárat, és kikapcs).
nem szervernek használom, és a paraméterek:
20G/ultra100 maxtor,
400W ~acorp táp (egy másik vinyóm is eltünt oktalanul, de az már elég öreg volt hozz, a gép pedig stabil, mint állat, semmi véletlen újraindítás, vagy ilyesmi, és a táp nincs is túlterhelve)
msi i815et-pro alaplap, rajta: winxp, suse8.2 (jelenség mindkét oprendszernél megvan (most linux alatt szállt el a dolgozatom:(((( )
256M samsung
minden alkatrész garancián túl van, nem egyben vettem, és nagy gondban lennék néküle - ja, és több, mint egy évig nem volt semmi baj..
épít? jelleg? javaslatokat kérek szépen, köszönöm:
SzPA
A villanyszerelős topikban nem jó véleménnyel vannak a vasrúdról:
"Nem jó a méteres vasrúd!!!!
Elmondom miért veszélyes!
Az érintésvédelem egyik lehetséges megoldási formája a védőföldeléses hálózat. Ez azon a tényen alapszik, hogy a sarki 10 kV / 220 Voltos tarfó 220 Voltos részének egyik vége OTT le van földelve. A másik vége a fázis, az rázna meg, ha hozzányúlsz. Az emberfiára az lenne veszélyes, ha fázisfeszültség jutna egy megérinthető fém részhez, pl. mosógép fém házához. Aztán te odanyúlsz és kész a baj.
Hogy ez ne fordulhasson elő, meg kell aakadályozni, hogy fázison legyen a mosógép teste. Ezt eleve úgy igyekeznek megakadályozni, hogy így gyártják (mármint egy szigetelt dróton viszik be a fázist a fűtőtesthez meg a motorhoz). Mivel nem tudhatják, miként dugaszolsz a konnektorba, a soros áramot visszavezető másik vezetőt is jól elszigetelik a fémháztól (ez a NULLA). Van egy harmadik vezető a kábelben, ez a földvezeték. Ha a fázisvezető megsérül és a 220 Volt a fémtestre jut, akkor AZONNAL LÉTRE KELL JÖNNIE EGY AKKORA ZÁRLATI ÁRAMNAK, AMELY OLVADÓ BETÉT VAGY KISMEGSZAKÍTÓ RÉVÉN AZONNAL MEGSZAKÍTJA A FÁZIST, nehogy megrázzon téged, akárha 10 perc múlva nyúlsz oda. Ha ez a zárlati áram nem tud kialakulni, akkor ez a fajta védelem nem tud működni (LÉTEZHET MÁSFAJTA, AMI TUD!!!ha be van építve!). Te odalépsz, megérinted a fázis alatt álló fémházat és annyi neked (nem biztos, hogy meghalsz, sok mindentől függ!).
Egy helyesen szerelt építményben a MŰVEK vagy szakemberek gondoskodnak arról, hogy a védőföldelés olyan legyen, hogy elláthassa a funkcióját.
Tételezzük fel, hogy barkácsolsz egy védőföldet. Fogsz egy vasrudat és elkezded leverni a földbe. Ha 10 Amperes olvadó betétben gondolkodunk, akkor tudnunk kell, hogy ez a betét névleges árama, amit örökké el kell bírnia. Ehhez tartozik egy un. határáram, amely végtelen idő alatt olvasztaná ki a betétet. Ez kb. 1,7-szeres, tehát 17 Amperrel terhelve hiába ülsz mellette, nem olvad ki. Ez egy hiperbola! Minél nagyobb az áram, annál rövidebb a kiolvadási idő. Fejből nem emlékszem, de 4-5 szörös névleges áramnál 1 sec alatt kiolvad. Vagyis ha megzavarod 50 Amperral, 1 sec alatt kiolvad. Az a jó, ha minél előbb kiolvad, ne téged csapjon agyon!!
Most jön az Ohm törvény. 220 Volt osztva 50 Amperrel, az 4,4 Ohm. Maximum ennyinek szabad lennie a földelési ellenállásnak. Van erre egy szabványos érték, de azt nem tudom fejből. Tudod, mikor kijönnek a kockás ingesek az irodádba és egy fekete dobozra bámulnak értelmes képpel, amit a konnektorhoz csatlakoztatnak. A földelési ellenállás útja a következő: mosógép háza - sárgazöld kábel - védőérintkező a dugón - védőérintkező az aljzatban - sárgazöld kábel a falban - vasrúd felső vége - vasrúd alsó vége a földben - anyaföld innen a sarki trafóig.
Na most van a baj! Egy ilyen találomra levert vasrúd akár 30-40 Ohm ellenállást is jelenthet a ZÁRLATI áram útjában. Még 30 Ohmnál is csak kb. 7 Amper fog folyni a fázisból a földbe, amitől a büdös életben nem fog kioldani a betét vagy a kismegszakító (aztán agyoncsap a mosógép). Ha lejjebb vered a vasrudat, ha sós vízzel locsolod körbe, ha versz mellé egy második és harmadikat, akkor leviheted a földelési ellenállást 15 Ohmra. Ez kb. 15 Amper zárlati áram, eset mint előbb, PÁ SÜNI!
Ha egy háztartásban csípnek a gépek, akkor a következő (IS) lehet. Az egyik berendezés fázis-test zárlatos. Ő vezeti rá a fázist a saját testére. Mivel az ő teste védőföldön van, ez a fázis átjut minden védőföldes cucc házára. Nem tudni, ki a bűnös (a villanyboyler szokta kezdeni!). Ha a fázisceruza kimutatja a dolgot, akkor egyenkénti bedugaszolással nyakoncsíphető a bűnös.
Erre a bizonytalan védőföldes esetre találták ki az érintésvédelmi relét (áramvédő FI relé). Ő azt figyeli, hogy ami a fázison be, az a nullán ki. Ha ez a kettő akárcsak kis mértékben (10-50 mAmper)eltér, mert a testzárlatos készülékben a fázisból nem a nulla felé, hanem a föld felé folyik VISSZA az áram, akkor Ő LEOLD!!!"
Szinte mindegy. Ha a nullát köti a gépházra, akkor mindkét probléma letudva.
Ha csak FI, akkor sugároz a cucc, de holtbiztos, hogy nem csapja agyon. Ha mindkettő ott van, akkor nincs sugárzás és dupla érintésvédelem van a gépén. Elméletileg. :)
Gyakorlatilag aztán a FI-relének és a számítógépnek sok köze nem lesz egymáshoz. :)
A FI-relé mellett földelheti is, csak ne a 220-as hálózathoz. A vizvezeték, fűtés, gázcső menet.
És akkor a FI relé érintésvéd, a földelés pedig zavarszűr.
Vagy nem jól gondolom?
"a nullázós megoldás + FI-relé jobb."
Földelés+FI-t akartál írni, nem?
A nullavezetéket ne kössük össze a dobozzal, ha FI relét használunk, mert a "0" vezeték miatt nem lehet a hálózatról galvanikusan leválasztani a készüléket hiba esetén!
"(saruval menni fog)"
Villanyszereléshez nem gumitalpú bakancs van előírva? :-)
Akkor még egyszerűbb a dolgod.
Vegyél egy méter gömbvasat a tüzépen, szúrd le tövig az ablakod alatt a földbe, saruzz rá egy másfeles ződsárga drótot és vezesd a géphez. A gépház bármelyik csavarja alá beszoríthatod, ha odafér. (saruval menni fog) NEFH-s rendszerben ilyet nem nagyon szabad csinálni, úgyhogy a nullázós megoldás + FI-relé jobb. :))
Ha Tere tanácsa szerint az FI relét is használni fogod, akkor az áramütés -ugye- nem játszhat.
Csak a zavarszűrés(árnyékolás) miatt van szükséged a földelésre.
(Meg különben is: zuhanyozás közben a 220 bizsergetése nagyszerűen felfrissíti a bőrt :-))
Szimpla családi házban lakom,(albi) de konvektoros.
A gázcsőre nem biztos, hogy jó ötlet lenne rákötni. :))
A vízcsőre se biztos, nehogy agyonvágjon az áram zuhanyozás közben, ha éppen akkor megy tönkre a tápegység.