Egy-két éve beszéltük valakivel, hogy ha lesz kiásható hajtása a Phyllo viridis younginak (sárga szárú), akkor szólok. Sajnos elfelejtettem, kivel beszéltük, mindenesetre most van, úgyhogy szólok.
Meglepő módon nem tudok képet betenni (se új lapot megnyitni, hogy tisztességes módon linkeljem a képeket), úgyhogy a 16844 hsz-ben látható a növény. Van még pár Phyllo dulcis is vihető, lásd 17307.
Szerintem ültesd el minden külön cifrázás nélkül. Jó eséllyel túléli a vizeket, ha meg nem, bambuszt ma már minden árokparton lehet találni (kis túlzással).
Közben kitaláltam, hogy egy feneketlen vashordóba ültetem, amit csak félig ások be a földbe, de tele töltöm jó földel. Így ha a környéken lesz is víz, a bambuszt nem lepi, mert kiemelkedik a környezetből.
Hozzá jutottam a minap sárga szárú hüvelykujj vastag bambusz ceruzavastag csemetéjéhez. Tövestől ástuk ki, kb 3-4 liter földel. (Zalából hoztam ide a keleti végekre. Sárga agyagban nőtt, itt is ilyen a talaj.)
Ültethetem-e olyan helyre, ahol 4-5 évente tél végén ellepi a víz.
Nehéz ételek lefekvés előtt. Nagyon hatékony rémálomgyártók.
A hazai fagytűrő bambuszok nemigen szoktak kihajtani tavasz után. Néha valami elkószált rizómavég kidugja a fejét ősszel, ferdén és vékonyan. Vagy ha a májusi kihajtásokat nagyon durván kiirtották, akkor nyáron kitol még szárakat a tő.
Ritkításos kiásáskor kb. 30 cm mélyre kellett menni, de mondom, én nem határoltam, ha túlnőtt a kívánt helyen, azt szedtem ki: ásóval a tarackolt hajtást át lehetett vágni, a földet kicsit lekaparva róla. Távolságban nem mászott el évente arasznyinál tovább, nem hiszem hogy ehhez kéne a hordó...
Karónak jó, 2 évig biztosan használható, utána már törik-morzsálódik, de ha van utánpótlás, nem gond.
A kivágott bambusz sokkal jobb karónak: tartósabb, esztétikusabb, hajlékonyabb (az elmúlt hetek szélviharait az ehhez kötött paradicsomok simán átvészelték).
De mint írtam, a bambusszal komoly félelmeim vannak.
Nagyon köszönöm, hogy tájékoztattál a tapasztalataidról. Nem díszkertbe lesz a nád, csak karónak akarom használni, igy jó lesz az évente történő visszavágásos művelés. Közben már levágtam a hordót 70 centinél. A maradék 30 cm. Ha azt köré teszem nem megy ki alatta? Milyen mélyen tarackol ez az olasz nád?
Nem vagyok hozzáértő, viszont mindkettőről évtizedes tapasztalataim vannak, talán segít.
Olasznád előnye, hogy nem kellett neki brutál határolás(szerintem felesleges a hordó), évről évre terjedt, de csak a tő mellett. Ami fölösleg volt, pár centis kibújásakor ki lehetett szedni lazítással/ásóval, tehát kordában tartható volt. Hátránya, hogy télen leszáradtak a levelei, csúnya lett. Ha nem is fagyott el, következő évben kusza oldalhajtásokat hozott, még csúnyább lett. Inkább évente csonkig visszavágtuk, gyorsan visszanőtte a régi formáját újból a föld alól, nyáron jól nézett ki... de télen zörgött-szemetelt, a télvégi visszavágás után meg meg pár hétig üres folt volt, míg elkezdett nőni.
Bambusz szebb, télen-nyáron. De brutálisan tarackol, pedig anno beton volt körülötte, de megtalálta a legkisebb ellenállású utat. A közelében hiába szedem ki, találtam már 5m-re kihajtottat is, ott fel lett szedve a föld, ujjnyi vastag cucc ment kb. 15centire a talajfelszíntől odáig... szörnyű volt, néha rémálmaim vannak miatta, mikor tör ki a szomszédban. De annyira légies, és egész évben szép, árnyékol-takar. Most is napi harcban vagyok magammal, maradjon, vagy menjen innen, hogy ne okozzon kárt.
Aha. Talán az ő mehetnékje nem társul akkora leleményességgel, mint a bambuszrizómának.
Az olasznádról annyi ismeretem van, hogy amikor Rómától egyszer mentünk le Nápoly felé, egyre magasabbak és életerősebbek lettek az útszéli elvadult olasznád-állományok. Mondjuk a mandulafenyők is ugyanígy, láthatóan jobban tetszett nekik is a délebbi klíma.
Hát ha egy (földbe süllyesztett) hordóba ültetsz Phyllostachyst, az onnan ki fog jönni. Ha 30 centisre hagyod, akkor hamarabb, de ha meghagyod az egész hordót határolásnak, akkor is. A Phyllok nagy területet igényelnek; megoldják, ha nem találnak.
Ha valami kisebb jószágot raksz bele, akkor még oké.
