El vagyok keseredve én is ... mosu bambusz magok... na igen... lehet nekem is előbb kellett volna nézelődnöm meg olvasgatnom :( Na mindegy.. csak tetszett mert magas meg ehető és erős a szára is ... akár kerítésnek vagy bárminek megfelelő lenne .. plusz még ehető a rügy is :)
Na mindegy most már... viszont lehet tényleg némi kompromisszumot kellene kötnöm :) Szóval annak a 10-12 cm-es vastag meg legalább 6-8 méter magasra megnövő bambusznak esetleg ehetőek a rügyei? Illetve mennyiért és kinél/hol van belőlük eladó?
Köszönöm a válaszokat. Most elkeseredtem sajnos. Mi lesz a baj ha ki kerül a szabad levegőre? Ha esetleg valakit érdekel és van megfelelő helye hozzá vagy benne lenne cserébe akkor nyugodtan írjon. Még egyszer köszönöm. Legközelebb jobban utána olvasok. :-)
ezt a hibát én is elkövettem 1-2 hónapja aztán meggyőztek róla hogy az nagyon nem lesz jó mivel trópusi éghajlatot jobban szereti de nekem igazából ki se keltek
ezért inkább gyorsan rendeltem helyette vivaxot és nigrát
a vivax elég vastag és bírja a telet is
de a szára nem zöld hanem sárga, zöld csíkokkal (idősebb szár)
a vivaxaim már szépen kelnek/ nőnek, és a nigra is kezd igaz az 1 héttel hátrébb van
én is inkább azt ajánlanám hogy válassz egy olyan fajt ami tényleg tél álló, de még most gyorsan tavasszal és akkor lesz ideje még idén fejlődni
Sziasztok. Éppen most rendeltem moso bambusz magokat de amit eddig olvastam nem fűzök hozzá sok reményt. Elég megosztó véleményeket olvastam. meg köszönném ha valaki tudna azért jó tanácsokat írni róla és hogy mire figyeljek. Előre is köszönöm. :-)
Félegyháza nem lenne messze (tömörkényi vagyok), de most mégis az mert jelenleg nincs kocsim, biciklin hazatolni meg azért egy kicsit mégis messze van.:)
Azt hiszem későbbre halasztom az óriás beszerzését. Legalább azt már tudom, kitől kell majd vennem. Azért köszönöm a felajánlásod.
Kkfháza. Javaslat: vedd fel a kapcsolatot itt a fórumon m-s-m-mel, neki van egy csomó eladó fajtája jó áron. Áprilisban valamikor jön hozzám, biztosan megoldható hogy lehozza és itt átveheted ha ez neked közel van.
Köszi! Akkor még a fejszét is elteszem ha megyek érte. Valamelyik nap megnézem a helyszínt és a bambit. Majd csinálok róla pár képet, hátha meg lesz milyen fajta lehet.
Azt a "meg még van pár fajta"-t kifejtenéd részletesebben. (Tudod olyan vagyok mint a nők. Hosszút és vastagot szeretnék.) :D
Kapnak vizet most is és éjjelente lepárásodnak rendesen. ég nyáron is csöpög róluk reggelente a lecsapódott pára. Itt van 30 méterre tőlük egy 1200 hektáros vízfelület széle.Szerintem nagyon szeretik.
A napokban még kapnak egy-egy talicska trágyát az induláshoz. Már alig várom a májust, hogy beinduljanak.
A májusban ültetett bambuszaim egészen jól viselték a telet. Még a kis 20 cm-esen is csak egyetlen levélke fagyott el, pedig a ház nyugati, fagyzugosabb oldalán vannak. (5 tő - szélvédő sövénynek van tervezve/ültetve.) Már új leveleket is kezdenek hozni, amin azért meglepődtem. Sajnos nem tudom milyen fajta mert úgy vettem a Zsibvásáron. Az eladó is csak annyit tudott, hogy "ez nem nő 4 méternél magasabbra". Talán valamelyik Fargesia lesz ha nagy lesz. :)
A júliusban kapott Moso rizóma is kihajtott ősszel, de az el is fagyott. Olvasva az itteni tapasztalatokat nem lepett meg nagyon. Majd kiderül mi lesz vele...
Ugyanakkor kaptam kínai aranycsíkost, az ki sem jött. Kíváncsi leszek produkál-e valamit májusban...
A napokban kapok még egy "nagy levelű" fajtát, még nem tudom mi lehet. Ki kell majd ásnom. Azt hiszem kell vigyek jó ásót és csákányt. Más eszköz is kellhet?
Lenne pár kérdésem.
- Melyik bambusz a legmagasabb és a legvastagabb, ami bírja a mi klímánkat?
- Lenne esetleg valakinél ebből eladó/cserélhető?
- Van-e valaki közületek Csongrád megyéből vagy Kiskunfélegyháza, Kiskunmajsa környékéről?
Jól mondod, arra gondolok, hogyha nekimegy, akkor elkanyarodva megy tovább. Más lehetősége nincs. Ha a drága, gyári HDPE lemez megfogja a bambusz terjeszkedést, akkor ez is. A csatlakozásnál említettem, közel 40cm átfedéssel raktam az árokba. A föld és a bambusz gyökérzet fejlődésével, a talajt teljesen rápréseli, így képtelenség közé jutni. De még lehet beverek 70 cm mélységbe egy vaslemezt az illesztéshez biztosításnak.Egyébként a nevezett guttabeta lemez óhatatlanul egymásba csúszott (a kitüremkedések egymásba csúsztak), így sikerült teljesen összeilleszteni. Egyébként 3 rétegben raktam a lemezt.
A linóleum eszembe sem jutott. Többen állítják (és elfogadom amit mondanak), hogy főként a felső 40 cm a rizómák fő terjedésének a mélysége.
Menjen át a 16-os polikarbonáton, akkor kitüntetést adok neki.
Való igaz várni kell néhány évet, hogy hogy szuperál.
Pontosan egy éve ültettem egy 8 literes edényből (ott már be volt gyökeresedve) egy körülbelül egy négyzetméteres és körbehatárolt területre phyllostachys aureosulcata aureocaulis-t. Nem vacakoltam, kiszedtem a talajt és feltöltöttem komposztált marhatrágya és kertiföld keverékével...kb 3/4 rész trágya és 1/4 rész föld. Locsoltam becsületesen. Tegnap szedtem fel a határolást, hogy nagyobb helye legyen és kapott köré hasonló földösszetételt. Sejtettem, hogy szépen megerősödött egy év alatt és persze a föld alatt....hát totál átszőtte azt a kis területet, gyökér és rizóma mindenhol...nagyon durva, nem gondoltam volna hogy ennyire meglódul. Mi lesz itt pár év múlva? :)
arra gondolj, hogyha nekimegy, akkor elkanyarodva megy tovább.
És egyszer csak eljut a csatkakozasokhoz a drain lemezen, és ott fog átmenni. Ha nem, akkor pedig átugorva fog menekülni, ami a jobbik eset, könnyű észrevenni.
Ha egy hurkapalcikát el tudsz törni könnyen, de ötvenet már nem-című okosság itt lehet nem érvényesül, mivel nem passzos mindenhol a dupla lemez egymason, és hiaba a két réteg, egyesével tör át. Nekem a bashania fargesii van vele két éve korbekeritve, majd kiderül mit bír. Linóleumon a japonica átment.
De mindenképp megéri határolni, ha a kordában tartás a cél. Még a szökés mindig jobb mint korbeasassal gyengiteni a telepet. szvsz.
Nem, sajna. Ilyen korban szinte az összes phyllostachys így néz ki. Majd ha májusban kihajt, akkor talán, bár az ilyen fiatal növények rügyei még nem igazán fajtajellegesek. Ha májusban nem, majd akkor, ha egy-két év múlva lesznek kétcentis szárai, azoknak a tavaszi kihajtós állapota árulkodó.
Bambusz rizóma korlátozásról már rengeteg szó eset ezen a fórumon. Végigolvastam, évekre visszamenőleg az ezzel kapcsolatos írásokat.
Rákerestem az interneten is, milyen módszerek, eszközök és lehetőségek vannak, a bambusz rizóma féken tartására.
Találkoztam a legprofibb HDPE eszközzel, a tatabányai bauplast által forgalmazott anyaggal. De nem kevés összegbe kerül. Nekem közel 20 m kellett volna, az szállítással együtt közel 50 ezer forint lett volna. Elhiszem, hogy jó anyag.
Tudom, rengeteg változat lehet, ez is egy változat a bambusz kordában tartására.
Megpróbáltam néhány ezerből ezt a dolgot kihozni.
Tavalyi terasz beépítésből maradt felesleg légkamrás polikarbonát lemezeim (16 mm-es), amit másra nem tudtam felhasználni.
Vettem 1mx20fm guttabeta star szigetelésvédő lemezt, közel 7000 ft-ért.
Kipróbáltam, egy kihegyezett bottal, dupla rétegben földre fektetett anyagot teljes erővel átlyukasztani. Nem sikerült.
Egyébiránt ez a guttabeta star is nagy szilárdságú anyag.
Készítettem közel 10 m átmérőre 70 cm mélységbe egy kombinációt.
Alsó 40 cm guttabeta lemez 3 réteg egymáson, a bütykös résszel a bambusz felé-
A felső 30 cm guttabetta lemezhez rászegecseltem és tűztem a 16-os üregkamrás polikarbonát lemezt.
A találkozási helyet nem erősítettem össze függőlegesen, csak simán közel 40 cm átfedéssel raktam az árokba.
A puding próbája, ha megeszik. Hát megenni nem akarom, de bízom a bambusz akadályom ellenállásában.
Szettem már szét 10 éves kukába ültetett bambusz gyökérzetet a szomszédomban. Nem egy álom munka, tehát jól tudom miről van szó.
Végezetül sajnos nagyobb alapterületű tenyészterületre lett volna szüksége a phyllostachys sp shanghai 3 bambuszomnak, de csak ennyit kapott.
Ja, jut eszembe, volt egy olyan csoport is, amikre fél köbméter faforgácsot borítottam 10-20 centi vastagon. Azoknak semmi bajuk nem lett sehol, pedig őszi kiszedésű tövek voltak.
Szóval amikor beszereztem a bambuszaim 1-2-3 éve az volt a tervem hogy a ház emésztőjéhez (nincs a faluban szennyvízcsat.) annak közelébe teszem, elveszi a szagot, a látváynt..plusz jo tápanyagdús a talaj. taktikusan azért pár méterre tőle telepítettem , egyenlőre semmilyen határoló nincs.
vegyesen teszem a fajokat ( nekem ez jön be ) szóval phyllostachys-ból néhány.
Az emésztő egy 1-1.4 méter átmérőjű betongyűrű.( kb. kútgyűrű)
Namost azon morfondirozok hoyg nem e lesz ebből baj.
gondolok itt arra hogy a bambusz átmegy a betonon ( kb. 35 éves a betongyürű és azé mállik...) és beszövi belül a szennylét. aztán szívhatok hogyha nem megy el a szennyvíz....
Bár lehet a tömény szennyvízet nem szereti a bambusz gyökere d eki tudja..mérget nem vennék rá...
Köszönöm a véleményeket, hát meg nem nyugodtam, de azért megpróbálom. Előbb a konténert készítem el, talán kibélelem hungarocellel, hogy kicsit szigeteljem, aztán majd kiválasztom a növényt, nem tudom, valamiért a bissetti volt az első megérzésem, mikor utánaolvastam a fajoknak, de még változhat addig. A dmkertből érdemes rendelni? Debrecenbe kell.
betyár csinálta jól, egymás mellé tolta a konténerest, és lapátolta rá a földet. Na igen, a fő probléma az atfagyott konténernyi föld. magyarán mintha levágnánk föld felett a bambuszt, és vázába tennénk )))
Nálam van ugye egy jó csomó konténeres, és idén nem volt kedvem fóliával leborítani őket. (Merthogy azalatt többnyire belepi őket a korompenész, úgyis enyhe lesz a tél, majdmeglátjuk.) Szóval csak úgy egy-egy védett zugba toltam egy csomóban húsz-harminc edényes növényt. Hát az jött ki mindebből, hogy a szélsők eléggé lombfagytak, a többi viszont baj nélkül áttelelt. A különbség oka az lehet, hogy egyrészt a szélső edények jobban átfagytak, másrészt a lombjukat is jobban átjárta a szél. A belsők lombja egymásnak biztosított egy valamivel páradúsabb mikroklímát, meg ugye a gyökérzet képes volt még vizet szállítani átfagyás híján.
Kár, amúgy, hogy így van, télre muszáj ha nem is fagyvédett, de szélvédett/párás környezetet biztosítani az edényes növényeknek.
