Aki a tényekre is kíváncsi Gergényi Péterről, az olvassa el a Népszabadság alant idézett cikkét. Aki a médiakreálta hősies vasprefektus csinált, hazug, mesterséges image-ét akarja viszontlátni, nem az általam mindvégig felvázolt karrierista, számító, folyamatosan nekikezdő és elbukó embert, el se olvassa az alábbi cikket, mert csalódni fog.
Ajánlom figyelmébe mindenkinek, hogy az alábbi újságcikk mennyire a saját tapasztalataimat tükrözi. Gyakorlatilag csak hozzátenni tudok (a honlapomon, a http://www.tar.hu/anti-1984 címen meg is fogom tenni).
Érdemes a honlapra ellátogatni: a honlap most már a főoldalon letölthető, és folyamatosan bővített - állami bűncselekményeket leleplező - hanganyagok (bizonyítékok) találhatók rajta. Nagyon értékesek, soha, sehol nem kaptak nyilvánosságot. A Gergényire és a barátjára, vadásztársára, a Pintér Sándorra nézve is többszörösen és halmozottan lelhetők fel itt súlyosan terhelő bizonyítékok több tanú vallomása által. Mindkettejükre tehát.
Most pedig íme a cikk, és az ember, akiről beszélek már évek óta. Egy másik olyan személy írta (újságíró), aki érzékelhetően - hozzám hasonlóan - nagyon jól ismeri Gergényi Pétert, és mint újságíró, számos olyan információhoz hozzáfért, amelyekhez az ország lakossága a Gergényi ezúttal fővárosi nagy médiacirkusza által nem férhetett:
"Zéro tolerancia
NSZ 2003. július 12. Szerző: Tanács István
Mosolyogtató a Dél-Alföldről nézni Gergényi Péter fővárosi antréját. Bács-Kiskun megye útjai szélén ma ugyanúgy állnak a szervezett bűnbandák által a testüket árulni kényszerített prostituáltak, mint amikor 1996 végén a nagy rendcsinálóként beharangozott Gergényi megérkezett Kecskemétre, és bemutatkozó sajtótájékoztatóján ajándék karórákat osztogatott az újságíróknak. Gergényi Bács-Kiskun megyei tartózkodása alatt nem sok kár esett olyan ismert maffiózókban, akik politikai kapcsolataikkal szeretnek dicsekedni. A nagy értékű borhamisítási ügyekben a borkommandó dérrel-dúrral való rajtaütései ellenére nem jutottak el odáig a büntetőügyek, hogy a magyar bor hírnevét tönkretevő műborgyártás valódi haszonélvezői visszatartó erejű pénzbüntetés megfizetésére kényszerüljenek, vagy börtönbe kerüljenek. (Ezekben az ügyekben a vámnyomozók tehetetlensége is okolható az eredménytelenségért.)
Gergényinek Bács-Kiskun megyében egyetlen valóban ismert áldozata volt: Kastyják János egykori kiskunhalasi rendőrkapitány. Ő sem a rendőri alkalmatlansága miatt, hanem mert fel akarta fedni egy helyi vállalkozó gyanús kapcsolatait Orbán Viktor akkori miniszterelnökkel, és Pintér Sándor belügyminiszterrel. Gergényi habozás nélkül kipasszírozta a rendőrségtől Kastyjákot. Ezek után csak a nagyon naivak hiszik azt el, hogy Bács-Kiskunban nem a rendőrségi imázsalakítók, hanem a volt főkapitányt tisztelő kisemberek ajkán született meg az epitethon ornans, hogy Gergényi vasprefektus lenne. A sajtója valóban jó volt sok mindent elmondott, vagy elmondatott a szóvivőivel, hogy az igazán kényes információkat megtarthassa magának.
A szavak, az ádázra borotvált fej, szigorúra húzott tekintet persze azt emeli ki, amit a főkapitányi száj mond: zéró tolerancia. Külön érdekes, milyen látványosan örülnek ennek a határozottságnak a toleráns liberálisok, miközben a radikális jobboldal nyilvánosan irigykedik, amiért ez a derék rendpárti ember nem a jobboldal sorait erősíti.
Valamiképpen szükségszerű, hogy a rendőrségen belül a Gergényihez hasonló személyiségű emberek kerüljenek a csúcsra. A rendőrség ugyanis alapvetően szakma, tapasztalatokhoz kötött dolog, belső értékrenddel, a tudás, a tehetség, az elhivatottság alapján történő fokozatos kiválasztódással. Kevéssé hektikus időkben a szűrést és kiválasztást nem a politika, hanem maga a testület szokta elvégezni a hosszú időn át felhalmozott szakmai és morális értékrendje szerint. Ehhez képest azonban az utóbbi tizenhárom évben őrült iramú cserélődés volt, teljesíthetetlenül rövid idő alatt teljesítendő elvárásokkal; olyanokkal, amelyeket a valóságban nem lehet megvalósítani, csak virtuálisan, szakmai teljesítmény helyett pr-teljesítménnyel, vagy a statisztikai adatok manipulálásával. Így a jó bűnügyi statisztika egyként jelenthet hatékony felderítést, vagy azt, hogy a kisebb jelentőségű, kevés eséllyel kecsegtető esetek be sem kerülnek a statisztikába. A politikai jobbra át és balra át, a klientúrák ügyeiben való, fölfelé tekintgető nyomozás mellett szakmailag is két véglet között rángatják a rendőrséget. Egyszer polgárbarátnak kellene lennie, másszor rendpártinak: a kettő kulturált keveréke évtizedek tradíciójának hozadéka lehetne csak nincs rendőri vezető, akinek adna ennyi időt a politika. Gergényinek azonban ez már a többedik próbálkozása. Ilyen helyzetben nyilván csak az marad a felszínen, aki kellően hajlékony mert tudjuk: ami nem hajlik, az törik. De azért sokan azt reméltük, hogy a szocialisták tanulnak az előző ciklus általuk is bírált gyakorlatából: például, hogy aki gátlástalanul végrehajtotta Pintér Sándor politikai ihletésű parancsait, arra nem lesz szüksége Lamperth Mónikának. Vagy legalábbis nem azért lesz szüksége rá, hogy politikai ihletésű parancsokat hajtson végre."
meg kell, hogy lepjelek, mert a ketartóztatásom nem egy hónapja, hanem két és fél éve húzódik. Pont úgy, ahogyan ez szokásban van minden jelentősebb ügynél.
- Lássd a Sándor István körüli több éves huzavonát: követték, aztán mégsem merték őrizetbe venni.
- Boross Tamás, aki hol itt, hol ott pakolt ki, aztán akkor vették őrizetbe, amikor ahhoz képest gyakorlatilag semmit nem mondott, de azt viszont a tévében tette. Pánik, pánik, mindenki attól fél, mit monda az ilyen ember, ha őrizetbe veszik, de ha meg nem, akkor kiderül, hogy a bűnösök védelmében tussolnak el mindent.
- Nógrádi Zsolt éveken keresztül az ország több különböző pontján adott fel a postán olajaktákat, de senki nem reagált semmit, aztán besétált a Doszpot Péterhez, kipakolt, aztán besétált a Kovácshoz a döglött ügyek osztályára, kipakolt, nem történt semmi, nem vettek fel még vallomást sem. Az FBI tudomást szerzett a dologról, ők már nyomoztak, a magyarok meg - mivel az egész államapparátus sáros volt - lapítottak, mint szar a fűben. Aztán - láss csodát - Nógrádi a tévében mondja el ugyanazt, amit korábban a főrendőröknek, és az egész ország felbolydul, a Pintér is úgy tesz, mintha nem tudna a Nógrádiról, mintha a haverjai nem szóltak volna neki arról, amiről már az Egyesült Államokban is beszéltek. Banánhéj ez mind, és csak azért nem csúsznak el rajta, mert ezek az elkövetők állami védelmet, azaz politikai védelmet élveznek.
- Jozef Hamala, aki a Boross-gyilkossághoz vette a lopott és felrobbantott Polski Fiat-ot, nem adnak ki ellene nemzetközi körözést, hogy ne kelljen elfogni külföldön. Aztán sokkal később kiadja a BRFK a körözést, továbbítja az ügyészségnek, az ügyészség pedig lenyeli a magyar kriminalisztika addigi legsúlyosabb ügyének körözését, azaz nem juttatja nemzetközi szakba. A BRFK mosakodik: ők nem hivatottak ellenőrizni az ügyészség munkáját, nem nyilatkoznak. Az ügyészség meg - amely politikai ráhatásra nyelte le a körözést -, nem nyilatkozik.
Sorolhatnám, hiszen rengeteg ilyen ügy van, rengeteg. Ahol befoylásosabb ember érintett, ott már katasztrófális az "igazságszolgáltatás".
Aztán: hamis vád:
- Tanyi Györgyre és társaira a rendőrség akarta ráverni a Kempinsky-robbantást, mert Tanyit ki akarták vonni a forgalomból. A bíróság előtt megbukott a dolog, mert kiderült, hogy a vádlottaknak azt hazudták, szabadon engedik őket, ha a Tanyira vallanak.
- Boross Tamást az E-Klubban elkövetett egy halálos áldozatot követelő lövöldözésben azon nyomban gyanúsítottként veszik őrizetbe, mihelyst a tévében nyilatkozik. Addig semmi, de akkor kellett valami, hogy a rendőrség elterelje a figyelmet saját és a politikai elit mocskos ügyeiről. Boross meghal, a valódiu tettesek előkerülnek, bíróság elé állítják őket, a Borosst meg tisztázzák.
Tudod, mit terjeszt a rendőrség Nógrádi Ádám, meg Tánczos Gábor ügyben? Ha vannak rendőr haverjaid, kérdezd meg őket: hogy a Tánczos "ártatlan, ott a rendőrök baszták el", amikor összekeverték a gyerek ruháit a Tánczoséval. Az - mondják - véletlen volt, viszont az, hogy ragaszkodtak a vádhoz, szándékos, mert - ahogy a Papa is mondta egy rendőrségi hamis vád kapcsán - a presztízs fontosabb. És az ifjabb Nógrádi? Azt mondják, hogy - szó szerint idézem, nem foglalkoztam az üggyel, én is csak tőlük tudom - "a maffia" verte rá a gyilkosságot, nem ő követte el. A belügynek meg jól jött a következő vétlen áldozat, mert tisztázhatják Pintér Sándort. Feltűnt, mekkora a hallgatás ebben az ügyben? Az Ádám meg öngyilkosságot kísérel meg. Ő nem ájul, mint a kemény kezű gyermekgyilkosnak kikiáltott Tánczos, hanem nem bírja, hogy - csak esetleg persze, hiszen biztosat nem tudok erről - ártatlanul ül börtönben a saját apja meggyilkolásáért, amikor nyilvánvalóan tudja, minimum összerakta, ki a valódi tettes. Ez a világ ilyen, itt minden információ hamar körbe fut, mindenki tud mindenkiről és mindenki ismer mindenkit.
És még folytathatnám a sort a dokumentáltan hamisan megvádolt, tudatosan lecsukatott ártatlan civilekkel és bűnözőkkel. Ajánlom a médiát ez ügyben, mert az Interneten is sok mindent megtalálsz ezen ügyekből, nagyon sok minden kint van, csak a belügy és a média is minden ilyen esetnél arra alapoz, hogy úgysem fog utána názni senki a már publikált tényeknek. Ez a helyzet, így lehet ezerszer ugyanazt a törvénytelenséget megcsinálni.
Tehát az én őrizetbe vételem sem egy hónapja, hanem évek óta húzódik. Olvasd el erről egy válaszomat, amikor egy felvetésre reagáltam. Ajánlom figyelmedbe Neked is, hogyan mennek ezek a dolgok. Majdnem mindent idézek:
Eredetileg könyvet kezdtem el írni. Úgy terveztem, hogy az én történetemet a könyv első felében fogom összerendezni az A betűtől a Z betűig, utána fogom a történéseket egyéb eseményekkel összekapcsolni, azaz míg az én, személyes ügyeimről már kevésbé, addig az általam, általunk feltárt ügyekről bővebben írok. Azaz a könyvet nem az elején kezdtem írni. Arra is fel voltam készülve, hogy maga a könyv megjelenése feltétlen módon fogja indukálni a letartóztatásomat és a vizsgálat megindítását, amelyet mindeddig megtagadtak, megtorpedóztak, lehetetlenné tettek, és ez olyan ismertté fog tenni engem, valamint az egész ügyet, annak szereplőivel együtt, hogy az egyszerű halandó bárhol is kapcsolódik be a könyv olvasásába, érteni fogja, miről van szó, azaz elég, ha a könyv nagy részében csak utalok a velem történtekre, mindenki tudni fogja a sajtóból, a tévéből, a médiából, miről van szó. Könyvem fő céljai között az volt - most is ez a célom -, hogy az általam feltárt állami visszaéléseken keresztül mutassam be a saját 5 évemet.
2002nyarán figyelmeztettek, hogy az akkor tv2-s Pálffy Istvánnal való konfliktusomat követően, akivel telefonon beszéltem, eljárást fognak ellenem indítani, és nekem asszisztálnom kell a saját koncepciós peremhez. Ennek részletei ismertetésébe annak terjedelme miatt most nem megyek bele. Innentől kezdve megszakítottam számos konspiratív módon (titokban) fenntartott kapcsolatomat, és az eddigieknél sokkalta intenzíven kezdtem bele az állami- és titkosszolgálati bűnözés, továbbá a maffiaügyek felderítésébe.
A begyűjtött információk hatására és a nyíltan lebonyolított találkozók miatt - mint a Nógrádi Zsolttal, a Dénes Gábornéval és másokkal lefolytatott találkozóim, a Karancsi Tiborral, a Pallag Lászlóval való telefonos beszélgetéseim okán - a begyűjtött, az államra, különösen a Magyar Szocialista Pártra és az SZDSZ-re nézve terhelő információk és bizonyítékok miatt az ellenem tervezett koncepciós terv behalt, azaz lefújták a per megindítását.
2003-ban változott a helyzet, aminek okairól most nem kívánok beszámolni. Ennek keretében 2003 elejétől számos ízben életveszélyesen megfenyegettek, és alapos okkal feltételeztem, hogy emögött komoly realitás, azaz veszély áll. A körülöttem kialakult helyzet elől Olaszországba szöktem, és azért, hogy megvédjem magam a minden kétséget kizáróan hamarosan beütő botránytól - aminek kapcsán Itália kiadott volna a Magyar Köztársaság belügyi szervei számára -, elkezdtem az Interneten rendszertelenül, azaz nem sorrendben publikálni mindazt, ami az elmúlt 5 évben történt körülöttem, amiben benne voltam, amit tanultam és tapasztaltam, amikben részt vettem, amiket a rendőrséggel és az NBH-val, illetve utasításaikra elkövettem. Elkezdtem feltárni (nyilvánosságra hozni) a Kecskemét és környéke alvilági hálózatait (elsősorban drog vonatkozásban), és a nyomozásaim során és kapcsolataim révén a tudomásomra jutott egyéb alvilági bűneseteket és maffiaügyeket.
Itáliai tartózkodásom alatt számos személy - akiket korábbról nem ismertem - az Interneten és telefonon keresztül megkeresett, és különféle ajánlatokat tettek, információkkal láttak el. Milano-ban létrejött egy találkozó is - amely viszont egy korábbi ismerettségemnek köszönhető -, és közölték velem, hogy Magyarországon - tekintettel arra, hogy a korábbi terv, miszerint az egész ügyet en bloc eltussolják, engem pedig pszichiátriára zárnak, megbukott, mivel túl sok információt tettem közzé ahhoz, hogy ezt hihetően el lehessen adni, kapcsolataimat egy az egyben le lehessen tagadni - az a döntés született, hogy súlyos bűncselekményeket próbálnak majd a nyakamba varrni. Olyanokat, amelyeket nem követtem el, illetve olyanokat, amelyekben bűncselekmény sem történt. Konkrétan közöltek velem több ilyen vonalat, felvetést, esetet is. Magyarul mivel nem lehet csendben kivonni a forgalomból, hiszen evidens, hogy azzal, nyilvánosságra hoztam, az állam bűntettei után nyomozok, nemhogy önálló életre képtelen lennék (hiszen ezzel próbáltak 2001 óta leszázalékolni, hogy eltussolják a bűnügyi botrányainkat, amelyeket a rendőrséggel és az NBH-val vittünk véghez), tehát nemhogy önálló életre képes vagyok, de ráadásul messzemenően közhasznú munkát végzek, vagyis az eltussolhatatlan botrányt nem lehet azzal negligálni, amivel pl. az azóta meghalt Dénes Gábor őrnaggyal tették, aki a Gál László Békés megyei rendőrfőkapitány korrupciós ügyei után nyomozott, hogy ez egy elmebeteg és kész. Tehát - nem tudom, érted-e - megbuknak a pszichiátriai "szakvélemények" az önálló életre való képtelenségről, amelyek azért kerültek megrendelésre, hogy ne kelljen rendőrségi vizsgálatot indítani az 1998 és 2001 között két halálos áldozattal járó, Gergényi Péter Bács-Kiskun megyei rendőrfőkapitány szervezett bűnözés elleni osztályával és a helyi Nemzetbiztonsági Hivatallal közösen végrehajtott törvénytelenségeket illetően, amelyben ezen szervek voltak a megrendelők, én pedig voltam a végrehajtó, aki a parancsokat teljesítette, mégpedig informátorként, magyarul besúgóként.
Ezért aztán változott a helyzet, valamivel muszáj igazolni a hamis "szakvéleményeket", különben annyian megborulnak, hogy ki lehet söpörni a fél klientúrát. Fogjuk rá, hogy ez ilyen, meg olyan bűntetteket hajtott végre, és "véletlenül" éppen olyanokat, amelyek arra alkalmasak, hogy lejárassanak a közvélemény előtt, és ne arra figyeljenek, milyen bűncselekményekben voltam benne a rendőrséggel és a titkosszolgálattal közösen, ne arra figyeljenek, mekkora hatalmas tudással és tapasztalattal rendelkezem e téren, ne arra figyeljenek, kik és milyen utasításra, milyen okokból hamisítottak, kik és miért haltak bele a rendőrség és az NBH munkamódszereibe Kecskeméten és Budapesten, milyen korrupciós ügyeket és gyilkossági ügyeket tártam fel, milyen bizonyítékhalmot gyűjtöttem be, milyen hangfelvételek garmadával rendelkezem, amelyek állításaimat tanúkkal igazolják, hanem azon cselekményekkel szemben, amelyeket beismertem - hiszen én akarok hatósági vizsgálatot évek óta, nem az állam -, olyan hamis vádakkal támadjanak, amelyekkel egyrészt biztosítható, hogy soha többé ne engedjenek szabadlábra, másrészt pedig pokoli érdekes módon maximálisan alkalmasak legyenek arra, hogy a lényegről elterelve a figyelmet maradéktalanul lejárassanak. Mondom, Milano-ban közölték velem, milyen bűncselekményeket próbálnak majd rám bizonyítani, amelyeket nem követtem el, miközben azokat, amelyeket a rendőrséggel és az NBH-val közösen elkövettem, egytől egyig letagadják. Kell ügy, kellenek hatalmas botrányügyek, amin a birkanép elrágózhat a lényeg helyett, mert különben egy az egyben azon ügyekre terelődik a figyelem, amelyeket az állami védelem alatt álló hatósági és titkosszolgálati bűnözők követtek el.
A milanoi találkozó után kvázi nem sokkal az Interneten keresztül kaptam az üzenetet, hogy - nem nevezem meg, kitől, milyen háttérrel - egy az elmúlt 10 év olajügyeit, állami- és korrupciós ügyeit tartalmazó aktát kívánnak a birtokomba jutattni, amely alkalmas arra, hogy ezt az iszonyatos nagy korrupciós ügyet, amely körülöttem kialakult, ne lehessen eltussolni, engem pedig ne lehessen egyszerűen lenyelni. Az olajakta - az ígéretek szerint - tartalmazta a Boross Tamás elleni merénylet elkövetői és megrendelői hátteréről szóló információkat is (amelyről egyébként eddig is számos információval és közvetett bizonyítékkal rendelkeztem, hiszen nyomoztam ez ügyben Solymáron, Budapesten és Szlovákiában egyaránt). Válaszoltam az üzenetre, és az Interneten nyilvánosan bejelentettem, hogy át fogok venni egy adatbázist az elmúlt 10 év olajügyeiről.
Ugyanekkor súlyos bűncselekményekről számoltam be, így megpendítettem a Boross Tamás gyilkosainak elkövetői és megrendelői hátterét is. Részlet az Interneten közzétett írásomból:
"Nehany nap mulva jelentos bizonyitekokat igertek szamomra olajugyeket illetoen. Nem is feltetelezem, hogy a rendorseg meggatolna abban, hogy ezekhez hozzajussak, hiszen mi sem termeszetesebb, hogy nem csak az en erdekem, hogy az igazsagra feny deruljon, hanem a rendorseg eppugy akarja ezt, mint ahogyan a Kuzma Mihaly eseteben, aki szinten egyedul maradt. Bizonyara a Kuzma Mihaly is azert maradt vedelem nelkul, mert a "rossz" oldalon allt. Ha a "jo" oldalon allt volna, akkor o is elvitte volna a balhet egy sor olyan ugyert, amit nem kovetett el, es nem agal az ellen, hogy a rendorseg kommandoja megtamadja a lanyat, hogy egy teljesen atlagos korulmenyt bizonyitekkent hasznaljon fel ellene, a lejaratas celjabol.
Boross Tamas - emlekezzunk vissza - azt ismetelgette, amikor kerdeztek: osszefuggenek az olajugyek a robbantasi ugyekkel(?), hogy igen, ezek "nagyon is osszefuggenek". Az olaj es a robbantasi ugyek osszefuggenek.
En tudom, mi az osszefugges az olajugyek es a robbantasi ugyek kozott.
Tudom, kik oltek meg a Boross Tamast es a Seress Zoltant, tudom, kik voltak a megrendelok, es ismerem az inditekokat is.
Be tudok szamolni arrol, hogyan keletkezett az olajbunozes, milyen nemzetkozi szalak es erdekek hoztak letre ezt a gigaszi konstrukciot, es hogy mely allamon belul kik, mikent fonodtak ossze, azaz tudom azt, amirol a Sandor Istvan azt felelte, amikor kerdeztek errol, hogy esze agaban sincs elmondani, amit tud, mert nem akar meghalni.
A Boross-merenylet kulcs. Kulcs, amely az egesz konstrukcio letrejottenek es mukodesenek lenyegehez vezet. Megmutatja az alapokat es megmutatja a teljes epitmenyt. Megmutatja, miert es milyen erdekek menten szulethetett meg es maradhatott fenn oly soka a szervezett bunozesnek ezen formaja.
Amint a tervezett informaciokat atvettem es a tervezett tanuk meghallgatasan tul vagyok, teriteni fogok. Nem is feltetelezem, hogy a rendorseg nem kivancsi arra, milyen bizonyitekokhoz fogok hozzajutni, amelyekhez maskent nem juthatok, csak ha hagynak dolgozni. Legalabb annyira, mint az elmult evekben, amikor egyszer sem sikerult komoly csapdaba csalni."
Olaszországból Bécsbe mentem, hogy egyes ügyeimet elrendezzem, majd nyugat felől átléptem a Magyar Köztársaság határát. Átjöttem úgy a határon - vissza, Magyarországra -, hogy senki nem nyúlt hozzám. Hazatértem után az Interneten - egy-két héttel később, hogy Magyarországra jöttem - átvettem azt a konspiratív módon küldött üzenetet, amelyben pontosan megjelölték az olajakta átvételének helyét és idejét. Szlovákia volt az. Amíg az üzenetet át nem vettem, egész idő alatt Kecskeméten tartózkodtam, jószerivel csak az Internet kávézó és a lakásom között ingáztam.
Amikor elindultam Szlovákiába az anyag átvételére, nagy mozgás lett körülöttem, már Kecskeméten feltűnően követtek, egy cseppet sem ügyeltek a formára sem, azaz azt akarták, lássam, hogy rajtam vannak. Nem törődtem vele, hagytam, hadd kövessenek. Nyilvánvalónak tűnt számomra, azért teszik, hogy minél nagyobb "zajt" csapjanak, azaz vagy én, vagy a kapcsolatom, aki az anyagot ígérte, berosáljon, tehát megijedjen, és ne jöhessen létre a találkozó. Azért nem foglalkoztam vele különösképpen, mert az akta átvételére - ők ezt aligha tudhatták - nem Magyarországon, hanem Szlovákiában kerül sor.
Esztergomnál "zavartalanul" átléptem a határt és Dunaszerdahelyre mentem. A találkozóig volt néhány napom (pénteki napon kellett volna megjelennem az átvétel helyén, amelyet nem kívánok megjelölni), így arra gondoltam, újabb körutat teszek Dunaszerdahelyen, mivel ott volt Vladimir Meciar barátjának, Ivan Lexa titkosszolgálati főnöknek a legfőbb alvilági bázisa, és itt estek meg olyan gyilkosságok, amelyek során a Lexa embereit, a Pápai banda 10 tagját egyszerre mészárolták le a Fontana bárban. Olyan kisváros ez, ahol este nem lehetett kimenni az utcára, és ahol a rendőrség tudtával nyíltan szedték a vámot a Pápai emberei. Szóval van miután nyomozni.
Szlovákiában - míg Dunaszerdahelyre értem - többször is mozgást tapasztaltam körülöttem, így Komárno-ban és Dunaszerdahelytől néhány falura is, majd Dunaszerdahelyen a lehető legfeltűnőbb módon. (Itt vettem ki egy szobát.) Magyarul azzal kellett szembesülnöm, hogy az akta átvétele ott is éppolyan kívánatos, mint itt, Magyarországon. Felhívnám a figyelmedet arra, hogy azt megelőzően, hogy Magyarországra jöttem, terítettem több bűncselekményt, amelyet Vladimir Meciar emberei, Jozef Rohac nemzetközi állami és maffiabérgyilkos és társai követtek el, valamint megígértem, hogy az olajakta átvétele után teríteni fogok kvázi mindent, ami a birtokomba került, így beszámolok arról is - amit a magyar hatóságok is tudnak, amiről a média is tud, és hallgat arról -, hogy kik és milyen indíttatásból rendelték meg Boross Tamás 1998-as Aranykéz utcai felrobbantását.
Mivel tudtam, hogy a helyi rendőrség itt, Dunaszerdahelyen volt a legjobban összefonódva a helyi alvilággal, abban az időben - Meciar alatt - feljelentést sem mert tenni senki, nehogy a rendőrségtől távozva a második sarkon megkéseljék, így gondolván arra, hogy a rendőrségi aktivitás egyenes következménye, hogy amit a rendőrség tud, azt a maffia is tudja, ezért nem kezdtem el nyomozni, nehogy ott végezzem be, Dunaszerdahely valamely éjszakai bárjában vagy egy sötét utcán, hanem a szállóban maradtam. Úgy gondoltam, hagyok még egy esélyt, ha holnap is követnek, azaz minden kétséget kizáróan bizonyossá válik, hogy nem fognak rólam leszállni, nehogy átvehessem az anyagot, vagy ha mégis, azonnal nyilvánvaló legyen az átadó személye, netán ott, helyben rajtunk üssenek, akkor lefújom az akciót. Reggel elsétáltam a vasúti pályaudvarra, hogy meggyőződjek arról, rajtam vannak-e, és megtévesztésként - ha utóbb ellenőriznék - megérdeklődtem, mikor megy vonat Nyitrára az elkövetkező napokban, hogy ha utánam vagy az akta átadója után fognak nyomozni, hamis nyomon induljanak el, amíg a dolgok elülnek; azaz az átadó személy időt nyerjen. Mivel ugyanazt a pofátlanul teátrális aktivitást tapasztaltam, mint egy nappal előtte, bementem az első Internet kávézóba és több fórumon - hogy kapcsolatomat minél hamarabb és mindenképpen elérje a hír - megjelentettem a következő üzenetet:
"A Keleti-palyaudvar es egesz kornyeke vegleg letiltva.
A nehez felso kozlekedes miatt.
A Nyugati Palyaudvart javaslom. Vagy messzebb."
Amint kitettem a lábam a kávézóból, mindenki felszívódott, nem láttam magam körül semmilyen aktivitást, azonban - tekintettel az előzményekre és a kockázatokra, továbbá arra, hogy az üzenet már megszületett -, nyomozni sem nyomoztam, hanem még aznap visszajöttem Magyarországra. A határt ezúttal is egyszerűen léptem át, Magyarországon pedig - követés szempontjából - semmiféle feltűnő aktivitást nem tapasztaltam.
Hazafelé tartva (Kecskemétre) - autóstoppal közlekedtem - az országúton álltam, amikor megálltak a rendőrök és igazoltattak. Részletesen kikérdeztek, honnan jövök, mikor hagytam el az országot, hol voltam, mit csináltam ott, mikor jöttem vissza, hová megyek. Nem akartam hazudni, mivel a rendőrség tudta, hol voltam, ez egyértelműen kiderült mind Kecskeméten, mind Szlovákiában, továbbá nem akartam utólag hazugságban maradni, mert aztán még ezt is ellenem fordíthatták volna. Megbukott az olajakta átvétele, mert megbuktatták, lehetetlenné tették, tehát tudtak róla, hogy az akciójuk sikeres volt, nem volt mit titkolni nekem sem arról, hol voltam. Azt persze nem közöltem, miért mentem, hanem azt mondtam, egy ismerősömmel kellett volna találkoznom.
Kecskeméten újra megállított egy rendőrautó, és igazoltattak. Ott is, újra végig ugyanez a procedúra, holott az évek alatt - amíg nyomozásaim során bejártam egész Magyarországot, kimentem a kutatásaim során Ukrajnába, Szlovákiába, Szerbiába, Ausztriába - egyetlen egyszer sem állított meg senki, hanem - értsd, amit mondok - egészen más atrocitások értek. Azt mondja a rendőr, amikor visszaadja az útlevelemet: "kiugrott?". Mondom, igen, kiugrottam. (2000 nyarán a rendőrség és a Nemzetbiztonsági Hivatal mulasztásainak eredményeképpen Kecskeméten - azt követően, hogy egy nappal előtte verekedtem az illetővel, aminek során a rendőrség is kijött - kiugrott a szalagházak 8. emeletéről a nemzetközi bűnözői kapcsolatokkal rendelkező kábítószeres és drodealer Radics Sándor Zsolt. Információim vannak arról, hogy a hamis vádak és lejárató szándékú propagandák anyagának jelentős részét, amelyek ellenem fognak irányulni, a hatóságok erre a személyre alapozzák.)
Néhány nappal később - pénteken vagy szombaton - kaptam egy üzenetet, amit később több másik követett, hogy a Juszt László bemondott az m1-en, hogy a csütörtöki - azaz az üzenet átvételét megelőző egy vagy két nappal - az "A tévé ügyvédje" című műsorban benne leszek. Az előzetes közlése, amelyben a nevem elhangzott, egybeesett azzal a nappal, amikor elhagytam a lakásomat azzal a céllal, hogy az olajaktát titokban(!) átvegyem Szlovákiában. Azon a napon hangzott el - informátoraim szerint -, amikor a kecskeméti hatóságok olyan feltűnően rám akaszkodtak, majd ugyanazon a napon Szlovákiában - Komárno-ban, Dunaszerdahely mellett és a városban - olyan feltűnően követtek. Azaz olyan hatalmas zajt csaptak mind Magyarországon, mind Szlovákiában, amekkorát csak lehetett, hogy a maffiának - amely nyilvánvalóan hosszú hónapok óta rajta van az Interneten, olvasva a leleplező anyagokat - még csak véletlenül se maradjon olyan szárnya, amelyik nem szerez arról tudomást, hogy mindenki velem foglalkozik, azaz lehetőleg eljusson a hír a leleplező fülébe is - akiről nyilvánvalóan nem tudják, kicsoda, különben őt vették volna kezelésbe, nem engem -, és a kockázat hatására ez a személy visszavonulót fújjon.
Az üzenet átvételét követő első munkanapon Budapestre mentem, és személyesen rendeltem meg a Média Observertől az "A tévé ügyvédje" című műsort, de azt kellett tapasztalnom, hogy annak végét - amelyben állítólag szerepelnem kellett volna az előzetesekben közzétettek szerint - a Média Observer nem vette fel. A felvétel addig került számomra rögzítésre a Média Observer által, hogy a Juszt közli, miket láthatnak majd a reklám után, abban pedig nem mondja a nevem. Az Observertől egyúttal megrendeltem az előzeteseket is - a Juszt adás megigénylésével egyidőben -, de néhány napig halasztgatták a dolgot, majd a sokadik megkeresésemre (köztük amikor személyes megjelenésemmel adtam nyomatékot) végül közölték, hogy nincs meg az anyag, egyszer sem vették fel, nem került rögzítésre egyetlen előzetes sem. Szokatlan, hogy egyszer sem mutatkoztam be, mindig anyám nevére rendeltem, a következő rendelésemet azonban mégis a saját nevemre töltötték ki.
Érthető módon arról, hogy mi most a helyzet akta- és egyéb ügyekben is, nem kívánok beszámolni.
Tehát visszatérve eredeti témámhoz, nem sorrendben publikálom a történéseket az Interneten, hanem mindig arról írok, amiről éppen úgy gondolom, írhatok, illetve van kedvem beszámolni. Nem sorrendben terítem tehát az eseményeket. Az én hibám különben, hogy egyetlen részletesebb összefoglalót sem írtam az elmúlt öt évről úgy, hogy azt az elejétől a végéig tegyem, mert mindig magamból indulok ki, hogy aki leül, és leírja, sorba rakja az információkat, abban úgyis összeáll az 5 év, mivel mindenről írtam, csaknem mindig pontosan meghatároztam azt is, mely esemény mikor történt, mi előzte meg és mi követte, azaz aki nekiül, az sorba tudja rakni az egész fél évtizedet A-tól Z-ig. Tudod, én ezt csinálom évek óta, a maffiaügyek sem úgy jutnak az ember tudomására, hogy a tanúk, informátorok stb. elejétől a végéig feltárnak mindent, hanem nekem kell a dolgokat sorba rendezni, kideríteni, mi mikor történt pontosan, ki kicsoda, ki kikhez kapcsolódik, és megtanulni eközben az egész történetet. Tehát abból indulok ki, hogy aki végigolvassa, nem beleolvas - mert ezek irtózatosan hosszú idő történései, rengeteg eseménnyel, változással, szereplővel -, és nem csak átfutja, az megérti, miről van szó. Továbbá azután, hogy a botrány robban, úgyis az egész ország ezt a honlapot fogja bújni, ugyanakkor én mindent meg fogok tenni, hogy a világon minden felvetésre nyilvánosan reagáljak, minden hazugságot és rágalmat nyilvánosan cáfoljak, minden kérdésre válaszoljak, az írásaim egytől egyig napvilágot lássanak, tehát mindenkinek módja lesz a legkisebb részletekbe is - amikbe lehet - betekintést nyerni.
Túl ezen - leírtam számtalanszor - bárkinek, akinek kérdése van, az felteheti, mindenre válaszolok, amire lehet, és láthatod, hogy annyi mondani valóm van, hogy egyetlen kérdésre is hosszas beszámolókkal reagálok; szóval bátran. Aki pedig találkozni akar velem, szintén megteheti, aki bizonyítékokat szeretne átmásolni, szintén megteheti, és most tegye meg, mert később - ha őrizetbe vesznek - erre már nem lesz senkinek módja, csak arra, hogy a kimagyarázó hazugságokat nyelje nyakra-főre.
Ha úgy gondolod, valamire nem válaszoltam kellőképp, vagy egyéb gondolataid vannak, reagálj vagy kérdezz."
Eddig az idézet. A felhívás tartalma - amelyben személyes találkozóra adok lehetőséget, a bizonyítékok megvizsgálására és átmásolására, kérdések feltevésére stb. - Rád is és mindenkire vonatkozik, aki olvassa ezt a fórumot vagy hallott róla.
"Úgy, ahogyan nekem fognak esni, amint őrizetbe vettek, nehogy véletlenül valaha az életben újra szabadlábra kerülve folytathassam a Gergényikre és a Pintérekre nézve kétségtelenül aggasztó és veszedelmes tevékenységemet az állami- és politikai bűnözés ellen, a korrupció ellen, a fehér galléros bűnözés felderítése és leleplezése érdekében, mert annál veszélyesebb és betegebb ember nincs, mint az, aki valóban, a szó szoros értelmében az utolsó fillérét is bűnüldözésre, az ő és a hozzá hasonló médiakáderek ügyeinek felderítésére költi, és nem azzal foglalkozik, hogy tapsol és gratulál a kemény kezű Pintér Sándoroknak, aki, tudod, éppilyen kemény kezű és maximalista volt, csak éppen fenéknyalásban maradt el barátjától, Gergényi Pétertől."
.....pihenj.......
..zaklatottnak tűnsz.....
..az élet sose lesz habostorta.......
...pihenj....
:)
atomion
válasz erre | adatok | e-mail 2003-06-29 18:11:01 (7)
"... ha eljárás indul ellenem..."
atomion
válasz erre | adatok | e-mail 2003-07-01 21:52:18 (9)
"... holott le fognak tartóztatni..."
"...és higgyük el, hogy a lejáratásomra és azért, hogy örökre kivonjanak a forgalomból..."
atomion
válasz erre | adatok | e-mail 2003-07-02 02:10:58 (11)
"...Engem pl. ezért nem hallgatott ki senki 2001 óta, amióta eljárás alá kellett volna vonni..."
atomion
válasz erre | adatok | e-mail 2003-07-05 01:24:01 (34)
"...amikor az ügyem robban, és letartóztatnak..."
"...majd kijön a lakásomra és őrizetbe vesz..."
atomion
válasz erre | adatok | e-mail 2003-07-06 01:36:23 (44)
"...miközben a háttérből a legképtelenebb vádakkal próbál majd börtönbe jutattni, és bent tartani örökre, olyan bűntetteket rámverni..."
"...nyugodt lélekkel fog asszisztálni a tönkre tételemhez..."
"...és a saját hóhérom előtt..."
"...nekem fognak esni, amint őrizetbe vettek..."
"... ahol ennek a pokoli és embertelen pusztításnak a legvétlenebb áldozata, azaz én iszom meg a legjobban a levét..."
úgy gondolom, hogy egy rendőrnél - persze ez csak elvi fejtegetés, nem a realitásokból indulok ki - alapvető és mindenek felett való szempont, az első szempont a tisztesség. A tisztesség. Na most az az ember, aki 57 éves koráig ennek megvalósítására nem volt képes - márpedig nem volt, én ezen a területem mozogtam fél évtizedig -, az azzal nem fogja magát kiváltani a korrupt rendőrök kategóriájából, hogy "tiszta autót!", "fényes gombot!", és nemcsak azért, mert ez eddig is marginális kérdés volt, és nemcsak azért, mert eddig sem úgy néztek ki a rendőrök, mint akiket lehánytak. Én belülről ismerem a rendőrséget, mégpedig a Gergényi-féle rendőrséget ismerem belülről a legjobban, ahogyan az ügyeibe is jobban látok bele, mint bárki, aki a médiából "tájékozódik", az ugyanis reklám, nem tájékozódás. Az a tény, hogy Magyarországon maga a tisztesség rendőrnél és politikusnál egyaránt mellékes fogalom, hogy az meberek nemhogy nem lázadnak fel a korrupt vezetők kinevezése miatt, de még támogatják is őket azért, mert MSZP-sek, azért, mert Fideszesek, azért, mert meggyőzően tudnak óbégatni a beosztottaikra, és szerencsére nem vagyunk a beosztottaik, ennek az igénytelenségnek hosszas előzménye van. Úgy hívják: szocializmus és úgy hívják: maffia. Politikai maffia. A bűnözés - merthogy a korrupció bűnügyi kategória - annyira megszokott a közéletben, hogy - lássd Meciar példáját - azt követően is 25% felett maradhatptt egy politikus támogatottsága, hogy kiderült a lakosság számára, elraboltatta a köztársasági elnök fiát, és felrobbantatta azt az ártatlan tisztet, a Robert Remiast, aki nyomozott ez után a sötét bűnöző után. Igazán, egy kis korrupció Gergényinél mit sem számít, fő, hogy jól tud ugatni. Az sem számít, hogy én az ő terrorát, az ő rendőrségi terrorának következményeit nyögöm évek óta. Nekik dolgoztam, le akartak csukatni, a feljelentési kísérleteimet elutasították, még akkor sem voltak hajlandók foglalkozni a saját korrupciós ügyeiket bizonyító szatyornyi információval, lemezekkel, hangfelvételekkel, paksaméta irattal, amikor kiszálltak a lakásomra. Most pedig - az Andrássy út rendben lesz talán közlekedési szempontból, és a rendőrök sem fognak beszélgetni, hanem vizslatják a járókelőket, gondosan forgatva a szemeiket, hátha egy ránézésre zsebesre akadnak - amint őrizetbe vesznek, ez az áldott jó ember úgy fog hazudozni, miközben a háttérből a legképtelenebb vádakkal próbál majd börtönbe jutattni, és bent tartani örökre, olyan bűntetteket rámverni, amelyekről - koncentrálj, légy szíves arra, amit mondok - előre megüzenték, mik lesznek azok, mint annak a rendje. Tudod, én messziről teszek a Gergényi és a média sztárolására, mert én ismerem ezt az embert, beszéltem is vele - akkor is éppen eltussolt egy bűnügyet, amikor beszéltem vele -, engem nem érdekel, milyen gyakran mossa az egyenruháját, engem az érdekel, hogy egy rohadt nagy korrupciós ügy eltussolásában van benne nyakig, az MSZP pedig úgy nevezte ki, hogy ezzel - hiszen nem hülyék, Internetet olvasni ők is tudnak, az anyagok mennek kifelé két és fél éve - tökéletesen tisztában volt. Ez a te korrekt, becsületes, fennséges kápód, főnököd úgy, olyan nyugodt lélekkel fog asszisztálni a tönkre tételemhez, mint a pinty, és olyan meggyőződéses hazudozóként fogja mentegetni az elkövetők tucatjait, akik a keze alatt dolgoztak bűnözőkként, hogy abban bandokrata hiba egy szál, annyi nem lesz. Nem tudom, Te miként vélekedsz erről, de én nem támogatom sem a bűnöző, sem a bűnpártoló, ezért megintcsak a bűnöző rendőrök kinevezését az ország legmagasabb funkcióiba akkor sem, ha azok olyan jól tudnak eltussolni, olyan jól tudnak hazudni, olyan jól tudnak emberi életeket vigyorral a becsületes orcájukon tönkre tenni és sárba tiporni, mint amilyen meggyőzően propagálnak a koszos, szakavatatlan, tehetségtelen idiótákra vett rendőrők megnevelése mellett. Tudod, nálam az emberi élet még a morzsamentes rendőrautónál is előbbre való, és a saját hóhérom előtt akkor sem fogok meghajolni, ha az történetesen politikai támogatottságú bűnügyei mellett olyan nagyszerűen tud felügyeletet gyakorolni a nála szerinte sokkal hülyébb és irányításra szoruló rendőrök és szakmailag profi rendőri vezetők felett. Mert én, mert mi ismerjük jól, tudunk róla eleget, és nem a médiából, hanem az életből tájékozódunk. Megértem, hogy az embereket jobban érdekli a duma, meg a rizsa, mint a becsület, hiszen volt itt egy nemzetközi méretű olajmaffia, amibe sok százan haltak bele, sok százan, főként vállalkozók, rendőrök és katonatisztek, ártatlan rendőrök, akiket éppen úgy végzett ki a rendszer, a Gálok, a Pintérek és a Gergényik, ahogyan engem próbálnak évek óta. Úgy, ahogyan nekem fognak esni, amint őrizetbe vettek, nehogy véletlenül valaha az életben újra szabadlábra kerülve folytathassam a Gergényikre és a Pintérekre nézve kétségtelenül aggasztó és veszedelmes tevékenységemet az állami- és politikai bűnözés ellen, a korrupció ellen, a fehér galléros bűnözés felderítése és leleplezése érdekében, mert annál veszélyesebb és betegebb ember nincs, mint az, aki valóban, a szó szoros értelmében az utolsó fillérét is bűnüldözésre, az ő és a hozzá hasonló médiakáderek ügyeinek felderítésére költi, és nem azzal foglalkozik, hogy tapsol és gratulál a kemény kezű Pintér Sándoroknak, aki, tudod, éppilyen kemény kezű és maximalista volt, csak éppen fenéknyalásban maradt el barátjától, Gergényi Pétertől. Azért nem tudsz erről, azért nem tud erről senki, aki nem személyesen ismeri őket vagy akinek nincsenek meg a kapcsolatai, hogy tájékozódjon erről, mert a média rühellte a Pintért, gyűlölte és gyűlöli pont úgy, ahogyan érdekeinél fogva imádja a Gergényit. A Pintér rendteremtő hajlamait - amelyek éppolyan felszínesek voltak, mint a Gergényié, hiszen ismerjük a Pintért, tudjuk miket művelt eközben - nem a nyalás és az önreklám indukálta, hanem ilyen volt. És a média azért nem számolt be erről, azért nem adott semmiféle beszámolót, mert a média káderei és kapcsolatai, az érdekkapcsolatai ellenérdekeltek voltak. Azért, mert a Pintér ellensége volt a Tasnádinak, ellenérdekelt volt a legtöbb színésszel, a legtöbb sportolóval, és pecsenyéjét a szlovák titkosszolgálattal és az orosz maffia Szemjon Mogiljevics vonalával sütögette, nem a hazai bűnügyi lobbikkal közösen, és nem a hazai bűnügyi érdekekkel mély egyetértésben. Mert ez az, ami számít, nem azért kap a Tasnádi sem védelmet a médiától, mert becsületes, mert a szent, nem is azért, mert koncepciós per zajlott ellene, hanem azért, mert rengeteg színésszel és sportolóval állt üzleti kapcsolatban, rengeteg neves színésznek és közéleti személyiségnek a pénzét forgatta, amelyeket uzsorakamatra adott ki és hajtott be. Ez számít, nem a tehetség, nem az ártatlanság, amit a mátrix láttat, jöhet itt bűnöző, jöhet gyilkos és rendőrgyilkos, megkapja a támogatást, csak érdek fűződjön hozzá. A tisztesség pedig - jól sejttetted - egyáltalán nem számít. Ez az - és az emberélet -, aminek nincs jelentősége.
Kuzma Mihály, Dénes Gábor, Szobek János rendőrtisztek, akik ártatlanul haltak meg, a korrupt rendőrfőkapitányt, akit a média támogatott, meg a Pintér, kinevezték, és a halottak sírját meg, akik az utána való nyomozásba haltak bele, szépen benövi a gaz. Aztán amikor jön a következő rendteremtő rendőr, a Nép megint ujjong, na végre, itt a hőn áhított rendcsináló, a következő nagy megváltó, aki éppen egy - akár a Gál - szerteszét züllött, hatalmas botrány előtt álló rendőrséget hagy maga mögött, és ahol ennek a pokoli és embertelen pusztításnak a legvétlenebb áldozata, azaz én iszom meg a legjobban a levét. Azért, mert küzdöttem, hogy ez az ember törvényes vizsgálatot indítson, azért, mert ez az ember éppen úgy nem akart törvényt, ahogyan elődje, a Gál László sem, azért, mert a korrupció és a bűnpártolás mindennél fontosabb, és az ártatlan áldozatok éppen úgy nem számítanak, ahogyan nem számítottak sem a Kuzmánál, sem a Dénesnél, sem senkinél, aki belehalt a politikai, rendőrvezetők által támogatott bűnözésbe az elmúlt 13 évben. Csak egy számít: ez pedig az érdek. Nincs efelett sem Isten, sem ember.
De majd most jön a Gergényi, és megmutatja, amit két és fél éve szenvedek, és amibe eddig belehalt két ismerősöm: a Pásthy Szabolcs és a Radics Sándor Zsolt. Mindenki tudott erről, mindenki tudott ezekről az ügyekről, mert már 2001-ben nyilvánosságra hoztam az Interneten. A Gergényit pedig most, a botrány kirobbanása előtt nevezték ki. Régi koreográfia ez, pont olyan, mint amilyet az SZDSZ olajügyeinél, pont olyan, mint amilyet a Gál László Békés megyei rendőrfőkapitány kinevezésénél láthattunk: az áldozatok egy része már halott, a másik része még életben van. Az ügy még gyakorlatilag ki sem robbant, de a felelősöket már kinevezték.
Mindenki tudott róla, kedves Jones. Azaz az ítélet előre megszületett. Mint mindig.
És ha nem csak fényes gombok kellenek, de bizonyítékok is arról, ki is ez az ember, nyugodtan találkozhatsz velem, át is másolhatsz bizonyítékokat, amit akarsz.
Mielőtt terítek, azon leszek, hogy a többi bizonyítékot is megszerezzem, amelyeket hónapokkal korábban másutt helyeztem biztonságba, mert akkor a helyzet olyan volt, és amelyek most várnak arra, hogy beszerezzem őket. De addig is - Neked, és mindenkinek, akit a törvény és az Alkotmány vezérel, nem a korrupció és a bandokráciák bűnözői és káderei - állok rendelkezésére.
Ismerem ezt a mentalitást.
Nálunk a félhülye, az adott területhez túrót sem értő vezetők szoktak az "alaki" dolgokkal foglalkozni, mert ugye a nadrág gyűröttségét azt mindenki meg tudja állapítani, de hogy a nyilvántartás oké-e, azt már jóval kevesebben.
És a profin megírt jelentéseken sem az aláíró neve előtt szoktunk a távolból kalapot emelni, hanem az "ügyintéző" mögöttin.
Ennyit a főnöki állatfajról.
De!
Ami engem megakasztott, az az a fejtegetésed, hogy azoknak a bizonyos külsőségeknek nincs haszna.
Dehogy nincs!
Sőt, több van, mint azoknak a bizonyos nagy lebuktatásoknak.
Ugyanis az átlagember közbiztonságérzetét igen kevéssé befolyásolja a szervezett bűnözés szövevénye. A fradicsürhe (őket mutatja a tévé), a zsebesek (velük "találkozik" leginkább az ember), a piti bűnözők, stbstb... szóval az a bizonyos propaganda. És a rendőr társadalmi megítélését sem az befolyásolja döntően, hogy mennyire karikás a szeme a rengeteg túlórától, hanem az, hogy adott esetben visszaköszön-e a diszpécser a hívónak, vagy teszem azt a rendőrhöz érdemes-e odamenni az utcán némi felvilágosítást kérni erről-arról, nem fog elküldeni a náthásba keresetlen szavakkal.
ha nehezen megy a szövegértés, talán a képek segítenek. Ez itt Gergényi Kecskemétének alvilági térképe. A képre kattintva elolvashatod az összefoglalókat is, amit a képpel kapcsolatban írtam.
Nem zsigerből készült.
Gyorsan be is fejezem:
türelem, legalább több éves türelem és alaposság, mert zsigerből ez a műfaj nem megy.
Ezt a hangfelvételt pedig egy tanúval való beszélgetésem során készítettem, aki a Gergényi szintén becsületes barátjáról, a Pintér Sándorról nyilatkozott. A hozzá tartozó összefoglalót pedig Pintér, Clodo és a többiek... címmel olvashatod.
Kicsit bonyolultabb, mint az egyenruha gomgjának fényezése, de azért meg lehet vele próbálkozni. Érdemes, Zsigeri erőlködni egy kicsit, hogy úgy mondjam, átütőbb anyagok ezek, mint a "Rendőrautó morzsa nélkül", "Kedvencem, az Andrássy úti kereszteződés", meg a "Hídnál állok naphosszat" kezdetű "szakmai" programnyilatkozatok.
Majd ha újabb érvekkel állsz elő a Gergényi "jó fejét" illetően, talán sutba dobom a fél évtizedes tapasztalataimat is, mind egy szálig. Csak arra kérlek, előbb összegezd a mondandódat, ahogy én teszem. Tudod, ebben a szakmában a szétszórtság megengedhetetlen, az alaposság pedig nélkülözhetetlen.
És nem az Andrássy úti kereszteződést illetően.
Üdvözöl Molnár Ferenc Árpád, aki nem a Gergényi, hanem az Alkotmány legfőbb híve.
Egy apróság: valakinek feltűnt, hogy pl. az Északi összekötőn található kerékpárúton kissé elszaporodtak a motorosok. Hogy-hogynem, az új főkap. színrelépésével szinte egyidőben megjelent néhány rendőr arrafelé (állítólag, sajnos rég jártam ott) és bizony szépen sorban szedegették ki a tilosban motorozókat.
Ez már eleve egy jópont. Mióta viszonylag rendszeresen előfordulok arra, még nem láttam ilyet.
A Gergényi - úgy fest - nagyobb reklámot kap, mint elődjei közül bárki valaha. Figyeljétek meg, amikor az ügyem robban, és letartóztatnak, mág a jelenleginél is nagyobb médiarajongás fogja körül venni.
De lássuk csak a mai napját. A tv2 személyesen interjúvolta meg, mert ezen a napon is Gergényi volt a legfontosabb rendőrkapitány az ország pár száz, vagy pár ezer rendőrkapitánya közül, mint azóta minden nap, hogy kinevezték. Képzeljétek el, milyen fontos lesz, miután az a rendőrség, amelyet éveken át vezetett, amelynek éveken át az informátora voltam, és amelyik éveken keresztül nem volt hajlandó arra sem, hogy a feljelentési kísérleteimnek helyt adjon, majd kijön a lakásomra és őrizetbe vesz. Akkor milyen fontos lesz hirtelen, és micsoda támogatás fogja körül venni mindenki részéről, aki ebbe az ügybe belefolyt. A tv2 és az RTL Klub riporterei, politikai hírműsorszerkesztői, a Magyar Televízió hírosztálya, akiket 2001 óta számos alkalommal kerestem fel telefonon és levelekben, mind egy emberként fogják megtámogatni a hazug teóriákat saját ártatlanságukról, és á dehogy is bűnpártolásukról, amelyeket éveken át folytattak. Felteszem, hogy Gergényi sem tudott arról, hogy a saját szervezett bűnözés elleni osztályának bűntetteit 2001 óta publikálom az Interneten, mert neki sem szólt senki, ahogy a médiának sem. Csakis ez lehet az oka annak, hogy saját rendőrének, a Trónai Józsefnek a nevét olvasva sem ismert rá saját nyomozójára.
Fontos embernek sok fontos munkája van. Gergényi bejelentette, mosolyogva számolt be arról, hogy mindenkinek nagyon köszön mindent, ő reggel 6 óta kint van az utcán, kint volt estig, mert - ezt nem tette hozzá - nyilván egyetlen rendőr sem akad Budapesten, aki átvállalná nehéz sorsát, amelyet ezúttal is kénytelen volt a televíziós kamerák kereszttüzében tölteni egy álló napon keresztül, és nem akad egyetlen embere sem, aki felügyelni tudna egy tüntetést. Azt hiszem, nyugodtan kijelenthetem, hogy amíg Gergényi Péter a mai teljes napját is - na ezúttal nem az Andrássy útra vezényelt közlekedési rendőrök ellenőrzésével, hanem - a másik pr-ral töltötte, ezúttal az Erzsébet-hídnál állva, addig vele szemben én voltam az, aki - ráadásul a saját költségén, mint mindig - a szervezett bűnözéssel foglalkoztam, a begyűjtött információk elemezésével, összerendezésével, ami egy rendőrkapitány fő feladata lenne egy ún. "jogállam"-ban. Persze felvethetnénk, hogy hiszen ezt eddig is megtehette volna, és akkor nem most robbanna ez az ügy, hanem már két és fél évvel ezelőtt robbanhatott volna, hiszen annál több jelet és információt, amellyel én láttam el Gergényi Péter főkoordinátort az elmúlt évek folyamán gyakorlatilag egyhuzamban, senki ember fia nem biztosított az elmúlt 15 évben egészen biztosan egyetlen fia bűnügyben sem. Tulajdonképpen - mondhatnám - én voltam az ideális "elkövető", hiszen a világon mindent nyilvánosságra hoztam az Interneten már 2001-ben, a világon minden információt, ami szülséges, két levelet postáztam a miniszterelnök számára, és a lehető legnagyobb alapossággal telefonáltam körbe a médiát, a Magyar Televíziót, a tv2-t, az RTL Klubot, valaki mozduljon már meg végre ebben az ügyben, hallgasson már ki végre valaki. Gergényi Péter még csak arra sem foghatja a feltűnő menekülést, amit az elmúlt 2 és fél évben tanúsított, hogy nem ért rá odafigyelni a kereszteződésekben uralkodó szörnyűséges állapotok miatt, ugyanis eddig olyan csend vette körül a helyi, kecskeméti médiában is, mintha megkukult volna. Most meg, hogy lakhelyemről, Kecskemétről kinevezésre került, mint egykor Gál László Békéscsabáról, minden áldott nap, minden csatornán jelenése van, hosszasan és kiadósan, és a rendőrautók tisztaságáról, a kereszteződések zavartalan forgalmának biztosításáról biztosít valamennyiünket, miközben a koordinációs munka helyett hol az utakon autózik, ellenőrizve a közlekedési rendőrök fényes gombjait, hol azt, trécselnek-e vagy körbeforgatják szemeiket némán a közutakon, hátha arra jár egy zsebtolvaj, azaz a közlekedési rendőrök vezetői helyett a beosztottak feladatát végzi, mert ennek van jó marketingje, így aztán megesik, hogy az Erzsébet hídnál álldogál egész nap. Hallatlan áldozat ez, kamerák által körülvéve nap mint nap, miközben én éveken keresztül hajkurásztam őt is, mozduljon meg végre a saját korrupciós botrányában, amely hamarosan országos méretű botrány lesz, és miközben az utolsó filléremet is - vele gyökeres és abszolút ellentétben - a szervezett bűnözés elleni harcra és küzdelemre fordítottam, addig akárhányszor, ahányszor csak életjelet adott magáról, hát nagyon érdekesen tette ezt.
Sok sikert kívánunk neki a továbbakban is új munkakörében, az ország legkedveltebb közlekedési rendőre funkciójában, mert bár sokat hallottam róla az elmúlt 5 évben, nagyon, nagyon sokat, nyugodtan kijelenthetem, megismertem, mint a rossz pénzt, ennek ellenére meglepően titkolt, új oldaláról, ráadásul a baloldaláról mutatkozott meg, amely ugyancsak vadonatúj jelenség, ha az elmúlt 4 évét tekintjük, nem beszélve arról, hogy kiderült számunkra, amivel eddig azért nem foglalkozott, mert nem volt rá marketing, hogy a közlekedés mindennél jobban érdekli. Hiába, az embernek tudnia kell kormányonként világnézetet váltani, ahogy tudnia kell, hogy a csendes bújkálást mikor kell országos szinten is mondhatni példátlanul zajos, a leghangosabb fővárosi rendőrkapitány közlekedési rendőr image-ére váltani.
S hogy a színvonal milyen, mennyire igazam volt, amikor azt mondtam, a média minden szart meg tud etetni az emberekkel: a televíziós csatornák egytől egyig úgy tesznek, mintha egy - ráadásul - fővárosi(!) rendőrkapitánynak ez lenne a legfontosabb dolga.
Igen, Usp, a média csakis "felelősség"-énél fogva nem figyelmeztet arra az egyszerű tényre, amit minden rendőr tud az országban, hogy egy rendőrkapitánynak a háttérben folytatott koordinációs és szervező munka a feladata, nem az Andrássy úti közlekedés, meg őrt állás a hídnál naphosszat, mert erre vannak képzett szalemberek, akikkel csak az irányelveket kell közölni, a szervező munka az övék, hanem a szervezett bűnözés elleni küzdelem és az ennél összemérhetetlenül egyszerűbb, szakavatottságot messzemenően kevéssé igénylő közlekedési rend biztosítása, amelyet aztán - hadd ismételjem - végképp az embereivel kell végrehajtatnia. Nem úgy, hogy egy másfélmilliós nagyvárosban kimegyek az Andréássy útra rendőröket nézni, mert ez portásszintű feladat, és tényleg a birkaszellemre alapozva lehet azt beadni, hogy egy milliós város rendőrfőkapitánya azzal tudja a legjobban viztosítani a rendet egy fővárosban, ha a teljes és átfogó koordinációs és szervező munka helyett hol az Andrássy útra jár ellenőrizni a sok ezer kereszteződés közül, hol az egyik hídnál parkol egész álló nap. Csakis a "felelősség" miatt teszi ezt a média, nem is azért, mert nyakig sáros. Ez pusztán "szakmai" szolidaritás, nem is más, kizárólag "szakmai" alapokon megy minden. A Gergényi meg jobbra pislog, látványosan rángatva a szemét, mint aki epilepsziás (lássd a tv2 ma esti Jó estét Magyarország című adását), miközben azt mondogatja, nyomatékkal, hogy ennek határt kell szabni, ennek határt kell szabni.
Nem tudom, mire gondolt, de hogy a korrupcióra biztosan nem, ezt a tapasztalatok birtokában, amelyekben személyesen voltam tanítványa az elmúlt fél évtizedben, továbbá jelen nyilatkozatatinak és tetteinek birtokában biztonsággal megállapíthatom.
és miután minden nap lesz akasztás a beszari buta és bulvársajtón nevelkedett állampolgárok legnagyobb megelégedésére akkor tényleg elmondhatjuk megérkeztünk Európába.
A Skandináv viszonyokat ismerve elmondhatom,hogy az emberek majdnem kizárolag azért tartanak fegyvert mert szeretnek vadászni. Az országok elég nagyok.kevesen lakják,hatalmas erdök,lápok és rétek vannak,nem ritkán magánkézen. A gengszterek fegyverei ebben a számban biztosan nincsenek benne. Nekem is van két golyos és egy sörétes fegyverem,de kizárolag vadászni szoktam velük. Ez szerintem belefér az EU ba.
ÚGY ÉRZEM, NEM LEHET ELDÖNTENI, HOGY EZ SZAKMAI VAGY POLITIKAI DÖNTÉS VOLT, ILL. HOGY EZ JÓ LESZ - NEKÜNK, FŐVÁROSIAKNAK. Mindenesetreén beszéltem néhány rendőrrel, akik szerint jó szakember..
Nem kellejne elvinni a topicot a fegyvertartás témájára, hiszen ezt a csontot nagyon sok helyen "rágtuk" már.
Inkább nézzük miről beszél Gergényi az első kvázi állománygyűlésen. Tételesen nem idézném, ezt korábban megtettétek. Csak arra hívnám fel a figyelmet, hogy a lényeg az, hogy olyan "eretnekségeket" kíván bevezetni mint:
- be kell járni dolgozni, pontosean,
- akkor lehet haza menni amikor erre a vezetők "lelépést" adnak,
- a vezetőknek -tisztelet a kivételnek- nem imitálni kell a munkát, hanem konkrét feladat meghatározásokkal, számonkéréssel tartalmasan végezni,
- a közlekedési rendőr ne csak birságoljon, hanem irányítson forgalmat, tegyen valamit a közúti garázdákkal szemben, egyáltalán végre sikerüljön megtalálni az egyenruhás rendőrség hasznos, valóban az állampolgárokat támogató, segítő feladatait,
- a nyomozó nyomomzzon, és ne mindig azt kisérelje el megmagyarázni, hogy mit miért nem lehet megcsinálni.
Megjegyzem ebben semmi ujdonság nincs ez valaha így volt a rendőrségen, csak már a legöregebbek sem emlékeznek rá, vagy csak itt-ott.
A szervezett bűnözéssel kapcsolatosan pedig csak annyit, hogy ez a terület, az itt teendő intézkedések aztán végképp nem kampány feladatok. A területtel való foglalkozás, ennek jogi, törvényi háttere, lehetőségei, konsepciója esetleges eredményei megérnének egy külön -de lehetőség szerint érzelem mentes- vitát.
A szervezett bűnözés látványos nyilvánosság előtti megfenyegetését pedig hagyjuk. Ezt a korábbi belügyminiszter úr megtette, állitolag ki is üldözte az országból. Ennek értékelését mindenkire rábizom.
Ne köpködjük a portékát amig itt nem láttuk. Némi laufot Gergényi is megérdemel.
a fegyvertartás szigorítása nem segít semmit. Az alvilág - én maffiaügyekkel foglalkozom, ilyen ügyekben nyomozom évek óta - nem legálisan tartott és vásárolt fegyverekkel követ el bűncselekményeket. Ha megtennék, villámgyorsan lebuknának. Fegyvert úgy kell vásárolni - Magyarországon az ukránoktól a legkönnyebb, szinte biztos, hogy fedésben maradsz -, hogy azt nem legálisan teszed, nem hívod fel magadra a figyelmet, nem jársz a rendőrségre, hanem megveszed a piacon. Az olyanok, mint a Móriak, véletlenül sem vásárolnának úgy fegyvert, hogy aztán azzal, amit a rendőrségtől kérvényeztek, elinduljanak lövöldözni. Csak aki meghibbant, az tesz ilyet, annak meg semmi köze a bűnözéshez.
A fegyverviselés engedélyeztetése eddig is rendkívül bonyolult, körülményes, hosszadalmas procedúra volt. Én nem támogatom és nem ellenzem a fegyverviselést, mert nem érdekel a dolog, és azért nem érdekel, mert tudom, hogy a bűnözés alakulására gyakorlatilag nincsen semmilyen hatással.
A bűnözőknek nem szokás fegyverre engedélyt kiadni, ha pedig mégis kapnak, az kizárólag politikai utasításra történhet. Ebbe egy rendőrkapitánynak nem sok beleszólása van. Nálunk - ami a legfigyelemre méltóbb eset valamennyi között - az orosz maffia akkori legnagyobb hazai vezetőjének, a Szemjon Mogiljevicsnek a testőrei kaptak Uzi-kra engedélyt. A védelmi cég tulajdonosa az a Rózsa Olivér volt, aki Izraelből települt át Magyarországra. Rózsa Izraelben is "állami kézben", állami felügyeletben tevékenykedett, mivel fegyverszakértő volt. Na, ennyit az összefonódásokról. Ilyen kérdésekben politikusok döntenek, nem a Gergényi, mert ő csak egy végrehajtó. Bármilyen zajos is, csak egy végrehajtó.
és ezekkel a hivatalosan tartott fegyverekkel mennyi bűncselekményt követnek el? és miért jó védtelennek lenni? egyébként bocs mindenkitől, ez itt off, vannak fegyveres topikok, ha akarod menjünk át oda.
Szerinted a legdurvább maffiózók miért rendelkeznek engedélyes fegyverrel? Mert alapos indokuk volt a kérelemre, és a rendkívüli vagy milyen elbírálásra. A hivatkozás valószínűleg az volt, hogy veszélyes hivatást űznek, mert üzletemberek és rendszeresen nagy összegű készpénz hordanak maguknál. A legrégibb és legjobban ismert rükk, amivel nem lehet mit tenni. Ettől persze még van nekik fegyverük.
és azon országokban amelyek már most az eu tagjai ott miért lehet és miért védhetem meg a saját életemet és a tulajdonomat? Amihez itthon nincs jogom, csak ha a rám támadóval vagy betörővel előbb egyeztetek ? Móron tudtommal nem legális fegyverekkel okoztak halált... a legális fegyvertartás ellehetetlenítése nem oldja meg az igazi fegyverproblémát, az illegális fegyverek problémáját. Gondolkozz.
"Gergényi nyilatkozata felveti a hivatali visszaeles alapos gyanujat, mind
felbujtoi , mind elkovetoi minosegben
De tekintettel a parancsadasi jogara esetleg valami katonai boncselekmeny is lehet a dologbol."
Erre egy gyakorló állampolgár gyors véleménye:
" Elmehetnek a gyakorló jogászok a náthásba! Mégis mit akarnak? Minden rohadék bűnöző tarthasson fegyvert engedéllyel vagy anélkül? Aztán majd akkor is ekkora lesz a gyakorló jogászok arca, ha legközelebb az ő feleségük, gyerekük megy a móri takarékba pénzt felvenni, amikor a fegyverrel rendelkező mocsok állat szétlövi a bankot? Akkor mi lesz a hivatali visszaéléssel? Mekkorára nyitott pofával fogja követelni a gyakorló jogász a fegyvertartás szigorú szabályozását? Milyen magasról fogja leszarni a gyakorló jogász a bűnözők alkotmányos jogait?"
Ha pénteken (4-én) az Erzsébet -hidi megemlékezésen kellő brutalitással szétvereti a természetesen törvényellenesen tüntetőket -akik mentőautókat nem engednének át-, akkor ő jó főkapitány lesz, aki rendet teremt.
A fehérgalléros-, drogos-, maffiába tömörülő bűnözők meg dörzsölhetik a kezüket, jó darabig nem lesz bántódásuk.
