Nem tudom létezel-e másik nicken, de 70 hozzászólással és 300000-en felüli sorszámmal nem lehet túl nagy kötődésed az Indexhez. Én ide írkálok amióta csak létezik. Így aztán zavar, ha egyre több a bunkó a fórumban és az is, hogy a szőrkesztyűség színvonala rekormélységbe tudott zuhanni. Sok olyan arc van itt, akikkel már jóval több a kapcsolatom, mint, hogy eelküldöm az anyjukba. :-) Kivárom - de nem ölbetett kézzel -, hogy a szemét eltűnik az Indexről és ismét felfelé ível a pályája.
szerintem tulspirazzatok a dolgot.
en nem akarok itt ellenreklamot csinalni az indexnek de ha ennyire nem szeretitek miert olvassatok?
en tudok legalam 5 ujsagot fejbol amit ki nem allhatok...megse irok nekik hetente hogy milyen hulyek (pedig azok) hanem egyszeruen nem veszem meg oket:)
a "teritsuk jo utra az indexet" kommandos akcio kozben jusson eszetekbe az a csomo ember aki olyannak szereti amilyen.
Természetesen ez is válasz nélkül maradt:
"Subj: Knézy cikk
Date: 6/29/03 8:42:10 AM Central Daylight Time
From: DenesD
To: up@mail.index.hu
CC: gzappe@mail.index.hu, bodoky@mail.index.hu, gkardos@mail.index.hu
Tisztelt Föszerkesztó Úr!
Ön aki felelös az Index tartalmáért, napok óta hallgatásba burkolódzik a - gyalázatos - "Knézy temetés" cikkel kapcsolatban.
Még véletlenül se gondolja, hogy némaságával elódázhatja az önre háruló felelöséget. Söt "büntásá" válik.
Hogyan is jelenhetett meg egy ilyen borzalmas írás?
Két lehetöség van, az egyik, hogy ön és felelös társai nem teljesítik munkaköri kötelességüket, a másik, hogy a cikk hangvételével egyet értenek. Nem tudni melyik a rosszabb.
Az már csak egy másodlagos faktor, hogy nem törödnek az olvasók véleményével, jóizlésével.
Most még jóvá lehetne tenni.
Milyen érdekes, hogy a fejbelőtt postás az origón pl a Bűnügyek rovatban szerepel, de a hasba lőtt fiú is az Itthonba került. Úgy látom nincs is bulvár rovat.
Mily meglepő, pont tegnap írtam a bulvár rovatról (összedőlt ház, fejbelőtt postás, kisgyerekre dőlt nemtudommi) a főszerkesztőnek és helyetteseinek. Nem várok én választ, csak gondolkodjanak el rajta. Nem teszik. Nagyon érik a portál váltás. Nem tudom mit képzelnek magukról. Ha a gyerekük hal meg, majd azt is a bulvárban szeetném látni. Írj te is egy mail-t, minél több levél, annál több esély a változásra
Kedves János! (Megenged, hogy így szólítsalak, annak ellenére, hogy "feljelentettelek" itt-ott?)
Szeretnék visszatérni a topicnyitó kérdéshez. A cikk olyan amilyen. Nem olvastam egyéb írásaidat. Nem tudom megítélni dolgozataid alapján, hogy olvasói szemmel milyen újságíró vagy. De nem is ez a fontos, hanem a jelenség. S ezért tényleg függetleníteni kellene ezt a kérdést Knézy Jenô személyétôl.
Igaz, nem alkotói oldalon tevékenykedem, de a sajtóból élek én is. Egyszerű olvasóként is, "gyártóként" is elképesztô dolgokkal találkozom nap mint nap. Miért van ez így? És ki a hibás ebben?
A három T idejében ( a fiatalok kedvéért: tiltott, tűrt, támogatott) minden leírt szót alaposan meg kellett fontolni. Ma gyakorlatilag mindent szabad. Tiltva csak néhány szélsôséges megnyilvánulás van. Ez így önmagában jó.
De miért van az, hogy még a közszolgálatinak mondott hiradó egyik (?) műsorvezetôje is bulvárosra veszi a stílust? Hogyan engedheti meg magának egy hírműsorban véleményt mondjon? Hol szóban, hol csak gesztusokkal. (Na most meg a hiradót mószerolom Nálad.)
Miért van az, hogy a lapok többsége szenzációhajhász. Ha nincs, akkor maga gyárt szenzációt.
Pár évvel ezelôtt a Keresztúr busz balesetében megsérültek a szüleim is. Az egyik kereskedelmi tévé hiradósai hihetetlen gyorsan ott voltak. Olyan erôszakosan kérdezôsködtek, hogy a mentôknek rendôri segítséget kellett kérniük, hogy dolgozni tudjanak. Ha ez egyedüli eset akkor azt mondom: hát ilyen is van. Érintett vagyok a dologban, ezért jobban felháborít, mint kellene. De sajnos ez az általános!
A német busz balesetérôl szóló híradás itt a "Bulvár" rovatban, az elôbbi tévé honlapján a "Színes" rovatban jelent meg.
Naponta találkozom olyan grafikai megoldásokkal is, ami megtévesztô. Betű szerint nem hazudik, de mégis valótlant sugal.
Egy példa. hetilap címoldalán Csurka István portréja. A képbe beforgatva hatalmas betűkkel ez olvasható: "Megbomlott", alatta sokkal kisebb betűkkel: "a tagság".
Állítólag mi olvasók igényeljük ezt. Legyen a címlapon egy bögyös csaj, belül jó szaftos pletykák. Csurogjon a vér, recsegjenek a csontok. A hamvedret meg ejtsék el a munkások.
Mint újságírót kérdezem: Ön szerint helyes ez? Valóban ez lenne a közizlés? Csak így lehet eladni ma valamit?
> Nem önmagam miatt kérdem: fôszerkesztôje nem szokott válaszolni a levelekre?
Természetesen nem látom a levelezését, de azt gondolom, hogy sok olvasói levélre válaszolhat - legalábbis erre következtetek abból, hogy időnként továbbit egy-egy hozzá érkezett levelet a témában illetékesebbnek. Nyilván még így is csak a levelek kisebb részére jut ideje: ha abból indulok ki, hogy hány olvasói levelet kapok, akkor ő szerintem simán több mint napi 24 órában írhatná a válaszait.
[kicsit később válaszolok a cikkel kapcsolatos további hozzászólásaikra is]
Tisztelt Somlai úr! (Vagy az Ön stílusában: Tisztelt Felháborító!)
Igazán boldog vagyok, hogy ha csak egy röpke mosoly erejéig, de örömet tudtam okozni Önnek. Valóban nem a hiradónak, sookal inkább az újságíró szövetség etikai bizottságának kellett volna írnom. Na most már mindegy.
Azért valamennyire megnyugtató számora, hogy az 55-ben vázolt elképzelésem némileg összecseng az itt leírtakkal.
Egyetértek azzal az elôttem szólóval, aki azt írta, hogy a szokványos tudósítás mellett, mintegy háttéranyagként lett volna helye az Ön írásának. Még egy kis átfésülés nem ártott volna neki, s a címhez (alá, fölé, mellé) odatettem volna egy műfaji megjelölést is (glossza?).
Nem önmagam miatt kérdem: fôszerkesztôje nem szokott válaszolni a levelekre?
Legalább nyilvános megkövetés lenne ilyenkor a módi. És nem agyonhallgatás. Nem itt, hanem ott ahol kiadták a cikket. Ugyan olyan terjedelemben. Ez lenne az etikus.
Dehát ezt még meg kellene tanulni.
Ezt hívják szakmai alázatnak.
Nálunk.
" a temetésnek nyilván van köze Knézyhez, neki azonban már értelemszerűen semmi köze saját temetéséhez."
Nos, ez bizony egyrészt egy újabb gyalázatos mondat.
Másrészt, még bár igaznak sem igaz, hiszen Knézy Jenőnek, a hátrahagyott családján, a szerettein, tisztelőin keresztül igencsak nagy "köze" van/volt
a saját temetéséhez...
Végül pedig, nem egy temetési tudósitás kellene (újabb)alkalmat adjon, hogy valaki elöadja saját
" hogy én milyen cinikusan humoros tudok lenni, ugye vazze?"címü magánszámát.
Ez a produkció bizony "rokona" volt az elhíresült, hasonló alomból származó "tetemcafatnak".
Igaz, ha úgy vesszük, ahhoz meg Szent Istvánnak nem volt "értelemszerüen semmi köze"...
Pont annyi tiszteletet, megértést várj el másoktól, amennyit Te adsz. Ha ennek szellemében végig gondolod az írásod, akkor van miért szégyelni magad. Nem hiszem, hogy az újságíró iskolában erre tanítottak volna.
Jobb lett volna, ha mégsem szólalsz meg. Eszmefuttatásod nem, hogy logikailag sántít, de a halottba, csaldjába s barátaiba még egyszer bele csíp. Ehhez mint újságírónak egyszerüen és etikailag nincs jogod.
A dolgod a tudósítás lett volna, a tények közlése. Szrazon 3s az alkalomhoz illöen. (ha tudod, hogy milyen az.)E helyett szubjektíven összepacsmagoltad a "cikkedet". Jó "bulit", jó "balhét" csináltál belöle.
Kimaradt a részvét, a tisztelet.
Nagyokosan elhülyülted a dolgot. Untad.
S ez - szerintem - tilos.
Idekinnt ilyenkor a fö(felelös)szerkesztö IS csomagol.
Period.
Most őszintén: Ha meghal egy közeli, szeretett hozzátartozód, akkor a temetésen nem leszarod, hogy a családon, ismerősökön kívül ki jött még el, az mit csinál, tudja-e az imát vagy sem, stb.
És utána sem vagy ugyanezekre kiváncsi. Én nem vagyok megsértődve, főleg nem a családtagok helyett. Engem csak mélységesen megdöbbentett, hogy "újságíró" ilyen rettenetet adhat ki a kezéből, és az még meg is jelenik. Szánalmas, főleg a magyarázkodásával együtt.
"szoval en nem vagom ezt az objektivitas dolgot."
Miért ne lehetne objektíven egy temetésről? Nem kell könnyek között zokogó sorokat írni, viszont NEM SZABAD cinikus módon sem, bárki is volt ott a tömegben. Lehet, hogy eltemették, ott voltak, szép volt. Képes beszámoló. Bár nem szeretem a temetéseken fényképezést, bárkiről legyen is szó.
"namarmost azt irni hogy qrva jo fejek voltak ha egyszer valaki azt gondolja hogy nem is az meg hazugsag."
Nem kell semmi ilyesmit írni. Egy temetésről röviden kell beszámolni, kerülni kell mindenféle cizellázást. Azt lehet az illető halálakor.
Lehetett volna két cikk
Első a főoldalon, ami tényként közölte volna a temetést, esetleg idézve pár sort néhány megemlékezés szövegéből (kommentár nélkül)
és néhány normális fotó
(Ami nem valamelyik emberke pólójáról készül, stb)
S aztán lehetett volna a bulvár részben egy másik cikk, ami mondjuk az újságíró által észrevett , neki nem tetsző dolgokról szól, s aminek a címe is utal erre.
nem akarom en mar megint itt vedeni ezt a Somlai gyereket, de mivel valszeg ugy se valaszol megint egy hetig, gondoltam kicsit kepviselem itt "a ne kovezzuk meg Somlai Janos" tabort (nem tul nepes).
szoval en nem vagom ezt az objektivitas dolgot.
egy temetesrol objektivan szerintem annyit lehet irni hogy "a halottat eltemettek". innentol minden szubjektiv. ha azt irod szep volt a beszed az is ha azt irod hogy gyenge volt az is.
kulonben meg legyen az mti objektiv neki az a dolga...az index meg ne legyen mti me senki nem fogja elolvasni. (szvsz azok se akik itt anyaznak).
es ne tessek ma allandoan a melyen tisztelt halott es a szintugy tisztelt hozza tartozok neveben megsertve lenni.
teccett veluk beszelni? lehet hogy nem bantja am oket ez az iras. lehet hogy ok is ugyanugy taszitonak talaltak egyesek viselkedeset, mint a vitatott cikk szerzoje. lehet. nem biztos. en nem nyilatkozom a nevukben.
ahol sok kozeleti szemelyiseg megjelenik az egy tarsadalmi esemeny...a kozvelemeny szeret ertesulve lenni a kozeleti szemelyisegek dolgairol, tehat valamit illik irni roluk,
namarmost azt irni hogy qrva jo fejek voltak ha egyszer valaki azt gondolja hogy nem is az meg hazugsag.
utoljara pedig ellentetben hcvel en hatarozottan NEM javaslom Somlai Janosnak hogy barmifele ugyfelszolgalathoz szegodjon. ott ugyanis eleg ciki ha a tisztelt ugyfelnek ennyit kell varnia a valaszra.
Sajnos fel kell homályosítsalak, hogy a temetésen az a főszereplő a végén már nem tud meghajolni. Úgy szokták mondani, hogy utolsó útjára kisérik. Innentől a többi fejtegetésed felesleges szócséplés, hiszen azt az objektív tényt sem helyesen itélted meg, amiről objektív tudósítást várnak az olvasók. Ha nem tudtad volna az újságíróknak (akinek hiszed magad) ez a fő kötelességük. A szubjektív véleményeket benyomásokat a glosszákban és más hasonló kis szösszenetekben szoktak leírni. Ezt természetesen nem headline-ban, hanem külön helyen, más betűtipussal hozzák le. Ebben viszont azok hibáztak, akik nem így közölték a művedet.
Viszont hiába vannak sokan és közismert személyek egy ilyen eseményen, ez akkor is egy temetés, és nem egy társasági rendezvény. Ez alól talán az olyan műbalhét lehet kivételként sorolni, mint amilyen Zámbó Imre halála után volt.
Nem tudom miért gondolod, hogy Jenő temetése társadalmi esemény volt? Ezt a fogalmat szvsz úgy értelmezed, mint én a társasági rendezvényt, ami egy más kategória. Egy temetésen nem az a lényeg, hogy ki van ott és mit csinál - azt sem lenne illendő szenzációként tálalni, ha Csurka István esetleg Horn Gyula vállán zokogna -, hanem arról szól, akitől búcsúznak.
Válaszodra kicsit többet kellett várni, mint igérted, de látszik rajta, hogy jóval több gondot fordítottál rá, mint az eredeti cikkre. Ennek tükrében kénytelen vagyok szigorú krittikámat enyhiteni: ha sokat gyakorolsz, akkor egy ügyfélszolgálaton nagyon míves válaszleveleket tudsz majd összehozni az ügyfeleknek.
Hát, szerintem , ezt nem mindenki gondolja így a cikk olvasói közül...
Pláne akkor , mikor mindenki tudja, hogy a családtagjai is olvassák az Indexet, sőt, egyikük rendszeresen ír is a fórumba.
Továbbra is a problémám az, hogy alapvető rosszindulat látható a cikkben, amit a most leírt mentegetőzésben is csak erősödik
"A riporter, aki csak tátogja az imát"
Nos, ez az, aminek tényleg semmi köze Knézy Jenőhöz. Sőt, a temetéséhez sem nagyon.
Esetleg egy másik cikkben, másik alkalommal megemlíthető, amikor éppen le akarjuk járatni az illetőt, újságíró módra.
De amikor a temetés napja van, s arról szeretne egy cikket látni az egyszeri olvasó, mert esetleg nem tudott elmenni, pedig lehet, hogy szeretett volna, mert mondjuk sokat jelentett neki az elhunyt, akkor elképzelhető, hogy egy , a tragédiához méltó, komoly írást várna,
hasonlóan komoly fotókkal.
Miért kell mindenben a negatívat, a rosszindulatot, a gúnyt keresni?
Az is fárasztóvá válik ám idővel..
"Azt gondolom, hogy mindenekelőtt tisztázni kéne, miről szólt a cikk."
Hidd el, az index olvasói nagy általánosságban vannak már olyan tapasztaltak, hogy egy Eltemették Knézy Jenőt című irományról kitalálják, hogy az a temetésről szól.
"a temetésnek nyilván van köze Knézyhez, neki azonban már értelemszerűen semmi köze saját temetéséhez."
Hát persze, a családtagok meg jól le vannak szarva! Mit számít mostmár, hogy el van temetve!? Feltámasztani már úgysem tudják, akkor meg miért ne lehetne élcelődni a temetési szertatráson?
Gratulálok!
"Meggyőződésem, hogy ha zártkörű, egyszerű temetésről tudósíthattunk volna ... akkor jóval kevesebben olvassák el a cikket, éppen mert az olvasók jelentős része elsősorban a társadalmi eseményre volt kíváncsi."
Ezt most nem értem. Miért olvasták volna el kevesebben? Más lett volna a címe? Pl.: Knézy temetése visszafogottan (ne olvasd el)?
Honnan tudod, hogy akik megnyitoták a cikkedet, azok el is olvasták? Lehet, hogy gyomorforogva továbbléptek, vagy hosszasan anyáztak.
És különben is, mi az, hogy akkor kevesebben olvasták volna el. Mi ez, a Blikk? Etika nincs, csak az olvasottság számít? Bár mint írtam, nem tudhatod, hogy nem olvasták volna el többen és főleg nyugodtabban a cikket.
"éppen mert az olvasók jelentős része elsősorban a társadalmi eseményre volt kíváncsi"
És ugye e-mailekkel bombázták a szerit, hogy "ugyan szóljátok már le a temetést, nehogymá' unalmas legyen a sztori!"?
"A cikk legnagyobb hibájának utólag éppen azt tartom, hogy erre nem hívtam fel az olvasók figyelmét az írás elején."
???????
Ez nem az a téma, amit frappáns felvezetővel le lehet anyázni!
"hogy a sajtónak általában kötelessége kielégíteni az olvasók hírigényét, egyúttal alapvető funkciója az eseményekhez való kritikai hozzáállás"
Furcsa iskolában tanulhattál! Megneveznéd? Anettka médiaiskola?
Alapvető funkció az eseményekhez való objektív hozzáállás! És ez óriási különbség!!!!
"adott esetben ez a temetésről, mint társadalmi eseményről készített kritikai hangvételű írást jelentett."
Felsorolnád, hogy eddig hány újságíró közölt temetésről kritikát? Ez nem színházi előadás!
"A fentiekkel együtt sem gondolom természetesen, hogy a cikk tökéletes"
A "fentiek" szánalmasak, és a cikk nemhogy nem tökéletes, hanem inkább tökéletlen.
Bár ezt a szót különírva a fotókra is érvényes!:-) Meg persze az a sok félbevágott fej! Ezek szerint a szerkesztőségben a szem fölötti rész hiánya természetes? Mert akkor a gondolkodás hiánya máris megmagyarázódott.
"ezek kihagyásával az olvasók többsége inkább szegényebb, mintsem nyugodtabb lett volna, nagyobb körültekintéssel talán valóban jobb cikket írhattam volna."
Ez már tényeg szánalmas! Mitől lett volna szegényebb az olvasótábor, ha ehelyett a szakmai szemét helyett egy kidolgozott, szépen megírt cikket kap? Esetleg Te lettél volna szegényebb, mert több időt kellett volna áldoznod egy ugyanannyit fizető cikkre.
Javasolnám esetleg további merengést követően egy jobb mentegetőzés megírását!
(Elnézést, hogy csak most írok, szeretném precízen összefoglalni véleményemet, és erre tényleg csak most jutott időm).
A személyes anyázós vonalra most nem reagálnék, mert fárasztó (igaz, részben vicces is, Arvai feljelentése az MTV Híradónál például nagyon), és feltételezem, hogy titeket sem ez érdekel elsősorban. A kifogások tartalmi részére megpróbálok egy komplett választ adni, hiszen azok többé-kevésbé ugyanarról szólnak, röviden összefoglalva, hogy a cikk „megszégyenítette Knézy Jenő emlékét”, a vádat pedig a riport „hangvételére” alapozzátok.
Azt gondolom, hogy mindenekelőtt tisztázni kéne, miről szólt a cikk. A vádak alapján ugyanis nekem úgy tűnik, többen azt gondolják, hogy Knézy Jenőről. Holott valójában Knézy Jenő temetéséről. Márpedig a kettő nem csak, hogy nem ugyanaz, de nincs is kölcsönös összefüggés: a temetésnek nyilván van köze Knézyhez, neki azonban már értelemszerűen semmi köze saját temetéséhez. Így tehát (amellett, hogy a cikkben természetesen szigorúan nincsen semmilyen állítás, megjegyzés, utalás Knézyre), az eseményről készült beszámoló sem szól Knézyről, vagy Knézy emlékéről. Szól viszont a Knézyről tartott megemlékezésről.
Azt gondolom, hogy a temetés - szándékainktól függetlenül - társadalmi eseménnyé vált, és mint ilyen (részben) leválasztható arról a széleskörű megrendültségről és gyászról, amely Knézy halálát övezte. A cikket körülbelül húszezren olvasták a temetés másnapján, ami kifejezetten magas olvasottságnak számít (bár így is csak az Index minden ötödik olvasója kattintott rá). Meggyőződésem, hogy ha zártkörű, egyszerű temetésről tudósíthattunk volna (ami egyébként a család eredeti elképzelése is volt – de ez most tényleg mellékes), akkor jóval kevesebben olvassák el a cikket, éppen mert az olvasók jelentős része elsősorban a társadalmi eseményre volt kíváncsi.
„Részben” választható le Knézy temetése a közösség megrendüléséről – írtam feljebb, és ez a megszorítás ahogy rést nyit a „társadalmi esemény” értelmezésen, úgy további magyarázatot is igényel. Nyilvánvaló ugyanis, hogy a társadalmi eseményre vonatkozó jelentős érdeklődéssel párhuzamosan volt (van) jelen a nem kevésbé széleskörű (sőt: közösségi jellege miatt, mint „együttes élmény” felerősödő) gyász. Feltételezem, hogy sokan vannak, akik a társadalmi eseményről szóló beszámoló mellett saját megrendültségük visszatükröződését is igényelték, és a cikktől éppen a temetésnek - mint a személyes gyászmunka alapvető intézményének – közvetítését, a beszámoló olvasásán keresztül megrendültségük - legalábbis részleges - feldolgozását várták. Többen lehetnek azok is, akik az Indexet olvasva kizárólag ez utóbbi funkciót igényelték, és akiket a temetés (ismét hangsúlyoznám: szándékainktól függetlenül érvényes) társadalmi esemény jellege nem csak, hogy nem érdekli, hanem kifejezetten felháborít. Gondolom, hogy a cikkel szembeni vádak megfogalmazói is elsősorban közülük kerülnek ki.
Éppen az ő igényeik kielégítésére közöltünk a temetés napján kizárólag az elhangzott beszédekből összeállított cikket (http://index.hu/sport/knezytemetes/), illetve korábban (a temetési-riporttal szemben valóban Knézy Jenő emlékéről szóló) nekrológot (http://index.hu/sport/knezynekr/), majd összeállítást a sportriporter kollégáinak visszaemlékezéseiből (http://index.hu/sport/knezyemlek/ ). És éppen ezért választottuk írásainkban is ketté a temetés két funkcióját: nem az eseménnyel párhuzamosan, (kvázi élő adásban) készített első beszámolót egészítettük ki utóbb a társadalmi eseményről szerzett benyomásainkkal, hanem külön cikkben foglalkoztunk vele. A cikk legnagyobb hibájának utólag éppen azt tartom, hogy erre nem hívtam fel az olvasók figyelmét az írás elején.
Felteszem valamennyien egyetértünk abban, hogy a sajtónak általában kötelessége kielégíteni az olvasók hírigényét, egyúttal alapvető funkciója az eseményekhez való kritikai hozzáállás. Márpedig adott esetben ez a temetésről, mint társadalmi eseményről készített kritikai hangvételű írást jelentett. Nem gondolom ugyanakkor, hogy ez feltétlenül gyengítené a közösség intenzív érzelmi állapotának visszatükrözését, ez esetben az általános kegyeletet – bár valóban disszonáns lehet. Sporttal kapcsolatos példánál maradva: eufórikus cikkben énekelhetünk meg egy magyar olimpiai aranyérmet, visszatükrözve ezzel a közösség általános és felfokozott érzelmi állapotát, és ezt nem gyengíti, ha mondjuk az éremátadásról vagy a hazaérkező sportoló fogadtatásáról, mint eseményről közlünk kritikai hangvételű írást.
A fentiekkel együtt sem gondolom természetesen, hogy a cikk tökéletes (ezt egyébként még soha, egyetlen írásomról sem gondoltam – most, a számos tiltakozást is látva, főleg nem tehetem). Nyilván adhattam volna kevesebb okot a felháborodásra, megtehettem volna, hogy más alkalomra tartogatom mondjuk a Hegyi Ivánra vonatkozó megjegyzést, nem foglalkozom Rátgéberrel, Papp Endrével vagy Kónya Imrével. Bár továbbra is úgy látom, hogy ezek kihagyásával az olvasók többsége inkább szegényebb, mintsem nyugodtabb lett volna, nagyobb körültekintéssel talán valóban jobb cikket írhattam volna. Ez ügyben egyetlen vékony mentségem, hogy a temetésen még legalább egy tucat hasonló vagy jó eséllyel még ezeknél is „kegyeletsértőbb” témát láthattam (a nagyszámban megjelenő hajléktalanoktól kezdve, az urnát majdnem elejtő temetői munkásokon keresztül, a láthatóan valóban megrendült, de azért a sírhoz sétálva mégiscsak mosolyogva viccelődő sportriporteren át, a másik sportriporterig, aki sikertelenül próbálja a pap után tátogni az imát), hogy már így is úgy éreztem: az önkéntes cenzúrával túlságosan tompítottam a tudósítást. De lehet, hogy nem eléggé.
Még egyszer elnézést kérek azoktól, akiket a cikk megbántott, üdvözlet.
hát mondjad, a politikán legalább többen látogatnak. Jellemző, hogy ahol szerepel az index, az rögtön T.Szerk, pedig ez nem csak az indexről szólna a törzsasztalban, hanem az általános bunkósodásról az újságírók körében
Ha errôl elmondanám a véleményemet, hamarosan átdobnának minket a politkiához.
Röviden: igen. Fogyasztói társadalom van. A bunkókat is ki kell szolgáni. Bunkókat könnyü irányítani. Az okosak a hatalom számára kellemetlen, zavaró elemek csak. Éljenek a bunkók! Évezredek óta bevált recept.
Nem a magadét kapod meg csak azt kérdezem, hogy szerinted jó az, ha nem csak a pórnép körében terjedt el katasztrófális mértékben a bunkóság, hanem az írott és kimondott sajtó is ebben a hangnemben működik?
szerintem szodas baratunk okosan beszelt.
pl. ha en halnek meg, es valaki ilyet irna a temetesemrol (jo persze nem fog senki irni a temetesemrol, de most tegyuk fol hogy...), a szokasos sablonos, es sokszor igazi erzelmeket nelkulozo egyutterzo szoveg helyett en tok orulnek neki (marmint ha ilyet halott allapotban lehet csinalni). Tulajdonkeppen annak is betudhato a dolog, hogy a cikk szerzojenek valoban faj Jeno halala, es emiatt bantotta hogy a temetes alszent keretek kozott zajlott. (Marmint egyaltalan nem biztos hogy alszent keretek kozott zajlott, en nem tudom, de o neki joga van igy gondolni...)
ami viszont nem tetszik:
1) en ugy emlekszem hogy Somlai azt igerte hogy valaszolni fog ebbe a topicba azoknak akik serelmeztek a cikket. ez tudtommal nem tortent meg.
2) szerintem az a TS-es focim viszont tenyleg izlestelen volt. nem indexesen izlestelen. csak izlestelen es kesz.
