Gabiiiiii, nem lehet, hogy a Te gyereked nem is akar érettségizni? Hogy csak Te akarod nagyon, hogy érettségizzen? Az biztos, hogy egy jól működő Rogers iskolában senkit nem fognak semmi olyasmire kényszeríteni, amit nem akar, csak azért, mert a szülei meg akarják - és én ezzel teljesen egyetértek, sőt, elvárom, hogy ez így legyen. Nem lehet, hogy ennyire egyszerű a dolog? Van valami természeti törvény, ami előírja, hogy értelmiségi szülők gyermekének az értelmiségi pályát kell választani, vagy lehet, hogy csak egy rakás túlzott, irreális elvárásoktól szenvedő és végül megnyomorodó gyerek van?
Ezt én teljesen meg tudom érteni, én is ellentmondásos híreket hallok az Aga utcai Rogersről. Ugyanakkor azt is tudom, hogy a mi iskolánkról is nyilván ellentmondásos híreket lehet hallani, innen is vittek el gyerekeket, egyszer egyszerre sokat is (mert a szülők ki akarták erőszakolni az osztályzást, ám a tanári kar nem ment bele - szerintem hála istennek - az akkor teátrálisan elvonultak közül már jópár visszajött - szó nélkül visszavették őket). És ismerek olyan, testileg fogyatékos gyereket is, aki az Aga utcába jár, és elégedett. Lehet, hogy még osztályszinten is eltérések vannak, sőt, még egy adott tanár is bejöhet egyeseknek, míg másoknak nem. Saját tapasztalatból nem tudom, hogy Pesten mi van, de itt többször, amikor elég reménytelennek éreztük a helyzetet pusztán azért, mert úgy éreztük, olyan problémánk van, amire az iskolában biztos nem lesznek fogadóképesek, kiderült, hogy igenis, lehet róla beszélni, mindenről lehet beszélni, és változtatni is lehet.
Kedves nextdoor: nem értem ezt az ellenérvet (ha jól látom, annak szántad): "Én azt mondom, hogy ugyan főnönköm nekem sincs, de piaci viszonyok vannak, megrendelők és én mint megbízott, véleményem is van más, mint nekik..." - hát épp ez az, ha te is független vagy, akkor tudod, hogy az érdekeidet és az elveidet rendszeresen mérlegelned kell, és döntened kell arról, pl., hogy kivel akarsz és kivel nem akarsz együttműködni, hogy kiben bízol és kiben nem. Márpedig az ilyen jellegű mérlegelésre és döntésre nem a "mer a szabál az szabál" alapon normakövető, hierarchia-igényes és önállótlan személyiség a legalkalmasabb (amilyent az állami iskolák túlnyomó része nevel), hanem az autonóm, szabad és önérvényesítésre hajlamos és képes személyiség, amilyent (persze ideális esetben) a személyközpontú iskolák igyekeznek (elég erős ellenszélben, persze) nevelni.
Én azt mondom, hogy ugyan főnönköm nekem sincs, de piaci viszonyok vannak, megrendelők és én mint megbízott, véleményem is van más, mint nekik...
A társadalmi beidegződéseket két iskola (illetve az onnan kikerülők) még nem biztos, hogy hatékonyan más irányba terelhetik.
Sommás véleményt sem karok persze nyilvánítani, az én gyerekemmel nem törődtek, hagytak egy súlyos szorongást kialakulni, sőt generálni -- majd elengedték az egész problémát, mindezt három év után, s addigra a gyerek totál kiborult, öndestruktív folyamatok indultak be. amíg ude eljutottunk (nyilván én is benne vagyok) észrevételeimet elbagetellizálták, segítséget konkrét kérésre sem nyújtottak. A rogersiánus szemlélet, a módszerek nálam zsigeriek, de szigorlati témám is volt, azonban alkalmazása igen erősen személyfüggő (mi nem az?). Mi nem azokkal az emberekkel találkoztunk, akik az elvekkel azonosulni voltak képesek, más motivációkat helyeztek fölé.
Én csak annyit szeretnék mondani, hogy van Magyarországon egy másik Rogers iskola is, Tatán. Mi ezért az iskoláért költöztünk ide tavaly augusztusban, és nagyon nem bántuk meg, úgy is mondhatnám, fényesen bevált. Négy gyerekünk jár ide, most egy hatodikos, egy másodikos, egy elsős (öt és fél évesen gond nélkül felvették, miután megtárgyaltuk a dolgot, Misi nagyszerűen érzi magát, miután több, mint egy évig megtagadta az óvodába járást, alapvetően azzal, hogy unalmas). A legkisebb meg óvodába jár(ogat) - mert itt óvodától gimnáziumig minden van. A tandíj tavaly 10,000 volt, idén, mivel tornatermet és uszodát akarnak építeni, nagy elnézéskérések közepette felemelték 12-re. Reggeli-ebéd-uzsonnával együtt fizetünk havi 60-at, ami sok, de nekünk tökéletesen megéri.
Ide is kb. 150 gyerek jár, nagy a fluktuáció. Sok olyan gyereket hoznak ide, aki normális iskolában kezelhetetlennek bizonyult, ezek közül csak azok maradhatnak, akik 1-2 hónap alatt itt kezelhetőnek bizonyultak, de ez elég sok. A kimondottan a szülők Rogersiánus elkötelezettsége miatt érkező gyerek kevés. Ennek ellenére nagyon baráti és közvetlen a légkör. Amikor először voltunk itt, tulajdonképpen két dolog ragadott meg. Az egyik, amit oroszb is írt, hogy a gyerekek odajöttek, kezdeményeztek, érdeklődtek. A másik, hogy a legkülönbözőbb korcsoportok játszottak együtt, értelmes játékokat (foci, saját kiötlésű bonyolult fogócskák, köteles-ugrálós, stb.). Nem tudom, ti hogy vagytok vele, de az én élményem egy normál iskolai szünetről az, hogy a lányok vihogva piszkálják egymást, a fiúk meg üres tekintettel, karatét imitáló mozdulatokkal elszántan rugdossák jobb esetben a levegőt, rosszabb esetben egymást.
Ami a legfontosabb: a gyerekeink nagyszerűen érzik magukat az iskolában, a legritkább esetben betegek és akkor is be akarnak menni. A tanításnak fél háromkor vége, de ha ötig értük megyünk, biztosak lehetünk benne, hogy találnak maguknak elfoglaltságot. Nagy kosárlabdaélet, atlétika is van, mindenféle szakkörök, az egyik zenetanár tanít zongorát is. Egy másik illető dobolást.
Véleményem szerint a tanári kollektíva kicsit kevésbé nyitott és személyközpontú, mint amilyennek mutatja magát, neurózis és rejtett konfliktusok itt is vannak, de hát hol nincsenek - itt legalább foglalkoznak vele. Én is elkezdtem a személyközpontú terapeuta képzést (amit az iskola vezetője tart, három éves, évente egyszer 8 nap és három hosszú hétvége elmenős), és elég hasznosnak találom (plusz színtiszta hedonizmus - mindig szép helyekre megyünk, és jókat beszélgetünk viszonylag normális emberekkel - hát négy gyerek mellett ez ritkán jön össze).
Azoknak, akik az "életben" található szabályokkal, rendekkel és "kőkemény szankciókkal" példálóznak: ezt én is rendre megkapom. Két dolgot szoktam rá mondani: az egyik, hogy tudományos, hosszú nyomonkövetéses vizsgálatok bizonyítják (erről a Vekerdy szokott hosszan áradozni) hogy minél tovább van elfogadó, barátságos, személyközpontú, támogató környezetben a gyerek, annál JOBBAN fog tudni alkalmazkodni később a világban általános ellenséges, rideg, hierarchikus, igazságtalan társadalmi rendszerekhez - bár nem feltétlenül úgy, hogy betagozódik. A másik dolog meg ez: ami engem illet, nagyon remélem, hogy az én gyerekeimnek NEM LESZ főnöke, mint ahogyan nekem sincs, hanem független, önálló és szabad személyiségként fogják megoldani a megélhetésüket és az életüket. Lehet, hogy a világ ma olyan, amilyennek ti mondjátok, de többek között azért olyan, mert egy csomó ember beletörődött abba, hogy ezen nem lehet változtatni, így van és kész.
Ja,es azt elfelejtettem,hogy 2 evvel ezelott kerult 23.000 Ft-ba.
Jo draga ahhoz kepest,hogy meg mindig nem sikerult a gyereknek minden lemaradast bepotolnia,ugyhogy most masodszor jarja egy normalis kozepiskolaban a 11.-t,hogy jovore le tudjon erettsegizni:((
Ez a topic ugyan nem szól a Géniuszról, de a kisfiam oda is járt egy félévet:)) (hová nem?)
Semmit nem tanultak, két hónap kellett (neki, mert okos, és meg akarta tanulni), hogy azt a félévet bepótolja, pedig tanulni igazán szeret. Napi telefonokat kaptam, hogy milyen szemtelen a gyerek, hazamegy előbb, látványosan unatkozik, évvégéig nem derült ki a némettanár számára, hogy a gyerek sosem tanult németül (mondjuk mondtam és leírtam beiratkozáskor) az első egyes után is írtam, hogy nem kéne erőltetni a németet, legalábbis nem ezen a szinten, sz@rtak rá, az osztályban 3-an voltak, az of. egy 24 éves, gyakorlatlan, akit időnként felzaklattam azzal, hogy megkérdezem mi is történik ott, mert jegyek nincsenek, ha meg vannak, akkor egyszerre öt és 2-es 3-as. Ő nem tudja a jegyeket. Három gyereket nem volt képes nyomonkövetni. A gyerek IQ-ja 134, azt ígérték foglalkoztatják, dolgoztatják, á, ez is csak egy gyerekmegörző, aug. szept. különtanárszámlák, gyereknek tök fárasztó, most tök hagyományos iskolába jár -- mondjuk szemtelen, nehéz vele, de még bírják...
"Én is mindent megbeszélek vele, elsősorban azt, hogy az itthon a legbiztonságosabb közeg, mert "hivatalból" szeretjük és megbocsátóak vagyunk, de az Életben szabályok, hierarchiák vannak, még akkor is, ha az nem biztos, hogy tetszik nekünk. Nincs mit tenni, rendek vannak, elvárások -- be kell tartani, nem fáj."
Teljes mértékben egyetértek!
Annyian mondták nekem is, hogy a lányomat "különleges" iskolába kellene vinnem, gondolkoztunk rengeteget a Waldorf sulin, de nem tudott igazán meggyőzni. Pontosan azért, mert nem tanítják meg a gyerkeknek, hogy nem kell megváloóztatni a személyiségét, nyugodtan kilóghat a sorból, de igenis tudomásul kell vennie, hogy vannak sorok, amikbe BE KELL ÁLLNI, és EL KELL FOGADNI, mert egyébként kirekeszti a társadalom. Felnőtt korában úgyis rögtön szétpofozza az élet őket, miért nehezítsük meg még azzal az életüket, hogy nem tanítjuk meg nekik a morált.
A szocializálódást pedig legjobban a kegyetlennek tűnő normál általános iskolákban fogják eljajátítani. A hiperaktív rovatban már leírtam hosszabban, hogy mennyire kegyetlenek tudnak lenni a gyerekek egymással, főleg ha valaki nem átlagos gyerek, de a saját tapasztalataink alapján ki merem állítani, hogy jók ezek az iskolák Legalábbis arra, hogy megtanulják kezelni a környezetüket. Közben pedig lehet nagyon útálni, és igenis érdemes a szülőnek néha helyrerakni a tanárt, ha éppen úgy érzi, hogy megérdemelte. De azt sem szabad elfelejteni, hogy ha éppen jót tesz az a tanár, akkor azt is meg kell neki köszönni. Ezt sokan azért nem teszik meg, mert "nyalizásnak" titulálják.
Gondoljuknk csak bele, hogy azért a kevés fizetésért, amit a tanárok kapnak mit kell kiállniuk gyrektől, szülőtől egyaránt? Hányszor cseszik le a szülők a tanárokat, és hányszor köszönnek meg nekik bármit is? Végül pedig fel lehet tenni még egy fájósabb kérdést is. Hányan és miért hagyják el ezt az egyébként nagyszerű pályát? Na de nem ez a mondandóm lényege, úgyhogy folytatnám.
A szövegelésem elején írottak ellenére azomban abban is biztos vagyok, hogy kellenek a "különleges" iskolák, de tényleg csak a kizárólagosan szélsőséges esetek számára. Pl. a Géniusz, ahol olyan gyerekek vannak, akik ha 1* elolvasnak valamit, az életben nem felejtik el, és únnák magukat egy átlagos suliban. Viszont azoknak a gyereknek, akik ilyen iskolákba kerülnének különböző "vizsgálaton" kellene résztvenni szülőstül, hogy tényleg szükség van-e arra, hogy elkülönítsék az átlagtól.
Az a baj, szintén tapasztalat alapján, hogy sok vizsgálat eléggé felületes, így nem biztos, hogy feltárja a lényeget. Viszont olcsóbb... :(
En ugy gondolom,hogy ezeket a tarsadalom altal felallitott szabalyokat be kell tartani,hiszen a nagybetus eletben senki nem fog a lelkevel foglalkozni.
A fonoket nem fogja erdekelni,hogy mit erzett akkor,mikor megkapta azt a bizonyos munkat.
Meg kell csinalni es kesz.
Es igenis en vagyok a szuleje,ha tetszik,ha nem es nem azert kell megcsinalnia,amit mondok,mert felette allok,hanem azert,mert egy csaladon belul is vannak jatekszabalyok,es en a koromnal fogva tapasztaltabb vagyok.
Lehet rola beszelni,lehet vitatkozni,de az utolso szo akkor is az enyem.
Ha ezeket kiolik beloluk es akkorara nyilik a szajuk,mint a Becs-kapu,csak boldogtalanok,es meghasontottak lesznek,mert egyszeruen nem tudnak belilleszkedni.
Arrol nem beszelve,hogy a targyi tudas,amit itt megszereznek,edes keves.
Én is mindent megbeszélek vele, elsősorban azt, hogy az itthon a legbiztonságosabb közeg, mert "hivatalból" szeretjük és megbocsátóak vagyunk, de az Életben szabályok, hierarchiák vannak, még akkor is, ha az nem biztos, hogy tetszik nekünk. Nincs mit tenni, rendek vannak, elvárások -- be kell tartani, nem fáj.
Es tudod,azt hiszem en tenyleg mindent megbeszelek a gyerekekkel,eleg liberalisan nevelem oket,de az lanyom mivel csak masfel evig jart ide,elotte,utana "normalis " iskolaba, neki is teljesen furcsa volt ez a kozeg.
Ami padig ram vonatkozik: a szuloi ertekezleten kozel masfel oraig batikoltunk,fuggonyt varrtunk,mielott egyaltalan szo esett volna a gyerekekerol.
Szeretem en eldonteni,mit kezdek az idommel.Ha batikolni tamad kedvem,majd en eldontom,hogy hol es mikor.
Csatlakozom -- az én egyébként okos gyerekem áll és néz, hogy miért nem beszélik meg vele, hogy bagozni nem szabad a klotyóban, miért írnak be igh. intőt. Mondom, mert ez van a házirendben. Na, jó de azt vele nem beszélték meg.
A nagy gyerekközpontúságban elfelejtették, hogy van élet a Rogersen túl is
Ja ,es a lanyom a mai napig azt szivja,amit ott nem tanult meg.
Matekora helyett is osztalyfonoki volt,mert valaki azt talalta mondani a tarsara,hogy hulye,ezert meg kellett beszelni,hogy mit is erzett akkor,mikor erre vetemedett.Mindennel foglalkoztak,foleg a gyerekek jogaival,kiveve a tanulast
Az en lanyom masfel evig jart ide.Ennyi nekem pont eleg is volt belole.
Igaz,hogy gyerekkozpontu,de szerintem az amerikai modell szerint atestek a lo tulso oldalara.
Kis szosszenet egy szuloi ertekezletrol.A lanyom akkor volt ott 8-os.Masnap egy taborba indultak valahova az Alfoldre,azt beszeltuk meg.A szallasert nem kellett fizetniuk,cserebe minden delelott valamit dolgoztak.Pl.a fiuk cserepet raktak,a lanyok foztek,stb..Ezert cserebe delutan mindenfele programot csinaltak nekik,lovagoltak,strandon voltak stb.
A szuloin a szellemet figyelembeveve ott voltak a gyerekek is /helyesen/,de mikor egy szaros 14 eves fiu felallt es kozolte,hogy marpedig ot senki nem kenyszeritheti,hogy dolgozzon,ha nem akar es az o velemenyet senki nem kerte ki ezugyben,akkor en felalltam es hazajottem.
En igazan liberalisan nevelem a gyerekeimet,de az en ertekrendem szerint ez mar tulzas
Nextdoor,
Köszönöm szépen a választ, nagyon hasznosak a megfigyeléseid.
Bokor,
Én mindent évekkel előbb kezdek nézegetni. Páromat, lakást. De eddig még nem láttam kárát. Nem foglalkoztat naponta - persze ha van infó, akkor érdekel. Valószínűleg alka kérdése. :-)
Egyébként oviba sem akarom egy év múlva elküldeni, csak ha nagyon szeretne. És természetesen gyűjtöm az infókat az itteni két oviról is (a harmadikat, ami állítólag a legjobb volt, bezárják :-(().
De közönöm a véleményedet, azon leszek, hogy ne terheljem ezzel a gyerekeimet meg a párpmat sem (bár ő is érdeklődik).
A rogersiánus szemlélet számomra nagyon szimpatikus, sokat tanultam róla, s volt tapasztalatom bionyos helyzetekben való alkalmazásáról.
A gyerek egy hagyományos és még jónak is mondható iskolába járt, azonban unatkozott. Mondhatjuk, érdeklődőbb, tehetségesebb mint az átlag -- azonban zártabb, valamint olykor bizalmatlan.
Több iskolát megnéztem: számomra a Rogers azért tűnt megfelelőnek, mert a liberalizmus, a személyiség előtérbe helyezése, a differenciált tanulási tempó, az elmélyülés egyes témakörökben, a folyamatos visszajelzés, a megerősítés, a közösségi szereplés mint legfontosabbak voltak az ígéretek sorában.
Tapasztalatom szerint itt teljesíteni könnyű bárkinek, sajnos nem motiválják a nehezebben tanulókat, kerülik a kudarchelyzetet, sajnos megállapítják a gyerekről, hogy vmilyen szintű a képességei alapján (ez nyilván tök szubjektív -- hiszen méréseket nem végeznek)és az lesz a Tőle elvárható, ha véletlenül jobban megy, annak persze örülünk.
Teljesítmény alatt én azt érteném, hogy legyen egy objektív mérce (a NAT, vagy az alaptanterv központi tesztjei) és azt kellene valahogyan teljesíteni. Az én gyerekem kikerülve innen egy ilyen tesztet matekból (amiben ot a legjobbnak mondták)közepes szintre töltötte ki, magyarból pedig egy betűt nem olvastattak el vele a kötezelezőből. Mindazonáltal a verbális kommunikáció terén óriási lehetőségeik vannak a gyerekeknek, hiszen alkalom van arra, hogy beszéljenek, megbeszéljenek, előadjanak stb.
Mondjuk, a gyerek ott kezdett el dadogni(!), elbagatellizálták, szemben azzal, hogy ígéretük szerint logopédus, pszichológus áll rendelkezésre.
Matektanár megengedheti magának, hogy nyíltan utáljon valakit és ignorálja azt a gyereket, míg a töritanár kezét tördelve fordul a szülőkhöz segítségért, mert nem tudja az óráján a figyelmet magára vonni.
Túlpszichologizált, a személyközi kapcsolatok túldimenzionálása a jellemző, azzal, hogy a csoportok irányítását hektikusan teszik az osztályfőnökök, nincsenek megfogalmazott határok és kompetenciák.
A gyerekek vegyes családokból jönnek, újgazdag sznobériától sem mentes szülők csemetéi éppúgy mint értelmiségi négygyerekesek nem könnyű anyagi helyzetből, kulturálisan éppilyen vegyes. Járnak ovasási és egyéb tanulási nehézségel küzdő gyerekek is ide, de autistát is találunk közöttük, Rendkívül egészségtelennek tartom, hogy minden tanár minimum egy gyereke is idejár.
A tanerők álmatag hippiszerű benyomást keltenek, tűnődő, nehezen döntő, halogató embrek többségében.
Általában a felsőbb osztályokból viszik el a szülők a gyerekeket: a kamaszkor sajátosságait és az azokkal járó problémákat nem tudják kezelni, valamint egyre-másra jönnek rá a szülők, hogy a konkrét tananyag nem az, ami másutt elvárás.
Az alapítványi hozzájárulás az az ami, ebéd, tankönyv, táborok további kemény tízezrek. (Egy erdei tábor helyszíne a felsősőknek az egyik tanár tanyája és háza volt, napi 1000 Ft/fő szállásdíjért+ 800,-kaja +++ az egyebek-- no comment).
A helyzet az, hogy leírásuk tankönyi értelemben helytálló, a megvalósításra éretlenek és képzetlenek az ottani pedagógusok.
A gyerek nem akarja leírni (mert lusta kamasz:))), úgy fogalmaz: nem volt rend, nem tudta mikor, miért, mire számíthat.
ha a nagyobbik most múlt kétéves, akkor szerintem elsietitek a dolgot, nem is kicsit. Bár lehet, hogy bennem van a hiba, amiért nem voltam hajlandó túl nagy faxnit csinálni az egész iskolakérdésből - az ugyanis szerintem észrevétlenül, tudat alatt ráragad a gyerekre is, és úgy érzi, az iskola valami hiperkülönleges dolog, amihez úgy is kell hozzáállni...
Annyira ráértek még! Van egy éved, hogy eldöntsd, hová vidd oviba, aztán még legalább három, hoy megnézz pár iskolát a környéken, addigra a gyerekről is kiderül, milyen iskolatípus, milyen tanárszemélyiség jön be neki. Az iskolának, óvódának elsősorban ugyanis a gyereknek kell megfelelnie, és nem a szülőnek, csak mi, szülők, ezt hajlamosak vagyunk elfelejteni.
Szerintem ráértek még ezzel az egésszel foglalkozni. Komolyan...
Nextdoor,
De jó, hogy van végre egy szülői tapasztalat! Egy csomó kérdést vetett föl bennem. van még kedved válaszolni rájuk?
Azt már leírtad, miért nem tetszett a Rogers. Elmondanád, hogy mikor odavitted a gyerekedet, miért ezt az iskolát választottad? És előtte hova járattad?
Szerinted milyen típusú gyereknek való ez a suli (azaz ki teljesít jobban benne, mint egy hagyományosban)? Melyik osztályokban jellemző leginkább a fluktuáció (és tanítófüggő vagy inkább továbbtanulás miatti)?Milyenek a gyerekek és milyen családok viszik oda a gyerekeiket (anyagi, kulturális háttér)? Mit fedez az alapítványi hozzájárulás és miért kell külön fizetni?
Lehet, hogy vakmerőség, de mit gondolsz, a fiad nem akarná leírni, amit gondol a Rogersről?
Bokor,
Én is egyetértek a férjemmel (mindketten ilyen iskolába jártunk). Ezzel együtt sok olyan dolog van, ami tetszik nekem abban, amit a Rogers állít magáról, és szeretnék informálódni. A lakótelepi két suliról pedig sokkal könnyebb ezt megtenni, mint a Rogersről, ami eleve csak akkor merül föl - mint az EGYIK lehetséges iskola a kerületben -, ha az itteni két suli egyáltalán nem tetszik ÉS van pénzünk arra, hogy legalább 4 évig odajárassuk a gyerekeket. A nagyobbik most múlt kétéves. :-)) Szóval most kezdjük az adatgyűjtést, hogy ne elhamarkodottan ítéljünk.
Tartok attól, hogy a honlap nem túl friss - egy éve ilyenkor a hatodikosok négyen voltak. Négyen az Alternatív Közgázba mentek el.
Ötödiktől (8-an voltak) hetedik elejéig járt oda a fiú.
Csak egy adalék: hatodik év végén meglepetésszerű bejegyzés a bizonyítványban (csak szöveges értékelés van, semmi konkrétum, ilyenek: azt gondolom, hogy jobb lenne, ha..., nem tökéletes, de bízom benne... --- alap: a gyerek konkréttól túd elvonatkoztatni): általában a történelemhez való hozzáállásod nem megfelelő, dolgozataid 78%, 67% 87% 97%-ra sikerültek, az ókorban vannak még fehér foltok, az évedet csak akkor tudom elfogadni, ha a nyáron pótfeladatot teljesítesz. Hogy mi a feladat, és miért nem elég a fenti teljesítmény, az nem derült ki. (Szerintem a 78% 4-es, a 67% 3-as, 87% 4-es, 97% 5-ös.)
Telefonhegyek: kiderítettem, hogy a Képes Krónikát kell ennek a szerencsétlen gyereknek elolvasnia, valamint egy szörnyű regényt Mátyás király korabeli családi és egyéb viszályokról.Kéredeztem, hogy jön ez az ókorhoz, és mitől lett ez tananyag hirtelen, illetve látnám azt a dolgozatot, melyet az ókorból írt a gyerek és akár százalékban kifejezetten elégtelen.
Na ilyet nem tudott mondani a töritanár, csak nyafogott (szó szerint- pedig állítólag pasi), hogy nem figyel rá a gyerek, sokkal tehetségesebb, de nem akakr tanulni és ő csak motiválni akarta. mondom a konkrét akor most mi: megbuktatta vagy nem? bizonyítványt nem állítanak ki, tehát nincs a kezedben hetedikbe mehet.
Szeptemberben (15-én!!!) közölte a tanerő, hogy amiért a gyerek nem csinálta meg a törit a nyáron, ezért az igazgatóval úgy döntöttek, menjen újra hatodikba. Közöltem velük, hogy nem hozhatnak olyan helyzetbe, hogy egy "bukásról" szeptember közepén értesüljek, az évközi teljesítmények (l. fent) megfelelőek voltak, az évvégi értékelés nem tartalmazta a pótvizsgára való utasítást...
Tekintettel azonban arra, hogy érdekelt, valóban mit tud a gyerek, kértem szept. 30-ra egy vizsganapot -- 20 tétel a hatodikos anyagból, magántanár, és vizsga, ahol három tanár volt -- a gyerek mindent tudott, de ezt a felkészítő tanár is megerősítette és csodálkozott, hogy miért kell pótvizsgáztatni a gyerekeket. A pótvizsga után közölték velem, hogy a gyereknek magatartászavarai vannak, s csak úgy "vállalják", ha pszichológus kezeli. Hogy az ki legyen stb. nem igazán kaptam segítséget, ajánlottak ugyan valakit: alkalmanként 4000,-. El is jártunk hozzá, csak hümmögött és semmit nem értett.
Egy alkalommal azt motyorogta a gyerek, hogy összetűzésbe került a tesitanárral és ki van tiltva a tesiórákról. Mióta? - kérdem. Ja, három hete.
Nos, a közoktatási törvény nem engedi az óráról való kitiltást. Ja, meg három hét alatt egy büdös nyikk se.
Bementem.Közoktatási törvény nem számít, a tesitanár feldúlt és nem engedi, hogy bejárjon a gyerek (a story: fájt a gyerek lába -- igaz,állandóan leszedték a körmét, mindkét nagylábujján, ezt mondtuk és írtam is -- nem csinált vmi gyakorlatot, a tanerő erőszakoskodott, ere ő mondta neki: hülye p...a)
A felindulás jogos, ilyet nem mondunk. De a szülő ne véletlenül tudja meg, és nem tiltunk ki senkit.
Kivettem az iskolából.
Az, hogy bármikor bementem az iskolába kosz volt és rendetlenség, hogy eszülőin 4-5 órát a nagy semmiről beszéltünk, hogy minden tanár olyan laza, hogy majd szétesik, hogy az a jelszó. szerezz érvényt az egyéniségednek, majd amikor a gyerek egyéni, akkor állnak csodálkozva, nem tudnak mit kezdeni azzal, hogy van gyerek, aki ösztönösen csinálja a dolgát, míg mást a szorosabb ellenőrzés és gyakori számonkérés tart életben, hogy van gyerek, aki érdemjegyekért (lehet kvadráltabb értékelésnek hívni) küzd, van aki meg csak kötelességérzetből is helytáll.
Szülő kihagyva, utólag értesültünk "ügyekről", a számonkérés tök hektikus, üzenőfüzent nem van, negyedéves értékelés van. Ma sem tudom, melyik százalékot szerették:(((
Hetedik első félévének novemberétől magántanuló volt a félévi vizsgáit egy normál általános iskolában tette le: küzdött rendesen,annyira hiányos az oktatás az alaptantervhez képest. Márciustól egy tehetséggondozó művészeti gimibe jár, jól tanul, kisebb konfliktusai vannak, de a képességei miatt megbocsátóbbak vele. Génius a neve a sulinak, busz viszi-hozza őket, cakk-pakk (reggelivel, ebéddel, busszal,) 37.000,-
Én azt mondom: az altarnatív módszerek nem tudják integrálni a gyereket, s ha onnan kikerül (akár csak egy másik iskolába, de hovatovább majd az életbe) akkor esik az arcocskájára: ott nem úgy működnek a dolgok. Kőkemény értékelés van, s ha nem teszed úgy a dolgodat, ahogyan elvárják, nincs elnézés, kőkemény szankciók vannak.
Az én kisfiam Rogersbe járt: közel nem olyan, ahogyan hirdetik magukat.
A lényeg szerintem, hogy a társadalmi elvárásoknak való megfelelést, az alkalmazkodás képességét, a véleménynyilvánítás helyes formájának, idejének megválasztását ezek a gyerekek nem sajátítják el, tanulni nem tanulnak meg, a tananyag, melyet elsajátítank a közelébe nem ér a hagyományos iskolákénak. Lehet,hogy alsóba még jó, de a felsősök szét vannak esve (a szülők pánikszerűen viszik el a gyerekeiket, az "osztály"létszámok csökkennek)
Nincsenek határok, keretet, követelmény, szankció-- pedig ezek között élünk, jó megszokni és alkalmazkodni hozzájuk
én a férjeddel értek egyet, tökéletesen! Jó tanító nénivel, jó családi háttérrel igen jól tud működni egy teljesen átlagos, hagyományos iskola is, én azért ott is körülnéznék a helyedben!
Estee-,
Igaz, nem olyan sürgős, de két gyerek van (és még egyet szeretnénk!), tehát van mire spórolni - ráadásul most havi 35 ezret kérnek, bár ebben talán a könyvek is benne vannak (?), időben meg kell gondolni. Csúnya dolog, de lehet, hogy csak egy esetleges örökségből futná rá - akkor inkább éljen soká a férjem dédapja.
Mi szerencsére viszonylag közel lakunk, de busszal át kell szállni így is, és egy forgalmas úton átmenni. Persze ki tudja, akkor hol lesznek, meg lesznek-e.
A Waldorffal én is úgy vagyok, ahogy Te. Azt a férjem egész biztos nem venné be, a Rogers még belefér nála a világképbe, bár szerinte normális gyereket nem ronthat el egy átlagos iskola, ha otthon jó példát lát és mellette állnak.
En is a honlapot ismerem csak, plusz a Waldorf topicban kerestem ra a Rogers szora es olvasgattam el a mindenfele velemenyeket. Meg majd a neten is korbenezek, hatha... (En egy gyerek mellett sem birtam teljes egeszeben atragni magam a honlapon... De asszem neked annyira nem is surgos :))
Oroszb, szia! :)
Koszi! Jo olvasni a pozitiv velemenyt.
A Waldorfrol annyit olvastam mar, de valahogy mindig talaltam benne valamit, ami miatt nem tudok 100%-ig szimpatizalni vele. Ti hogy voltatok ezzel? Mennyire tudjatok magatokeva tenni az egesz filozofiat? Es mi az, ami megfogott benne titeket?
Mi voltunk a párommal tavaly télen megnéztük, hogy milyen a Rogers. Szimpatikus volt nagyon, a gyerekek döbbenetesen közvetlenek voltak, útba igazítottak minket, ők jöttek oda, hogy segíthetnek-e? Szóval nem a szokásos "jajegyfelnőtt, mitkeresezitt?!?"... A tanárok is szimpik voltak, kis létszámú osztályok vannak (10 fő körüli rémlik). Még tavaly a PeCsában volt a Születésnap rendezvény, ott gyűjtöttünk be Rogers-es kiadványokat, az alapján szintén nagyon bejönne a dolog.
Viszont baromi drága. 28e egy hónap, és ráadásul tőlünk a világ másik vége az Aga utca.
Így aztán mi maradunk a waldorfnál.
Sok sikert nektek! Jó lenne hallani rólad a Tsz-en is (nem is tudom, tag vagy-e még)!
Én is remélem, hogy mihamarabb életre kél ez a topik. Jó, nincsen annyi érdekelt, mint pl. a Waldorfnál, de ha van 140 diák, néhány (vagy a szüleik) scak neteznek!
Másutt is próbáltál érdeklődni? Miket tudtál meg? Ír le, kérlek (ha nem publikus, akár magánba is). Én még csak a honlapjuk olvasgatásánál tartok (darabokban, egyszerre sok a két gyerkőc mellett).
quizas
Irtam a Waldorf topicba, hatha igy majd jobban idetalalnak az "illetekesek".
Hat igen, a sporolas... ez az a resze, amitol leginkabb tartok. De ha annyira nagyon jo a suli, mint gondolom, akkor megmozgatok majdnem minden kovet, hogy osszejojjon.
