Érdeklődni szeretnék az iskola tandíja felől, szimpatikusak a leírtak amiket olvastunk róla, viszont tudnunk kellene anyagi oldalról szóba jöhet-e számunkra, mint alternatíva..
Rettentő csalódás volt számunkra. Történt, h jelentkeztünk az óvodába. Behívták a jelentkező szülőket egy beszélgetésre, ahol bemutatták az ovit, a mindennapi életet, stb... (ezt majd később leírom). Jöhettek a kérdések. Én megkérdeztem, hogy mekkora hangsúlyt fektetnek a számok, betűk és egyéb logikai képességek fejlesztésére. Ezzel nem foglalkoznak, csak nagycsoportos kortól adnak feladatlapokat. Még ezzel sem volt semmi probléma, hiszen tudtam, hogy nem ilyen típusú az ovi, csak kiváncsi voltam, hogy esetleg ez része a napi foglalkozásoknak valamilyen szinten vagy sem. Mert, ha nem, akkor én otthon ki tudom ezt egészíteni. Itt még mindig nem volt csalódás. Az óvónők kedvesek voltak, aranyosak, mosolygósak. Mindenki ilyenről álmodik. Lelkesen és pozitívan vártuk a következő találkozást, ahova a gyerkőccel mehettünk játszani. Egy játszós felmérő volt. Ott van mindenki, és figyeli a gyerekeket. Elmondták, hogy hálásak, ha esetleg mi szülők, hátralépünk, és hagyjuk, hogy ők átvegyék a szerepet. Jól sikerült ez is. Kisfiam felszabadult volt és közvetlen. Csak éppenséggel senki nem foglalkozott vele. Felszínesen, kötelező jelleggel pár szót váltottak vele, és ennyi. Nagyon furcsa érzéssel mentem haza. Ez mi volt? Aztán másnap jött a telefon, hogy úgy gondolják, hogy én teljesítményorientált vagyok, és emiatt nem leszek majd elégedett velük, de azért mehetünk 1 hónapos próbaidővel!!!!!!!!!! Úgy, hogy elmondták, hogy mindenkivel 3 hónapos próbaidőt kötnek ki. Vagyis, ha mehetünk, akkor ránk miért is nem vonatkozik a 3 hónap? Az egész kamu. Pontosan tudták a bemutatkozós délután után, h mi a véleményük. Megtehették volna, h utána felhívnak, és megbeszéljük az aggályokat, h nem tesznek ki annak, h fölöslegesen odamegyek a gyerekkel. Amihez egyébként át kellett szerveznem az egész napunkat. És az a legviccesebb az egészben, h pont a saját hitvallásukat ásták alá ezzel. Két gyerekem van. A nagyobbik már 9 éves. Montessori oviba járt. Az iskolában kitűnő bizonyítvánnyal zárta tavaly a 2. osztályt. A kicsi is Montessori oviba jár jelenleg. Rettentő sokat foglalkoznak vele, fejlesztik, egyedi eszközeik vannak, és tündéri óvónénik. Ha most az a kérdés, h akkor miért kerestünk másik ovit, akkor a válaszom, h nem kerestünk másik ovit, hanem még a tavaszi beiratkozásról csúsztunk le, és mivel most év közben volt üresedés, gondoltam, hogy nézzük meg, mivel a XI. kerületben lakunk, nagyon közel lett volna. Megerősített abban, hogy remek helyen vagyunk ebben a Montessori oviba, ahol örömmel maradunk. Ha bárkit érdekel esetleg részletesebben, h mik voltak a tapasztalatok, vagy a Montessori ovi keltette fel az érdeklődését, szívesen válaszolok, de emailt írjon! olga.szinetar@hotmail.com
Régen jártam erre, de úgy látom, hogy ti is... :) Jövő héten megkezdődnek a nyílt napjaink. Ha szeretnétek eljönni megnézni minket, akkor be kell jelentkeznetek. A honlapon megtaláltok mindent: www.rogersiskola.hu
Ezt én úgy szoktam mondani, hogy az rossz, ha az intézményi szocializáció felülírja a családi szocilalizációt. Mi is azért járatjuk oda ahova a kölköket, mert ott nevelik öket abban az értékrendszerben, mint amit itthon is megszoktak (elfogadás, sokszínüség, nyitottság, udvariasság, empátia, stb...)
Annyiban egyet értek veled, hogy a szülő a legerősebb minta a gyerek pici korában. De. Én azért azt nagyon szeretem, hogy a gyerekeim egy olyan helyre járnak, ahol azt kapják a tanároktól, más gyerekek szüleitől, és a társaitól amit tőlünk. Például: napi szinten használják a kérem, köszönöm varázsszavakat :), megbeszélik a problémáikat, megtanulják, hogy attól, hogy más valaki, az nem egyenlő a rosszabbal, hogy megélheti önmagát, fölvállalhatja a véleményét, és még sorolhatnám.
Míg kimegy itt a kisvárosunkban az utcára mondjuk biciklizni, találkozik 3-4 gyerekkel, akiknek az az első, hogy elkezdik gúnyolni, cikizni, csúnyát mondani rá. Hazajön, és nem érti. Miért csinálták ezt anya? Azt sem tudják, hogy ki vagyok... Hát ennyi. :(
Egy szó mint száz, szerintem az is nagyon fontos, hogy milyen környezetben van a gyerek reggeltől késő délutánig. Szerintem a Rogersben vannak a legjobb helyen. :)
Azért azt ne feledje senki, hogy tök mindegy a gyerek milyen iskolába jár, az alap nevelést, az alap normákat, az alap viselkedést otthon, a szülőktől tanulja meg az első 3 évében. Tehát az a "Nagy lány" a normál iskolában is megtalálható, ott se kezdenek vele semmit, illetve a dadogás a normál iskola követelményeitől, körülményeitől is kijöhet. Nálunk is egyszer elkezdett a gyerek dadogni, majd elnémulni (2 hét alatt!). Két éjszakát nem aludtunk, újra és újra végig futottunk az eltelt 1 hónap történésein, mire rájöttünk mi a gond, megszüntettük és a gyerek másnap újra beszélt. Persze egyszerűbb másra mutogatni, mást hibáztatni, mint odafigyelni, foglalkozni. Teljesen mindegy, hogy hova járatjuk a gyereket, attól még miénk a végső felelősség, és igenis, nekünk kell odafigyelni a saját gyermekünkre!
Így is fog az maradni! :) A tanítópáros fantasztikus, a hangulat jó! Ha minden jól megy, akkor ősszel már egy szebb udvar fogja fogadni az új családokat.
Nézzetek be a honlapunkra, nagyon sok idei programunkról kerültek fel képes beszámolók. www.rogersiskola.hu
Kedves Mindenki! Nagyon szép és biztató dolgokat írtatok a Rogersről, de egyvalamiről mindenki szemérmesen hallgat: mennyit kell fizetni érte? Mert a Rogers tudtommal egy alapítványi iskola, a szülők tartják fenn. Jó lenne tudatosítani, hogy mi az a jövedelemszint, ami alatt ne gondolkodjon az ember Rogersben, akármennyire is igényelné a gyermeke az alternatív oktatást.
Beszéltünk a tanárokkal. A gyerek annyiban lett jobb helyzetben, hogy elől ül, nem a hangzavar közepén és rendszeresen tanulunk itthon, így van sikerélménye. Ennek ellenére, ha valamit nem ért ott nem meri megkérdezni.
Volt azóta 1-2 érdekes sztory. Ízelítőnek:
Tanítónéni hív, hogy menjek a gyerekért, mert fáj a feje és a füle. Rohanok érte, hát kiderül azért fáj a feje és a füle, mert fejbe rúgták labdával.. Ezt a tanítónéni nem említette, de beszélt mindenféle vírusról a telefonban.
Szakemberként is levizsgázott: Kérdeztem mit tud ajánlani a nyári olvasmányt a gyereknek, hogy gyakoroljon és ne felejtsen. Erre Ő a Magyar népmeséket javasolta!! Szerintem azt egy 8 éves nem érti meg!
És mellette az internetet javasolta, ami szerintem szintén nem gyereknek való.
Emberként: a lányom meséli: "Képzeld anya annyira lusta a ...néni(ugyan az, akit fentebb említek), hogy mindig velem dobatja el a körte vagy alma csutkáját." Akár az udvaron vannak akár a teremben.
Ezek után azt gondolom, hogy itt felesleges a pedagógusra vesztegetni az időt.
Borzasztóan el vagyok keseredve. Ő a legnagyobb gyerekünk (3van) és ilyenek a tapasztalatok.
Tudtommal még nem voltak ikrek a Rogers Iskola történetében. :) Ennek ellenére én azt gondolom, hogy ez nem gond, sőt! Mivel mi igyekszünk minden gyereknek azt megadni, ami számára a legjobb, és nálunk mindenki lehet önmaga, ezért az ikrekkel sem lenne semmi gond.
Azt tudnod kell, hogy az is megtörténhet, hogy esetleg csak az egyik gyerkőcöt vesszük fel, ha úgy érezzük, hogy a másik valamiért nem passzol be a leendő osztályba. Volt már ilyen testvérpár esetében, hogy az egyikük itt van évek óta, de a másikat nem vettük fel.
Ha szeretnéd megnézni, hogy a valóságban milyenek vagyunk, akkor még idén lesz egy nyílt napunk március 6-án, aztán pedig majd csak jövő tanév októberében.
Egy olyan kérdésre szeretnék választ kapni, ami nem kapcsolódik a soron következő tanévhez. Négy éves iker kisfiaim vannak és talán korainak tűnik, de engem már erősen foglalkoztat az iskolaválasztás kérdése. Ha csak egy mód van rá, szeretném biztosítani a kisfiaimnak a szorongásmentes, mi több élvezetes :) átmenetet a kisgyerekkorból az iskola világába. Az elérhető információk alapján számomra egyértelműen az Aga utcai Rogers tűnik a legvonzóbb alternatívának. Ott viszont évente csak egy osztály indul, ezért szeretném megtudni, hogy esetleg van-e tapasztalatotok azonos osztályba kerülő ikrekkel. Általában véve jobbnak tartják, ha az iskolában az ikrek már külön kerülnek, de ha a Rogers osztályaiban nem kitüntetett értékek mentén hierarchizálva viszonyulnak a tanárok a gyerekekhez, hanem mindenki haladhat a saját ritmusában, egyik téren gyorsabban, a másik téren esetleg lassabban, akkor talán az ikrek egymáshoz méricskélése sem jelenthet reális veszélyt. Egyébként kétpetéjűek és teljesen különbözik a személyiségük és az érdeklődésük is. Az óvodában kedves, odafigyelő óvónénik foglalkoznak velük és szerintük az átlagosnál sokkal kevésbé veszi őket körül "iker-burok", inkább olyanok, mint két egykorú testvér.
Köszönöm, ha jut időd válaszolni erre két év múlva aktuális kérdésre.
Már a 4. Kopogtató foglalkozáson is túl vagyunk. Jó sokan érdeklődnek irántunk, helyes, kedves gyerkőcöket ismerünk meg. :) Jövő héten szerdán (február 5.) lesz a következő nyílt napunk! Gyertek!!! :)
Koszonom a valaszt, azota erkezett valasz az igazgatonotol, hogy sajnos nincs hely. A teli szunetben irtam, mert az utolso tanitasi napon telt be a pohar, ezert nem is vartam azonnali valaszt. Varolistan leszunk, es remenykedunk. Nagyon elszomorit a helyzet. Hetfon beszelek a tanito nenivel, hogy mit lehet tenni, amig atkerul a csemetem egy masik iskolaba, remelem, hozzatok. Addig tuleles van.
Meg egyszer koszonom valaszod, szep teli napokat kivanok, udv, Agi
Nem tudom, hogy mikor írtál, de mi 21-től nem vagyunk az iskolában, így a levelekre sem tudtunk reagálni. Aki nem az ovi után jön hozzánk a suliba, ott az adott osztály osztályfőnökei döntenek az átvételről, így lehet, hogy nem is az iskolatitkárunktól, hanem az osztályfőnökök valamelyikétől fogsz levelet kapni. Nálunk a 2. osztályban jelenleg csak várólistára lehet kerülni, az 5. osztályban pedig fiústop van. 4. osztályunk nincs, így oda alapból nem tudunk fölvenni gyerekeket.
Remélem, hogy hamarosan találsz egy jó helyet a fiadnak! Még az is lehet hogy minket. :)
Az altalad leirtakhoz hasonlo a problemank. Elnezest az ekezetek hianyaert. Fiam kezdi elveszteni az onbecsuleset, mert nem ertik egymast a tanito nenijevel, mas bolygon elnek, mondhatni. Stresszel minden nap, lazad, panikol, szomatikus tuneteket produkal. Ahogy az a kisfiu is, aki a probaheten volt, nem hitte el, hogy igazi is lehet az elfogadas, en is ettol felek. Nem akarok ide eljutni. Sok iskolat megneztem, hogy hova lenne erdemes valtani, es a Rogers tunt egy olyan elfogado kornyezetnek, ahol ugyanugy meg kell tanulni a szabalyokat, de nem belyegzik meg azt, akinek ez nehezebben megy.
Irtam a titkarsagnak az athelyezessel kapcsolatban, de meg nem erkezett valasz. Mennyire nehezkes ez? Keruleten belul vagyunk. Tudnal tanacsot adni? Ha egyszerubb privatban, megirom az email cimem.
Nagyon okos (ovis korától magától olvasó-író, nagyon érdeklődő), ügyes (örökmozgó), de igen zárkózott (tehát semmilyen szinten nagyon nem átlagos) kis elsősünk ide jár: ideális hely neki ez a suli. Nem unatkozik amíg olyan tananyagot tanulnak a többiek, amit ő már tud, mert személyre szabott feladatot adnak neki a tanárok. Kikezdésről szó sincs! Mindenkit elfogadnak olyannak, amilyen. Zárkózottságát nem próbálják meg feltörni, de segítenek neki, hogy magától kinyíljon ha akar (és az sem baj, ha nem akar...).
Ahogy látom, a felvételinél a gyerekek kiválasztási szempontjai (többek között):
- ne legyen homogén az osztály (így a gyerekek megtanulnak sokféle emberrel szót érteni, és azt is megtapasztalják, hogy akinek valamilyen területen nehézsége van, az más területen kiemelkedhet - és fordítva);
- a tanár stílusa és a gyerekek stílusa hasonló legyen (így jobban szót értenek egymással és hatékonyabb a tanulás);
- az iskola és a szülők nevelési stílusa ne legyen ellentétes (így jobban szót értenek egymással a gyerekek érdekében);
- nemcsak az egyes gyerek számít (bármilyen okos, jó, tehetséges is), hanem, hogy az is, hogy a többi gyerekhez (a potenciális osztálytársaihoz) mennyire "passzol" (ez ugye függ a jelentkező "gyerekanyagtól" is);
- (ha valakinek a tesója már ide jár, az erős előny, de nem garancia a felvételre).
Mindezek alapján érthető, miért nem lehet pontos "felvételi kritériumokat" előre megadni: nincs olyan, hogy "ennyi pontot kell elérnem, és akkor bent vagyok".
A tavaszi előkészítőt nagyon tudom ajánlani, többek között már csak azért is, hogy megtapasztalja a gyerkőcöd, milyen az, amikor "óvónéniszerű" vagy "tanárszerű" felnőttek elfogadják őt. Nem mellesleg a szülők is látják, tényleg megfelelhet-e nekik ez a suli (nem mindenkinek tetszik, hogy nam hagyományosak a korlátok).
A nyílt napokat mindenképpen érdemes végiglátogatni (kettő már lezajlott, három lesz még január-februárban).
Az ovijukról is csak jót hallottam (az ovit mi nem tudtuk volna technikailag megoldani).
Egy, sokak szerint hátránya van az iskolának: több a fiú, mint a lány... (a jelentkezők között is! Ezért a lányok egy icipicit előnyösebb helyzetben vannak a felvételikor).
El vagyok képedve a leírtakon, és elég nehezen tudom elképzelni őket, mert egészen mások a tapasztalataim. Rendszeresen látom a gyerekeket (az udvaron is, amíg kint voltak, a nagyokat is), amikor elhozzuk suli után (egyáltalán nem vagány) kis elsősünket, és az uszoda után a hajszárításkor, de nyomát sem láttam hasonlóknak (lehet, hogy a másik elsőbe jár). Szó sincs "állatkertről". Elevenek, élénkek a gyerekek, miközben nem vadak.
Feltétlenül beszélj a tanítókkal és a többi szülővel is (ha még nem tetted meg). Nem kell feltétlenül személyesen: nem tartjátok e-mailen a kapcsolatot (szülők egymással és a tanítókkal)? Előfordulhat persze, hogy nem vesznek észre mindent a tanárok, de az biztos, hogy minden megbeszélésre nyitottak. Viszont ha nem tudnak valamiről, akkor nem tudnak segíteni sem rajta :)
Nagyon rossz volt olvasni a soraidat, összeszorul tőle a gyomrom. :( Igen, mindenképp beszélned KELL a tanítókkal. Nem hagyhatod, hogy a gyereked ezeket élje meg nap mint nap!
A többi szülővel beszéltél már erről? Vagy olyanokkal, akiknek másik évfolyamra jár a gyerekük?
