Nem zárható ki, de magam ezt urbánus legendának tartom. Az látható, hogy a háziállatain nemi szervei minden külső segítség nélkül a szánkra kerülnek, vö. A kutya faszát! 'nem' [Én kiírom az érintett szavakat: ez egy nyelvi topik a prüdéria pedig nem szaktudományi, hanem szociális tevékenyég.] Sőt a bikacsök, amely méretben felveszi a ló péniszével a versenyt (ha élhetek ezzel a szép fordulattal :)), szárított testrészből fegyelmező eszköz lett.
A fasz önkéntelenül is beleillik a seggbe, annál is inkább, mert ez utóbbi a megnevezést tekintve nők esetén nem igazán különül el a nemi szervtől (a picsa, amely számomra magyarul női feneket jelent, a szlávban 'pina' jelentésű), tehát itt a seggbedugást hetero aktusnak is elképzelhetjük. Így ehhez nem kell a karóbahúzásokat feltételeznünk. A lófaszt! pedig önmagában is él 'nem' jelentésben (a kutya nemi szerve mellett), és a lófasz mintegy az emberi szerv "fokozott" alakjaként, így a két koncepció a magyarban nyugodtan rekombinálódhatott.
Megfigyelhető ugyanakkor, hogy a régi blaszfémikus kifejezéseink, pl. a bikacsök, a huncut (< n. Hundsfut 'kutyapina') időközben megszelidültek. Ezért én nemigen tudom elhinni, hogy ez a szólás 400-500 évet kibírt volna ilyen formában: az az érzésem, hogy ez ebben a kombinációban közeli napjaink terméke.
Nincs nálam most mérvadó török szótár, de ennek a lofatnak is utána kellene nézni. mert pl. ha ez a szó 'karó' jelentésű lenne, akkor nem érthető, hogy a Malév isztanbuli útleírása szerint a vízásusok és az édességárusok miért ezt kiabálják a portékájukat kínálva (vö link itt)...
Régóta szeretnék bizonyságot nyerni azzal kapcsolatban, hogy - tán van már húsz éve is - hallottam egy olyan felvetést, miszerint az az egyik legdúrvább káromlás, miszerint "ló... a se...be", eredetileg lófat, így "T"-vel volt, s hogy ez egy török szó, valamiféle karó jelentéssel. Vagyi eredetileg azt jelenteni, húzzanak karóba !, dögölj meg (ráadásul így)! S csak később a magyar köznyelvben vált - mint a Hippodrom/Hyppolit - úgymond "értelmessé". S hogy ez a törökvilágban oly gyakran alkalmazott kivégzési mód, mint szokás eltünt, de a harag, ill. a magyar ember oly hagyományos felebaráti szeretete megmaradtával a "jókívánság" a "nép ajkán" így nyert új jelentést, ill. formát.
Örülök, hogy LvT itt is szokott járni, hátha ő tudja (a Nevek eredete topicban mutatott jártassága, nyelvészeti ismerete bámulatba ejtő).
Most találtam vissza ebbe a topikba. Nem vagyok a szólások specialistája, így a függőben lévők közül csak egyre van most magyarázatom:
> A kártya mért az ördög bibliája?
Eredetileg a kártyapaklit franciául hívták livre des quatre rois-nak, azaz 'a négy király könyvé'-nek tréfás utalással az ószövetségi Livre des rois-ra, magyarul a 'Királyok könyve'-re, valamint arra, hogy egy pakliban négy király van (ők eredetileg: Nagy Károly, Dávid, Nagy Sándor és Cézár). A kártyázást -- mely természetesen mindig tétre ment -- és a szerencsejátékokat a múltban erkölcsi bűnnek tekintették (pénzben játszani még nálunk az elmúlt rendszerben is tiltott dolog volt!). A prohibíció jelzésére a presbiteriánusok nevezték elsőnek a livre des quatre rois alapján a kártyát Devil's Book-nak, az 'ördög könyve'-nek -- minthogy aki ezt forgatja, az az ördögé, később helyettesítette a bookot a Bible.
Sziasztok!
Segítségeteket szeretném kérni, hátha itt tudja valaki (a konyhás topicocban nem tudták):
Van valami szellemes mondás, hogy arany élete van annak, kinek olasz a szakácsa, angol a kertésze, német a műszerésze, francia a szeretője, ezzel szemben pokol az élete, ha német szerető, angol szakács stb. Nem tudjátok, honnan van ez, hogyan van pontosan és kitől származik?
Előre is kösz!
walacki
Most már remélem arra fogok válaszolni, amit kérdeztél.
Szvsz, az "ott vagyunk, ahol a part szakad" eredeti jelentése az, hogy 'veszélyes szituációba keveredtük', ehhez csak járulékosan kötődik hozzá, hogy ezt megelőzőleg egy másik, másfajta veszélyes szituációban voltunk.
Tehát még ebben a kiterjesztett értelemben sem 'ugyanott vagyunk', hanem 'az egyik rosszat felcseréltük egy másikra', vi. 'csöbörből vödörbe kerültünk'.
Vö. 'A vízből ugyan kijutottunk, de ott vagyunk ahol a part szakad'.
Mea culpa, mea maxima culpa! Előző beírásomat kérem átugrani, tökéletesen összekavarodott az, hogy ki mire is reagált, így teljes félreértésbe estem. Az érintettektől elnézést kérek!
Én egyetértek Kis Ádámmal, mivel nálam a "toll a füledbe" nem azt jelenti, mint a mádi zsidós mondás, hanem egyszerűen annyit, hogy 'nem érdekelsz' (rusztikusan: 'lófasz a seggedbe')
Idézetek:
- "Toll a füledbe [= Menj a fenébe (LvT)] a civil kontrolloddal. Te szereted, ha az anyósod beledumál abba, ahogyan vezetsz? ;-)
Szakmai kontrollnak épp elég az Állami Számvevőszék, a Bankfelügyelet, az MNB, a PM és az államot képviselő tulajdonosok. Ez utóbbiaknak az fb-kben, it-kben üldögélő delegáltjai közvetve vagy közvetlenül valamelyik minisztériumnak tartoznak elszámolással, a miniszter pedig interpellálható a Parlamentben. Ennyi civil kontroll van, és ez épp elég.
Inkább a szakmai kontrolltól kéne távol tartani a civileket (beleértve a pártokat is), mert annak mindig pénzlapátolás a vége."
- "Gondoltam, létrehozok egy grófi sztenderdekből álló 'cybergrófot', aki helyettem válaszol. 'Nagyon örülök - egyes gomb, Mérsékelten örülök - kettes gomb, Toll a füledbe [= Nem örülök (LvT)] - hármas gomb, és így tovább."
Csak ennyi?
Ez hogyan magyarázza meg a mondás jelentését? Mert szerintem annek semmi köze a veszélyességhez, hanem ugyanezt jelenti, mint a mádi zsidós mondás.
Gondoltam, ennek is volt egy konkrét eset eredete, ami megmagyarázza az "ugyanott vagyunk" jelentést is.
A „Toll a füledbe!” szólás eredete mi lehet? Nem hinném, hogy köze van a következő durva katonai szlenghez, de jó: „Faszom a füledbe, hogy legyen tengely a fejedbe!”.
A függőleges partfalak (suvadások, szakadások) tetejének szélén vagy egy fél-egy méter széles sáv, ahová, ha kiállunk, akkor a súlyuk alatt tovább szakadhat a föld, le velünk együtt a mélybe.
Szerintem erre a veszélyes zónára utalhat a szólás.
Tudtam, hogy van itt ilyen topik is.
Merthogy most "merült fel" egy másik hasonló témájú topik a Törzsasztalon. Ráadásul abban is egy zsidós szólásról van szó: "Ott vagyunk, ahol a mádi zsidó".
Nekem erről eszembe jutott egy másik kérdés:
Hol szakadt a part?
Akkor jöjjön a következö.
Jár-kel, mint zsidóban a fájdalom. Itt egy panaszkodós öregembert képzelek el, akinek hol itt fáj, hol ott, ezért olyan, mintha a fájdalom mászkálna benne.
De miért pont zsidó???
Akkor már inkább egy *Jár-kel, mint öregasszonyban a fájdalom. formát várnék.
Vagy esetleg belejátszhatott a bolygó zsidó legendája?
Csíkos tarisznyáját egy szegre akasztja;
Kutat az apró nép, örülne, ha benne
Madárlátta kenyér-darabocskát lelne.
Rettenve sikolt fel, amelyik belényul:
Jaj! valami ördög... vagy ha nem, hát... kis nyúl!
Arany Jánosnál tehát valóban kisnyúlról van szó.
A szólás mai jelentése meg szerintem olyasmi, hogy "ha nem úgy lesz, hát leszarom, végül is tökmindegy, vágjunk bele"
Én is így tudom, rémlik is egy Móra-írás, ahol ilyen értelemben használja, de most nem tudom előkereseni. A példád a Családi körből van, ugye? Igaz, hogy a "vagy ha nem, hát kisnyúl" bevett kifejezés? Mire használják? Én csak nemrég hallottam valakitől, aki állította, hogy nem csak az ő szavajárása, hanem egy egész generáció használta.
A madárlátta a TESz. szerint: 1. 1791: ’a mezőről visszatért <személy>’; 2. 1826: ’mezei munkából, útról visszahozott <ennivaló>’. A benne rejlő kép szempontjából a madárláttá-t vö. a német gyermeknyelvi Hasenbrot ’a vadászatról visszahozott kenyér’ [tkp. ’nyúlkenyér’] főnévvel.
Az orrod tőle fokhagymás szólást tárgyalja az O. Nagy-féle Mi fán terem? Az alábbiak ennek a kivonatát képezik.
Jelentése: ’bármennnyire szeretnéd is, nem lesz részed benne; abból ugyan nem eszel’.
A szólás mögött az a babona áll, hogy a fokhagyma szaga elriasztra a boszorkányokat. A szólás eredeti alakja: orrod attól, fokhagymás!, azaz ’vedd el attól az orrodat, ne közeledj ahhoz, mert az fokhagymás > ne nyúlj hozzá, mert ez olyasmi, amitől te irtózol, ami nem neked való’ – tehát feltehetőleg e szólás valami boszorkányos rontás ellen védő mondóka volt, s ebből rövidült szólássá.
Én nem így tudom. A teljes kifejezés a madárlátta kenyér . A paraszt azt a kenyeret nevezte így, amelyet elvitt magával a munkába, és onnan haza is hozta:
Pendül a kapa most, letevé a gazda;
Csíkos tarisznyáját egy szegre akasztja;
Kutat az apró nép, örülne, ha benne
Madárlátta kenyér-darabocskát lelne.
Rettenve sikolt fel, amelyik belényul:
Jaj! valami ördög... vagy ha nem, hát... kis nyúl!
A szólás eredete az lehetett, hogy a kenyér szabad ég alatt volt, azért látta a madár.
Köszönöm, meggyözö.
Akkor jöjjön a következö:
Orrod töle fokhagymás.
Igazából nem is tudom pontosan, hogy mit jelent (vagy azt, hogy "Semmi közöd hozzá", vagy azt, hogy "Úgysem fogod megtudni"), de azt aztán végképp nem, hogy hogy jön a fokhagyma a képbe.
Talán az orrára koppint kifejezéshez is van valami köze?
Biztos választ nem tudok, csak tippelek. Azt tartom valószínűnek, hogy a "madár" itt a nagy távolságra utal, hiszen a mesékben nagy távolságra csak repülve lehet eljutni, és a világvégén az öreganyó is így fogadja a legkisebb fiút: "Hol jársz itt, ahol a madár sem jár", vi. olyan messze, ahová a madarak sem tudnak már elrepülni.
Így a madárlátta kenyér talán az a vekni, amit olyan messzire vittek, ahová már a madarakon kívül más nemigen szokott eljutni.
Kezdem:
madárlátta (pl. kenyér) - ez ugye olyami, ami megtett egy nagyobb utat (oda-vissza? bár ez nem tudom, szükségszerü-e).
De miért pont madár látta? Miért nem mezö/hegy/út stb. látta?